Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)
1965-07-04 / 156. szám
1965. július 4. 3 Vasárnap Összehívták a megyei tsz-tanácsot Néhány hónappal ezelőtt kormányrendelet szüntette meg a termelőszövetkezeti tanácsot. E szerv megszüntetésére azért volt szükség, mert feladatát a mező- gazdaság szocialista átszervezésének időszakában teljesítette. Az új mezőgazdasági helyzetnek megfelelően ugyanakkor rendelet jelent meg a termelőszövetkezeti tanács újraszervezéséről. A megyei tanács végrehajió bizottsága elfogadta a megyei termelőszövetkezeti tanács ügyrendjét. Ennek megfelelően a megyei tsz-tanács egy elnökből és 11 tagból áll. Jogait testületként gyakorolja. A tsz-tanács elnöke a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó elnökhelyettese. Tagjai a termelőszövetkezetek kiváló vezetői és tagjai, valamint a termelőszövetkezetek ügyeivel foglalkozó más szakemberek, akiket feladatuk ellátására a földművelésügyi miniszter előzetes hozzájárulásával a megyei tanács végrehajtó bizottsága négy évre nevez ki. A megyed termelőszövetkezeti tanácsot Csatári Béla, a tanács elnöke július 8-án, csütörtök délelőtt 9 órára összehívta. A tanácskozás színhelyéül Békéscsabán, a József Attila utca 2-es számú épület tanácskozótermét jelölte ki. Napirenden szerepelnek a megyei termelőszövetkezeti tanács működésével kapcsolatos feladatok, melyekről Csatári Béla számol be, majd Békés megye termelőszövetkezeteinek 1964. évi zárszámadási eredményét és az 1965. évi tervteljesítésekről Csomós István, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetője mond vitaindító előadást. Brigá dvizsgá lat a békéscsabai Május 1 Termelőszövetkezetben Űj módszert vezetett be a termelőszövetkezetek segítésére a Békéscsabai Városi Tanács V. B. mezőgazdasági osztálya. Évente két-két termelőszövetkezetet ellenőriz. Megvizsgálja a gazdálkodást általánosságban és részleteiben is. Legutóbb a mezőgazdasági osztálytól egy egész brigád tartózkodott a Május 1 Termelő- szövetkezetben. Itt három héten át tanulmányozta a közös gazdaság idei termelési és pénzbevételi tervének megvalósulását, a gazdálkodás szervezését, a könyvelésen a tagok elszámolását, a gazdálkodás menetét, a hitelek igénybevételét, valamint a beruházások hatékonyságát. Az ellenőrzés kedvező volt, mert egy egész sor eredményre és hiányosságra mutat rá. A hiányosságok felszámolására a brigád konstruktív javaslatot tett. A termelőszövetkezet függetlenített vezetőivel pénteken, július 2-án Kovács Ferenc, a városi tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetője ismertette az ellenőrzés eredményét, s azokat az intézkedéseket, melyeket a szakigazgatás a gazdálkodás továbbfejlesztésére elvár a Május 1 Tsz igazgatóságától és elnökétől. SÍ termelőszövetkezetek elsősorban saját erőforrásaikból tegyenek intézkedést pénzbevételi tervük teljesítésére — Interjú Kovács Györggyel, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának helyettes vezetőjével — Befejezéshez közeledik a termelőszövetkezetek 1965 első félévi termelési és pénzügyi tervteljesítéséről korábban elkezdett vizsgálat. A megyei, a járási párt- és tanácsi szervek, valamint az MNB megbízottai sorra látogatják a közös gazdaságokat, hogy a termelés szervezésével összefüggő kérdésekről részletekig menő ellenőrzést tartsanak. Elsősorban arra kerestek választ, hogy az ütemtervhez képest mennyi hozamra, árura, pénzbevételre számolhat a közös. Tapasztalható-e eltérés a bevételi tervekhez képest? Milyen helyi, járási, megyei Intézkedéseket kell tenni a szövetkezetek pénzügyi egyensúlyának megtartására? Ezekkel a gondolatokkal kerestük fel Kovács György eűv- társat, a megyei tanács vb mező- gazdasági osztályának vezetőjét. — Mi jellemezte a termelőszövetkezeti gazdálkodás szervezését 1965 első felében? Az elemi károkból — belvíz, valamint száj- és körömfájás — nem volt hiány megyénkben. A felmérések azt tanúsítják, hogy több ezer hold mély fekvésű terület a rajta hónapokon át pangó belvíz miatt nem lett bevetve. Több ezer holdat — foltokban — de megnyomott a belvíz. A fertőző állatbetegség miatt a közös gazdaságok némelyikében a tej, a hízott marha és a hízott sertés értékesítésében már eddig is milliHítel a fertőző állatbetegségekből származó károk áthidalására A megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának kezdeményezésére a kormányzat 25 millió forint hitelt bocsátott megyénk tott, többször is mélyet szippantott belőle. — Nem futottam el, csak csodálkoztam apámon, hogy hogyan ver engem nekidühödve, összeszorított szájjal, kidagadó vörös szemekkel, ahogyan egyszer nagyapa lovát, mert kicsit megrúgta... Már csupa verejték és vér volt a testem, de nem jajgattam. A mostohám az ujjait tördelte, utoljára odaszaladt apámhoz, lefogta a kezét... Apám eldobta az ostort, megtörölte a homlokát. „Így ni — mondta —, hogy használd ezentúl az eszedet, fiam!’ — Borzasztó! — suttogta a lány. — És te igazán nem jajgattál? Tán az ijedtségtől nem is érezted, hogy fáj! — Nagyon fájt, de nem jajgattam. Bírom a fájdalmat. — Én egy csepp vértől is rosz- szul leszek! — Az ember ne engedjen a gyengeségének. Én mindig ösz- szeszorítottam a fogam és nem jajgattam soha. — Máskor is kikaptál? — Így nem, de kaptam máskor is. Megszoktam. — Szörnyű! Engem soha, egy ujjal se bántottak! Jani, az idősebb londinerfiú telepedett melléjük. Hármasban ittak még kis ideig, aztán Jani meghívta őket magához. Szép albérleti szobája volt. Vittek magukkal bort, nála is it tali. — Gyerekek, én meg elfeledtem, hogy nekem fél nyolcra vissza kell mennem a szállodába — mondta nemsokára Jani. — Ti azért csak maradjatok, Géza, behozod a kulcsot! A fiút felibátorította a váratlan helyzet, s magához ölelte a lányt. De Bora nem engedett; egy határozott mozdulattal kiszabadította magát az ölelésből, s ajkán egy apró mosollyal, megrázta a fejét. — Nem szabad! — mondta, aztán a következő pillanatban, engesztelésül megcsókolta a bénult zavarban hallgató fiút. S Géza boldog volt. Átjárta az öröm,'megborzongatta a gyönyörűség, melyet most ismert meg. Újból és újból végigsimogatta a lányt, belerészegedett a csókol ásba. — Te, te! Miért sírsz? — kérdezte Bora. — Mindig ilyen fúr, csa az arcod, nem is tudom, mit érezhetsz. Szomorú vagy ilyenkor? — Nem én, Nem tehetek róla, hogy ilyen vagyok. — Csakugyan nem tehetsz róla — mondta a lány, s megint csókolgatta a fiú mozdulatlan arcát, melyről a könnyeket fölitta már. Az idő elszaladt, már sietniük kellett, mert mindkettőjüket várták otthon, nem maradhattak tovább. (Folytatjuk) rendelkezésére. Ebből azok a tsz- ek kapnak, melyek a száj- és körömfájás okozta megbetegedés miatt nagyobb kárt szenvedték és termelési, pénzbevébeli tervük teljesítéséhez a legszükségesebb intézkedések megtételére saját erőforrásaikból nem áll elegendő ösz- szeg rendelkezésükre. A megyei szervek intézkedtek, hogy az előbb említett 25 millió forint hitelen túl rövid lejáratú hitelhez is hozzájuthassanak a közös gazdaságok. Hitelt csak termelési célra adnak azoknak a gazdaságoknak, mélyek a tervkiesések pótlására saját pénzforrásaikból jelentős összeget fordíta- ■nak. Közös epitobrigad a tsz-építkezásek gyorsítására a gyomai járásban Határozatot hozott a közelmúlt- ' ban a gyomai járási tanács, amely j szerint rövidesen közös építőbri-! gádot szerveznek a járás tsz-einek építőcsoportjaiból. A rendelkezés, amely központi vezetés alá helyezi a kis létszámú, és eddig elszigetelten működő! termelőszövetkezeti építőcsoportokat, meggyorsítja a szövetkezetekben a beruházások megvalósítását. A közös építőbrigád feladatai közé tartozik majd többek közt a szerfás épületek korszerűsítése is, amelyek sok gon 1 okoznak mostanában. —We— ós kiesések keletkeztek. Ezek olyan tényei a szövetkezeti gazdálkodásnak, melyek lépten-nyomon hatnak, így velük mindenhol számolnunk kell. Az 1965. évi termelés szervezésének azonban nem ez a két tényező a fő jellemzője. Az emberek az előbbi tények ismeretében arra összpontosították erejüket, hogy az elemi csapásokon úrrá legyenek. Elmondhatom, hogy az erőfeszítés több helyen sikerrel járt. A megye 165 közös gazdasága közül így csak 35—10-ben vettünk számba jelentősebb hozam- és pénzbevételi kiesést. Szép szánv mal vannak közösségek, ahol ezek elhárítására saját erőforrásaikból — jóval a vizsgálat előtt — megtették a szükséges intézkedést. A szövetkezetek skálája tehát változatos. Mindenesetre ebben az évben igen kedvező helyi kezdeményezésekkel találkoztunk. A hízott marha ós sertés átadási súlyának növelésére, a terven felüli baromfitermékre, zöldségre, a takarmánytermesztés szervezésére az állami irányításnak kevesebb energiát kellett fordítania, minit egy évvel ezelőtt. A tsz-elnökök, szakembere, párttitkárok a helyzet teljes ismeretében keresték fel a járási és a megyei szerveket, hogy konzultáljanak a saját erőforrásokkal előállított termékek elhelyezéséről. Korábban fehér hollóként fordult elő egy-egy ilyen kezdeményezés. 1965-ben mind több ilyennel találkoztunk. Ezeket úgy értékelem, hogy a közös gazdaságok vezetésének színvonala, a vezetés hozzáértése sokat javult. Ugyanakkor a szövetkezeti gazdák több helyen úrrá lettek a viszonylag nehéz helyzeten. — A termelés szervezésére milyen további intézkedéseket tett a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya? — Megállapítottuk, hogy az őszi kalászosok a tervezettnél jobb termést ígérnek. A kapások közül elsősorban a cukorrépa kecsegtet terven felüli hozammal. Ha melegre fordul az idő, és ez tartóssá válik, akkor a kukorica is beválthatja a hozzáfűzött reményeket. Ennek ellenére mégis el kell mondanom, hogy az állattenyésztés hozamainak pótlására tett eddigi intézkedések összegszerűségben — az említett 35—40 tsz-ben — még nem hoztak egyensúlyt. Hogy a szövetkezeti gazdák tervezett jövedelme év végére meglegyen és a közös is a tervnek megfelelően gazdagodjon, a helyi lehetőségek kihasználására az eddigieknél több figyelmet kell összpontosítanunk. A megyei tanács vb mezőgazda- sági osztálya néhány nappal ezelőtt megbeszélésre hívta a konzervgyár, a hűtőház, a MÉK, az állatforgalmi vállalat és a Barne- vál megbízottját, hogy tisztázza a termelés és értékesítés megyei lehetőségeit. A konzervgyár, a hűtőház, és a MÉK minden további nélkül hajlandó megbízást adni a termelőszövetkezeteknek uborka, zöldbab és zöldborsó másodnövényként való termesztésére. Az állatforgalmi vállalat a sertéshizlalási terv teljesítésére süldőt juttat. Az állatok szállítása egyelőre korlátozott. Előreláthatóan júliusiban annyira kilábalunk aszáj- és körömfájásból, hogy az állatok szállítására hozott korábbi kötöttségeket állategészségügyi szerveink fellazítják. A Bamevál ugyanakkor naposbaromfit tud szállítani. A vállalatok tehát egy egész sor lehetőséget nyitottak a tsz-ek pénzbevóteli kieséseinek elhárítására. Szövetkezeteinknek élni kellene ezekkel. Sőt ezeket helyi intézkedésekkel egészítsék ki! Az igen csapadékos időjárás kedvező a takarmánynövények másod termesztésére. Emlékszem, a tavalyi zárszámadás idején a vetőmag és a takarmány tartalékolására tett intézkedés anyagilag érzékenyen érintett több szövetkezetét. A zárszámadási utasítás most is érvényben lesz. Jó lenne, ha a közös gazdaságok a takarmány- gond könnyítésére lehetőségeiket kiaknáznák. Nyilvánvaló, hogy a nagyobb takarmányalap esetében takarmány vásárlására kevesebb összeget kell majd az összbevételből, a tagok jövedelméből félretenni. — Sok szó esett ebben az évben a takarékosságról. Miután pénzbevételi kiesés várható, a közös gazdaságok mindenen takarékoskodni akarnak. Megfontolandó-e a takarékoskodás a termelés pgyét szolgáló beruházások esetében? — A takarékosságot helyenként szélsőségesen ítélik meg. A pénz- bevételi kiesések miatt egyes tsz- vezetők addig jutottak, hogy elállnak néhány olyan beruházástól, amely az idén, de legkésőbb jövőre a termelést, a hozamok növelését, a pénzbevételi tervek teljesítését szolgálja. Az effajta takarékoskodással a megyei szervek nem értenek egyet! A termelőszövetkezetekben elsősorban akkor' takarékoskodnak jól, ha a termelésre fordított, élőirányzott ösz- szegből a helyi lehetőségek maximális kihasználáséval, a legnagyobb hazamot érik el, ugyanakkor a termelés általános költségeit csökkentik. Mire gondolok? Az iroda, a posta, az anyagbeszerzési költségek egy részének megtakarítására, a fizikai munkától függetlenítettek számának csökkentésére, a gépek vonóerejének maximális kihasználására és így tovább. Az 1964. évi zárszámadás megerősítésekor több helyen tapasztaltuk, hogy a termelésben élért eredményekért járó kedvezményt nem minden tsz vette igénybe. A rendéletek tanulmányozása, az engedélyezett lehetőségek kihasználása iránt egyik szövetkezet se legyen közömbös, nagyvonalú. Ezen túl a víznyomásos és a jégverte területek, valamint a tűzkárok után valamennyi tsz kísérelje meg az adókedvezmény kérését. Ugyanakkor, hogy csak egy példát említsek, a 3004-es rendeletsor intézkedést tartalmaz a belvízvédelmi munkákra is. A szövetkezeti gazdaságok minden köbméter kitermelt föld után 10 forint dotációt kapnak. A tagság foglalkoztatására, jövedelmének növelésére érdemes lenne ezt a lehetőséget is kihasználni. Ezen túl a terven felüli hozamok értékesítésére a tsz. már most kösse meg a szállítási szerződést. A termelési előleg jó alapot adhat a tagok előlegezésének folyamatossá tételére — fejezte be nyilatkozatát Kovács György elvtárs. Dupsi Károly
