Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)
1965-07-06 / 157. szám
1M5. jálins 6. 3 Kedd Hazai és külföldi gépek eredményes versenye Cftkorrépanemesítök, kutatók Mezőhegyesen Ki hibázott a battonyai Dózsa Tsz-ben? A kísérletben szerepelt a nyugatnémetek által előállított dra- zsirozott vetőmag is. A drazsiro- zás során a cukorrépa-vetőmaghoz különböző védekező, tápláló anyagokat és mikroelemeket adnak és a mag alakját e szerek hozzáadásával gömbölyűvé képezik ki. Vetése különböző szemenként! vetógépekikel előre meghatározott helyre történhet. Ezzel a módszerrel az egyelés nélküli vetés megoldottnak tekinthető. Az így előkészített vetőmag fontos feltétele a kiváló csíraképesség. A cukorrépa-vetőmag eredményes előkészítéséhez még igen sok kutatási munka szükséges. A vetőmag előkészítéséhez használható vegyszerek ára — sajnos — igen magas, de importálása is körülményes. A cukorrépanemesitéssel foglalkozó kutatók ismertették az eddig elért eredményeket, az egy- niagvú (monoearp) cukorrépa nemesítését, teljesítményét. A közeljövőben már a köztermesztésben J is találkozhatunk hazai monoearp vetőmaggal. Balázsik Mihály J Évek óta visszatérő prob, léma a battonyai Dózsa Tsz ügye. Adottságaikhoz mérve alacsonyak a hozamok, a közösben nem fejlesztették megérdemelt módon az állattartást, a szövetkezet tagjai elégedetlenek a jövedelemmel. Tavaly a Dózsa Tsz 220 ezer forin. tos túlfizetés! manőverrel raun, kaegységenként 25 forintot osztott. A szövetkezet 3750 holdas számítójából tavaly ősszel csaknem 1000 hold maradt felszántatian. A szövetkezet ez idő szerint nem teljesítette tavaszi vetéstervéi: 40 hold cirokkal, 7 hold cukorrépával, 18 hold hagymamaggal és 65 hold zöldtakarmánnyal vetettek kevesebbet, mint amennyit előirányoztak. A 608 hold közös kukoricát — a mezőhegy esi földekkel azonos minőségű talajon — július 1-ig előszörre sem kapálták be. A tsz május óta 14 vagon takarmányt kapott zökfhitelként. A száj- és a körömfájás okozta kár: tejből félmillió forint, kiesés, s a tervezettnél 220-al kevesebb hízott sertés. A iárósi tanács mező- gazdasági osztályán a battonyai Dózsa Tsz-t ezekért tartják problémás, gondot okozó szövetkezet. Meggyet és cseresznyét exportál a Mezőhegyest Állami Gazdaság A Sopronhorpácsi Növényneme- sttési és Növény termesz'.esi Kutató Intézet Mezőhegyesen a cukorgyár üzemeltetésében lévő fióktelepén tartotta évi értekezletét. Az értekezleten az intézet kutatóin kívül jelen voltak a cukoripar, a Cukoripari Kutató Intézet. az állami gazdaságok szakemberei, az Agrártudományi Egyetem és az Országos Vetőmagfelügyelőség küldöttei. A különbőz» termesztési és kutatási témákkal foglalkozók előadása után élénk vita alakult ki. A gyakorlat számára igen fontos a cukorrépa termesztés komplex gépesítésével foglalkozó kutatás. E téma keretén belül ismertették a különböző szemenként! vetőgéppel végzett kísérleteket, a nyugatnémet Fásé. az angol Stamhay és a magyar lesodrós tárcsás vetőgépek eredményeit, melyek közül a magyar gyártmányú vetőgep munkája és teljesítménye mutatkozott a legkieiégí- tóbbnek. A kísérletek idején különböző fajtájú és kikészítést! vetőmagvakat is kipróbáltak. A genetikailag monoearp (egy- magvú) magyar cukorrépa fajta igen jól szerepelt. Az elvetett magvak egymástól való távolsága átlagosan 6 centiméter volt. Az ilyen vetési mód lehetővé tette a hosszú nyelű kapával való egyelőért. A csanádalberti Kossuth Tsz- ben elvetett 50 katasztrális hold monocarp-mag egyelése — a mért Vizsgálatok alapján — 3 nappal korábban fejeződött be, mint az ugyanilyen területű polyearp (több csírájú) sűrű vetésűé. sen, ha a levegő relatív páratartalma nem haladja meg a 75 százalékot. A korsóvetőmag cséplése A learatott borsót kombájnnal helyes elcsépelni. Ahhoz, hogy a csépié» során minél kevesebb legyen a szem veszteség, feltétlen szükséges a dobkosarat megfelelően beállítani, nehogy a szűkre beállított dobkosár törje és vetési célokra alkalmatlanná tegye a borsót. A pergési veszteség, a szemtörések elkerülése érdekében nagyon fontos a percenkénti fordulatszámot előzetesen úgy beállítani, hogy az 600—650-nél nagyobb ne legyen. A borsóvetőmag cséplésénél is, mint általában minden pillangós virágú vetőmag cséplésénél jól* bevált a Réz János—Krén István-féle gumiveró- léces cséplés. A jelenleg borsó- cséplés céljaira felhasználható kombájnokat át kell alakítani a következő módon: a verőléceket gumírozottakra kell kicserélni; a dobkosarat, a kosárléceket és a kosárpálcákat gumiburkolattal kell ellátni, mert igy kerülhető el legjobban a maghéj, illetőleg a csíra megsértése. A borsóvetőmag ugyanis igen érzékenyen reagál az erős ütésre. Ahhoz tehát, hogy erősebb ütés következtében bekövetkezhető csiratöréseket elkerülhessük, feltétlenül szükséges a gumiverőlccek és a gumiburkolat használata. Abban az esetben, ha a cséplést nem kombájnnal végezzük, a cséplőgépet is át kell megfelelően alakítani. A tábláról ponyvával A Mezőhegyesi Állami Gazdaság gyümölcsében nagy a sürgés-forgás. A kedvezőtlen időjárás miatt elmaradtak a talajműveléssel s az esőszünet minden percét kihasználják a dolgozók növényápolásra. Aliig védőruhába öltözött emberek kezelik a góbéiéit szekéren kell a borsót beszállítani a cséplés helyére, ha vontató nem állna rendelkezésre. A cséplőgépnél is elengedhetetlen a dob fordulatszámának csökkentése, ezenfelül csökkentem kell a dobkosár verőléceinék számát és gumiverőlécek hiányában falécekre kell azokat kicserélni. Ügvelni kell arra, hogy a cséplőgépnél se legyen a dobkosár szűk, mert az nagymértékű szemtörést eredményez. A borsóbetakarítás munkájának fontosságát mutatja az is. hogy az FM legújabb rendelkezései síze- rint a kombájnvezetők munkaversenyénél a teljesítménybe a bor- sóbetakarításnál végzett munka is beleszámít. Helyes tehát, ha mindenütt előre kijelölt kombájnok végzik a borsóvetőmag betakarítását. Így megszüntethető az a korábbi helytelen gyakorlat, hogy ugyanaz a kombájn nappal gabonát és éjjel borsót csépelt, illetve takarított be. Zsizsiktelenítés Amint a csépléssel végeztünk, gondoskodjunk a borsóvetőmag mihamarabbi zsizsiktelenítéséről. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy hiába készültünk fel a legnagyobb gondossággal a borsóvetőmag betakarítására, cséplésére, ha a cséplés utáni zsizsiktelenítéssel elkésünk, a betakarított és elcsépelt borsótermés jelentékeny része válhat értéktelenné. Annak érdekében, hogy a jól betakarított, az előírt nedvességtartalomnál alacsonyabb nedvességtartalmat mutató borsóvetőmag elcséplése után sem pékét, szórják a vegyszert a kártevők ellen a szépen gondozott gyű mölcsfákra, Megkezdődött a meggy- és a cseresznyeszüret. A friss gyümölcs zömét Nyugat-Németor- szágba és Csehszlovákiába exportálják. a népgazdaságot, sem a borsóter- mesztő mezőgazdasági nagyüzemet károsodás ne érje, a borsó zsizsiktelenítésére úgy kell felkészülni, hogy ezt a munkát még a cséplés befejezése előtt megkezdhessük. Fontos a zsizsiktelenítés legrövidebb időn belül történő elvégzése annál Is inkább, mert a borsózsizsik a legtöbb esetben a csírát pusztítja el. Helyes tehát a borsó csépléséről az Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat Termelési Alközpontot időben értesíteni, hogy a methilbromidos gázosítás, zsizsiktelenítés előfeltételeinek megteremtéséhez és mihamarabbi lebonyolításához a szükséges segítséget megadhassa. Végül szükséges annak hang- súlyozása, hogy az időben learatott utóérlelt, szükség esetén jól szárított és elcsépelt, valamint időben zsizsiktelenxtett borsóvetőmagot minél előbb át kell adni a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat Termelési Alközpontjának. Fontos érdek fűződik ahhoz, hogy minden borsóvetőmagtétél idejében a tisztítótelepre kerülhessen és megfelelő tisztítás után idejében eljuthasson mind a külföldi, mind a belföldi vevőhöz. A borsó ugyanis az egyik legkorábban vethető növényféleség és a ermelők időben kell, hogy a borsóvetőmag birtokába kerüljenek. A termelési szerződésben előírt átadási határidő betartása tehát egyrészt népgazdasági érdek, de minden borsótermesztő termelőszövetkezetnek önérdeke is. Országos Vet&magtermeltetö és Ellátó Vállalat nek. A tavaszi mezőgazdasági fel. adatok segítésére ezért rendeltek ki külön járási biztost. Ennek az intézkedésnek Boár György elnök nem örült. Fiatalember létére érez magában annyi erőt, hogy a szövetkezet előtt álló feladatok megoldásának útját egyengesse. A járásnál azonban nem így látják a dolgok alakulását. Miért? Április 30-án a járási tanács mezőgazdasági osztályán dolgozók a battonyai Dózsa Tsz-ben alapos ellenőrzést tartottak. Megállapították: az 1964. évi zárszámadásba bujtatott 220 ezer forint túlfizetés visszatérítésére a szövetkezet elnöke nem intézkedett. Erre 8 nap haladékot adtak. Május 1 -töl július 1-ig csaknem 8x8 nap Lelt el. Ennyi idő is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy, az elnök a zilált pénzügyi fegyelem felszántó- ■ iására az első lépést — az állam- \ hatalmi szerv utasítására — megtegye. A több száz hold szántat- lan, a vetésterv teljesítésének elmaradása. a zöldhitelből való élés, vagyis a takarmánymérlegbe írt valótlan adatok, a pénzbevételi ki. esések pótlására tett intézkedések elmaradása, továbbá, a termelés költségeinek több éven át megfigyelt romlása nyugtalanítják a járás és a megye vezetőit is, nem is beszélve a közösség választott szerveinek és alkalmazottainak működéséről. Boár György általánosságban elismeri, hogy valahol hiba van, de ez nem feltétlen az ö vezetési stílusából fakad. A gazdálkodás, ban bekövetkezett visszaesés, a költségek növekedése a vezetés következetlenségét, a szövetkezet irányításában a hozzáértés hiányá; ! veti fel. Álljon itt a következő: Év Egy szántóegysegre jutó költség Egy kh-ra jutó hitel Egy szántóegység gazdálkodási eredménye 1960 .— 391 2616 1961 2620 464 1998 1962 2456 597 2366 1963 3124 79fl 2130 1964 4186 1110 210« Egy olyan szövetkezeti elnök. sukkal, munkájukkal a s-zövetkeaki a számokból olvas, az előbb említettek hallatán megrezzenne a felelősség súlya alatt. Boa: György azonban mind ez ideig (július 1-ig) nem jutott el addig, hogy felülvizsgálja ezekben a dolgokban önmaga szerepét és kialakítsa állásfoglalását. Sőt mi több, a gazdálkodásban beállt csúszásért a járási tanács mezógazdasád* rz4- ’S'l tr o +- Ac zetbe tömörült családok százait rövidítették meg. Ki a megmondhatója annak, hogy a szövetkezetbe tömörült családok együvétarto- zásának szálait miért az egyéni utak keresésével akarta erősíteni. Miért nem támaszkodott a vezetés és a választott szervek egységére, őszinteségére, a kollektíva erejére? zottsága néhány munkatársát hibáztatja. Szemükre veti, hogy ne. ki, mint a lsz-be irányított vezetőnek annak idején sok mindent ígértek. A támogatás, amint azt az előbbi táblázatból a hitel is igazolja, nem maradt el. Ugyanakkor az az igazság, hogy a megkülönböztetett módon kezelt battonyai Dózsa Tsz-ben a hitelek nyújtásával nem jutottak célba. Miért fordulhatott elő ilyen helyzet? Hol hibázott a termelőszövet, kezet, hol hibázott a járás? Ezek azok a kérdések, amelyekre a járási mezőgazdasági osztály és a termelőszövetkezet vezetői április 30-ig nem kerestek választ. Azóta azonban némi változás mégiscsak van, hiszen a járási mezőgazdasági osztály, mint felelős államigazgatási szerv 1965, április 30-án fordított korábbi szemléletén. Ugyanakkor a termelőszövetkezetben azóta sem történt változás. Hol van tehát a hiba? A legtöbb hibái Boár György tsz-elnök a helytelen vezetési módszerével követte el. El- nökösködése alatt két dolgot nem határolt el megfelelően egymástól. Ma sem tudja, hogy egy 3750 holdon gazdálkodó tsz-elnöknek mi a feladata: a termelés gyakorlati szervezése-e vagy az irányítás és az ellenőrzés. Boái' György mindenekelőtt a tsz szakemberei mellett gazdálkodással tölti idejét. Nem véletlen tehát, hogy a szakemberek ténykedéséből kigyomlálta a felelősségérzetet, s fává nő. vesztette a meggondolatlanságot. Vajon hányszor emelt szót Kocsis Mihály agronómus pálinkabarát, sága ellen? Ki tudja, hogy az elnöki tiszttel járó jogkörét miért nem gyakorolta azokkal szemben, 1 akik intézkedéseikkel, magalarlá. A battonyai Dózsa Ts? anyagi dolgai azért juthattak eddig, mert a vezetés időről időre elmulasztotta a gazdálkodás eredményeinek közgazdasági elemzését. Nem a véletlen dolga tehát, hogy a főkönyvelőhöz olyan számlák futnak be 1000, sör több 10 ezer forintról, melyekről előzőleg szó sem volt. A gazdaság vezetésében uralkodó zűrzavar elsősorban a vezetés centralizmusának teljes hiányát, a közösséget éltető demokratizmusnak fi gyei men kívül hagyását s nem utolsósorban a szövetkezet élén állók munkaintenzitásának teljes szétíorgá- csoltságát jelenti. A jó szövetkezetnek az erők egysége a fő jellemzője. Ezt az egységet Boár György hároméves működésével sem anyagi, sem erkölcsi dolgokban nem tudta megteremteni. Ellenkezően, a szövetkezet pozíciói minden tekintetben romlottak. A továbbiakban & mezőkovácsházi járás- párt- és ts(- nácsszervére a tények ismeretében fontos és felelősségteljes munka vár. Egyetértettünk ebben Öz Ferenc elv társsal, az MSZMP járási bizottságának titkárával. Ahhoz, hogy a battonyai Dózsa Termelőszövetkezet kilábaljon a mélyponton túlról, átgondolt intézkedési terv összeállítása szükséges. A tényleges helyzetet tárják a közgyűlés elé, hozzanak határozatokat az anyagi fegyelem megszilárdítására, és ezeket maradéktalanul váltsák valóra. Ez a feltétele annak, hogy a Dózsa Termelőszövetkezet az alapszabály értelmében jól funkcionáljon és biztos jövőt adjon a tsz-be tömörült családok százainak. Dupsi Károly
