Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-17 / 193. szám

1&S6. augusztus íí. 4 Kedd Tisztul-e a levegő „Latortanyán”? Egy munkás elindult a raktárba anyagért. Nem sakkal jutott túl az ajtón. Keresztbeálló alumíni- umlócekbe akadt a Iáiba. Robaj, káromkodás, felhasadt tenyeréből sugárban spriccelt a vér. Néhány hét betegállomány kö­vetkezett, táppénz. Olcsón meg­úszta. Az tizemnek azonban a munkakiesés többe került. És tör­ténhetett volna kevésbé szerencsé­sen is. Elkerülhetetlen baleset? Szó sincs róla. Csak a „közlekedési utakat” kellett volna sárga csík­kal a talajra festeni és ügyelni, hogy a sávon belül akadálytalan legyen az út. Ahogy a munkavé­delmi szabályok előírják. Orosházán, a vas- és kályhaipa- ri vállalat központi telepén a bal esetvédelmi jelzés ismeretlen fogalom. Hanyagság? Nemtörő­dömség? Szükségszerű állapot. A sárga csíkot egyszerűen nincs hová fel­festeni! Bukdácsolva keressük a bűnöst — Ä munkavédelmi statisztika javult. A tavaly félévi 16 helyett az idén összesen 7 baleset történt. — A javulás minek köszönhető? — A jó ég tudja. Véletlen. Sze­rencse. Csoda. — A körülmények? — Továbbra is mostohák. Nem tudtunk változtatni rajtuk. A bal­esetek többségében a zsúfoltság a bűnös. A szakszervezeti titkárral jár­juk a műhelyeket. A telep beépí­tettsége reges rég túlnőtt a kívána. tos 33 százalékon. Az eloxálóban csupán azért tu­dunk a kádak közé beférni, mert a műhely üres, vége a műszak­nak. A forgácsoló, és lakatos­műhelyben a gépek elhelyezése enyhén szólva szabályellenes. Szűk a hely. Botladozunk a „spén” hal- mocskái között, a munkások az alkatrészek barikádjai mögül for­gatják felénk a fejüket. — Joliét ide akármilyen újság­író, hiába. — Ez van, ezt kell szeretni. — Csak az új műhely lenne megoldás, , jK., Akik megszokták a nitrogőzt Az öntők, csiszolók, festők, a galvanizáló- és eloxálóműhely munkásai hat-, illetve hétórás mű. szakiban dolgoznak, s 10 százalék egészségügyi pótlékot kapnak. Már aki kap. A festőműhelyben például csak a dukkózó munkásoknak jár a kedvezmény és a pótlék, holott egy fedél alatt szoronganak a git­tek) munkásnőkkel, meg a vég­szerelőkkel. Elszívó csak a íesték- fújónál működik, a szabadon szá­radó munkadarabok árasztják az ártalmas gőzöket. Ahogy belépünk, megfacsarja orrunkat az édeskés szag. A légtér kicsi. Az asszonyok vidámak: — Mi már megszoktuk a nitrot, meg se kottyan. A szerelők: — Nem érdemes erről beszélni. Jártak itt már a megyétől,, még­sem történt semmi. — Legalább ml is kapnánk egészségügyi pótlékot. A következő ajtón felirat: „La­tortanya”. Fekete ábrázalú embe­rek viszonozzák a köszönést. Pe­dig a bőrük fehér, némelyiknek egészségtelenül is sápadt; az arc ráncaiban csatornákat mosott a verejték, onnét látom. Fémcsiszo­lók. — Jól jön a pénz. Azért inkább vennék el a 10 százalékot és egész­ségesebb lenne a munkahely. — A tüdőnk drága. A szomszédos műhelyben szűk helyen dolgozik a szocialista bri­gád 11 embere. Kint zuhog a napfény, itt a sűrű porral birkóz­nak a fénycsövek. A tető kicsike szellőzőnégyszögón bemerészkedik egy sugár, jó darabig táncoltatja a sötét szemcséket, aztán belevész a vastag szürkeségbe. —• Csepelen dolgoztaim a cső­gyárban. Az meleg üzem, mégis jobbak voltak a körülmények. — Legalább a tetővantülátort félszerelhetnék, Kalocsai úr kócerája Az igazgató „rezidenciája” sem­mivel sem különb — irodának, mint a kinti munkahelyek — mű­helynek. Az ütött-ikopott íróasztal egy hajdani lakóház mozaikköves teraszán áll Épp, hogy elfaJaz- ták. Mikoir belépünk, két adminiszt­rátor ugrik fel az igazgatói asztal ellenkező oldalai mellől. — Maradjanak csaik, dolgozza­nak nyugodtan. — Szűk a hely és dolgozni va­lahogy mégis muszáj. A „berende­zéshez” hozzátartozik még két szék, elférünk azon is az igazgató elvtárssal. A kopár falakról el­nézően mosolyog felettünk — Le­nin. — Valamikor Kalocsái úr kóce­rája volt ez az üzem. Dolgozott benne vagy hót öntő. Azóta toldoz- t u k-foldoztuk, ahogy lehete tt. M ikor én lettem az igazgató — kilenc éve — öt és fél millió volt már az évi termelés. Az idén több mint 31 millió lesz. — Megmondom őszintén: a csiszolókkal és a festőkkel egye­lőre nem tudunk mit kezdeni. Kü­lön lehetne választani a dulflkó- zók munkahelyét a végszerelőké­től, infralámpás zárt térben szá­ríthatnák a festett árut — elvi­leg. Csak éppen nincs hely. „Camping-öntöde" — Egy kicsit azért mindig előbbre lépünk Most már korsze­rű fürdőnk, elfogadható ebédlőnk van. A legsürgősebben az öntő­üzemnél kellett beavatkozni. A fa­szerkezeti vályogfalak összeomlás­sal fenyegettek. 760 ezer forint költséggel öntödénket teljesen re­konstruáljuk. Októberre lesz kész. Addig az udvaron üzemel az ide­iglenes vasolvasztó, a formázok cső vázas színben dolgoznak. Afféle tábori öntöde. — Megoldás? Persze, hogy van. Most már igazán időszerű lenne a csempegyárat megépíteni! Hihe­tetlen körülmények közepette, hat különböző telephelyen készít­jük a kályhákat, elavult berende­zéseikkel. Mit jelentene a csem­pegyár? Többet, jobbat és olcsób­ban termelhetnénk. Drága import­fa helyett az orosházi gázzal fűte- nénk. Felszabadulna sok helyünk és rendezhetnénk a mostoha mű­helyek körülményeit. — 1935 óta papíron van a kor­szerű üzem beruházási terve. Az­óta alig jutott előbbre. Ebben se­gítsenek az elv társak, ha tudnak! A minisztérium egyetért, de... — A harmadik ötéves terv irányelveinek előkészítő program­jában felterjesztjük a vas- és kályhaipari vállalat csempeüzemé­nek tervét —■ mondja a megyei tanács ipari osztályának vezető­je, s ha a népgazdaság erőforrásai megengedik, bizonyára megvaló­sul. A Könnyűipari Minisztérium támogatja az ügyet, ha az Orszá­gos Tervhivatal is jóváhagyja, el­készülhet a beruházási program. — A keretszámokon még vitat­kozunk. A vállalat 15 milliót kér, a tulajdonképpeni alagútikemen- cére azonban ennek töredékéből is futja. Egyes műhelyek, az iro­dák és a szociális létesítmények bővítése, korszerűsítése valóban jó lenne, de ezt az igényt egyez­tetni kell a népgazdaság lehetősé­geivel — mondja. Az orosházi üzem voltaképp ki­csinyke vállalat országos nagy­üzemeinkhez képest. Sem terme­lési kapacitásban, sem a munká­sok létszámában nem mérhető össze a nagy gyárakkal. Keveseb­bet ad és szerényebben részesülhet a fejlesztés lehetőségeiből is. Azért nem szabad elhamarko­dottan dönteni. Alaposan meg kellene vizsgálni, nincs-e lehe­tőség emberibb — és termeléke­nyebb — munkakörülményeket teremteni Kalocsai úr hajdani üzemében. Hogy teljesen kitisz­tuljon a levegő a „Latortanya” felett. Vajda János Júliusban kétmillió, augusztus elsű dekádjában egymillió nyers téglával csökkentették a lemaradást A Békés megyei Tégla- és Cse­répipari Vállalat gyáraiban a má­jusi és a júniusi nagy esőzések miatt az I. fél évben nyers téglából több mint 12 millió lemaradás kö­vetkezett be. Júliusban ezt csak­nem 2 millióval sikerült csökken­teni, amit a kedvezőre fordult időjárás mellett a jobb munka- szervezés és a dolgozók törekvése, szorgalma segített elő. Augusztus első dekádjában újabb 1 millió­val pótolták a lemaradást és ha si­kerül a termelés szintjét tartani, augusztusban még további 3 és fél millió nyers téglával teljesítik túl a havi tervüket. Az eddigi eredmények alapján kiemelkedő az orosházi I-es, az eleki és a battonyai téglagyár, ahol időarányosan már túlteljesí­tés mutatkozik, a békéscsabai I-es és a füzesgyaxmati téglagyár dolgozói pedig előreláthatólag még augusztusban teljesen pótol­ják a lemaradást. Égetett téglából az I. fél évben 2 millió 360 ezer volt az adósság, ami júliusban még 600 ezerrel nö­vekedett. Ezt a nyers tégla lassú száradása okozta, ami növelte az égetés idejét. Augusztus első de­kádjában azonban már mintegy 300 ezerrel javult az eredmény. Ebben a hónapban további va­sárnapi műszakokat tartanak a gyárakban, hogy a nyersgyártási idényben a lemaradást a lehető­séghez mérten pótolni tudják. Jólesett... „Ez már nincs benne a fizető- A minap tanúja voltam egy semben!” Hányszor hallani efféle esetnek megyei könyvtárunkban, mondatokat egyes emberektől. Üj könyvbarát iratkozott be, mind- Munkások, akik a normát teljes!- járt olyan olvasmányt keresett, tik ugyan, de arra nincs gondjuk, ami nem található meg a könyv- hogy a kezükből kikerüli mun- tárban. Az egyik kartársnő azon- kadarab kifogástalan minőségű le. na! fölajánlotta segítségét — a gyen. Fodrászok, akik elkészítik munkáját félbehagyva —, felírta a a frizurát, de a vendég egyéni kért mű címét, előkereste a báb- ízlését, apró kívánságait már nem liográfiáját s megígérte, hogy in- veszik figyelembe. No és: a ven- tézkedik a beszerzéséről. Srtesí- déglátóipar,.. tik majd a könyvtárlátogatót. A múltkoriban — igaz, nem Nagyon szépen köszönöm, húsételt ettem —, kértem egy igazán jólesett ez a figyelmesség villát bizonyos csabai vendéglő- mondta az újdonsült könyvtári ben, s a felszolgáló megjegyezte: tag. „Ott a kanál, az nem jó?” Hány- Nekünk is jólesett mindezt lát- szor bosszankodik az ember, hogy ni. Eszünkbe jutott: a könyvté- tessék-lássék miódon kiszolgálják rosnak sem lehet sokkal több a ugyan, de néha oly kényszeredet- fizetése, mint módjuk egy felszol- ten, udvariatlanul, ami azt éráé- gálónak, s egy fillér borravalót kelteti: örülj, hogy szívességét te- sem kap a munkájáért — ez egé­szünk veled, te jó ember. Pedig a szén biztos, tehet, hogy a kul- vendóg — az esetek többségében túráit környezet kulturált mun- — a figyelmességet külön is ho- kára ösztönzi az embert? norálja. Azonnal és forintokban. —aj— Szocialista forradalom és szocialista ideológia Ha számvetést készítünk azok­ról a változásokról, amelyek né ezen nagy társadalmi érdekek, a közösség sorsa múlik, nem lehet arra várni, hogy mindenki saját belátása szerint, teljesen önállóan eljusson a szocialista gondolko­dásig. Nagy szerepe van az em­berek szocialista gondolkodásá­nak kialakulásában a társadalom uralkodó eszméinek, amelyeket a Ezek az anyagi, szinte kézzel­fogható változások nélkülözhetet- pünk életében végbementek, első len előfeltételei az új szocialista társadalom kollektíván termelt helyre feltétlenül a társadalom életnek. A tapasztalat azonban azt ki, amelyek kifejeződnek a tudo- anyagi életét, a termelés és az el- mutatja, hogy bármennyire is mányban, a művészetben, amelye- osztás módját, valamint az ország nélkülözhetetlenek a szocializ- két hirdet és terjeszt az iskola, a politikai intézményeinek a rend- mushoz, önmagukban még nem könyv, az újság, a rádió és a te- szerét érintőek kerülnek. S rend- elegendők, szükség van még va- levízió. Röviden szólva: nagy sze- jén is van, hogy ezeket az anyagi, lami többletre: változásra az em- repe van ebben a folyamatban a gazdasági és politikai változáso- berek szemléletében, gondolko- szocialista ideológiának, amely Icát helyezzük az első helyre. Nél- dósában is. Az embereket, gondol- nélkül a szocialista társadalom külük szó sem lehet egy új tár- dokásmódjukat általában a körül- nem jöhet létre és nem működ- sadalom, egy új élet felépítéséről, ményeik határozzák meg, de az hét egészségesen. A tudományos szocializmust ép- emberek sohasem passzív és tehe- Az ideojógia a történelem so- :teti meg a lég- tétlen sakkbábui a körülmények- rán minfUg fontos £egyver volt utópiáktól, hogy nek. A legkevésbé azok a szocia- az egymágsal harcban aUó osztá- nem szavakkal, prédikációkkal, lizmusban, amely éppen arra m- kezében Minden osztály álmodozásokkal akarja megvál- vatott hogy az embert saját^sor- eszméket igyekezett elfo­----- — —'—;-x—t .— az sa uráva es irányítójává tegye. v J gadtatni és elterjeszteni, amelyek az ő érdekest tükrözték, csakhogy a burzsoák és ideológusaik gyak­tani az emberiséget, hanem emberek életét meghatározó Itt tehát meg nagyobb jélentősé- anyagi-társadalmi viszonyok for- ge van annak, hogy az emberek radalmi átalakításával. Ezért a mennyire - Ismerik a társadalmat folyamodtak a félrevezetés­szocialista forradalom legfonto- amelyben élnék, mennyire értik negatív taoasztalatot sabb lépései gyakorlatiak voltak: helyüket ebben a társadalomban ^ az a ma is gyakori hie_ hatalmának es mennyire tudatosan cseleksze- , _ _, . . . és az új nek. A szocializmus céljának meg- delem, hogy „az ideológia csa e- felelő működése nemcsak attól íoRult propaganda lehet, amely zsákmányoló gazdasági viszonyok függ, megvannak-e ehhez a szűk- sohasem az igazságot tárja fel, a- valőságos felszámolása és a szó- séges anyagi feltételek, hanem at- nem a Pillanatnyi politikai er e- cialista gazdálkodás új rendjének tói is, hogy a szocialista társada- keket szolgálja és ezért szükség- kialakítása, a termelőerők haté- lomban élő és dolgozó munkások, szerű velejárója az agyafúrt szó- kony fejlesztése és ennek alapján parasztok, értelmiségiek milyen csavarás és megtévesztés. Ez a a dolgozó emberről való hatékony aktívan és tudatosan élnek a le- nézőpont azonban figyelmen ki- gondoskodás. hetőségekkel. Éppen azért, mert vül hagyja, hogy a szocialista ide­a kizsákmányolok tényleges megdöntése népi állam megteremtése, a

Next

/
Thumbnails
Contents