Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)
1965-07-07 / 158. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek I NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI- TAN ÁCS'LAP JA 1965. TÜLIUS 7., SZERDA Ara: 6« fillér XX. ÉVFOLYAM, 158. SZÁM Igények és lehetőségek Régebben igen sok sző esett a valóságtól elrugaszkodott, a realitások iránt érzéktelenné vált emberekről, akik nem tudtak különbséget tenni az igények és a lehetőségek között. Nem számolva adottságaikkal, a képzelet szárnyán lebegve, szinte már fantasztikus tervek sorát gyártották és olyan hatalmas követeléseket támasztottak a közösséggel szemben, melynek az legjobb szándéka és minden erőfeszítése ellenére sem volt képes megfelelni. Ezek a felhőkben járók, akik rendre építgették légváraikat, sok kárt okoztak, hiszen a túlzott igények, a teljesíthetetlen célkitűzések végül is bizonytalanságot, fásult közönyt, kiábrándulást szülnek. Ma reálisan politizálunk, gazdasági terveink pedig, ha szerényebbek is, feltétlenül megbízhatóak és teljesíthetők. A régi hiba, a valóságtól való elrugaszkodás — ha itt-ott fel is fedezhető még —, egyáltalán nem jellemző tünet. Az igények és a lehetőségek általában összhangban állnak egymással. Azt viszont feltétlenül észre kell vennünk, hogy néhol baj van áz Igényességgel. Talán a múltbeli tapasztalatokat helytelenül értelmezve, némelyek alacsonyra állítják a mércét, nem élnek a kínálkozó lehetőségekkel, s így lassítják a fejlődés ütemét. Igénytelenség. Olyan fogalom ez, mely semmiképpen sem lehet honos a mi társadalmunkban. Idegen, visszataszító tünet, hiszen mi magas célt tűztünk magunk elé. Olyan világ megteremtésére vállalkoztunk, melyben minden eddiginél magasabb rendű gazdasági és társadalmi berendezkedés segíti az emberi célok kibontakozását. Éppen ezért visszataszító és megengedhetetlen a sok helyen ! tapasztalható igénytelenség. Olykor elegendő egy gyár udvarán megállni, s máris látja az ember, hogy a helyi követelmények bizony elég siralmasak. Rendetlenség és felfordulás az udvaron, szervezetlen, lélektelenül végzett munka, ácsorgás, fegyelmezetlenség', lógás, tessék-lássék igyekezet a munkacsarnokban. Bűnös igénytelenség, megalkuvás ez a rosszal és elherdálása lehetőségeinknek. De az elhanyagolt tsz-udvar, a gazdasági épületnek kinevezett kezdetleges, szánalmas kaliba, a bokáig érő sár, a gondozatlan jószág mellett pipázó, beszélgető szövetkezetiek látványa is az igénytelenség, a gazdálkodás alacsony színvonalának a bizonyítéka. Ez az igénytelenség néhány helyen nem csupán tünet, sajnos, szinte már szemléletté súlyosbodott. Az ilyen szemléletű emberek jellemzője a „széles” elégedettség. Kis dolgokon lelkesednek, szürke, jelentéktelen tevést-vevést nagyítanak tettekké, mert az alacsonyra tűzött mérce az ő szemükben nagynak mutatja a kicsit is. Volna lehetőségük többre is, jobbra is, de talán se szemük, se szívük, se tehetségük nincs hozzá. S az igénytelen ember fél minden újtól, ami ismeretlen, szokatlan számára. Megelégszik a szürke, jelentéktelen eredményekkel, a bevált sémákkal, melyekből ugyan kevés áldás fakad, de nagyobb baj se származik. Az igénytelenség a képzelotszegény, tehetetlen emberek világa. Vagy a kényelemben szellemileg, érzelmileg elhájasodottaké, akik ötletek, jó hangulat, pezsgő alkotókedv megteremtése helyett hamis elméleteket gyártanak Akik bölcsen idézik a közmondást: addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér. Pedig a takaróból még bőven futná, de az ő szívükből, képességeikből többre nem telik. Kártékony dolog volt annak idején a nagyralátás is. De az igénytelenség, alacsony mérce sem kevésbé káros. Nekünk a feladatok sorát kell valóra váltanunk, s ezek az emberek legmagasabb igényeinek kielégítésére, az új társadalom felépítésére vonatkoznak. Az igénytelenség, az alacsony színvonal lehetőségeink elherdálását jelenti. Aki ezzel megalkuszik, megtagadja közösen vállalt feladatainkat. Kékesdi Gyula Az első fél évben téglából a tervezettnél kevesebbet, cserépből többet gyártottak A kedvezőtlen időjárási viszonyok, a tartós esőzések sok nehézséget akoztak az építőanyagok gyártásában. Nemcsak a bányák munkáját hátráltatja a nedvesség, de a megformált téglák több mint kétharmad része a szabadban szárad s ha vizesen kerül a kemencébe, nehezebben ég ki. A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat üzemeinek dolgozói, műszaki vezetői komoly erőfeszítéseket tettek, hogy a mostoha körülmények ellenére eleget tegyenek a terv előírásainak. 1965 első felében 70 millió 704 ezer téglát gyártottak, ami mintegy 3 százalékos elmaradást jelent a tervezett programtól. A hétfőn üzembe helyezett me- zőberényi új berendezések segítségével és a nyári melegebb időszak kihasználásával úgy tervezik: adósságuknak legalább a felét a harmadik negyedév során törlesztik. A cserép gyártásánál viszont — ahol műszárítók függetlenítik az időjárást — egymil- j lió 351 ezer nyers és 846 ezer égetett cseréppel teljesítették túl fe- Iszített tervüket. .. Dobi István Fejér és Komárom megyében Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke július 5-én. Fejér megyébe látogatott. Mór községben, a járási pártbizottságon Juhász János, a megyei pártbizottság első titkára, Bujdosó Imre, a megyei tanács vb- elnöke, valamint a járás vezetői fogadták a vendéget, majd közösen megtekintették a Móri Állama Gazdaságot és a Kossuth Tsz-t. Az Elnöki Tanács elnöke ezután Komárom megyébe utazott, ahol Kroszner László, a megyei tanács vb-elnöke, valamint a komáromi járás vezetői társaságában felkereste a kisbéri Virágzó Termelőszövetkezetet. Megtekintette a gazdaság gabontábláit, majd a komáromi len rostki készítő üzem telepére látogatott. (MTI) MAI SZAMUNKBÓL Békemozgalmunk nagy hónapja —_____ (2. »14*1) Nem a keresetek csökkentése a cél (*. oldal) Kinek a zsebe? ___________ M. oldal) K útba esett 8 és fél millió forint? «s. oldal) Harmincdekás jégdarabok Húszezer hektáron elpusztult a vetés ítéletidő Jugoszláviában Belgrad Fél évszázad óta nem pusztított ilyen ítéletidő Jugoszláviában, mint vasárnap és hétfőn. Leszkovac, Kragujevac, Kruse- vac vidékén, Bosznia egyes területein és a szlovén tengerparton helyenként 300 grammos jégdarabok hullottak és 100 kilométer óránkénti sebességgel száguldó orkán elemi erővel ragadta magával a lakóházak, a középületek tetejét és a kémé- riyeket. A vihar évszázados fákat csavart ki tövestől, megrongálta a villany- és telefonvezetékeket. A jég óriási területen ' eljesen letarolta az aratásra váró gabonatáblákat. Egyelőre még nem lehet teljes képet alkotni az újabb természeti csapás okozta pusztításokról. Tény az azonban, hogy a károk nagyok. Jelentések szerint egyes vidékeken a jég 20 000 hektárnyi területen tarolta le a vetést. Vannak olyan városok és falvak, ahol az épületek alig maradtak épen. Számos gyár és üzem rongálódott meg. A tyúktojás nagyságú jégdarabok még a 6 milliméter vastag üvegeket is betörték. A katasztrófa nem kímélte a Vajdaságot és a jugoszláviai Baranyát sem. Vasárnap és hétfőn felhőszakadás zúdult Bácska és Szlavónia egyes területeire. Jóllehet, az esőzés nem állította meg a védelmi munkálatokat, a Duna, a Temes és a Bega partjain még válságosabbra fordult a helyzet. A lezúduló vízmeny- nyiség végképp eláztatta a töltéseket és kérdés, hogy a meglazult gátak meddig tudnak ellenállni a széltől felkorbácsolt hullámoknak. Ojabb veszélyt jelent az is, hogy a Szlovéniában lehullott óriási csapadékmennyiség miatt a mellékfolyók vízállása megduzzadt és így a Dráván 90 centiméteres árhullám közeledik a Vajdaság felé. (MTI) Hagy területen alkalmazzák a rendrearatást, a kézi aratók sokasága vágja a dűlt gabonát a gyomai járásban A tervezettnél jóval nagyobb területen irtják vegyszerrel a gyomot a kukoricából a békési járásban A békési járás termelőszövetkezetei úgy tervezték, hogy a több mint 29 ezer hold kalászos 80 százalékát kombájnnal, 17 százalékát aratógéppel, 3 százalékát pedig kézi erővel vágják le. A 4964 hold őszi árpa már kaszára érett. Az éri múlt hét végén pénteken és szombaton 3—6 kombájnnal hozzáláttak az aratáshoz a csárdaszállási Petőfi, a muronyi Lenin, a békési Űj Élet, a mezőberényi Előre és Aranykalász termelőszövetkezetekben. A kiadós hétfői esőzés egy időre megint megszakította az aratást. A szövetkezetekben még jelentős gondot okoz a növényápolás és a lucerna második jövedékének a betakarítása. A rendelkezésre álló 52 permetező- gépet igyekeznek jól kihasználni mind a gyomok, mind a rovarkártevők ellen. A tervezett 3183 hold helyett szombatig 4519 hold kukoricát permeteztek le vegyszerrel. A lucerna második jövedékének 58 százalékát kaszálták le és 28 százalékát kazlazták be a múlt hét végéig. A gyomai járásban 65 kombájn és 3S aratógép áll rendelkezésre a mintegy 27 ezer hold aratnivaló- hoz. A sok esőzés miatt kettős a felkészülés: a korábbi tervvel szemben a termelőszövetkezetek igyekeznek annyi aratópárt munkába állítani, hogy megelőzzék az árpa pergését. A dévaványai Aranykalász Tsz-ben szükség esetére 350 aratópár áll készenlétben. A gyomai Alkotmány, a gyomai Zöld Mező, az endrődi Üj Barázda és az endrődi Béke Tsz-ben a kézi aratók nagy erővel láttak hozzá a kuszáit, dőlt őszi árpa aratásához. A kombájnok csak helyenként tudnak dolgozna, mert a júniusban lehullt 122 milliméteres csapadék nagyon eláztatta a talajt. A nagy nedvesség gátolja a növényápolást is. Vegyszeres gyomirtást a kukoricában csak a gyomai Győzelem Tsz-ben tudtak végezni 230 és az eesegfalvi Egyetértés Tsz- ben 210 holdon. A gyomai járás termeioszovet-Ä kezeteiben eredetileg mindössze 500 holdon terveztek osztott aratást. Ezt a tervet a sok esőzés alaposan felborította. A rendelkezésre álló 17 Vindrover mellé most újabb hármat szereznek és például az eesegfalvi Egyetértés Tsz- ben 1200 holdon alkalmazzák a rendrearatást. Gondot okoz a járás néhány termelőszövetkezetében a gabona tisztítása, mert még nem érkezett meg az igényeit 3 darab MMT— 2-es tisztítógép, s hogy a bosszúság nagyobb legyen, az igényelt 6 darab szalmabálázó leszállítására a negyedik negyedévre kaptak ígéretet.
