Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)
1965-07-11 / 162. szám
>•«», Julius 11. 6 Vasárnap CSALÁD-OTTHON Milyen a nyári női ruha divat? Idézhetnénk a ruhabemutató konferansziéját: az idei női ruha divat könnyű, és színes, a szabás lazán követi a testvonalat. Nem kedvelt a szoros derék, de kellemes az elöl magasabb, hátul mélyebb hótkivágás, s a szoknyák valamivel rövidebbek, kiivillan a térd; A bemutatók ruhakölteményei azonban a mindennapi viselethez idomulnak. Mindenki a saját ízlése szerint válogathat a ruházati an divatos a pöttyös, szaténkartonból az elmosódott virágmintás, az importzefírből pedig a csíkban rózsás a legdivatosabb. Mellékelt fényképeink „kisru- hákról” készültek. A íekeie-fehór- pöttyös szaténkarton-ruhát fehér pikészegély és pikémasni díszíti. Ünnepi alkalom gyakran akad, érthető, ha mindenki szeretne ilyenkor jól öltözött, elegáns lenni. Nos, az idei nyári divat az alkalmi öltözködésben is hozott újat, bár a szabás nem különbözik a hétköznapitól, itt azonban az ünnepi jelleget a drágább anyaggal, díszítések finomságával jelezhetjük. A könnyű, alkalmi nyári njha anyaga selyem. Egyaránt divatos a múselyem. a twill — és a tisztaselyem. A minták azonban elmosódottabbak, mint a kartonanyagoknál. Az alkalmi ruhákníl a hát kivágása merészebb. Sok bemutatott modellnél a kámzsa- gallér hátul hátközépig érő, sál- gallérszerű kivágásban folytatódott. A nyári ruhákat könnyű „Salome” anyagból készült bő köpeny egészíti ki. Konfekcióban bélelve, olcsón kapható. A legszebb színei: türkizkék, vaníliasárga, de van meggypiros és fekete is. A nyári divat idősebb nőknek a nehezebb selyemből készült kétrészes klasszikus kosztümöt, fiatal lányoknak a pasztellszínű vagy fehér madeirából készült anyagot ajánlja. Nagyon szép a fehér alapon kék, fekete vagy pirospöttyös selyemruha pliszírozott szoknyával és kis ujjal. Kovács Margit Nyári csemegék A reggeli órákban készítsük el és akkor jég nélkül is üdítő lesz, természetesen jégbe hűtve finomabb. A tejszínhabos készítményeket csak jégbe hűtve ajánlhatjuk. evőkanál kakaót, fél liter tejet 5 dkg lisztet krémmé főzünk, folytonos.- keverés mellett. Tetejé- — i...í—■ teszünk. “Hidegen re tejszínhaból tálaljuk. Á gyógyító nevetés EGY PILLANATIG se higyjük, hogy a nevetés, a derű, a mosoly gyógyító erejét ma fedezték fel. Már a kínai és a hindu bölcsek tapasztalatai alapján megszületett a nevetés „életfilozófiája” és a neveltetéssel történő gyógyítás. Eszerint a nevettető színészek játéka, a szórakoztató kabaré stb. hatékony gyógyszernek tekinthető. Mindezt sok ember személyes tapasztalatán kívül az orvostörténelem is bizonyította. Érdemes megemlíteni: az egyik svájci egyetem a híres komikust, Grockot díszdok torrá avatta. A tapasztalati tények, egész sora szól amellett, hogy a nevetés kiváló gyógyszer. Gondoljunk csak arra, amikor például rossz kedélyállapotban egy vidám dallam, vagy tréfa segített derűre hangolódni. A nevetéssel kapcsolatos sok évezredes tapasztalokat az elmúlt évtizedekben kísérletekkel is alátámasztották. MIT MONDANAK A KÍSÉRLETEK? Cseh és olasz kutatók szinte egyidősben bizonyították: a gond, a feszültség, a szorongás mélyreható vérkeringési változásokat eredményez az emberi szervezetben. Ha megfigyeljük a nevető embert — és a* kutatók tudatosan tették ezt —, azt észleljük, hogy pupillája kitágul, lélegzése mélyül, de főképpen kilégzése fokozódik. Megváltozik a légzés ritmusa is, mert az egyenletes rövid lélegzetvételek helyett mély belégzések és szaggatott kilégzések következnek. Ez a szaggatott kilégzés a nevetés jellegzetes hangjával kapcsolatban különösen jótékonyan hat a borongó kedélyű emberre. Nevetéskor kipirul az arc és számszerűen, mérhető mennyiségben nő a veséken átáramló vérmennyiség. Az elmondottak alapján tehát egyáltalán nem csodálkozhatunk azon, hogy például egy Chapldír film végignézése a borongó ember kedélyállapotára legalább olyan megnyugtató hatású, mint 2—3 nyugtató tabletta. EGYEDÜL AZ EMBER kiváltsága a nevetés. Az állat nem tud sírni, sem nevetni. Hangulati és ösztönéletét képtelen befolyásolni, az ember azonban erre is képes. Ha gond, vagy éppen rosszkedv üli meg kedélyünket, ne mulasz- szuk el gyógyszerünket, a nevetést alkalmazni. Ha ilyenkor tudatosan vidám kedélyű társaságot, vicclapot, szellemes komédiát, dallamos slágert, vagy őszinte gyermeki mosolyt szemlélünk, elosz- ük még a 1 egboron gósabb hangulatunk is. A legnagyobb baj azonban, hogy a borongó kedélyű «Tiber tudatosan kerüli a vidámak társaságát. Ezt az ösztönös tartózkodást, gátlást le kell győzni. A kiegyensúlyozott, vidám kedélyű ember lehetőleg nyújtson segítséget tapintattal, megértéssel társának is. Dr. Sz. A. Tar^a— barika Gazda szeme hizlalja a jószágot, de azért nem árt, ha időnként enni is adnak neki. * * * A legkönnyebb fizikai munka: más felett pálcát törni. * * * Az egyenlőséggel most már nincs baj nálunk, csak a memóriával. Az igazgató névnapjáról senki sem felejtkezik el, a hivatalsegédéről mindenki. * * * A legrondább év is „Boldog új év”-vel kezdődik. * * * Utvashatatlan recept nincs, csak ügyetlen patikus. A férjek talán sohasem hazudnának, ha a feleségek nem kérdeznék: hol voltál? * * * Szépen haladunk a tudatformálással, alakul már az új embertípus: mindenki a maga könnyebbségét keresi. boltok vagy áruházak konfekció osztályán. Az általános divatvona- lak ismerete mellett elsősorban azt kell eldöntenünk, milyen alkalomra kell az új nyári ruha? Hétköznapra kartonból, pikéből, zefírből készülhet. Szabásvonala laza princessz, egybeszabott, derékvarrás nélküli. Felsőrésze ujj nélkül vagy kis ujjal készült. Újdonság, hogy a ruha nyakkivágása, esetleg alja is más színű anyaggal szegett. A ruhát fehér piké- masnival, „fecskefark”-galléríal, rolniból készült virágokkal díszítik. A kartonanyagokból állandóHideg darapudding gyümölcs- öntettel Fél liter tejet, fél liter vizet fel- főzünk 15 dkg cukorral, vaníliával és ha fon-, belepergetünk 2 deci darát. Ha sűrű lett, levesz- szük a tűzről és 3 tojássárgáját belekeverünk, majd a tojásfehérjéből vert habot hozzáadjuk. Tálaláskor gyümölcsöntetet adunk hozzá, amelyet úgy készítünk, hogy az epret, málnát vagy ribiszkét összetörjük és porcukorral elkeverjük. Kakaókrém poharakban 10 dkg cukrot, egy egész tojást, Mit gyűjthetsz nyáron? Közületiek bizonyára igen sokan áldoznak a gyűjtőszenvedélynek. Többnyire bélyeget, szalvétát, képeslapot, tése is. Ha okosain és szorgalmasain csináljátok, komoly „házi szertárral” rendelkezhettek majd az iskolakezdésre. Ugye tudjátok, hogy a biológia- és földraj zórákon • milyen nagy hasznát vehetitek? A növény és az ásvány gyűjtésére a nyaralás időszaka a legalkalmasabb. A növénygyűjteményhez itatós vagy 4Qté$papir, füzet vagy sok egyformára vágott rajzlap, és papírragaisztó szükséges. A hibátlan leveleket és füveket tegyétek itatás közé és jól préseljétek le. Két-három napomként cseréljétek a papírt, egészen addig, amíg a növényeik jól megszáradnak. Ezután iíiesz- szétek a rajzlapra és ragasztószalaggal erősítsétek rá. Ásványgyűj temény készítéséhez re- keszes doboz kéül. A kőzeteket először jól mossátok meg, majd kds cédulái a Írjátok rá a nevét, s a lelőhelyét. Mádár tol lak gyűjtése is igen szórakoztató. Az előbbiekhez hasonlóan, rajzlapokra erősítve gyűjlsetek. Szorgalmivá munkát kíván: Kait néni Egyszer a gazdag ember elhatározta, hogy új házat építtet magának. Hivatta hát a szegény embert, majd mondóká- ját így fejezte be: — Meglátod, jól megfizetek érte. A szegény ember mindjárt munkához látott. Szélsebesen rakta egymásra a piros téglákat, csakhamar takar ots fal emelkedett. De ezen a napon olyan hideg volt, hogy majd megfagyott vékony, ócska gúnyájában. A gazdag ember ott ült a közelében. Kihozatta mind a hét bundáját, s úgy betakarózott, hogy forróság öntötte el. A szegény embernek azonban a világért nem adott volna egyet sem. Látta ezt a szegény ember, de nem szólt érte, csak azt mondta a téglának: — Aki felrakott a falra, azt védd meg a hideg elöl, óvjad széltől és esőtől! Nagyot nevetett erre a gazdag ember, ebédet hozatott magának: finom sült pecsenyét, vöröslő bort, és krémes- habos tortát. Olyan sok volt, hogy meg se' tudÍ ia enni, de inkább odaadta a kutyának, csakhogy a szegény embert ne kelljen megkínálnia! Látta ezt a szegény ember, de nem szólt érte, csak azt mondta a tűzhelynek: udvarból a szegény embert. Itt a fizetséged, itt a fizetséged! — kiabálta. Aztán nevetve bement a házba. A szegény em— Aki erős vasból formált, annak ebédjét készítsed, jó ízűre süssed, főzzed! A szegény ember keze olyan gyorsan mozgott, amint bútorokat faragott, hogy a gazdag ember szinte beleszédült. Ledűlt a vastag bundákra, el is aludt nyomban és nemsokára úgy horkolt, hogy az egész udvar visszhangzott tőle. Látta ezt a szegény ember, de nem szólt érte, csak azt mondta az ágynak: — Aki fából kifaragott, azt pihentesd lágy párnádon, arra szálljon békés álom! Estére elkészült a ház. Olyan szépen, s takarosán állt az udvar közepén, hogy öröm volt nézni! Már csak a lakóiára várt. A gazdag ember felébredt, elő’npta a fur- kósbotját és kiverte az bér pedig hazaballagott. Megérkezett az éjszaka. Sűrű feketeséggel burkolta be a házakat, utcákat, az egész falut. Mindenki aludt már. Az új házban furcsa mozgolódás kezdődött. Az ágy kiugrott a gazdag ember alól. Az ajtó és az ablak magától kitárult és kiment rajta az ágy, az asztal, a székek, a szekrény. Lábra kelt a tűzhely is, még parázslóit benne a tűz és rajta volt a vacsora maradéka. Végül megindultak a falak, a gazdag ember meg ottmaradt a szabad ég alatt. S a csapat nyomában ott szaladt siránkozva a gazdag ember furkósbot- ja is, kérve, ne hagyják őt egymagában a gazdag embernél. Megérkeztek az üres udvarra, ahol a szegény ember pihent. Köréje álltak a falak, fellépett rájuk a háztető és a háztető hegyibe ült a kémény. Ajtó, ablak becsukódott, s a szegény ember bent aludt már a szép, új házban, amit épített. A furkósbot pedig elhelyezkedett az ajtó mellett és úgy őrizte a házat, mintha mindig az lett volna a dolga. Hajnalodon. Feléb. redt a gazdag ember. Meglepődve látta, hogy a puszta földön aludt és szép, új házának immár se híre, sem hamva. Siránkozott, jajveszékelt. Köréje gyűlt az egész falu és szájtátva bámulták. Akkor a szegény ember kiállt a háza elé és megkérdezte a gazdag embert: — Ki rakta a falat? — Te, szegény ember. — És ki csinálta a tűzhelyet? — Te, szegény ember. — Hát a bútorokat ki faragta? — Azt is te, szegény ember. — Te pedig furkós- bottal fizettél — folytatta a szegény ember. —Hát most én is fizetek neked! — felkapta a furkósbotot és úgy elkergette vele a gazdag rmbert, hogy még a föld- vorzott utána. Balázs Éva
