Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)

1965-07-06 / 157. szám

1965. július 6. 4 Kedd Augusztus közepéig lehet iparitanuló-szerzödést kötni a KIOSZ járási szervezeteinél A napokban megkezdődött a kisiparosok ipari tanuló pótszer­ződéskötésének időszaka, ami augusztus közepéig tart. Addig véglegesítik az előzetest és kö­tik meg az újabb jelentkezők­kel a végleges szerződést, akik­nek a száma előreláthatólag eléri vagy meghaladja majd a megyei tervszámot. Erre a már eddig megnyilvánuló érdeklő­désből lehet következtetni. Kü­lönösen sok fiatal szeretné vá­lasztani a férfi- és női fodrász, a női szabó, a festő és a vil­lanyszerelő szakmát, amire csak korlátozott, más építőipari szakmákban azonban igen nagy a lehetőség. A szerződéseket a KIOSZ já­rási szervezeteinél lehet meg­kötni, ennek az időpontjáról ott adnak tájékoztatást. Jégeső Békéscsabán Már vasárnap este esett az eső Békéscsabán, s a hétfő is borúsan köszöntött, be. Megkérdeztük a meteorológiai állomást, s hétfőn délben azt jelentette, hogy a vá­ros területén 13 milliméter csapa­dék hullott. Az esővel egyidőben a nyugat—kelet felé vonuló csa­padékból jég is esett. A város egyes területein mintegy 4 centi­méter vastagságot mértek, s a hullott szemek nagyságának át­mérője néhol elérte a 10—12 mil­limétert. A város több termelőszövetke­zetétől nyert értesülés szerint, na. gyobb kárt nem okozott a jégeső. KONDOROS-MA Közgazdasági kérdésekről — röviden A csomagolástechnika Tanulságos történetet hallottam a napokban. Egyik külkereskedel­mi vállalatunk nagy értékű áru­szállítmányát azért nem vették át, mert csomagolását korszerűt­lennek tartották. Nem egyedül­álló az eset, csupán újabb bizonyí­ték, hogy javítani kell a csomago­lástechnikát, mert — különösen a külkereskedelemben — a megfe­lelő színvonalú csomagolás ma már létkérdés; Az áru csomagolása nemcsak azt jelenti, hogy biztonságossá kell tenni a szállítást, hanem azt is, hogy esztétikai igényeket elégít­sen ki, felhívja a vásárlók figyel­mét az árura — magyarul: lás­son el jelentős reklámfeladatot. nyomdatechnikával, különösen hangsúlyozni kell azokat az áru­kat, amelyeknek a piacon márká­juk van. A jó bornak is kell cé­gér, a jó márka is igényli a meg­felelő népszerűsítést. 4. A csomagolástechnikában és a vele összefüggő reklámban fi­gyelemmel kell lenni az egyes or_ szágok hagyományaira és piacvál­tozás esetén gyorsan számolni kell az új igényekkel. Amíg egyes eu­rópai országokban a szolidabb cső. magolásnak nagyobb a hatása, addig más országokban az élén- kebb színezéseket, a kiugróbb rek­lámozást tartják eredményesebb­nek. Egyenes utcák, gömbakácok. Is­meretlenül Is köszönő gyerekek, piros rózsák. Kondoros-ma. Fagy­ialtos árul egy utcasarkon, tréfá­san megjegyzi, hogy ha nem ízlik a fagylalt, akkor azt csak neki mondjuk meg, de ha ízlik, nyugod­tan szóljunk róla másnak is. For­ró a levegő, szinte még a nap­szemüveg is melegít. Asszonyok csevegnek a fagylaltos körül. Betyárcsárda és idegenforgalom Több mint száz évvel ezelőtt még Rózsa Sándorék lovagoltak a kondorosa csárdához, ma már a községbeliek és az erre utazók ebédelnek itt. igaz történetek és mondák keverékét mesélve egy­másnak. S ebből a keverékből na­gyon nehéz kiválasztani a valósá­got. Nem a mi feladatunk kutatni azt, vajon létezik-e az a több km hosszú alagút,, amiben lovon vág­tathattak á betyárok anélkül, hogy csak egy hajszáluk is súrolta vol­na az alagút tetejét. Az azonban bizonyos, hogy’ né­hány évvel ezelőtt a csárdával szemközti tanácsháza üvegezett folyosójának építésekor föld alatti üreget fedeztek fel, de nem nézte meg senki sem az üreg belsejét, nem derítették ki az eredetét Feb tételezik, hogy arra vezet vagy arra vezetett az alagút. Viszonylag sok idegen keresi fel Kondorost, főközlekedési út ve­zet a községen keresztül, és vonz­za az embereket a Rózsa-legenda. Sajnos azonban, jelenlegi állapotá­ban a csárda nem nyújt sok lát­nivalót. Nemrégiben meg is szü­letett a döntés: a lehetőségekhez mérten vissza kell adni a csárda eredeti formáját. Akad, aki úgy véli, hogy a ráfordítás egy év alatt megtérülne, s a többi már plusz. Lehet, hogy nem a leg­pontosabb a számítás, de minden­képpen megérné megyénk egyik idegenforgalmi bázisát — Gyulán, Szarvason és Gyopároson kívül — Kondoroson létrehozni, központ­jában nem a mostani, hanem a minél hamarabb rendbe hozandó idegenforgalmi nevezetességgel. Kondorosi számok A tanácstagi fogadóórákon a választók túlnyomó többsége jár­daépítésről és villanyhálózat-bő­vítésről szól. — Az utóbbi 6—7 év alatt 30— 32 ezer méter járdát építettünk, aminek nagy része betonjárda — mondja Tóth Pál tanácselnök —, de jogosak a további igények is. Ráférne a közvilágításra egy kis korszerűsítés, vannak kisebb-na- gyobb gondjaink, de amire büsz­kék vagyunk, az a társadalmi munka: 1964-ben az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 109 forint volt. Tavaly készült el a törpevízmű, az idén a legnagyobb beruházás a négytantermes álta­lános iskola építése. Ezt később nyolc-, majd tizenkét tantermesre bővítjük. Statisztikai adatok a községből: A csaknem kilencezer kötetes könyvtárnak több mint ezer be­iratkozott olvasója van, öt fiók- könyvtár működik a külterülete­ken. 1960-tól tíz temetést rendez­tek meg társadalmilag, 1961-től 136 társadalmi házasságkötés és 1962-től 32 társadalmi névadás volt. Mintegy nyolcezer lakosa van a községnek, 1960 óta 379 la­kás épült, jelenleg 38-at építenek, s most kilencen kérnek építési en­gedélyt. Áprilisban, májusban és júniusban 124 kerékpárt és 14 mo­Rekorderedmétmyel zárta az első tél évet a gyomai Viharsarok Halászati Tsz — Kétezer varsa a természetes vizeken — A gyomai Viharsarok Halászati Tsz tagjai — akik évről évre orszá­gos szinten az elsők között szere­pelnek a halfogásban — igen ke­ményen helytállnak a kedvezőtlen időjárás ellenére. Naponta nem is egyszer áznak bőrig. Dacolva egy­szer a rekkenő hőséggel, máskor az esővel, őseik foglalkozását híven folytatják a körösi halászok. Je­lenleg kétezer varsát, igen sok fe_ aetkJiorgol látni a Körösökben és a holtágakban. Hajnaltól késő délutánig szorgoskodnak a vize­ken a halászok, s gyakran gazdag zsákmánnyal térnek haza. Ezért tudnak folyamatosan élő halat szállítani az üzletekbe és a bé­késcsabai Halászcsárdájukba. A körösi halászok egyébként rekord- eredménnyel zárták az első fél évet: a tervezett 550 mázsa hal helyett 996 mázsát fogtak. —a— torkerékpárt vásároltak Kondoro­son, az első fél évben 48 televízió és 45 rádió talált gazdára. Ami majd lesz... A kondorosiaknak több igénye nincs még teljesen kielégítve, de nem sok idő múlva sor kerül er­re is. Az általános iskolán kívül készül a fürdő, jövőre az is ké­szen lesz, s nagyon vágynak a köz­ségben egy gimnáziumra. A művelődési otthon okozza az egyik gondot. Sokféle szakkör működik, de nincs hol elhelyezni őket, mert a művelődési otthon csak egy táncteremből és egy kis szobából áll. A táncterem valami­kor még a kondorosi csárda tulaj­donosának birtokában volt. És a községi könyvtár: sajnos, nincs olvasótermük. Nem áll azonban a világ Kon­doroson sem. A későbbi évek ter­veiben szerepelnek majd a még hiányzó létesítmények, s mind­egyik tsz-klubban lesz televízió, mert mindenütt bevezetik a vil­lanyt. Egyetlen görbe utca, gömbaká­cok, ismeretlenül is köszönő gye­rekek, Rózsa-legenda, tervek és valóságok, Kondoros — ma. Vitaszek Zoltán A fejlett kapitalista országokban rendkívül nagy szerepe van a cso­magolásnak és az ezzel összefüg­gő kereskedelmi propagandának. Jellemző például, hogy az USA rangsorolásában a reklámcsoma­golás az ötödik iparág, amely vo­lumenében és értékében megelőzi az autóipart. Külkereskedelmi te­vékenységünkben azért kell erő­teljesen fejleszteni a csomagolás- technikát, hogy a nemzetközi pi­acon. a békés gazdasági verseny­ben megfelelően helytálljunk. Néhány alapvető körülményt fi­gyelembe kell venni a csomago­lástechnikában is. 1. A múltban általában hasz­nált papírt, lemez*, fát, szalmát, üveget ma már ki kell egészíteni műanyagokkal, szigetelőkkel, hab- anyagokkal, ütést gátló anyagok­kal — korszerűbb eszközökkel kell fokozni a szállítmányok bizton­ságát. 2. Számolni kell minden ténye­zővel, a többi közt például azzal: hova küldjük az árut, milyen esz­közökkel szállítják, hányszor bontják, mennyi a csomagolás költsége, lehet-e szabványt alkal­mazni a szállításhoz stb. 3. A reklámcsomagolásban job­ban és színesebben kell élni a 5. Jelentős szerepe van a cso­magolás módjának. Nemzetközi vizsgálatok állapították meg, hogy sokan gyengébb minőség ese­tén is szívesebben vásárolják azt, ami könnyebben kinyitható (pél­dául konzerveket) vagy aminek burkolatát máshol — például a háztartásban — külön felhasznál­hatják. 6. A csomagolási igényeket megváltoztatja a kereskedelem el­adási formáinak fejlődése, mint például az önkiszolgálás és az au­tomatizálás. Az első esetben a cso­magolásnak főleg az áru reklám­jellegét kell növelni, a második­ban pedig, a pszichológiai hatás mellett, pontosan be kell tartani például a rendelőtől kapott mére­teket is. A korszerű csomagolástechniká­nak csak néhány feltételéről és kö­vetelményéről írtunk. Tévedés azt hinni, hogy ez a tevékenység első. sorban a kereskedelem feladata. A termékek jobb eladhatósága ér­dekében ipari üzemeinknek ugyanannyit vagy számos áru, főleg könnyűipari cikk esetében még a kereskedelemnél is többet kell foglalkoznia a csomagolás- technikáiul. Kovács András Gergely Mihály: IDEGENEK Regény 22. Radován ezen a napon a gyár­ból egyenesen hazament, mert feleségének konzultációja volt a technikumban, s a gyerekért ne. ki kellett leszaladnia a napközi­be és hideg vacsorát bevásárol­ni. Vagy egy órát zavartalanul tudott tanulni, egyedül volt a lakásban, s csak most mérhette fel, mit jelent a nyugalom, hogy a fiú ideköltözése óta nem volt benne része, csak ha a szüleihez elment, hogy a délutáni, esti órá­kat hasznosan töltse el. Ott volt neki fenntartva a kis különszo- bája, még fiatalkorának bútorda­rabjaival berendezve. Minden úgy volt, mint amikor megnősült, s különköltöztek. Azért még ez sem volt a nyu­galomnak az a hiánytalan álla­pota, amiben azelőtt része volt, mert szinte a levegő is telítő­dött a feszélyező, idegesítő vib­rációval, ami a fiúból áradt. De ez nem zavarta annyira, hogy ne örült volna a gyümölcsöző órának, s ne sajnálta volna, hogy I csak kivételes alkalmakkor kap­hatja meg tulajdon otthonában. Ezért is fanyalodott rá, hogy szabad délutánjait a szüleinél töltse, mert egyre nehezebben viselte el otthona megváltozá­sát, mind kevésbé bírta elnézni felesége gyötrődését, fia meg­nyeréséért folytatott küzdelmét. ötkor lement Andiért, bevá­sároltak a Közértben. A fiú hat után jött haza. Fá­radtan ereszkedett a fotelbe és hol a könyvet bújó Radovánt, hol a villany mozdony ával játszó Andit nézte. Aztán kibámult az ablakon a nyolcadik emeletről látható fenyvesre, a lassan el­sötétülő, alacsonyra ereszkedett füslfelhős égre. Andi, elunva a vonatozást, megkérdezte: — Mondd, Gézu, tudsz te bo­tot faragni? — Tudok. — És faragnál is nekem? Az új bicsakkal. — Hát persze. Andi kiment az előszobába, egy hosszú mogyorófa bottal téri vissza. A fiú kinyitotta kését és mun­kához látott. Andi izgatottan les­te, hogyan bontakozik ki az első figura a fakéregbe vágott kes­keny, fehér árkok nyomán. A bot fejrészét négy gyűrűvel kü­lönválasztotta a szártól a fiú, s közéjük egy szív közepébe be­véste: R. A. Még a pontokat is szabályosan odatette. Mikor ez­zel elkészült, a gyerek elragad­tatottan kikapta a kezéből. — Tudod, Gézu, hogy irtó klassz vagy!? Ha ezt a többi meglátja! A fiúnak jólesett az elisme­rés, mosolyra húzódott a szája, de mindjárt ki is simultak arc­vonásai, nyúlt a botért. Folytatta a faragást, Radován pedig nézte őket. Kis idő múlva felállt, s azt mondta: — Gyere, Géza fiam, menjünk át a szobádba, beszélgessünk ki. csit! A fiú kérdőn pillantott rá, aztán a botot mutatta. — Majd befejezed — mondta Radován. — Igazán, édesapa, miért nem hagyod! — nyafogott Andi, de Radován megindult kifelé. A fiú vitte a botot is, leült, térde közé szorította, várakozóan nézett mostohaapjára. — Mondd, fiam, hogy érzed itt magad? — Köszönöm, jól. — A fiú fe­szes tartása valamelyest meg­ereszkedett.

Next

/
Thumbnails
Contents