Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)

1965-07-11 / 162. szám

1965. július 11. 7 Vasárnap Épül az új gimnázium, amely a többi kulturális intézmény mel­lett külsejében is és minden való­színűség szerint oktatási színvo­nalában is méltó lesz Szarvas ha­gyományaihoz. Még ha külsejében nem is, de belső felszerelésében Szarvas és az egész járás lakosainak, munkásai, nak és parasztjainak nagyszerű művelődési eszköze a járási mű­velődési otthon. A 600 férőhelyes színházter­mét bármilyen reprezentáns ösz- szejövetelre, tanácskozásra fel tudja használni nemcsak Szarvas, hanem az egész megye. A szarva­siak pedig ennek tudatában sze­retik művelődési palotájukat, amely szakkörök foglalkoztatásá­val, könyvek biztosításával, tudo­mányos és ismeretterjesztő előadá­saival biztosítani tudja lakóinak művelődését. Az óvónőképző intézet 1959-ben 80 hallgatóval kezdte óvónő­képzésünk színvo­nalának emelését. Az első évben kí­sérletképpen öt levelező hallgató, ja is volt az inté­zetnek. Azóta öt évfolyamot adott gyermeknevelé­sünknek, melyen belül eddig 683-an végeztek a nappali és a levelező tagozaton. Az intézetnek kitűnő külföldi kapcsolatai vannak. Szov­jet, bolgár, csehszlovák, kelet­német, lengyel, jugoszláv, dán, francia vendégei voltak már, akikkel részben személyi, részben pedagógiai kapcsolatot tartanak fenn. A hallgatók közül a 64-es tanév befejezéséig összesen heten szereztek vlirös diplomát. Az intézet régi épületeit is egyre inkább körülveszik az új és mo- j dern tömbök. Már 1962-ben felépült a 16 lakásos ta­nári ház, amely­nek költsége meg­haladta a három és fél millió forin­tot. Nemsokára új büszkeségük, a kétszáz férőhe­lyes és 5 emele­tes,, lifttel ellátott kollégiumuk is hir­deti majd Szarvas kultúráját. A 10 millió forintos költ­ségvetéssel épülő otthonban négyszemélyes hálószobákban lak. nak majd a hallgatók és minden két hálószoba külön kap egy ta­nulószobát is. Itt még nyugod- tabban készülnek fel a jövő óvó­női nagyszerű hivatásukra. A múlt év októberében adták át Szarvason a megye második &utószerviz állomását, amelyet szintén a helyi vas. és fémipari ktsz üzemeltet. A három és fél mjllió forintos költséggel épített autója­vító a nagy generálozáson kívül mindenfajta autó- és motorsze­relésre alkalmas. Szerelőcsarnokában egvidőben 12 gépkocsit tud­nak javítani. Terveikben ezenkívül szerepel a motorkerékpár­lemosó és a dukkózó építése is. Varga Tibor (Fotó: Malmos) A másik felsőfokú intézménye a szarvasiaknak a felsőfokú mező. gazdasági technikum. 1961 óta vi­seli a „felsőfokú” rangot, amely évenként több öntözési szakem­bert ad a mezőgazdaságnak. Eddig mintegy 200—220-an hagyták el a technikum padjait, a múlt tanév­ben pedig 313 nappali tagozatos tanulója volt. Ahogy a techni­kumhoz küldött levelek, elisme­rések bizonyítják, tanulói kiváló­an megállják helyüket mind a tér. melőmunkában, mind a magasabb tanulmányi szint elérésében. Kü­lönben a végzős hallgatók „öntö­zéses mezőgazdasági szaktechni­kus” képesítést nyernek tanulmá­nyaik befejezésével.- * * * Csupáh export, értékesítési tervét egymillió forint helyett kétmillió forintra teljesítet­te a műanyagfel­dolgozó és játék­készítő 'szövetke­zet, amely szolgál­tatói jelleggel 1951-ben 15 fővel kezdte a munkát, ma pedig már 132- en dolgoznak a termelőmunkában. Termelési értékük a múlt évben 10 millió forint volt, ez évben — terve­ik szerint — 10 és fél millió lesz. ___ * *** . Híres az országban — és hírne­vet szerzett Európában is — a vas. és fémipari ktsz. Profilja szinte felsorolhatatlan: gyártanak itt csempekályhát, elektromos be­rendezéseket, műszerfogókat, fű­tőtesteket, telefoncsengőt, háztar­tási cikkeket, transzformátorokat, s ezeknek egy részét külföldi megrendelésre. Munkájukat di­cséri, hogy különböző elektromos berendezéseket a technikailag fej­lett nyugatnémet iparnak is ké­szítenek. _* * *__ N emcsak Magyarországon, ha­nem egész Európában, sőt az egész világon ismert a szarvasi Öntözési, és Rizstermesztési Ku­tató Intézet, amelyet egyébként az ENSZ keretében működő nem­zetközi atomenergia ügynökség is patronál. Képünkön dr. Szőke Molnár Lajosné vegyészlaboráns, a növény tápanyagfelvételének izotópos vizsgálatát végzi egy leg­újabb műszeren. Tulajdonképpen a cím nem pontos, ezért idézőjeles — ugyanis a negyedik város még községi minőségben él. A cím csak vágy, amely nem ma, nem is tegnap, több év óta él a szarvasiakban. Ök érzik, hogy intézményeik, üzemeik, kultú­rájuk megérdemelné a városi rangot. Nemegyszer magunk is szóvá tettük ezt. Nem egyszerűen a több mint 20 ezer lélek- száma miatt van az igény, hanem azért, mert a községi minő­ség már nem tudja kieiégitenia régen városi kötelezettség igényeit. És hogy valóban város Szarvas község — legfontosabb in­tézményeit képekben és számokban mutatjuk be. A4. VÁROS”

Next

/
Thumbnails
Contents