Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)

1965-07-04 / 156. szám

1965. július 4. 3 Vasárnap Összehívták a megyei tsz-tanácsot Néhány hónappal ezelőtt kor­mányrendelet szüntette meg a termelőszövetkezeti tanácsot. E szerv megszüntetésére azért volt szükség, mert feladatát a mező- gazdaság szocialista átszervezésé­nek időszakában teljesítette. Az új mezőgazdasági helyzetnek meg­felelően ugyanakkor rendelet je­lent meg a termelőszövetkezeti tanács újraszervezéséről. A megyei tanács végrehajió bi­zottsága elfogadta a megyei ter­melőszövetkezeti tanács ügyrend­jét. Ennek megfelelően a me­gyei tsz-tanács egy elnökből és 11 tagból áll. Jogait testületként gyakorolja. A tsz-tanács elnöke a megyei tanács végrehajtó bizott­ságának mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó elnökhelyettese. Tagjai a termelőszövetkezetek kiváló ve­zetői és tagjai, valamint a terme­lőszövetkezetek ügyeivel foglal­kozó más szakemberek, akiket feladatuk ellátására a földműve­lésügyi miniszter előzetes hozzá­járulásával a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága négy évre ne­vez ki. A megyed termelőszövetkezeti tanácsot Csatári Béla, a tanács elnöke július 8-án, csütörtök dél­előtt 9 órára összehívta. A tanács­kozás színhelyéül Békéscsabán, a József Attila utca 2-es számú épü­let tanácskozótermét jelölte ki. Napirenden szerepelnek a megyei termelőszövetkezeti tanács mű­ködésével kapcsolatos feladatok, melyekről Csatári Béla számol be, majd Békés megye termelőszövet­kezeteinek 1964. évi zárszámadási eredményét és az 1965. évi tervtel­jesítésekről Csomós István, a me­gyei tanács vb mezőgazdasági osz­tályának vezetője mond vitaindí­tó előadást. Brigá dvizsgá lat a békéscsabai Május 1 Termelőszövetkezetben Űj módszert vezetett be a ter­melőszövetkezetek segítésére a Békéscsabai Városi Tanács V. B. mezőgazdasági osztálya. Éven­te két-két termelőszövetkezetet ellenőriz. Megvizsgálja a gaz­dálkodást általánosságban és részleteiben is. Legutóbb a mezőgazdasági osztálytól egy egész brigád tar­tózkodott a Május 1 Termelő- szövetkezetben. Itt három héten át tanulmányozta a közös gaz­daság idei termelési és pénzbe­vételi tervének megvalósulását, a gazdálkodás szervezését, a könyvelésen a tagok elszámolá­sát, a gazdálkodás menetét, a hitelek igénybevételét, valamint a beruházások hatékonyságát. Az ellenőrzés kedvező volt, mert egy egész sor eredményre és hiányosságra mutat rá. A hi­ányosságok felszámolására a brigád konstruktív javaslatot tett. A termelőszövetkezet füg­getlenített vezetőivel pénteken, július 2-án Kovács Ferenc, a városi tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetője ismertette az ellenőrzés eredményét, s azo­kat az intézkedéseket, melye­ket a szakigazgatás a gazdálko­dás továbbfejlesztésére elvár a Május 1 Tsz igazgatóságától és elnökétől. SÍ termelőszövetkezetek elsősorban saját erőforrásaikból tegyenek intézkedést pénzbevételi tervük teljesítésére — Interjú Kovács Györggyel, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának helyettes vezetőjével — Befejezéshez közeledik a terme­lőszövetkezetek 1965 első félévi termelési és pénzügyi tervteljesí­téséről korábban elkezdett vizsgá­lat. A megyei, a járási párt- és ta­nácsi szervek, valamint az MNB megbízottai sorra látogatják a kö­zös gazdaságokat, hogy a termelés szervezésével összefüggő kérdé­sekről részletekig menő ellenőr­zést tartsanak. Elsősorban arra kerestek választ, hogy az ütem­tervhez képest mennyi hozamra, árura, pénzbevételre számolhat a közös. Tapasztalható-e eltérés a bevételi tervekhez képest? Milyen helyi, járási, megyei Intézkedése­ket kell tenni a szövetkezetek pénzügyi egyensúlyának megtar­tására? Ezekkel a gondolatokkal kerestük fel Kovács György eűv- társat, a megyei tanács vb mező- gazdasági osztályának vezetőjét. — Mi jellemezte a terme­lőszövetkezeti gazdálkodás szervezését 1965 első felé­ben? Az elemi károkból — belvíz, valamint száj- és körömfájás — nem volt hiány megyénkben. A felmérések azt tanúsítják, hogy több ezer hold mély fekvésű terü­let a rajta hónapokon át pangó belvíz miatt nem lett bevetve. Több ezer holdat — foltokban — de megnyomott a belvíz. A fertő­ző állatbetegség miatt a közös gaz­daságok némelyikében a tej, a hí­zott marha és a hízott sertés ér­tékesítésében már eddig is milli­Hítel a fertőző állatbetegségekből származó károk áthidalására A megyei tanács vb mezőgaz­dasági osztályának kezdeménye­zésére a kormányzat 25 millió fo­rint hitelt bocsátott megyénk tott, többször is mélyet szippan­tott belőle. — Nem futottam el, csak cso­dálkoztam apámon, hogy ho­gyan ver engem nekidühödve, összeszorított szájjal, kidagadó vörös szemekkel, ahogyan egy­szer nagyapa lovát, mert kicsit megrúgta... Már csupa verejték és vér volt a testem, de nem jaj­gattam. A mostohám az ujjait tördelte, utoljára odaszaladt apámhoz, lefogta a kezét... Apám eldobta az ostort, megtörölte a homlokát. „Így ni — mondta —, hogy használd ezentúl az esze­det, fiam!’ — Borzasztó! — suttogta a lány. — És te igazán nem jaj­gattál? Tán az ijedtségtől nem is érezted, hogy fáj! — Nagyon fájt, de nem jaj­gattam. Bírom a fájdalmat. — Én egy csepp vértől is rosz- szul leszek! — Az ember ne engedjen a gyengeségének. Én mindig ösz- szeszorítottam a fogam és nem jajgattam soha. — Máskor is kikaptál? — Így nem, de kaptam más­kor is. Megszoktam. — Szörnyű! Engem soha, egy ujjal se bántottak! Jani, az idősebb londinerfiú telepedett melléjük. Hármasban ittak még kis ideig, aztán Jani meghívta őket magához. Szép albérleti szobája volt. Vittek magukkal bort, nála is it tali. — Gyerekek, én meg elfeled­tem, hogy nekem fél nyolcra vissza kell mennem a szállodá­ba — mondta nemsokára Jani. — Ti azért csak maradjatok, Géza, behozod a kulcsot! A fiút felibátorította a várat­lan helyzet, s magához ölelte a lányt. De Bora nem engedett; egy határozott mozdulattal kiszaba­dította magát az ölelésből, s aj­kán egy apró mosollyal, meg­rázta a fejét. — Nem szabad! — mondta, aztán a következő pillanatban, engesztelésül megcsókolta a bé­nult zavarban hallgató fiút. S Géza boldog volt. Átjárta az öröm,'megborzongatta a gyö­nyörűség, melyet most ismert meg. Újból és újból végigsimo­gatta a lányt, belerészegedett a csókol ásba. — Te, te! Miért sírsz? — kér­dezte Bora. — Mindig ilyen fúr, csa az arcod, nem is tudom, mit érezhetsz. Szomorú vagy ilyen­kor? — Nem én, Nem tehetek róla, hogy ilyen vagyok. — Csakugyan nem tehetsz ró­la — mondta a lány, s megint csókolgatta a fiú mozdulat­lan arcát, melyről a könnyeket fölitta már. Az idő elszaladt, már sietniük kellett, mert mindkettőjüket vár­ták otthon, nem maradhattak tovább. (Folytatjuk) rendelkezésére. Ebből azok a tsz- ek kapnak, melyek a száj- és kö­römfájás okozta megbetegedés miatt nagyobb kárt szenvedték és termelési, pénzbevébeli tervük tel­jesítéséhez a legszükségesebb in­tézkedések megtételére saját erő­forrásaikból nem áll elegendő ösz- szeg rendelkezésükre. A megyei szervek intézkedtek, hogy az előbb említett 25 millió forint hitelen túl rövid lejáratú hitelhez is hozzájuthassanak a közös gazdaságok. Hitelt csak ter­melési célra adnak azoknak a gazdaságoknak, mélyek a tervki­esések pótlására saját pénzforrá­saikból jelentős összeget fordíta- ■nak. Közös epitobrigad a tsz-építkezásek gyorsítására a gyomai járásban Határozatot hozott a közelmúlt- ' ban a gyomai járási tanács, amely j szerint rövidesen közös építőbri-! gádot szerveznek a járás tsz-einek építőcsoportjaiból. A rendelkezés, amely központi vezetés alá helyezi a kis létszámú, és eddig elszigetelten működő! termelőszövetkezeti építőcsoporto­kat, meggyorsítja a szövetkezetek­ben a beruházások megvalósítá­sát. A közös építőbrigád feladatai közé tartozik majd többek közt a szerfás épületek korszerűsítése is, amelyek sok gon 1 okoznak mos­tanában. —We— ós kiesések keletkeztek. Ezek olyan tényei a szövetkezeti gazdál­kodásnak, melyek lépten-nyomon hatnak, így velük mindenhol szá­molnunk kell. Az 1965. évi termelés szervezé­sének azonban nem ez a két té­nyező a fő jellemzője. Az embe­rek az előbbi tények ismeretében arra összpontosították erejüket, hogy az elemi csapásokon úrrá le­gyenek. Elmondhatom, hogy az erőfeszítés több helyen sikerrel járt. A megye 165 közös gazdasá­ga közül így csak 35—10-ben vet­tünk számba jelentősebb hozam- és pénzbevételi kiesést. Szép szánv mal vannak közösségek, ahol ezek elhárítására saját erőforrásaikból — jóval a vizsgálat előtt — meg­tették a szükséges intézkedést. A szövetkezetek skálája tehát változatos. Mindenesetre ebben az évben igen kedvező helyi kezdemé­nyezésekkel találkoztunk. A hízott marha ós sertés átadási súlyának növelésére, a terven felüli barom­fitermékre, zöldségre, a takarmány­termesztés szervezésére az állami irányításnak kevesebb energiát kellett fordítania, minit egy évvel ezelőtt. A tsz-elnökök, szakembe­re, párttitkárok a helyzet teljes ismeretében keresték fel a járási és a megyei szerveket, hogy kon­zultáljanak a saját erőforrások­kal előállított termékek elhelye­zéséről. Korábban fehér hollóként fordult elő egy-egy ilyen kezde­ményezés. 1965-ben mind több ilyennel találkoztunk. Ezeket úgy értékelem, hogy a közös gazdasá­gok vezetésének színvonala, a ve­zetés hozzáértése sokat ja­vult. Ugyanakkor a szövet­kezeti gazdák több helyen úrrá lettek a viszonylag nehéz helyzeten. — A termelés szervezésére milyen további intézkedése­ket tett a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya? — Megállapítottuk, hogy az őszi kalászosok a tervezettnél jobb ter­mést ígérnek. A kapások közül el­sősorban a cukorrépa kecsegtet terven felüli hozammal. Ha meleg­re fordul az idő, és ez tartóssá vá­lik, akkor a kukorica is beválthat­ja a hozzáfűzött reményeket. En­nek ellenére mégis el kell monda­nom, hogy az állattenyésztés ho­zamainak pótlására tett eddigi in­tézkedések összegszerűségben — az említett 35—40 tsz-ben — még nem hoztak egyensúlyt. Hogy a szövetkezeti gazdák tervezett jö­vedelme év végére meglegyen és a közös is a tervnek megfelelően gazdagodjon, a helyi lehetőségek kihasználására az eddigieknél több figyelmet kell összpontosítanunk. A megyei tanács vb mezőgazda- sági osztálya néhány nappal ez­előtt megbeszélésre hívta a kon­zervgyár, a hűtőház, a MÉK, az állatforgalmi vállalat és a Barne- vál megbízottját, hogy tisztázza a termelés és értékesítés megyei le­hetőségeit. A konzervgyár, a hűtő­ház, és a MÉK minden további nélkül hajlandó megbízást adni a termelőszövetkezeteknek uborka, zöldbab és zöldborsó másodnö­vényként való termesztésére. Az állatforgalmi vállalat a sertéshiz­lalási terv teljesítésére süldőt jut­tat. Az állatok szállítása egyelő­re korlátozott. Előreláthatóan jú­liusiban annyira kilábalunk aszáj- és körömfájásból, hogy az állatok szállítására hozott korábbi kötött­ségeket állategészségügyi szerve­ink fellazítják. A Bamevál ugyan­akkor naposbaromfit tud szállí­tani. A vállalatok tehát egy egész sor lehetőséget nyitottak a tsz-ek pénzbevóteli kieséseinek elhárítá­sára. Szövetkezeteinknek élni kel­lene ezekkel. Sőt ezeket helyi in­tézkedésekkel egészítsék ki! Az igen csapadékos időjárás kedvező a takarmánynövények másod termesztésére. Emlékszem, a tavalyi zárszámadás idején a ve­tőmag és a takarmány tartalékolá­sára tett intézkedés anyagilag ér­zékenyen érintett több szövetkeze­tét. A zárszámadási utasítás most is érvényben lesz. Jó lenne, ha a közös gazdaságok a takarmány- gond könnyítésére lehetőségeiket kiaknáznák. Nyilvánvaló, hogy a nagyobb takarmányalap esetében takarmány vásárlására kevesebb összeget kell majd az összbevétel­ből, a tagok jövedelméből félre­tenni. — Sok szó esett ebben az évben a takarékosságról. Mi­után pénzbevételi kiesés várható, a közös gazdaságok mindenen takarékoskodni akarnak. Megfontolandó-e a takarékoskodás a termelés pgyét szolgáló beruházások esetében? — A takarékosságot helyenként szélsőségesen ítélik meg. A pénz- bevételi kiesések miatt egyes tsz- vezetők addig jutottak, hogy eláll­nak néhány olyan beruházástól, amely az idén, de legkésőbb jövő­re a termelést, a hozamok növelé­sét, a pénzbevételi tervek teljesí­tését szolgálja. Az effajta takaré­koskodással a megyei szervek nem értenek egyet! A termelőszö­vetkezetekben elsősorban akkor' takarékoskodnak jól, ha a terme­lésre fordított, élőirányzott ösz- szegből a helyi lehetőségek maxi­mális kihasználáséval, a legna­gyobb hazamot érik el, ugyanak­kor a termelés általános költségeit csökkentik. Mire gondolok? Az iroda, a posta, az anyagbeszerzé­si költségek egy részének megtaka­rítására, a fizikai munkától füg­getlenítettek számának csökken­tésére, a gépek vonóerejének ma­ximális kihasználására és így to­vább. Az 1964. évi zárszámadás meg­erősítésekor több helyen tapasztal­tuk, hogy a termelésben élért eredményekért járó kedvezményt nem minden tsz vette igénybe. A rendéletek tanulmányozása, az en­gedélyezett lehetőségek kihaszná­lása iránt egyik szövetkezet se le­gyen közömbös, nagyvonalú. Ezen túl a víznyomásos és a jégverte területek, valamint a tűzkárok után valamennyi tsz kísérelje meg az adókedvezmény kérését. Ugyan­akkor, hogy csak egy példát em­lítsek, a 3004-es rendeletsor intéz­kedést tartalmaz a belvízvédelmi munkákra is. A szövetkezeti gaz­daságok minden köbméter kiter­melt föld után 10 forint dotációt kapnak. A tagság foglalkoztatásá­ra, jövedelmének növelésére érde­mes lenne ezt a lehetőséget is ki­használni. Ezen túl a terven felüli hozamok értékesítésére a tsz. már most kösse meg a szállítási szerző­dést. A termelési előleg jó alapot adhat a tagok előlegezésének fo­lyamatossá tételére — fejezte be nyilatkozatát Kovács György elv­társ. Dupsi Károly

Next

/
Thumbnails
Contents