Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)

1965-07-08 / 159. szám

1M5. július S. 3 Csütfirtffk Elnökségi illést tart a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa A Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsa július 9-én, pénteken délelőtt 9 órai kezdettel elnökségi ülést tart. Első napirendi pontként Hajdú Antal, az SZMT titkára ,,A termelési tanácskozások ta­pasztalatai a HVDSZ megyei bi­zottsága területén” tárgyú beszá­molóját vitatják meg, majd Bá­nyai Bélának, a kulturális, agi­taciós és propaganda munkabizott­ság vezetőjének a jelentése kö­vetkezik az 1964—65. évi szak- szervezeti politikai iskolákról és az 1965—66. évi felkészülésről. Végül Lipták Pál, az SZMT veze­tő titkára előterjesztésében sor kerül az 1965 második félévi ta- nácsülési és elnökségi munkaién,' megvitatására. Az árvízkárok helyreállításáért A Kisipari Szövetkezetek Békés negyei Szövetsége közölte illeté­kes szervével, hogy 280 ezer 410 forint értékű bélyeget igényel az „Árvízkárok helyreáll i tásáért” akció keretében. Mint közli, a ktsz-eknél levő szocialista brigá­dok különösen élenjártak a fel­ajánlásokban. Az Orosházi Laka­tosipari Ktsz négytagú motorsze­relő brigádja például 685 forintot, a Petőfi brigádja 800 forintot ajánlott fel, ♦ Az Állami Biztosító Békés me­gyei Igazgatóságának dolgozói múlt héten röpgyűlésen beszél­ték meg az árvízkárosultak meg­segítésének módját. Elhatározták, hogy havi keresetük négy száza­lékát adják a bajba jutottaknak. * Bucsán az elmúlt hét végén a postahivatal dolgozói termelési tanácskozást tartottak, melyen többek között elhatározták, hogy a július havi átlagkeresetük egy­napi összegét az árvízkárosultak megsegítésére ajánlják fel. Egy­ben felhívással fordultak a Sze­gedi Postaigazgatóság többi hiva­talához, hogy csatlakozzanak kez­deményezésükhöz. * A mezőmegyeri Béke Termelő- szövetkezet tagjai a legutóbbi küldöttgyűlésen úgy határoztak, hogy a július hónapban szerzett munkaegységük alapján segítik az árvízkárosultakat. Negyven munkaegységig egyet, 40—80 kö­zött kettőt, 80-on felül három munkaegységnek megfelelő jöve­delmüket adják. ♦ Július 9-én a népi zenekari fesztiválon részt vesz Boros Jolán, a Magyar Rádió és Televízió nép­dalénekese is. A művésznő a na­pokban közölte a megyei tanács művelődésügyi osztályával, hogy a 10-én Békéscsabán megrende­zendő műsoros esten — amelynek bevételét az árvízkárosultak meg­segítésére szánják —• szívesen fel­lép. Nagyarányú építkezés az AGROKER vállalatnál Az ÉM Békés megyei vállalata egy hónappal a vállalt határidő előtt hoz­zálátott az AGROKER bé­késcsabai telepén egy nagy­arányú építkezéshez. Az AGROKER Tröszt 10 és fél millió forintot fordít békéscsabai vállalatának fejlesztésére. A meglévő raktár mellé 1600 négy­zetméter alapterületű al- katrésiztárolót építenek. Felállítanak 1300 négyzet- méteren egy vasvázas színt, betonutat, iparvágányt és új térvilágítást kap a telep. A korábbi felvonulóépület­ben elhelyezett központi irodák is új otthont kapnak s ami eddig nem volt — szociális létesítmények —, a mostani nagy építkezés során szintén elkészülnek. A 10 és fél millió forint beruházás lehetővé teszi a Kétegyházi úti alkatrész­telep megszüntetését, s a Szerdahelyi utcában egy korszerű, minden igényt kielégítő megyei központ felállítását. Négy hónap alatt 2 millió 542 ezer forinf megtakarítás Felsőnyomásiak a decemberi párthatározat végrehajtásáért íj bekötő utat építenek, bővítik a törpevízmű-hálózatot Gyomén (Tudósítónktól> Csaknem másfél kilométer hosz- szú új bekötő utat építenek Gyo­mén, amelyet hamarosan átadnak a forgalomnak. Az út építésére, amely az autó- buszjáratok számára lesz igen kedvező, mintegy 1 millió 300 ezer forintot költ a helyi tanács a községfejlesztési alapból. Az idén öt utcában raknak le beton­járdákat. Ezeket a munkákat a lakosság is segíti, összesen 60 ezer forint értékű társadalmi munka teljesítését vállalták. Szintén a a községfejlesztési alap felhaszná­sen bővítik a torpevízmű-hálóza- tot. Ötszázezer forintos költséggel új kutat furatnak, amely javítja majd a két község vízellátását. A törpevízmű fejlesztésével 12 ezer családnak biztosítanak ivóvizet még ebben az évben. AZ 1964 DECEMBERI PÄRT- HATÄROZAT az'állami gazdasá­gok részére is meghatározta fő feladatként a gazdaságosabb ter- i melést. Zsibók Andrással, a Bé- j kés—Csongrád megyei állami Gazdaságok Igazgatóságának ve­zetőjével arról beszélgettünk, hogy a két megyében miként lát­tak hozzá a nagy jelentőségű hatá­rozat végrehajtásához. A területi igazgató úgy vélte, hogy a felső- nyomásiak talán legtöbbet tettek e nemes eél érdekében, ezért együttesen látogattunk el a 13 ezer holdas, Élüzem címet viselő gaz­daságba. — Dicsekedni soha nem szeret­tünk, de az eredmények valóban máris meglepőek — magyarázza .Brachna János igazgató. — Nem vagyunk az értekezések hívei, de annak idején több fórumon vi­tattuk meg a tennivalókat. Az köztudomású, hogy évek óta or­szágos szinten elsők között vol­tunk a termésátlagok elérésében, de drágán termeltünk. Most aztán kiadtuk a jelszót: fő feladat a költségek csökkentése, de nem a terméshozam rovására. A takaré­kosságot csak az ésszerűség hatá­rán belül szervezzük. ELMONDOTTA AZ IGAZGA­TÓ AZT IS, hogy minden kerület önállóan gazdálkodik. Havonta beszámol az eredményekről, hiá­nyosságokról s így már menet közben segíthetnek a bajokon. Ki­derült az is, hogy az alsóbb pa­rancsnoki gárda — brigád- és Ajánlat 150 vagon zöldborsó termesztésére Néhány napon belül megyénk egész területén befejezést nyer a termelőszövetkezetek első félévi lásával, Endrőd községgel közö- gazdálkodásának felmérése. A mányú villamos targoncáikat, ame­lyek igen jól beváltak. A bolgá­rok egyébként ezeket a targoncá­kat 90 százalékban exportra ter­melik. Ez pedig arra vall, hogy a KGST-n belüli szakosítás kereté­ben az érdekelt tagországoknak lehetőségük nyílik arra, hogy spe­cializált termékeik előállítását op­timális arányokban fokozzák. Ele­gendő, ha megemlítjük: csupán tavaly 64 százalékkal nőtt Bulgá­riában a villamos targoncáik gyár­tása. Ugyancsak hatékony a tervező munkák szakosítása. Kézenfekvő, hogy még a legfejlettebb országok számára Is igen nehéz, a többiek száméra pedig már-már erőt meg­haladó feladat lenne mindazoknak a műszaki tudományos kérdések­nek az önálló megoldása, amelye­ket a napjaink gépgyártási áru­listáján szereplő 125 ezer különfé­le gép és berendezés előállítása vet fel. Ám a szakosítás révén a tervezői munkát az adott ország számára legfontosabb kérdéscso­portok kidolgozására lehet össz­pontosítani. A szakosítás során a tagálla­** mok szűkítik az általuk gyártott cikkek körét, ami mind a fejlett, mind a korábban elma­radott országok számára lehetősé­get nyújt, hogy fokozott figyelmet egyedül vágott volna neki a KGST-cikklistán szereplő mind a 164 fajta íémvágő gép, prés- és sajtolóberendezés gyártásának, ez óhatatlanul oda vezetett volna, hogy elforgácsolódnak a beruihá­vid múltra tekint vissza. A KGST-ben a gépgyártási termé­keknek még csupán 5—6 százalé­kát érinti a szakosítás, ám a munkamegosztás új rendszere már megindult. Mind élesebb körvo­zásra fordítható összegek, dekon- nalakat ölt az az irányzat, hogy centrálódnak a tervezőmémöki fokozottabb ütemben fejlődnek a erőfeszítések, s kitolódik az új tér- gépgyártásnak azok az ágazatai, mékek bevezetésének határideje, amelyeket a KGST az egyes or- Ezért a lengyel gépgyártás csak 34 szágok különös figyelmébe aján- géptípusra szakosodik az említet- lőtt a szakosítás révén. Ugyancsak tek közül, hasonlóképpen a KGST egyre rendszeresebbé válik a ko- nomentklatúrán szereplő tíz trak- rábbi gyakorlat esetlegességével tortípusból a lengyelek csak 4, a 84 bányagéptípusból pedig csak 5 fajtát gyártanak majd. Amikor azt mondtuk, hogy a nemzetközi szocialista munka­megosztásban minőségi változások történtek, akkor nem csupán a gé­pek és gépegységek szakosítására gondoltunk, hanem az alkatrész­gyártás specializálására is, amely­nek azonban a szabványok egysé­szemben, a gépgyártási termékek cseréje. L| agyarországon például a 11 szerszámgépgyártás 1964- ben tartotta az 1963-as színvona­lat, ám ugyanakkor számottevően növelte a szakosított termékek előállítását, mégpedig a híradás­technikai eszközök esetében 13, a műszerek esetében 8 százalékkal. Csehszlovákiában a gépgyártás szakosítása érdekében. Nagy segítség ebben a KGST nemrég alakult szabványügyi in- fordítsanak a minőségre, gyorsabb tézete. ütemben érjék el a világszínvona- A nemzetközi szocialista mun- lat. Ha például Lengyelország kamegosztás még viszonylag rö­ges rendszere az előfeltétele. Köz- tavaly jobbára a nehézgépgyártás ismert például a lengyel—cseh- fokozott fejlesztése révén gyara- szlovák közös Zetor traktorgyár- podott, különösen a kohászati és tás. Helyes azonban, ha emlékez- vegyipari berendezések gyártásá- tetünk rá: a közös gyártás beveze- nak növelése útján. Csehszlovákia tését a gépegységek és alkatrészek éppen ezekre a cikkekre szakoso- szabványosításánák folyamata dott, túlnyomórészt a csehszlová- előzte meg. Ugyanilyen munka fo- kok szállítják ezeket a gyártmá- lyik jelenleg a gépkocsigyártás nyokat a KGST-országokba, első­sorban a Szovjetunióba. A nemzetközi szocialista mun- ” kamegosztás óriási lehető­ségeket kínál: ezek kiaknázását példázzák az itt elmondottak. A. Barkovszkij, B- Tandit megyei és a járási tanács mező- gazdasági osztályának dolgozói, valamint a Magyar Nemzeti Bank megbízottai sorra járták a szövet­kezeteket, hogy számba vegyék, hol kell a leggyorsabb segítséget nyújtani ahhoz, hogy a hozam- és pénzbevételi tervet a tsz-ek telje­sítsék. Közben a megyei tanács mezőgazdasági osztálya a jelentő, sebb tervkieséssel küszködő gaz­daságok érdekében tárgyalást folytatott több megyei vállalattal. Márton Pál, a Békéscsabai Hű­tőház igazgatója a minap közölte a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályával, hogy 150 vagon zöld­borsó termesztésére' — másod­ve teményként — hajlandó megbí­zást adni az erre vállalkozó szö­vetkezeteknek. A zöldborsó elő­állításához szükséges vetőmag a megye rendelkezésére áll. A másodvetésből betakarításra kerülő mélyhűtött áru értékesíté­séről gondoskodtak. munkacsapatvezetők — nagyobb önállóságot kaptak s nem várnak minden utasítást felülről, intéz­kedjek, ráadásul az esetek több­ségében helyesen. — Az elmúlt évek tapasztala­tai alapján felmértük, mit miért termeltünk drágán, hol lehet s költségekből redukálni? Segített ebben a felszabadulási verseny­mozgalom is: dolgozóink vállal­ták, hogy anyag-, költségmegtaka­rítás és terméstöbblet címén egy­millió 650 ezer forintot adunk a népgazdaságnak. így aztán min­denki ügyelt arra, hogy a kifize­tett munkabér minden forintja mögött termelés legyen. Nem volt összevissza szaladgálás a gépjár­művekkel, üresjárattal nem talál­koztunk, mint azelőtt, s ha 30 má­zsa szállítást igazolt a brigádveze­tő, akkor az nem volt kevesebb, AZ ÖSZTÖNZŐBB BÉREZÉS­RŐL elmondotta Brachna elvtárs, hogy az állattenyésztésben pél­dául azelőtt a darabszám volt a fő mutató, most pedig a súlygya­rapodás, a kifejt tej mennyisége és így tovább. Az eredmény meg­lepő: kevesebb takarmánnyal gyorsabban híznak a barom fik, a sertések, ráadásul többet keres a dolgozó is, tehát kettős a haszon. Az állandó dolgozók családi vál­lalás alapján kötöttek szerződést kukorica és cukorrépa megműve­lésére. fgy aztán a saját család­tagjaik bevonásával időben meg­munkáltak minden talpalatnyi földet. Azelőtt szombat délután és vasárnap üres volt a határ, most pedig mindig népes. A sok eső ellenére nem maradtak el a nö­vényápolással. Ráadásul kevesebb időszaki munkást kellett szerződ­tetni, s csökkent az ezzel járó kiadás. Azt már magunk láttuk, hogy gyönyörű a határuk. Bő termést ígér minden. A kenderük például már három méter magas, a cu­korrépa térden felül ér, a mák embermagasságnyi. A gabonáról nem jósolunk előre, de öröm rá­nézni. Kiszámolták, hogy négy hó­nap alatt kétmillió 542 ezer fo­rinttal kevesebb volt az általános költség- és az anyagfelhasználás, mint az elmúlt év hasonló idő­szakában. De okosan takarékos­kodtak, mert nem ment a termés­hozam rovására. A FELSÖNYOMÁSI PÉLDA azt igazolja, hogy a decemberi párt- határozat nem véletlenül született, valóban lehet olcsóbban termel­ni, okosabban gazdálkodni. Igaz, több utánjárás, törődés vár a gazdaság vezetőire és dolgozóira egyaránt, de a fáradságot megéri. Felsőnyomás nemcsak a sok ter­méséről lehet híres, hanem arról is, hogy olcsón termel. Erre az 1965. év első fele komoly ígé­ret. Ary Róza Becsülete lett a vindrovernek A csapadékos időjárás követ­keztében egyre több termelőszö­vetkezet ismeri fel az osztott ara­tás jelentőségét. Két héttel ez­előtt a megyei főagronómussal interjút közölt lapunk, amelyben Varga Lajos határozottan az osz­tott aratás mellett foglalt állást a jelenlegi gépállomány kiegészíté­sére, hogy a termelőszövetkeze­tekkel kötött osztott aratási szer­ződésnek eleget tehessenek. A Gépállomások Megyei Igaz- gatósága^több gépjavító állomást keresett fel, hogy a vindroverek átcsoportosításához segítséget gabona teljes érése előtti időszak- | nyújtson. A gépjavító állomások ban. A megye több közös gazda- i ságában megfontolták a főagronó- I mus szakvéleményét. Ennek tud­ható be többek között az is, hogy a sarkadi járásba 8, a gyomai járásba pedig 5 vindrovert kértek a területén — amint azt Szító Jó­zsef főagronómus is közölte, be­csülete lett az osztott aratásnak. A rendelkezésre álló vindrovereket jól kihasználják, így ezek átcso­portosítására nem kerül sor.

Next

/
Thumbnails
Contents