Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)
1965-07-08 / 159. szám
1M5. július S. 3 Csütfirtffk Elnökségi illést tart a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa július 9-én, pénteken délelőtt 9 órai kezdettel elnökségi ülést tart. Első napirendi pontként Hajdú Antal, az SZMT titkára ,,A termelési tanácskozások tapasztalatai a HVDSZ megyei bizottsága területén” tárgyú beszámolóját vitatják meg, majd Bányai Bélának, a kulturális, agitaciós és propaganda munkabizottság vezetőjének a jelentése következik az 1964—65. évi szak- szervezeti politikai iskolákról és az 1965—66. évi felkészülésről. Végül Lipták Pál, az SZMT vezető titkára előterjesztésében sor kerül az 1965 második félévi ta- nácsülési és elnökségi munkaién,' megvitatására. Az árvízkárok helyreállításáért A Kisipari Szövetkezetek Békés negyei Szövetsége közölte illetékes szervével, hogy 280 ezer 410 forint értékű bélyeget igényel az „Árvízkárok helyreáll i tásáért” akció keretében. Mint közli, a ktsz-eknél levő szocialista brigádok különösen élenjártak a felajánlásokban. Az Orosházi Lakatosipari Ktsz négytagú motorszerelő brigádja például 685 forintot, a Petőfi brigádja 800 forintot ajánlott fel, ♦ Az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatóságának dolgozói múlt héten röpgyűlésen beszélték meg az árvízkárosultak megsegítésének módját. Elhatározták, hogy havi keresetük négy százalékát adják a bajba jutottaknak. * Bucsán az elmúlt hét végén a postahivatal dolgozói termelési tanácskozást tartottak, melyen többek között elhatározták, hogy a július havi átlagkeresetük egynapi összegét az árvízkárosultak megsegítésére ajánlják fel. Egyben felhívással fordultak a Szegedi Postaigazgatóság többi hivatalához, hogy csatlakozzanak kezdeményezésükhöz. * A mezőmegyeri Béke Termelő- szövetkezet tagjai a legutóbbi küldöttgyűlésen úgy határoztak, hogy a július hónapban szerzett munkaegységük alapján segítik az árvízkárosultakat. Negyven munkaegységig egyet, 40—80 között kettőt, 80-on felül három munkaegységnek megfelelő jövedelmüket adják. ♦ Július 9-én a népi zenekari fesztiválon részt vesz Boros Jolán, a Magyar Rádió és Televízió népdalénekese is. A művésznő a napokban közölte a megyei tanács művelődésügyi osztályával, hogy a 10-én Békéscsabán megrendezendő műsoros esten — amelynek bevételét az árvízkárosultak megsegítésére szánják —• szívesen fellép. Nagyarányú építkezés az AGROKER vállalatnál Az ÉM Békés megyei vállalata egy hónappal a vállalt határidő előtt hozzálátott az AGROKER békéscsabai telepén egy nagyarányú építkezéshez. Az AGROKER Tröszt 10 és fél millió forintot fordít békéscsabai vállalatának fejlesztésére. A meglévő raktár mellé 1600 négyzetméter alapterületű al- katrésiztárolót építenek. Felállítanak 1300 négyzet- méteren egy vasvázas színt, betonutat, iparvágányt és új térvilágítást kap a telep. A korábbi felvonulóépületben elhelyezett központi irodák is új otthont kapnak s ami eddig nem volt — szociális létesítmények —, a mostani nagy építkezés során szintén elkészülnek. A 10 és fél millió forint beruházás lehetővé teszi a Kétegyházi úti alkatrésztelep megszüntetését, s a Szerdahelyi utcában egy korszerű, minden igényt kielégítő megyei központ felállítását. Négy hónap alatt 2 millió 542 ezer forinf megtakarítás Felsőnyomásiak a decemberi párthatározat végrehajtásáért íj bekötő utat építenek, bővítik a törpevízmű-hálózatot Gyomén (Tudósítónktól> Csaknem másfél kilométer hosz- szú új bekötő utat építenek Gyomén, amelyet hamarosan átadnak a forgalomnak. Az út építésére, amely az autó- buszjáratok számára lesz igen kedvező, mintegy 1 millió 300 ezer forintot költ a helyi tanács a községfejlesztési alapból. Az idén öt utcában raknak le betonjárdákat. Ezeket a munkákat a lakosság is segíti, összesen 60 ezer forint értékű társadalmi munka teljesítését vállalták. Szintén a a községfejlesztési alap felhasznásen bővítik a torpevízmű-hálóza- tot. Ötszázezer forintos költséggel új kutat furatnak, amely javítja majd a két község vízellátását. A törpevízmű fejlesztésével 12 ezer családnak biztosítanak ivóvizet még ebben az évben. AZ 1964 DECEMBERI PÄRT- HATÄROZAT az'állami gazdaságok részére is meghatározta fő feladatként a gazdaságosabb ter- i melést. Zsibók Andrással, a Bé- j kés—Csongrád megyei állami Gazdaságok Igazgatóságának vezetőjével arról beszélgettünk, hogy a két megyében miként láttak hozzá a nagy jelentőségű határozat végrehajtásához. A területi igazgató úgy vélte, hogy a felső- nyomásiak talán legtöbbet tettek e nemes eél érdekében, ezért együttesen látogattunk el a 13 ezer holdas, Élüzem címet viselő gazdaságba. — Dicsekedni soha nem szerettünk, de az eredmények valóban máris meglepőek — magyarázza .Brachna János igazgató. — Nem vagyunk az értekezések hívei, de annak idején több fórumon vitattuk meg a tennivalókat. Az köztudomású, hogy évek óta országos szinten elsők között voltunk a termésátlagok elérésében, de drágán termeltünk. Most aztán kiadtuk a jelszót: fő feladat a költségek csökkentése, de nem a terméshozam rovására. A takarékosságot csak az ésszerűség határán belül szervezzük. ELMONDOTTA AZ IGAZGATÓ AZT IS, hogy minden kerület önállóan gazdálkodik. Havonta beszámol az eredményekről, hiányosságokról s így már menet közben segíthetnek a bajokon. Kiderült az is, hogy az alsóbb parancsnoki gárda — brigád- és Ajánlat 150 vagon zöldborsó termesztésére Néhány napon belül megyénk egész területén befejezést nyer a termelőszövetkezetek első félévi lásával, Endrőd községgel közö- gazdálkodásának felmérése. A mányú villamos targoncáikat, amelyek igen jól beváltak. A bolgárok egyébként ezeket a targoncákat 90 százalékban exportra termelik. Ez pedig arra vall, hogy a KGST-n belüli szakosítás keretében az érdekelt tagországoknak lehetőségük nyílik arra, hogy specializált termékeik előállítását optimális arányokban fokozzák. Elegendő, ha megemlítjük: csupán tavaly 64 százalékkal nőtt Bulgáriában a villamos targoncáik gyártása. Ugyancsak hatékony a tervező munkák szakosítása. Kézenfekvő, hogy még a legfejlettebb országok számára Is igen nehéz, a többiek száméra pedig már-már erőt meghaladó feladat lenne mindazoknak a műszaki tudományos kérdéseknek az önálló megoldása, amelyeket a napjaink gépgyártási árulistáján szereplő 125 ezer különféle gép és berendezés előállítása vet fel. Ám a szakosítás révén a tervezői munkát az adott ország számára legfontosabb kérdéscsoportok kidolgozására lehet összpontosítani. A szakosítás során a tagálla** mok szűkítik az általuk gyártott cikkek körét, ami mind a fejlett, mind a korábban elmaradott országok számára lehetőséget nyújt, hogy fokozott figyelmet egyedül vágott volna neki a KGST-cikklistán szereplő mind a 164 fajta íémvágő gép, prés- és sajtolóberendezés gyártásának, ez óhatatlanul oda vezetett volna, hogy elforgácsolódnak a beruihávid múltra tekint vissza. A KGST-ben a gépgyártási termékeknek még csupán 5—6 százalékát érinti a szakosítás, ám a munkamegosztás új rendszere már megindult. Mind élesebb körvozásra fordítható összegek, dekon- nalakat ölt az az irányzat, hogy centrálódnak a tervezőmémöki fokozottabb ütemben fejlődnek a erőfeszítések, s kitolódik az új tér- gépgyártásnak azok az ágazatai, mékek bevezetésének határideje, amelyeket a KGST az egyes or- Ezért a lengyel gépgyártás csak 34 szágok különös figyelmébe aján- géptípusra szakosodik az említet- lőtt a szakosítás révén. Ugyancsak tek közül, hasonlóképpen a KGST egyre rendszeresebbé válik a ko- nomentklatúrán szereplő tíz trak- rábbi gyakorlat esetlegességével tortípusból a lengyelek csak 4, a 84 bányagéptípusból pedig csak 5 fajtát gyártanak majd. Amikor azt mondtuk, hogy a nemzetközi szocialista munkamegosztásban minőségi változások történtek, akkor nem csupán a gépek és gépegységek szakosítására gondoltunk, hanem az alkatrészgyártás specializálására is, amelynek azonban a szabványok egysészemben, a gépgyártási termékek cseréje. L| agyarországon például a 11 szerszámgépgyártás 1964- ben tartotta az 1963-as színvonalat, ám ugyanakkor számottevően növelte a szakosított termékek előállítását, mégpedig a híradástechnikai eszközök esetében 13, a műszerek esetében 8 százalékkal. Csehszlovákiában a gépgyártás szakosítása érdekében. Nagy segítség ebben a KGST nemrég alakult szabványügyi in- fordítsanak a minőségre, gyorsabb tézete. ütemben érjék el a világszínvona- A nemzetközi szocialista mun- lat. Ha például Lengyelország kamegosztás még viszonylag röges rendszere az előfeltétele. Köz- tavaly jobbára a nehézgépgyártás ismert például a lengyel—cseh- fokozott fejlesztése révén gyara- szlovák közös Zetor traktorgyár- podott, különösen a kohászati és tás. Helyes azonban, ha emlékez- vegyipari berendezések gyártásá- tetünk rá: a közös gyártás beveze- nak növelése útján. Csehszlovákia tését a gépegységek és alkatrészek éppen ezekre a cikkekre szakoso- szabványosításánák folyamata dott, túlnyomórészt a csehszlová- előzte meg. Ugyanilyen munka fo- kok szállítják ezeket a gyártmá- lyik jelenleg a gépkocsigyártás nyokat a KGST-országokba, elsősorban a Szovjetunióba. A nemzetközi szocialista mun- ” kamegosztás óriási lehetőségeket kínál: ezek kiaknázását példázzák az itt elmondottak. A. Barkovszkij, B- Tandit megyei és a járási tanács mező- gazdasági osztályának dolgozói, valamint a Magyar Nemzeti Bank megbízottai sorra járták a szövetkezeteket, hogy számba vegyék, hol kell a leggyorsabb segítséget nyújtani ahhoz, hogy a hozam- és pénzbevételi tervet a tsz-ek teljesítsék. Közben a megyei tanács mezőgazdasági osztálya a jelentő, sebb tervkieséssel küszködő gazdaságok érdekében tárgyalást folytatott több megyei vállalattal. Márton Pál, a Békéscsabai Hűtőház igazgatója a minap közölte a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályával, hogy 150 vagon zöldborsó termesztésére' — másodve teményként — hajlandó megbízást adni az erre vállalkozó szövetkezeteknek. A zöldborsó előállításához szükséges vetőmag a megye rendelkezésére áll. A másodvetésből betakarításra kerülő mélyhűtött áru értékesítéséről gondoskodtak. munkacsapatvezetők — nagyobb önállóságot kaptak s nem várnak minden utasítást felülről, intézkedjek, ráadásul az esetek többségében helyesen. — Az elmúlt évek tapasztalatai alapján felmértük, mit miért termeltünk drágán, hol lehet s költségekből redukálni? Segített ebben a felszabadulási versenymozgalom is: dolgozóink vállalták, hogy anyag-, költségmegtakarítás és terméstöbblet címén egymillió 650 ezer forintot adunk a népgazdaságnak. így aztán mindenki ügyelt arra, hogy a kifizetett munkabér minden forintja mögött termelés legyen. Nem volt összevissza szaladgálás a gépjárművekkel, üresjárattal nem találkoztunk, mint azelőtt, s ha 30 mázsa szállítást igazolt a brigádvezető, akkor az nem volt kevesebb, AZ ÖSZTÖNZŐBB BÉREZÉSRŐL elmondotta Brachna elvtárs, hogy az állattenyésztésben például azelőtt a darabszám volt a fő mutató, most pedig a súlygyarapodás, a kifejt tej mennyisége és így tovább. Az eredmény meglepő: kevesebb takarmánnyal gyorsabban híznak a barom fik, a sertések, ráadásul többet keres a dolgozó is, tehát kettős a haszon. Az állandó dolgozók családi vállalás alapján kötöttek szerződést kukorica és cukorrépa megművelésére. fgy aztán a saját családtagjaik bevonásával időben megmunkáltak minden talpalatnyi földet. Azelőtt szombat délután és vasárnap üres volt a határ, most pedig mindig népes. A sok eső ellenére nem maradtak el a növényápolással. Ráadásul kevesebb időszaki munkást kellett szerződtetni, s csökkent az ezzel járó kiadás. Azt már magunk láttuk, hogy gyönyörű a határuk. Bő termést ígér minden. A kenderük például már három méter magas, a cukorrépa térden felül ér, a mák embermagasságnyi. A gabonáról nem jósolunk előre, de öröm ránézni. Kiszámolták, hogy négy hónap alatt kétmillió 542 ezer forinttal kevesebb volt az általános költség- és az anyagfelhasználás, mint az elmúlt év hasonló időszakában. De okosan takarékoskodtak, mert nem ment a terméshozam rovására. A FELSÖNYOMÁSI PÉLDA azt igazolja, hogy a decemberi párt- határozat nem véletlenül született, valóban lehet olcsóbban termelni, okosabban gazdálkodni. Igaz, több utánjárás, törődés vár a gazdaság vezetőire és dolgozóira egyaránt, de a fáradságot megéri. Felsőnyomás nemcsak a sok terméséről lehet híres, hanem arról is, hogy olcsón termel. Erre az 1965. év első fele komoly ígéret. Ary Róza Becsülete lett a vindrovernek A csapadékos időjárás következtében egyre több termelőszövetkezet ismeri fel az osztott aratás jelentőségét. Két héttel ezelőtt a megyei főagronómussal interjút közölt lapunk, amelyben Varga Lajos határozottan az osztott aratás mellett foglalt állást a jelenlegi gépállomány kiegészítésére, hogy a termelőszövetkezetekkel kötött osztott aratási szerződésnek eleget tehessenek. A Gépállomások Megyei Igaz- gatósága^több gépjavító állomást keresett fel, hogy a vindroverek átcsoportosításához segítséget gabona teljes érése előtti időszak- | nyújtson. A gépjavító állomások ban. A megye több közös gazda- i ságában megfontolták a főagronó- I mus szakvéleményét. Ennek tudható be többek között az is, hogy a sarkadi járásba 8, a gyomai járásba pedig 5 vindrovert kértek a területén — amint azt Szító József főagronómus is közölte, becsülete lett az osztott aratásnak. A rendelkezésre álló vindrovereket jól kihasználják, így ezek átcsoportosítására nem kerül sor.