Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-17 / 193. szám
1&S6. augusztus íí. 4 Kedd Tisztul-e a levegő „Latortanyán”? Egy munkás elindult a raktárba anyagért. Nem sakkal jutott túl az ajtón. Keresztbeálló alumíni- umlócekbe akadt a Iáiba. Robaj, káromkodás, felhasadt tenyeréből sugárban spriccelt a vér. Néhány hét betegállomány következett, táppénz. Olcsón megúszta. Az tizemnek azonban a munkakiesés többe került. És történhetett volna kevésbé szerencsésen is. Elkerülhetetlen baleset? Szó sincs róla. Csak a „közlekedési utakat” kellett volna sárga csíkkal a talajra festeni és ügyelni, hogy a sávon belül akadálytalan legyen az út. Ahogy a munkavédelmi szabályok előírják. Orosházán, a vas- és kályhaipa- ri vállalat központi telepén a bal esetvédelmi jelzés ismeretlen fogalom. Hanyagság? Nemtörődömség? Szükségszerű állapot. A sárga csíkot egyszerűen nincs hová felfesteni! Bukdácsolva keressük a bűnöst — Ä munkavédelmi statisztika javult. A tavaly félévi 16 helyett az idén összesen 7 baleset történt. — A javulás minek köszönhető? — A jó ég tudja. Véletlen. Szerencse. Csoda. — A körülmények? — Továbbra is mostohák. Nem tudtunk változtatni rajtuk. A balesetek többségében a zsúfoltság a bűnös. A szakszervezeti titkárral járjuk a műhelyeket. A telep beépítettsége reges rég túlnőtt a kívána. tos 33 százalékon. Az eloxálóban csupán azért tudunk a kádak közé beférni, mert a műhely üres, vége a műszaknak. A forgácsoló, és lakatosműhelyben a gépek elhelyezése enyhén szólva szabályellenes. Szűk a hely. Botladozunk a „spén” hal- mocskái között, a munkások az alkatrészek barikádjai mögül forgatják felénk a fejüket. — Joliét ide akármilyen újságíró, hiába. — Ez van, ezt kell szeretni. — Csak az új műhely lenne megoldás, , jK., Akik megszokták a nitrogőzt Az öntők, csiszolók, festők, a galvanizáló- és eloxálóműhely munkásai hat-, illetve hétórás mű. szakiban dolgoznak, s 10 százalék egészségügyi pótlékot kapnak. Már aki kap. A festőműhelyben például csak a dukkózó munkásoknak jár a kedvezmény és a pótlék, holott egy fedél alatt szoronganak a gittek) munkásnőkkel, meg a végszerelőkkel. Elszívó csak a íesték- fújónál működik, a szabadon száradó munkadarabok árasztják az ártalmas gőzöket. Ahogy belépünk, megfacsarja orrunkat az édeskés szag. A légtér kicsi. Az asszonyok vidámak: — Mi már megszoktuk a nitrot, meg se kottyan. A szerelők: — Nem érdemes erről beszélni. Jártak itt már a megyétől,, mégsem történt semmi. — Legalább ml is kapnánk egészségügyi pótlékot. A következő ajtón felirat: „Latortanya”. Fekete ábrázalú emberek viszonozzák a köszönést. Pedig a bőrük fehér, némelyiknek egészségtelenül is sápadt; az arc ráncaiban csatornákat mosott a verejték, onnét látom. Fémcsiszolók. — Jól jön a pénz. Azért inkább vennék el a 10 százalékot és egészségesebb lenne a munkahely. — A tüdőnk drága. A szomszédos műhelyben szűk helyen dolgozik a szocialista brigád 11 embere. Kint zuhog a napfény, itt a sűrű porral birkóznak a fénycsövek. A tető kicsike szellőzőnégyszögón bemerészkedik egy sugár, jó darabig táncoltatja a sötét szemcséket, aztán belevész a vastag szürkeségbe. —• Csepelen dolgoztaim a csőgyárban. Az meleg üzem, mégis jobbak voltak a körülmények. — Legalább a tetővantülátort félszerelhetnék, Kalocsai úr kócerája Az igazgató „rezidenciája” semmivel sem különb — irodának, mint a kinti munkahelyek — műhelynek. Az ütött-ikopott íróasztal egy hajdani lakóház mozaikköves teraszán áll Épp, hogy elfaJaz- ták. Mikoir belépünk, két adminisztrátor ugrik fel az igazgatói asztal ellenkező oldalai mellől. — Maradjanak csaik, dolgozzanak nyugodtan. — Szűk a hely és dolgozni valahogy mégis muszáj. A „berendezéshez” hozzátartozik még két szék, elférünk azon is az igazgató elvtárssal. A kopár falakról elnézően mosolyog felettünk — Lenin. — Valamikor Kalocsái úr kócerája volt ez az üzem. Dolgozott benne vagy hót öntő. Azóta toldoz- t u k-foldoztuk, ahogy lehete tt. M ikor én lettem az igazgató — kilenc éve — öt és fél millió volt már az évi termelés. Az idén több mint 31 millió lesz. — Megmondom őszintén: a csiszolókkal és a festőkkel egyelőre nem tudunk mit kezdeni. Külön lehetne választani a dulflkó- zók munkahelyét a végszerelőkétől, infralámpás zárt térben száríthatnák a festett árut — elvileg. Csak éppen nincs hely. „Camping-öntöde" — Egy kicsit azért mindig előbbre lépünk Most már korszerű fürdőnk, elfogadható ebédlőnk van. A legsürgősebben az öntőüzemnél kellett beavatkozni. A faszerkezeti vályogfalak összeomlással fenyegettek. 760 ezer forint költséggel öntödénket teljesen rekonstruáljuk. Októberre lesz kész. Addig az udvaron üzemel az ideiglenes vasolvasztó, a formázok cső vázas színben dolgoznak. Afféle tábori öntöde. — Megoldás? Persze, hogy van. Most már igazán időszerű lenne a csempegyárat megépíteni! Hihetetlen körülmények közepette, hat különböző telephelyen készítjük a kályhákat, elavult berendezéseikkel. Mit jelentene a csempegyár? Többet, jobbat és olcsóbban termelhetnénk. Drága importfa helyett az orosházi gázzal fűte- nénk. Felszabadulna sok helyünk és rendezhetnénk a mostoha műhelyek körülményeit. — 1935 óta papíron van a korszerű üzem beruházási terve. Azóta alig jutott előbbre. Ebben segítsenek az elv társak, ha tudnak! A minisztérium egyetért, de... — A harmadik ötéves terv irányelveinek előkészítő programjában felterjesztjük a vas- és kályhaipari vállalat csempeüzemének tervét —■ mondja a megyei tanács ipari osztályának vezetője, s ha a népgazdaság erőforrásai megengedik, bizonyára megvalósul. A Könnyűipari Minisztérium támogatja az ügyet, ha az Országos Tervhivatal is jóváhagyja, elkészülhet a beruházási program. — A keretszámokon még vitatkozunk. A vállalat 15 milliót kér, a tulajdonképpeni alagútikemen- cére azonban ennek töredékéből is futja. Egyes műhelyek, az irodák és a szociális létesítmények bővítése, korszerűsítése valóban jó lenne, de ezt az igényt egyeztetni kell a népgazdaság lehetőségeivel — mondja. Az orosházi üzem voltaképp kicsinyke vállalat országos nagyüzemeinkhez képest. Sem termelési kapacitásban, sem a munkások létszámában nem mérhető össze a nagy gyárakkal. Kevesebbet ad és szerényebben részesülhet a fejlesztés lehetőségeiből is. Azért nem szabad elhamarkodottan dönteni. Alaposan meg kellene vizsgálni, nincs-e lehetőség emberibb — és termelékenyebb — munkakörülményeket teremteni Kalocsai úr hajdani üzemében. Hogy teljesen kitisztuljon a levegő a „Latortanya” felett. Vajda János Júliusban kétmillió, augusztus elsű dekádjában egymillió nyers téglával csökkentették a lemaradást A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat gyáraiban a májusi és a júniusi nagy esőzések miatt az I. fél évben nyers téglából több mint 12 millió lemaradás következett be. Júliusban ezt csaknem 2 millióval sikerült csökkenteni, amit a kedvezőre fordult időjárás mellett a jobb munka- szervezés és a dolgozók törekvése, szorgalma segített elő. Augusztus első dekádjában újabb 1 millióval pótolták a lemaradást és ha sikerül a termelés szintjét tartani, augusztusban még további 3 és fél millió nyers téglával teljesítik túl a havi tervüket. Az eddigi eredmények alapján kiemelkedő az orosházi I-es, az eleki és a battonyai téglagyár, ahol időarányosan már túlteljesítés mutatkozik, a békéscsabai I-es és a füzesgyaxmati téglagyár dolgozói pedig előreláthatólag még augusztusban teljesen pótolják a lemaradást. Égetett téglából az I. fél évben 2 millió 360 ezer volt az adósság, ami júliusban még 600 ezerrel növekedett. Ezt a nyers tégla lassú száradása okozta, ami növelte az égetés idejét. Augusztus első dekádjában azonban már mintegy 300 ezerrel javult az eredmény. Ebben a hónapban további vasárnapi műszakokat tartanak a gyárakban, hogy a nyersgyártási idényben a lemaradást a lehetőséghez mérten pótolni tudják. Jólesett... „Ez már nincs benne a fizető- A minap tanúja voltam egy semben!” Hányszor hallani efféle esetnek megyei könyvtárunkban, mondatokat egyes emberektől. Üj könyvbarát iratkozott be, mind- Munkások, akik a normát teljes!- járt olyan olvasmányt keresett, tik ugyan, de arra nincs gondjuk, ami nem található meg a könyv- hogy a kezükből kikerüli mun- tárban. Az egyik kartársnő azon- kadarab kifogástalan minőségű le. na! fölajánlotta segítségét — a gyen. Fodrászok, akik elkészítik munkáját félbehagyva —, felírta a a frizurát, de a vendég egyéni kért mű címét, előkereste a báb- ízlését, apró kívánságait már nem liográfiáját s megígérte, hogy in- veszik figyelembe. No és: a ven- tézkedik a beszerzéséről. Srtesí- déglátóipar,.. tik majd a könyvtárlátogatót. A múltkoriban — igaz, nem Nagyon szépen köszönöm, húsételt ettem —, kértem egy igazán jólesett ez a figyelmesség villát bizonyos csabai vendéglő- mondta az újdonsült könyvtári ben, s a felszolgáló megjegyezte: tag. „Ott a kanál, az nem jó?” Hány- Nekünk is jólesett mindezt lát- szor bosszankodik az ember, hogy ni. Eszünkbe jutott: a könyvté- tessék-lássék miódon kiszolgálják rosnak sem lehet sokkal több a ugyan, de néha oly kényszeredet- fizetése, mint módjuk egy felszol- ten, udvariatlanul, ami azt éráé- gálónak, s egy fillér borravalót kelteti: örülj, hogy szívességét te- sem kap a munkájáért — ez egészünk veled, te jó ember. Pedig a szén biztos, tehet, hogy a kul- vendóg — az esetek többségében túráit környezet kulturált mun- — a figyelmességet külön is ho- kára ösztönzi az embert? norálja. Azonnal és forintokban. —aj— Szocialista forradalom és szocialista ideológia Ha számvetést készítünk azokról a változásokról, amelyek né ezen nagy társadalmi érdekek, a közösség sorsa múlik, nem lehet arra várni, hogy mindenki saját belátása szerint, teljesen önállóan eljusson a szocialista gondolkodásig. Nagy szerepe van az emberek szocialista gondolkodásának kialakulásában a társadalom uralkodó eszméinek, amelyeket a Ezek az anyagi, szinte kézzelfogható változások nélkülözhetet- pünk életében végbementek, első len előfeltételei az új szocialista társadalom kollektíván termelt helyre feltétlenül a társadalom életnek. A tapasztalat azonban azt ki, amelyek kifejeződnek a tudo- anyagi életét, a termelés és az el- mutatja, hogy bármennyire is mányban, a művészetben, amelye- osztás módját, valamint az ország nélkülözhetetlenek a szocializ- két hirdet és terjeszt az iskola, a politikai intézményeinek a rend- mushoz, önmagukban még nem könyv, az újság, a rádió és a te- szerét érintőek kerülnek. S rend- elegendők, szükség van még va- levízió. Röviden szólva: nagy sze- jén is van, hogy ezeket az anyagi, lami többletre: változásra az em- repe van ebben a folyamatban a gazdasági és politikai változáso- berek szemléletében, gondolko- szocialista ideológiának, amely Icát helyezzük az első helyre. Nél- dósában is. Az embereket, gondol- nélkül a szocialista társadalom külük szó sem lehet egy új tár- dokásmódjukat általában a körül- nem jöhet létre és nem működ- sadalom, egy új élet felépítéséről, ményeik határozzák meg, de az hét egészségesen. A tudományos szocializmust ép- emberek sohasem passzív és tehe- Az ideojógia a történelem so- :teti meg a lég- tétlen sakkbábui a körülmények- rán minfUg fontos £egyver volt utópiáktól, hogy nek. A legkevésbé azok a szocia- az egymágsal harcban aUó osztá- nem szavakkal, prédikációkkal, lizmusban, amely éppen arra m- kezében Minden osztály álmodozásokkal akarja megvál- vatott hogy az embert saját^sor- eszméket igyekezett elfo----- — —'—;-x—t .— az sa uráva es irányítójává tegye. v J gadtatni és elterjeszteni, amelyek az ő érdekest tükrözték, csakhogy a burzsoák és ideológusaik gyaktani az emberiséget, hanem emberek életét meghatározó Itt tehát meg nagyobb jélentősé- anyagi-társadalmi viszonyok for- ge van annak, hogy az emberek radalmi átalakításával. Ezért a mennyire - Ismerik a társadalmat folyamodtak a félrevezetésszocialista forradalom legfonto- amelyben élnék, mennyire értik negatív taoasztalatot sabb lépései gyakorlatiak voltak: helyüket ebben a társadalomban ^ az a ma is gyakori hie_ hatalmának es mennyire tudatosan cseleksze- , _ _, . . . és az új nek. A szocializmus céljának meg- delem, hogy „az ideológia csa e- felelő működése nemcsak attól íoRult propaganda lehet, amely zsákmányoló gazdasági viszonyok függ, megvannak-e ehhez a szűk- sohasem az igazságot tárja fel, a- valőságos felszámolása és a szó- séges anyagi feltételek, hanem at- nem a Pillanatnyi politikai er e- cialista gazdálkodás új rendjének tói is, hogy a szocialista társada- keket szolgálja és ezért szükség- kialakítása, a termelőerők haté- lomban élő és dolgozó munkások, szerű velejárója az agyafúrt szó- kony fejlesztése és ennek alapján parasztok, értelmiségiek milyen csavarás és megtévesztés. Ez a a dolgozó emberről való hatékony aktívan és tudatosan élnek a le- nézőpont azonban figyelmen ki- gondoskodás. hetőségekkel. Éppen azért, mert vül hagyja, hogy a szocialista idea kizsákmányolok tényleges megdöntése népi állam megteremtése, a
