Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)

1965-07-04 / 156. szám

1365, július 4, 4 Vasárnap Elveszett találmány lemrég a nyomdákban egyen­ként kellett a kliséket a magas- nyomású gépekre előkészíteni. Évtizedek óta ez volt a megszo­kott módszer országszerte, sőt azon túl is, bár a rendkívül apró­lékos munka igen költségessé tet­te a termelést. Egyelőre azonban még senki sem tudott jobb meg­oldást, tehát a „batár” a rendes kerékvágásban haladt. Amikor azonban a legkorszerűbb heidel- bergi kétszínnyomó gépek megér­kezteik a Kner Nyomdába, akkor néhányan szinte erkölcsi köteles­ségüknek érezték, hogy változtas­sanak a „Gutenberg-korabeli” módszeren. Háromszék! Pál főmérnöknek volt elgondolása, de a kivitelezés igen bonyolultnak látszott. Rajta kívül Farkas Miksa műszaki elő­adó, Hudák József és Bodnár Endre lakatos, Sztankó András kézi szedő, Svecz András, valamint Sárga Antal grafikus kapcsolódott a munkába. A héttagú kollektíva az újra és újra felbukkanó bonyo­lult technikai akadályokat egymás után gyűrte le. A „kockázatos” vállalkozáshoz a békéscsabai tég­lagyár TMK-mühelye, valamint a Szerszám- és Gépelemgyárak Bé­késcsabai Gyára segítséget nyúj­tott és 1962 májustól decemberig elkészült a mű. Ennek lényege: egyedi klisé helyett egy lemezre több címkét helyeztek és összeil- leszthetövé tették a betűket, raj­zokat, alapszíneket. Kezdődhetett a termelés egy gépen. Hogy mennyire bevált, mindjárt az első napokban beiga­zolódott. Az egylemezes küséké- szítésnél 70 százalékos időmegta­karítás volt kimutatható, jelentő­sen csökkent a papír- és az ener­giafelhasználás. Három hónap alatt állandó munkával sikerült három nagy teljesítményű gépre elkészíteni a szükséges berende­zést, majd újabb kettőre. Miután kézzelfoghatóan beigazolódott, hogy az új technológiával kifo­gástalan minőségű gyártmány ál­lítható elő, a gazdasági eredmény pedig a vártnál is nagyobb, a kollektíva az újítást — elfogadás­ra — elküldte a Nyomdaipari Tröszthöz. Onnan írásban utasí­tás érkezett, hogy. adják be szaba­dalomnak. Ezután újabb nagy munka következett: az újítók el­készítették a szükséges iratokat, műszaki rajzokat. Ezek közül az egyiken ezt olvashatjuk: „Az al­kalmazott két Atena és egy Ve- lox, valamint hat heidelbergj nyomógépen az évi megtakarítás több mint 1 miliő 100 ezer forint.” fi Találmányi Hivatalból ki­egészítésre kétszer visszaküldték a „csomagot”, majd azt írták, hogy fogadjanak találmányi, szak­értőt, aki az ügyet intézd. Mivel pedig a szakértői díj nem csekély összeg, inkább lemondtak a to­vábbi próbálkozásról. Az ügy két éve elcsendesült. A találmánynak beillő újítást a Kner Nyomdában alkalmazzák, máshol nem. Tavaly év végén itt még fejlesztették is. Az Atena gépekhez elkészítették a kétszeres méretű formát, azóta is ezzel dol­goznak. 'Amikor a heidelbergi szerelők Békéscsabán jártak, csodálkozva látták az újítást a saját gépeiken. A Budapesti Nemzetközi Vásár idején a gyár kereskedelmi igaz­gatója a Kner Nyomdába is el­jött. Elmondta, hogy nagyon ke­vés üzem van az NSZK-ban, ahol A Rostikikészítő Vállalat Sarka- di Kendergyára a féléves terme­lési és áztatási tervét már június 26-án teljesítette. Exportra — amelynél nagy a minőségi köve­telmény — 1300 mázsa helyett 2100 mázsa félkész terméket szál­lított. A szép sikerben jelentős szerepe volt Külős Ferencné Tye- reskova és Bontíár Sándorné Má­jus 1. brigádjának, amely a tur- bina-kikészítő gépien dolgozik, ez pedig alapját képezi a gyár ter­melésének. 1 A II. félévben a folyamatos munka továbbra is biztosított, a Az elmúlt évben a békéscsabai nézőknek gondot okozott a Gyulai Várszínház előadásainak látogat á_ sa. Éppen ezért a színház most a hasonló jó szervezéssel dolgoznak. Nemrég levelet írt, amelyben el­ismeréssel nyilatkozott a fejlett technológiáról, Talán érdemes megemlíteni még, hogy a Vád Forte (fotópapír, film) Gyár is rendelkezik egy hei­delbergi nyomógéppel, amely az újítás alkalmazásához szükséges berendezést a Kner Nyomdától megrendelte, a klisét pedig folya­matosan innen kapja majd. A tröszt nem foglalkozik az újítással, bár több nyomdában, ahol a békéscsabaihoz hasonló gépek vannak, alkalmazni lehet­ne. Annak idején elintézte egy utasítással az egészet: küldjék a Találmányi Hivatalhoz. Pedig minden bevált újítás, találmány vagy valamilyen szellemi termék éppen úgy nemzeti vagyon, mint más érték. Ez azonban kimaradt a „leltárból”. Ki felelős azért, hogy emi­att milliók vesznek el? És mi lesz akkor, ha a heidelbergi nyomda találmányként szabadalmaztatja azt, amit a tröszt általánosságban még újításként sem alkalmaz? Pásztor Béla nyersanyag rendelkezésre áll. A kendertermelés közepesnek ígér­kezik. Fontos, hogy az aratás az érés után mindjárt megtörténjen, mert I. osztályú minőség csak így érhető el. A feldolgozást elősegíti, ha a kévék átmérője nem nagyobb 15—20 centiméternél. Az áztatott kóró mennyiségének növelésére és a munka megköny- nyítésére a gyár még az idén egy bolgár rendszerű kiemelőgépet kap, amit jövőre hélyeznek üzem­be. Ennek segítségével a terme­lékenység jelentősen növelhető. július 10, 11, 17, 18-i előadásokra kiilönautóbusz-járatot szervez. Egy-egy előadásra akkor indítják a különjáratot, ha arra legalább harmincán jelentkeznek. A jegyel­adás tapasztalatai már jelzik a si­kert, hisz a tizennégy előadás jegyelővételéből már kiderül, hogy hét-nyolc telt ház máris van. Az Hétszázezer láda áruszállításhoz Négy nappal előbb teljesítette féléves tervét a Sarkadi Kendergyár Különaulőbusszal a Várszínház előadásaira A Göngyölegellátó Vállalat Békéscsabai Ládaüzemében 700 ezer ládát tárolnak, melyet több állami gazdaság, számos tsz, a MÉK és a konzervgyár használ fel áruszállításra. Az igények azonban nőnek, ezért az üze­met is bővítik. Üj műhelybe költözik át a fűrészrészleg, amelyben lehetővé válik a há­romműszakos termelés. A lét­számot ennek megfelelően ti­zenöttel növelik. Jelenleg két műszakban 40 dolgozó fűrészeli a Szovjet­unióból szállított rönkfát a gön­gyölegkészítéshez. A felszabott részeket harmincán szegelik össze. Szorgalmas munkájuk eredménye, hogy az üzem az első félévi tervét teljesítette. Ez lehetőséget biztosított arra, hogy a különböző primőr áru időben az üzletekbe és a piacra jusson. R. L. érdeklődést bizonyítja az is, hogy a szombati, vasárnapi előadásokra jegyek csak korlátozott számban kaphatók. Több mint négyszázezer forint községfejlesztésre Hunyán A megye egyik legkisebb közsé­gében az idén jelentős pénzössze­geket fordítanak a helység kom­munális ellátottságának javítására. A régi artézi kút felújítására 240 ezer forintot költenek, amely­re törpevízművet is kapcsolnak. Nyolcvanezer forintért új járdá­kat fektetnek le. A járdaéoítéshez a lakosság mintegy 20 ezer forint értékű társadalmi munkával járul hozzá. Még ebben az évben ki- gyúl a fény a falu utolsó sötét ut­cájában is, ahol eddig nem volt villany. Nyolcvanötezer forintot fordítanak a község teljes villamo­sításának befejezésére. Javuni fog a helyiipari szolgáltatás is. A me- zőberényi kisipari szövetkezet új szolgáltató épületét július 1-én ad­ták át, amelyet mintegy 300 ezer forintos költséggel építettek. Eb­ben kap helyet többek közt a női és férfifodrászat, a szabók, a fényképészműterem és cipészmű­hely. —We— Fél év után Ismét fordítottunk egyet a naptáron, hetedszer immár eb­ben az esztendőben, s a lapok váltása most fontos dátumot je­lez: elmúlt, mögöttünk van az év első fele. Hat hónap: sok öröm és gond sűrűsödött benne. Enyhe télre esős tavasz jött, s bár akkor nyertünk, megtakarí­tottunk tüzelőt., költségeket, most anyagi-fizikai erőinket erős próbatétel elé állította az évszá­zad legnagyobb árvize. Nem vol­tak tehát jobbak, mások e fél esztendőben természeti körülmé­nyeink, mint máskor, más év­ben, terveinknek most sem ked­vezett különbül a szerencse. Mégis a hat hónap eredményei biztafók, s ha önelégültségre, túl" zott bizakodásra nincs is okunk, jó érzéssel tekinthetünk vissza. Egy megalapozott, s a közvé­lemény kimondott vagy kimon­datlan állásfoglalását tükröző párthatározat volt az indíték, amellyel ennek az esztendőnek nekivágtunk. Sok helyütt, nyil­vánosan és baráti körben egy­aránt sokam elmondták akkor: várták már ezt a határozott, őszinte bíráló, célokat és mód­szereket megjelölő eligazítást itthoni dolgaink között. Való igaz: ki az, aki szereti maga kö­rül a rendetlenséget, a fegyelme­zetlenséget, a tétovázást, amikor szemmel láthatóan cselekedni kell? S mert cselekedni kellett, s országunk népének túlnyomó nagy többsége cselekedett is, a hat hónap szép sikerekkel, fon­tos tanulságokkal zárult. Siker, hogy jelentős fordulat történt a munkában: a termelés­gyarapodás 80 százaléka a leg­jobb, leghasznosabb forrásból, a termelékenység növekedéséből eredt, s jóval kisebb hányada a létszámból. Csökkent a munka­erőmozgás, apadtak a feleslege­sen heverő készletek, a gazdál­kodás ésszerűbb, okosabb, beosz- tóbb. Történt egy sor intézkedés — a nyugdíj és a családi pótlék rendezésével — a lakosság élet- körülményeinek javításáért is. Nem véletlen, hogy most ná­lunk járó sok külföldi vendé­günk, legyen bár jóbarát vagy csupán lojális látogató, elisme­rően szól az országunkat jellem­ző alkotó légkörről, életmódunk­ról, viszonyainkról. Túlzás nél­kül állíthatjuk: ebben a hat hó­napban, esztendőnk első felében megerősödött és hatékonyabbá vált egy igen pozitív belső fo­lyamat, amely — építve és szá­mítva a közvélemény egyetérté­sére — az erők összpontosítása révén sikerrel irányítja tevé­kenységünket a cél .felé. Arról van szó, hogy a helyes határo­zatra, végrehajtásra fordított fi­gyelem gondolkodásra, erőfeszí­tésre késztetett szinte minden munkahelyen, reális tervek ké­szültek, s valósulnak meg sorra- rendre. Igaz: még csak az év első fe­lén jutottunk túl. Kézenfekvő a hasonlat, illik is az időszakra tényben, jelképi értelemben egyaránt: még csak vetettünk, még csak érik a termés, a beta­karítás még hátra van. Más szó­val: az első fél esztendőben meg­alapoztuk azt a munkát, amely a most kezdődött hat hónapban az országra vár. Bizonyos érte­lemben túl vagyunk a nehezén, hisz a fundamentumot megvetni mindig bonyolult. Más szemszög­ből viszont az is igaz, hogy a neheze most következik. Ezután kell sikerre vinni minden meg­kezdett munkát. Ezután kell el­készíteni mindazt, amit a külföl­di megrendelők az országtól eb­ben az évben még várnak. Be kell takarítani a kenyérnekva" lót, gondoskodni kell szállításról, ütemes munkáról, fel kell ké­szülni a télre, s megteremteni megannyi más feltételt, amely a következő esztendőre — új terv­időszakunkra — az átmenethez szükséges. Mennyi munka ez, mennyi gond! De az alap, amelyről in­dulunk, erősebb, biztonságosabb, mint az év kezdetén volt. Ta­pasztalatból ismerjük már, mi­lyen módon, milyen eszközökkel lehet hatékonyabban, eredmé­nyesebben dolgozni, a gyakorlat próbája igazolta terveink reali­tását, százezrek erőfeszítése bi­zonyította be az év eleji számí­tás helyességét. Tehát folytatni kell, amit megkezdtünk. Tarisz­nyánkban már mindenesetre jó az útra való. S az induláshoz — nyugodtan mondhatjuk — ez nem is kevés. Nyugdíjasokat láttak vendégül A Békéscsabai Szőnyeg- és Takács- áru Háziipari Szövetkezet I>obó Ka­tica brigádja a napokéban vendégül látta a szövetkezet 16 nyugdíjasát. Az ünnepségen először Vincze Júlia bri­gádvezető, majd Szabó László, a szö­vetkezeti bizottság titkára üdvözölte őket. Ezután Gaika Pál elnök méltatta a nyugdíjasok érdemeit és elismeré­sét fejezte ki a brigádoknak, hogy a munkában való helytállás mellett ilyen nemes célt is- megvalósít. Az üdvözlés után megvendégelték a nyugdíjaitokat. Sz. J. Látogasson Gyulára! Keresse fel az Alföld legnagyobb és legszebb strandját, a vidék legkorszerűbb, impozáns uszodáját. NYITV AT ARTÁS: strandon: naponta 9—20 óra között, fedett uszodában: 6—20 óra között. A fedett fürdő vendégei külön térítés nélkül vehetik igénybe a strandot. Tekintse meg a Várszínház előadásában Sárközi: DÖZSA GYÖRGY c. drámáját Szirtes Adómmal a címszerepben. ELŐADÁSOK: július 3-, 4-, 5-, 9-, 10-, 11-, 12-, 16-, 17-, 18-, 19-, 23-, 24-, 25-én este l/2 9 órai kezdettel. Jegyek elővételben válthatók a Jókai Színház jegyirodájában, az üzemi közönségszervezőknél, az IBUSZ-irodákban és a Vár­fürdő pénztáránál. 81771

Next

/
Thumbnails
Contents