Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)
1965-07-04 / 156. szám
1365, július 4, 4 Vasárnap Elveszett találmány lemrég a nyomdákban egyenként kellett a kliséket a magas- nyomású gépekre előkészíteni. Évtizedek óta ez volt a megszokott módszer országszerte, sőt azon túl is, bár a rendkívül aprólékos munka igen költségessé tette a termelést. Egyelőre azonban még senki sem tudott jobb megoldást, tehát a „batár” a rendes kerékvágásban haladt. Amikor azonban a legkorszerűbb heidel- bergi kétszínnyomó gépek megérkezteik a Kner Nyomdába, akkor néhányan szinte erkölcsi kötelességüknek érezték, hogy változtassanak a „Gutenberg-korabeli” módszeren. Háromszék! Pál főmérnöknek volt elgondolása, de a kivitelezés igen bonyolultnak látszott. Rajta kívül Farkas Miksa műszaki előadó, Hudák József és Bodnár Endre lakatos, Sztankó András kézi szedő, Svecz András, valamint Sárga Antal grafikus kapcsolódott a munkába. A héttagú kollektíva az újra és újra felbukkanó bonyolult technikai akadályokat egymás után gyűrte le. A „kockázatos” vállalkozáshoz a békéscsabai téglagyár TMK-mühelye, valamint a Szerszám- és Gépelemgyárak Békéscsabai Gyára segítséget nyújtott és 1962 májustól decemberig elkészült a mű. Ennek lényege: egyedi klisé helyett egy lemezre több címkét helyeztek és összeil- leszthetövé tették a betűket, rajzokat, alapszíneket. Kezdődhetett a termelés egy gépen. Hogy mennyire bevált, mindjárt az első napokban beigazolódott. Az egylemezes küséké- szítésnél 70 százalékos időmegtakarítás volt kimutatható, jelentősen csökkent a papír- és az energiafelhasználás. Három hónap alatt állandó munkával sikerült három nagy teljesítményű gépre elkészíteni a szükséges berendezést, majd újabb kettőre. Miután kézzelfoghatóan beigazolódott, hogy az új technológiával kifogástalan minőségű gyártmány állítható elő, a gazdasági eredmény pedig a vártnál is nagyobb, a kollektíva az újítást — elfogadásra — elküldte a Nyomdaipari Tröszthöz. Onnan írásban utasítás érkezett, hogy. adják be szabadalomnak. Ezután újabb nagy munka következett: az újítók elkészítették a szükséges iratokat, műszaki rajzokat. Ezek közül az egyiken ezt olvashatjuk: „Az alkalmazott két Atena és egy Ve- lox, valamint hat heidelbergj nyomógépen az évi megtakarítás több mint 1 miliő 100 ezer forint.” fi Találmányi Hivatalból kiegészítésre kétszer visszaküldték a „csomagot”, majd azt írták, hogy fogadjanak találmányi, szakértőt, aki az ügyet intézd. Mivel pedig a szakértői díj nem csekély összeg, inkább lemondtak a további próbálkozásról. Az ügy két éve elcsendesült. A találmánynak beillő újítást a Kner Nyomdában alkalmazzák, máshol nem. Tavaly év végén itt még fejlesztették is. Az Atena gépekhez elkészítették a kétszeres méretű formát, azóta is ezzel dolgoznak. 'Amikor a heidelbergi szerelők Békéscsabán jártak, csodálkozva látták az újítást a saját gépeiken. A Budapesti Nemzetközi Vásár idején a gyár kereskedelmi igazgatója a Kner Nyomdába is eljött. Elmondta, hogy nagyon kevés üzem van az NSZK-ban, ahol A Rostikikészítő Vállalat Sarka- di Kendergyára a féléves termelési és áztatási tervét már június 26-án teljesítette. Exportra — amelynél nagy a minőségi követelmény — 1300 mázsa helyett 2100 mázsa félkész terméket szállított. A szép sikerben jelentős szerepe volt Külős Ferencné Tye- reskova és Bontíár Sándorné Május 1. brigádjának, amely a tur- bina-kikészítő gépien dolgozik, ez pedig alapját képezi a gyár termelésének. 1 A II. félévben a folyamatos munka továbbra is biztosított, a Az elmúlt évben a békéscsabai nézőknek gondot okozott a Gyulai Várszínház előadásainak látogat á_ sa. Éppen ezért a színház most a hasonló jó szervezéssel dolgoznak. Nemrég levelet írt, amelyben elismeréssel nyilatkozott a fejlett technológiáról, Talán érdemes megemlíteni még, hogy a Vád Forte (fotópapír, film) Gyár is rendelkezik egy heidelbergi nyomógéppel, amely az újítás alkalmazásához szükséges berendezést a Kner Nyomdától megrendelte, a klisét pedig folyamatosan innen kapja majd. A tröszt nem foglalkozik az újítással, bár több nyomdában, ahol a békéscsabaihoz hasonló gépek vannak, alkalmazni lehetne. Annak idején elintézte egy utasítással az egészet: küldjék a Találmányi Hivatalhoz. Pedig minden bevált újítás, találmány vagy valamilyen szellemi termék éppen úgy nemzeti vagyon, mint más érték. Ez azonban kimaradt a „leltárból”. Ki felelős azért, hogy emiatt milliók vesznek el? És mi lesz akkor, ha a heidelbergi nyomda találmányként szabadalmaztatja azt, amit a tröszt általánosságban még újításként sem alkalmaz? Pásztor Béla nyersanyag rendelkezésre áll. A kendertermelés közepesnek ígérkezik. Fontos, hogy az aratás az érés után mindjárt megtörténjen, mert I. osztályú minőség csak így érhető el. A feldolgozást elősegíti, ha a kévék átmérője nem nagyobb 15—20 centiméternél. Az áztatott kóró mennyiségének növelésére és a munka megköny- nyítésére a gyár még az idén egy bolgár rendszerű kiemelőgépet kap, amit jövőre hélyeznek üzembe. Ennek segítségével a termelékenység jelentősen növelhető. július 10, 11, 17, 18-i előadásokra kiilönautóbusz-járatot szervez. Egy-egy előadásra akkor indítják a különjáratot, ha arra legalább harmincán jelentkeznek. A jegyeladás tapasztalatai már jelzik a sikert, hisz a tizennégy előadás jegyelővételéből már kiderül, hogy hét-nyolc telt ház máris van. Az Hétszázezer láda áruszállításhoz Négy nappal előbb teljesítette féléves tervét a Sarkadi Kendergyár Különaulőbusszal a Várszínház előadásaira A Göngyölegellátó Vállalat Békéscsabai Ládaüzemében 700 ezer ládát tárolnak, melyet több állami gazdaság, számos tsz, a MÉK és a konzervgyár használ fel áruszállításra. Az igények azonban nőnek, ezért az üzemet is bővítik. Üj műhelybe költözik át a fűrészrészleg, amelyben lehetővé válik a háromműszakos termelés. A létszámot ennek megfelelően tizenöttel növelik. Jelenleg két műszakban 40 dolgozó fűrészeli a Szovjetunióból szállított rönkfát a göngyölegkészítéshez. A felszabott részeket harmincán szegelik össze. Szorgalmas munkájuk eredménye, hogy az üzem az első félévi tervét teljesítette. Ez lehetőséget biztosított arra, hogy a különböző primőr áru időben az üzletekbe és a piacra jusson. R. L. érdeklődést bizonyítja az is, hogy a szombati, vasárnapi előadásokra jegyek csak korlátozott számban kaphatók. Több mint négyszázezer forint községfejlesztésre Hunyán A megye egyik legkisebb községében az idén jelentős pénzösszegeket fordítanak a helység kommunális ellátottságának javítására. A régi artézi kút felújítására 240 ezer forintot költenek, amelyre törpevízművet is kapcsolnak. Nyolcvanezer forintért új járdákat fektetnek le. A járdaéoítéshez a lakosság mintegy 20 ezer forint értékű társadalmi munkával járul hozzá. Még ebben az évben ki- gyúl a fény a falu utolsó sötét utcájában is, ahol eddig nem volt villany. Nyolcvanötezer forintot fordítanak a község teljes villamosításának befejezésére. Javuni fog a helyiipari szolgáltatás is. A me- zőberényi kisipari szövetkezet új szolgáltató épületét július 1-én adták át, amelyet mintegy 300 ezer forintos költséggel építettek. Ebben kap helyet többek közt a női és férfifodrászat, a szabók, a fényképészműterem és cipészműhely. —We— Fél év után Ismét fordítottunk egyet a naptáron, hetedszer immár ebben az esztendőben, s a lapok váltása most fontos dátumot jelez: elmúlt, mögöttünk van az év első fele. Hat hónap: sok öröm és gond sűrűsödött benne. Enyhe télre esős tavasz jött, s bár akkor nyertünk, megtakarítottunk tüzelőt., költségeket, most anyagi-fizikai erőinket erős próbatétel elé állította az évszázad legnagyobb árvize. Nem voltak tehát jobbak, mások e fél esztendőben természeti körülményeink, mint máskor, más évben, terveinknek most sem kedvezett különbül a szerencse. Mégis a hat hónap eredményei biztafók, s ha önelégültségre, túl" zott bizakodásra nincs is okunk, jó érzéssel tekinthetünk vissza. Egy megalapozott, s a közvélemény kimondott vagy kimondatlan állásfoglalását tükröző párthatározat volt az indíték, amellyel ennek az esztendőnek nekivágtunk. Sok helyütt, nyilvánosan és baráti körben egyaránt sokam elmondták akkor: várták már ezt a határozott, őszinte bíráló, célokat és módszereket megjelölő eligazítást itthoni dolgaink között. Való igaz: ki az, aki szereti maga körül a rendetlenséget, a fegyelmezetlenséget, a tétovázást, amikor szemmel láthatóan cselekedni kell? S mert cselekedni kellett, s országunk népének túlnyomó nagy többsége cselekedett is, a hat hónap szép sikerekkel, fontos tanulságokkal zárult. Siker, hogy jelentős fordulat történt a munkában: a termelésgyarapodás 80 százaléka a legjobb, leghasznosabb forrásból, a termelékenység növekedéséből eredt, s jóval kisebb hányada a létszámból. Csökkent a munkaerőmozgás, apadtak a feleslegesen heverő készletek, a gazdálkodás ésszerűbb, okosabb, beosz- tóbb. Történt egy sor intézkedés — a nyugdíj és a családi pótlék rendezésével — a lakosság élet- körülményeinek javításáért is. Nem véletlen, hogy most nálunk járó sok külföldi vendégünk, legyen bár jóbarát vagy csupán lojális látogató, elismerően szól az országunkat jellemző alkotó légkörről, életmódunkról, viszonyainkról. Túlzás nélkül állíthatjuk: ebben a hat hónapban, esztendőnk első felében megerősödött és hatékonyabbá vált egy igen pozitív belső folyamat, amely — építve és számítva a közvélemény egyetértésére — az erők összpontosítása révén sikerrel irányítja tevékenységünket a cél .felé. Arról van szó, hogy a helyes határozatra, végrehajtásra fordított figyelem gondolkodásra, erőfeszítésre késztetett szinte minden munkahelyen, reális tervek készültek, s valósulnak meg sorra- rendre. Igaz: még csak az év első felén jutottunk túl. Kézenfekvő a hasonlat, illik is az időszakra tényben, jelképi értelemben egyaránt: még csak vetettünk, még csak érik a termés, a betakarítás még hátra van. Más szóval: az első fél esztendőben megalapoztuk azt a munkát, amely a most kezdődött hat hónapban az országra vár. Bizonyos értelemben túl vagyunk a nehezén, hisz a fundamentumot megvetni mindig bonyolult. Más szemszögből viszont az is igaz, hogy a neheze most következik. Ezután kell sikerre vinni minden megkezdett munkát. Ezután kell elkészíteni mindazt, amit a külföldi megrendelők az országtól ebben az évben még várnak. Be kell takarítani a kenyérnekva" lót, gondoskodni kell szállításról, ütemes munkáról, fel kell készülni a télre, s megteremteni megannyi más feltételt, amely a következő esztendőre — új tervidőszakunkra — az átmenethez szükséges. Mennyi munka ez, mennyi gond! De az alap, amelyről indulunk, erősebb, biztonságosabb, mint az év kezdetén volt. Tapasztalatból ismerjük már, milyen módon, milyen eszközökkel lehet hatékonyabban, eredményesebben dolgozni, a gyakorlat próbája igazolta terveink realitását, százezrek erőfeszítése bizonyította be az év eleji számítás helyességét. Tehát folytatni kell, amit megkezdtünk. Tarisznyánkban már mindenesetre jó az útra való. S az induláshoz — nyugodtan mondhatjuk — ez nem is kevés. Nyugdíjasokat láttak vendégül A Békéscsabai Szőnyeg- és Takács- áru Háziipari Szövetkezet I>obó Katica brigádja a napokéban vendégül látta a szövetkezet 16 nyugdíjasát. Az ünnepségen először Vincze Júlia brigádvezető, majd Szabó László, a szövetkezeti bizottság titkára üdvözölte őket. Ezután Gaika Pál elnök méltatta a nyugdíjasok érdemeit és elismerését fejezte ki a brigádoknak, hogy a munkában való helytállás mellett ilyen nemes célt is- megvalósít. Az üdvözlés után megvendégelték a nyugdíjaitokat. Sz. J. Látogasson Gyulára! Keresse fel az Alföld legnagyobb és legszebb strandját, a vidék legkorszerűbb, impozáns uszodáját. NYITV AT ARTÁS: strandon: naponta 9—20 óra között, fedett uszodában: 6—20 óra között. A fedett fürdő vendégei külön térítés nélkül vehetik igénybe a strandot. Tekintse meg a Várszínház előadásában Sárközi: DÖZSA GYÖRGY c. drámáját Szirtes Adómmal a címszerepben. ELŐADÁSOK: július 3-, 4-, 5-, 9-, 10-, 11-, 12-, 16-, 17-, 18-, 19-, 23-, 24-, 25-én este l/2 9 órai kezdettel. Jegyek elővételben válthatók a Jókai Színház jegyirodájában, az üzemi közönségszervezőknél, az IBUSZ-irodákban és a Várfürdő pénztáránál. 81771