Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)

1965-07-08 / 159. szám

2 Csütörtök 'M63. július 8. Bumedíen nyilatkozata Algír Bumedíen ezredes, az algériái forradalmi tanács 'elnöke kedden este az oa-szág függetlenné válásá­nak harmadik évfordulója alkal­mából fogadta a diplomáciai tes­tület tagjait. Bumedíen megismételte a ta­nács korábban már több ízben kifejtett politikai álláspontját, s külön kiemelte Algéria „szocialista hivatását”, az új vezetőknek „igazi szocializmus’' megteremtésére irá­nyuló erőfeszítéseit. — Hazánk minden állammal ba­ráti kapcsolatot kíván, teremteni a szuverenitás kölcsönös tisztelet­ben tartásának és az egymás bel- ügyeibe való be nem avatkozás elvének alapján, politikai és tár­sadalmi berendezkedésre való te­kintet nélkül. Hangoztatta, hogy Algéria telje­síti az ENSZ-szel szemben fenn­álló kötelezettségeit, hű marad az Arab Ligához és tiszteletben tart­ja az ENSZ alapokmányát. Az új algériai vezetőség egyik legfontosabb, célját az ország tár­sadalmi "és gazdasági elmaradott­ságának felszámolásában jelölte meg. A világsajtó hasábjain egyre újabb és újabb találgatások jelen­nek meg Ben Bella sorsáról. Leg­utóbb az U. S. Weekly News azt írta, hogy a volt elnököt sivatagi börtönéből átszállították egy algí­ri kórház idegosztályára. A lap szerint az átszállításra nem Ben Bella betegsége adott okot, hanem az új kormánynak az az aggodalma, hogy a börtön pa­rancsnoka esetleg — Ben Bella iránti rokonszenvből — szabadon bocsátja foglyát. (MTI) Saragat és Erhard tanácskozása a Közös Piac válságáról Saragat olasz köztársasági elnök szerdán délelőtt megbeszélést foly­tatott Erhard kancellárral. A meg­beszélés előbb négyszemközt folyt, majd bevonták a. külügyminiszte­reket is. ■ A szerdai tárgyalások előtt Bonnban az a hír terjedt el, hogy kétoldalú olasz—nyugatnémet kez­deményezés van készülőben a kö­zös piaci válság ügyében. Később azonban Von Hase államtitkár megcáfolta ezt a hírt. Egyik kor­mány sem kezdeményez lépést, hanem a mostani válságból a „Ha­toknak” együttesen kell megtalál­niuk a kivezető utat és elsősorban a Közös Piac brüsszeli végrehajtó bizottságának a feladata, hogy ja­vaslatokat terjesszen elő. (MTI) Cjabb amerikai egységek szálltak partra Vietnamban Folyamatos terrorbombázás — Baktériumhadviselés Saigon Nyolcezer amerikai tengerész- gyalogos szállt partra ma hajnal­ban Da Nangban. Az újabb nagy létszámú egység a 7. flottának a Délkínai-tengeren hajózó egységei­ről teljés menetfelszerelésben vo­nult ebbe a stratégiai fontosságú városba, ahol az Egyesült Álla­mok legnagyobb dél-vietnami tá­maszpontját tartja fenn. A VDK határának közelében fekvő bázi­son az újabb partraszállás előtt is már 9500 amerikai tengerészgya­logos tartózkodott. c.. A partizánok, kedd este Saigon­tól 32 kilométernyire 'északnyu­gtaira megtámadtak egy folyami ilottilaegységet. Ezeken a folyami hajókon a dél-vietnami kormány rendszerint csapatszállítást vagy utánpótlást végez. A Thu Dau Mot felé tartó, 28 hajóból álló karaván egyik egysége aknára futott, fel­robbant és elsüllyedt. Amerikai repülőgépek a szerdá­ra virradó éjjel és a reggeli órák­ban folytatták Észak-Vietnam terrorbombázását. Egyik csoport­juk a demilitarizált Övezettől 80 kilométernyire északra szórta le bombaterhét. Támadás érte Vinh tartomány területét is. A kalóz­akcióban a légierő és a haditen­gerészet gépei is részt vettek. környékén az amerikai és dél- vietnami csapatok 181 embert vesztettek halottákban, illetve sebesültekben. A hazafiak hétfőn reggel elfoglalták a kormánycsa­patok egyik, őrállását, majd két napon át dúlt a harc a régi fran­cia erődért. A csatározások ide­jén több mint száz amerikai gé­pet küldtek a körülkerített kor­mánycsapatok megsegítésére. Hanoi A „Felszabadulás”’ dél-vietnami hírügynökség jelentése szerint jú­nius 7-e és 20-a között az ameri­kai repülőgépek mérgező vegyi­anyagokat és baktériumfegyvere­ket alkalmaztak Dél-Vietnam te­rületén. Az akció következtében több mint harmincezer ember be­tegedett meg, elpusztult az állat­állomány, tönkrement a termés és nagy kiterjedésű erdőterület is ki­pusztult. A Nhan Dan, a Vietnami Dolgozók Pártjának lapja a gát­lástalan hadviselési módszerekről írva tiltakozásra szólította fel a világ közvéleményét. (MTI) A Moro-kormány újabb parlamenti kudarca Róma Kedden este az olasz parla­mentben 203:182 arányban lesza­vazták Aldo Moro „középbal” ko­alíciós kormányát. A kormány nem bukott meg, mivel nem bi­zalmi szavazás volt, hanem egy mezőgazdasági jellegű törvényja­vaslatot vetett el a többség. Az állami mezőgazdasági igaz­gatási szervekről szóló törvény- javaslatba a kormány olyan pon­tokat is felvett, amelyek a fél- autonom státuszt élvező Szicília mezőgazdasági igazgatóságáról is intézkedtek. Parázs vita alakult tette fel a kérdést; a kormány- párti szocialisták az ellenzékkel együtt szavaztak és megbuktatták saját kormányuk törvényjavasla­tát. A kérdés így kerül a szená­tus elé. (MTI) Dz újvidéki Magyar Szó helyettes szerkesztője megyénkbe látogatott A napokban megyénkben tartózkodott Lovas István, a jugoszláviai új­vidéki Magyar Szó című lap helyettes szerkesztője és ellátogatott a szarvasi öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézetbe, ahol dr. Pozsgai Elemér kutató tájékoztatta az intézetről. A kép bal oldalán Lovas István, mellette dr. Pozsgai Elemér, amint az intézet központja mellett húzódó Holt-Köröst tekintik meg Cserei Pál, a Békés megyei Népújság főszer­kesztője és a Dunántúli Napló egyik munkatársa társaságában. Ezenkívül Lovas István megtekintette Békéscsabát és Gyulát. Olaj tört fel Tápén Szeged magasabb házairól jól látható a várossal határos Tápé község új nevezetessége, az olaj, amely több mint 30 méter magas­ságba tör fel egy termálkútinak tervezett forrásból. A kutat az ottani Tiszatáj Ter­melőszövetkezet fúraitta 500 holdas konyhakértészete számára. Azt tervezték, hogy a termálvízzel va­lóságos kombinátot, hatalmas iivegházaikat, süldőszállásokat, is­tállókat, műhelyeket és egyéb épületeket fűtenek majd. A kút­fúrók már le is hatoltak a terve­zett 2200 méter mélységig, ahon­nan 90 fokos víz feltörésére szá­mítottak. Az úgynevezett belövésre szer­dán reggel került sor, a termálvíz helyett azonban a várakozók leg­nagyobb meglepetésére, fekete olaj tört fel, nagy nyomással és robajjal. Elszakította a víz foga­dására tervezett elzárószerkezete­ket s — a szakértők becslése sze­rint — percenként mintegy 3000 liter jó minőségű olaj,_ lövell a magasba. " Az olajfeltörés nemcsak a köz­ségbelieket, -hanem az országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Ullés- ről és Szolnokról odaérkezett szak­értőit is meglepte. A megfelelő felszerelésekkel hamarosan meg­érkezett olajbányászokkal együtt megkísérlik az olaj útjának elzá­rását. (MTI) I ki. Mario Ferrari Aggradi keresz- Az UPI jelentése szerint a kö- ténydemokrata földművelésügyi zép-vietnami fennsíkon, Ba Gia I miniszter végül is szavazásra té­Helsinki várja a világ békeharcosait A finn békebizottság főtitkárának nyilatkozata Helsinki A finn fővárosban ülnek össze július 10-én a Béke-világ­kongresszus küldöttei, hogy a békéről, a nemzeti független­ségről és a leszerelésről ta­nácskozzanak. Kedden este ült össze utoljá­ra a Béke-világkongresszus elő­készítő bizottsága végrehajtó szervezete. Az ülés után Mir­jam Vire-Tuominen, a finn bé­kebizottság főtitkára fogadta az MTI tudósítóját. A Béke-világkongresszus elő­készítése a mai üléssel lényegé­ben befejeződött — mondta —, s hozzáfűzté, a finn békeharco­sok számára kimondhatatlan boldogságot jelent, hogy a vi­lág feékeharcosainak küldöttei Helsinkiben ülnek össze. A kongresszusnak rendkívüli nemzetközi jelentőséget ad az, a körülmény, hogy olyan idő­ben ül össze, amikor az ameri­kai imperialisták vietnami ag­ressziója súlyosan fenyegeti az egész világ békéjét. A finn bé­keharcosok éppen ezért tudatá­ban vannak felelősségüknek azért, hogy a legmegfelelőbb feltételeket biztosítsák a kong­resszus sikeres munkájához. A helsinki Béke-világkong­resszuson eddig 92 ország 1272 küldöttének részvételét jelen­tették be. A finn békeharcosok várják a világ megannyi tájáról érkező küldötteket. Forró szeretettel várjuk a testvéri magyar nép csütörtökön érkező küldöttsé­gét. (MTI) A KGST-országok együttmű- " ködösének egyik fontos te­rülete a gépgyártás államközi szakosítása. Ismeretes, hogy — a történelmi körülmények alakulá­sa folytán — a KGST-országok gazdasági fejlődésüknek más és más színvonalára jutottak. A még meglévő különbségek fokozatosan kiegyenlítődnek. Ez törvényszerű folyamat, amelyre éppen a gép­gyártás területén megvalósított szakosítás van nagy hatással. A szakosítás révén ugyanis fokosmi lehet a gépipari termékek cseré­jét, amiben az összes KGST-or- szág részt vesz. Igen fontos té­nyező, hogy olyan gépgyártó or­szágok, mint a Szovjetunió. Cseh­szlovákia vagy az NDK, koránt­sem törekszenek arra, hogy a gépipar termékeit és exportját monopolizálják, holott köztudott, ezek a cikkek az ipar legértéke­sebb gyártmányai közé tartoznak. Ezek az országok azonban éppen ellenkezőleg, bővítik a többi KGST-országból származó gép-,és berendezés-importot, s ezzel segí­tik a testvéri országokat saját pro­filjuk kialakításában, a gépipar szakosításának bonyolult folyama­tában. Hadd álljon itt szemlélte­i termelés tésül néhány számadat. Csehszlo­vákia im,portjában a Romániából származó gépek hányada 1963-ban már 25 százalék volt, az 1956-os esztendő egy százalékával szem­ben. Ugyancsak Csehszlovákia bolgár importjában ezeknek a mu­tatóknak az aránya 32, illetve 10 százalék. Ezek a számok rendkívül fon­*■ tos törvényszerűséget tük­röznek. Nevezetesen azt, hogy a szocialista munkamegosztástól ide­gen, az ország csak mezőgazdasá­gi, vagy csak gépgyártó államokra történő felosztása. A szocialista nemzetközi munkamegosztás min­den egyes KGST-tagország eseté­ben a fejlődés helyes belső ará­nyosságát tűzi ki célul. Természetesen ez nem azt je­lenti, hogy például Bulgária és Románia, amelyek természeti adottságai erre kitűnően alkalma­sak, most lemondjanak a gyü­mölcs- és zöldségfélék termeszté­sének fokozásáról. Ellenkezőleg, a gépgyártás szakosításakor a KGST-ben ezzel a sajátosságuk­kal is számot vetnek, s így aztán Bulgária a szőlőműveléshez szük­séges traktorok, míg Románia a kuikorieadarálók gyártására spe­cializálódik. A modem gépgyártás paran- csolóan követeli meg a szo­ros műszaki és tudományos együttműködést, a kölcsönös tu­dományos és termelési tapaszta­latcserét. A szocialista közössé­gen belül nincsenek — és nem is lehetnek — olyan korlátok, ame­lyeket a konkurrencia állítana, s ennek köszönhető, hogy még a korábban elmaradott országok is lehetőséget találnak bonyolult gyártmányok kiváló műszaki szín­vonalon történő előállítására. Ugyanakkor például egy bolgár munkás húsz esztendeje még csak nem is álmodhatott volna arról, hogy hazája napjainkban precí­ziós menetvágó és esztergagépeket szállít majd a világpiacra. Ma már azonban ez természetesnek tűnik. A nemzetközi szocialista mun­kamegosztás keretében a nyers­anyagokban gazdag országok már nem kényszerülnek arra, hogy megelégedjenek nyersanyagkin­csük alapanyaggá történő feldol­gozásával. Így például a bolgár ólom és réz már nemcsak öntvé­nyek formájában jelent meg a szocialista világpiacon, hanem egyre inkább — elektrotechnikai gyártmányok alakjában is. Uadd említsük szakosításunk 11 egy másik vonását is. Az NDK és a Szovjetunió sok üzemé­ben látni manapság bolgár gyárt-

Next

/
Thumbnails
Contents