Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)
1965-07-30 / 178. szám
1965. július 30. 3 Péntek Zzákbamacska ? — A jobb kéz nem tudja, hogy mit csinál a bal — Sok a kibúvó — Kéthónapos vita Hová lett az AKQV szerelőinek célprémiuma? Élesen berreg a szerkesztőségi telefon. Felvesszük. — Halló, itt az AKÖV békéscsabai műszaki telepe. Azt kérdezzük a szerkesztőségtől, mi szerelők, hogy vissza leihet-e tartani a becsülettel teljesített célfeladatok után járó céljutalinat? Mert nálunk ez a helyzet, ha nem hiszik, győződjenek meg róla. Meggyőződtünk. Először a telep szakszervezeti helyiségében érdeklődtünk Pluháx elvtársiéi: — Mi a valóság ebben az ügyben? — Nem sokat tudók mondani, elvtársak, éppen szabadságon voltam a feltételek kidolgozásakor. Csak annyit, hogy már júniusra sem fizették ki a céljutalmat, s most 28-án lett volna esedékes a júliusi kif izetése, de most sem kapták kézihez a dolgozók. — Talán nem teljesítették a célfeladatokat... — De teljesítették. Menjünk talán a főnöki szobába, itt vannak az igazgató s más vezető elvtársak is, akik a dolgozók ma reggeli indulatos felszólamlására éppen most tárgyalják az ügyet. Pluhár elvtárs előremegy s bejelenti: a sajtótól szeretnének fel. világosítást kérni. Az igazgató elvtárs kiüzen: menjenek a Nép- köztársaság útja 77-be, a munkaügyi osztályra, az az illetékes a válaszadásra. Megyünk. Az osztályvezető azonban nincs ott. Judik elvtárs- nő, a csoportvezető fogad. — Sajnos, adatok nincsenek nálam az ügyről, mert éppen reggel vitték el az igazgatóságtól. Ok tárgyalják most az ügyet. — Mégis, mi a helyzet? — Tessék várni, visszahozatom a papírokat. Intézkedik, s közben kedvesen referál is: — Igazuk van a dolgozóknak. Mi július derekán ugyan észrevé- teleztük, hogy nem dolgozták ki jól a céljutalom-feltételeket, mert sok a kibúvó, a különféle korrekciós lehetőség bennük. Ez a műszaki vezetőség hibájából van így. Mégis személyekre bontottuk a napról hónapra teljesítettek is a műszáki karbantartók. A feladat az volt, hogy csökkenteni kell a gépkocsik javítási állásidejét, mert sokat vártak rájuk az előző negyedévben is. Feltétel: aki 12,5-re csökkenti a javítószá- zaűékot, teljesítményének megfelelő céljutalomiban részesül. Ezt megértettek a dolgozók. Javult a munkafegyelem, javult a termelékenység, hamarabb forgalomba kerültek a szállítóeszközök. — A cél jutalom, az első hónapot kivéve, mégiscsak ígéret maradt. Ki csapott be bennünket? — kérdik, és joggal a dolgozók. Senki, azaz: egy törvénytelen cselekedet. De ezt már Ladányi elvtárstól, a vállalat szakszervezeti titkárától tudjuk meg. Ugyanis újra cseng a telefon, s az igazgatóságtól közűik: nem küldik visz- sza az adatokat, az újságíró legyen szives menjen oda (ahonnét már egyszer elküldték). Elmegyünk, — A helyziet a következő — mondja Orvos elvtárs. a karbantartók műszaki vezetője: — Mi annak rendje, módja szerint kidolgoztuk a célfeladatok teljesítésének feltételeit s teljesítésük esetén a jutalmak összegeit is megszabtuk. Azt azonban senki sem közölte velünk, hogy a cóljutal- makna visszatartható összeget bérest tették. A dolgozók tegnap reggel kül- döttségileg keresték fel a szabadságon levő szakszervezeti titkárt, aki éppen az üzemben tartózkodott. Kérésük jogos volt, s Ladányi elvtárs intézkedett is. Eredmény: az igazgatói alapból korábban jutalomra szánt összeg megmaradt, mert akkor nem teljesítették a feladatokat a dolgozók. (Ezt annak idején meg is értették.) Nos, ebből az összegből kell most fedezni a személyenként 400—700 forintig terjedő céljutalom kifizetését, ami ezúttal viszont jogosan jár. A lassan kéthónapos vita végére így kerül végül is pont az AKÖV- nél, s reméljük, hogy akik mulasztást követtek el, indokolatlan huzavonát idéztek elő, okulnak a történtekből. V—d Van elegendő zsák a gabonabetakarításhoz és tároláshoz Az elmúlt években sok gondot okozott a betakarítási munkáknál a megfelelő zsákok hiánya. A raktározási és zsákellátó vállalat gyakran összeütközésbe került a több százezres tételekben zsákokat igénylő terményforgaknl vállalattal, takarmánykeverő üzemekkel és a nagy gazdaságokkal. Az idén megszűnt a hiány. A régi zsák ellátó vállalatot átszervezték, most Gabona Tröszt Szolgáltató Vállalat néven, a régi gyakorlattól elterő módon intézi az ellátást a megyében. A vállalat részére tavaly ősszel épített két új raktárban a csúcsforgalma időszakban is állandó nagy mennyiségű zsákkészűet van felhalmozva. A forgalom gyors lebonyolításának titka: az igénylők év elején kapnak bizonyos számú zsák igénylésére keretet, amit akitor vesznek igénybe, amikor akarnak, de ha a meghatározottnál többet kérnek, a zsákomként! két fillér használati díj helyett hármat fizetnek. Ez százezres tételeknél jelentős összegekre rúghat. A felhasználók igyekeznek minél jobban kihasználni a rendelkezésükre álló mennyiséget, s így a legritkább esetben fordul elő, hogy kereten felüli kéréssel fordulnak a szolgáltató vállalathoz. Az elmúlt hónapokban csaknem 500 ezer zsákot kölcsönöztek ki a gabona betakarításához. Ennek ellenére jelenleg is állandóan van több tízezer a raktárban, s folyamatosan végzik a javítását. A mostani körülmények közt a Gabona Tröszt Szolgáltató Vállalat Békés megyei kirendeltsége még 1 más megyék számára is tud zsá- i kokat szállítani. — We — A müveit, képzett szál, munkásokért Tovább szükséges javítani az ipari tanulók gyakorlati oktatását Az iparitanuló-képzés eredményességét mindig a szakmunkásvizsgák adják. Az ipari tanulók eltöltve a három esztendőt, szakmunkásvizsgákon bizonyítanak. Sajnos, elég gyakori, hogy ez a bizonyítás nem a legkedvezőbb. Az idei tanév befejeztével a békéscsabai szakmunkástanuló-iskola mellett működő vizsgabizottságok előtt 612 tanuló és 134 segédMegkapták a diplomát hazánk első takarmánygazdálkodási szaktechnikusai Hazánk első felsőfokú takarmánygazdálkodási technikumát két évvel ezelőtt Orosházán nyitották meg. Az ország minden tájáról érkeztek ide érettségivel rendelkező fiatalok, hogy nálunk eddig ismeretlen, új területen szerezzenek szakmát s segíthessék a feladatokat, amelyeket aztán hó-1 szocialista mezőgazdaság állattepokat is kiállították és eljuttatták a portugál belügyminisztériummulatóból a másikba autóikkal 80—100 kilométeres sebességgel hoz. Az útlevél kiadása helyett száguldottak. azonban egészen más történt. A rendőrség felfedezte, hogy a tervezett londoni tartózkodásban május 1-e is benne van. Emiatt az utazást megtagadták. — Az egyetemisták között néhány százan a Nemzeti Parkban tiltakozó tüntetést szerveztek. A tüntetőkből válogatás nélkül hármat letartóztattak. SemmSt sem tudunk róluk. — A második epizód. Néhány hete az egyetemisták ismét tüntetést szerveztek. Most már — folytatta emlékezését — sok ezren voltak. Tiltakoztunk a törvénytelen bebörtönzés és a terror ellen. Röpcédulákon is hirdettük követelésünket. „Engedjék szabadon társainkat” volt olvasható a röpcédulán. Az esemény gyorsan, villámszerűén történt. Mire a rendőrség a tüntetés színhelyére érkezett, mindnyájan szétszéledtünk. Mi is autóba szálltunk. Enori kölcsönkért Opelba invitált engem és barátját. — Az én szállásom — mondottam—, a Hotel Athén, nagyon közel van. Nincs szükségem gépkocsira. — Tudom, végleges elbúcsúzá- sunk előtt egy kis kirándulásra szeretném elvinni. Egy hegyre vitt. A hegyen húsz méter nagyságú kereszt. A kereszten Krisztus szobra. A monumentális emlékművet ezernyi lámpa és tucatnyi reflektor világította. — A lisszaboni szeretet és engedelmesség szobra — mondották egyszerre. Egyszerre is folytatták: — Pedig nálunk szeretet alig van, szolgaság annál nagyobb. A dombtetőn sokan voltak. Gyönyörködtek a tiszta ég és város csillagaiban. Ismét gépkocsiba szálltunk. Amikor a beszélgetés befejező- Gyorsan leértünk a város szívébe. Az egyik utcasarkon a kocsi hirtelen megállt. Benito elbúcsúzott. Aztán néhány utcán áthaladva, a Hotel Athén közelében én dött, már átléptük az éjfélt. Az utcán világvárosi fény, százával száguldó Mercedesek és Fordok. Csak itt-ott volt látható egy-egy gyalogos. A dolgozók már rég lepihentek. A gazdagok szórakozá- is elbúcsúztam. még javában tartott. Az egyik (Folytatjuk) nyésztését. Az újdonsült szak- technikusok felsőfokú szakképzettséget szereztek, a takarmány- gazdálkodás minden ágában átfogó ismeretekkel segítik a termelőszövetkezetek, takarmánykeverő üzemek munkáját. Az első évfolyam hallgatói — ötvennyolcán — eredményes vizsgát tettek. Szaktechnikusi oklevelüket ünnepélyes keretek között kapták meg csütörtökön Vlcskó Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási és Ki- sérletügyi Főigazgatóságának helyettes vezetőjétől. Az ünnepségen ott volt és a hazánk különböző tájaira kerülő újdonsült szakembereknek sok sikert kívánt Papp István, a megyei tanács vb- elnöke. A most végzett takarmánygazdálkodási szaktechnikusok augusztusban már elfoglalják munkakörüket. —A— Közületek munkaerőigénye Az GM 44. »Z. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munkahelyek, re — férfi és női segédmunkásokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. — Tanácsigazolás és munkaruha szükséges. Jelentkezés: Budapest V., Kossuth Lajos tér U—IS, földszint. 217 A Szolnok megyei Tanács Építési és Szerelőipari Vállalata, Szolnok, Dózsa György u. 5. sz„ azonnali belépéssel felvesz szobafestő, mázoló, bádogos, ács, több éves gyakorlattal, vízvezetékszerelő szakmunkásokat, kubikosbrigádot, segédmunkásokat. Jelentkezni a fenti cím alatt kell. 88742 Az Országos Sertéshizlaló Vállalat békéscsabai I. számú (Kétegy- házi úti) tntpe rakodómunkásokat vest fel, 80731 munkás kísérelte meg a szakma megszerzését. A számszerű eredmények vizsgálatánál a következő megállapításokat lehet tenni annak bizonyításául, hogy a vizsgára való felkészülés nem volt hiánytalan. A vizsgára jogosultak 14,7 százaléka megbukott, összetételében: a tanulók 14, a segédmunkásoknak pedig a 17 százaléka. Elméleti és gyakorlati tudásból kellett számot adni. A bukási arány a tanulók között a gyakorlati vizsgánál volt magasabb, míg a felnőtt vizsgázók többsége elméletileg és gyakorlatilag is igen gyengén készült fel. Hol szorít a cipő? Érdemes néhány szakmát külön is megvizsgálni. Legtöbben a géplakatos szakmából vizsgáztak, de 28 százalékuk megbukott. A kőműves szakmában 85 vizsgázó volt, s 16,4 százaléka végzett eredménytelenül. A mezőgazdasági kovácsok 20 százalékának nem sikerült bizonyítványhoz jutnia. Ezek a tények komoly hibákra hívják fel a figyelmet. A szakmunkásvizsgák gyakorlati része komoly szaktudást igényel, önállóan, rajzról kell a feladatokat megoldani. A tapasztalatok ugyanakkor azt igazolták, hogy főleg a felnőtteknél a rajztudás legalapvetőbb ismeretei sincsenek meg. Számtalan munkadarab lett selejt, használhatatlan. De nemcsak a rajzok hiányos ismeretei voltak szembetűnők, hanem a munkafo- gások gyakorlatlanságai is. Jóllehet a bizottság segítette a vizsgázókat azzal, hogy minden esetben bemutatta a vizsgadarab előre elkészített mintáját, ennek ellenére igen sok olyan munkadarab készült, amely nem is hasonlított az eredeti mintákra. Kitől tanuljanak? A vizsgák során arra is fény derült, hogy leggyengébb felkészülésük a mezőgazdaságban dolgozó jelölteknek volt, s meglepően gyakran hangzottak el olyan kijelentések, hogy nincs kitől tanulni, mert a tsz-nek nincs szakembere. A mezőgazdasági üzemek szakmunkásutánpótlása ma egyre égetőbb feladattá válik, hiszen napról napra újabb, bonyolult gépekkel dolgoznak, melyek javítása igen nagy szakértelmet kíván. Az viszont közismert, hogy a tsz-ek ma még kevés szakemberrel rendelkeznek, ezért helyenként akadozik is a gépek szakszerű javítása. A szakmunkásképzés viszont nem történhet úgy, hogy rábízzuk a véletlenre, de úgy sem, hogy kevésbé hozzáértő segéd vagy betanított munkások mellé osztanak tanulókat azzal a felkiáltással; majd csak megtanulja. Éppen ezen hiányosságok megszüntetése végett a felsőbb szerveknek fokozott gondot kell fordítani a mezőgazdasági üzemekben folyó s zak m un k á s képzés r e. Tö-bbszö r felvetődött olyan javaslat, hogy azok a tsz-ek, állami gazdaságok, ahol nincs megfelelő szakember, teremtsenek kapcsolatot gépállomásokkal, kössenek megállapodást szakmunkástanuló-képzésre s csak a megfelelő alapképzés után másod- vagy harmadévüket töltsék el a tsz-ekben a fiatalok. Erre egyébként már több helyen láttunk jó példát. Sántít az elmélet A gyakorlati oktatás eredményességét a tanműhelyek ma már teljes mértékben igazolják. Szinte alig fordul elő bukás olyan tanulónál, aki tanműhelyben, szakoktatók irányítása mellett sajátítja el a szakmai fogásokat. Persze ma még arra nincs lehetőség, hogy minden üzemben, termelési egységben tanműhelyeket állítsanak fel, de ahol erre a feltételek megvannak. ott szükségszerűen meg kellene szervezni a tanműhelyképzést. Az idei szakmunkásvizsgázók között elég nagy százalékban buktak meg olyanok. aVik elméletileg nem készültek fel kellően. Főleg azoknál következett ez be, akik vidéki iskolákban kapták az elméleti oktatást. Jóllehet ezek az iskolák nem rendelkeznek olyan adottságokkal, mint a békési vagy a békéscsabai intézet, mégis keresni kell a lehetőségét a feltételek javításának. ‘ összegezve megállapítható, hogy a 14,7 százalékos bukás elég magas. De lehet segíteni azon, hogy kevesebb legyen. Ehhez az szükséges. hogy az üzemek szakemberei, a szülők többet foglalkozzanak a szakmái tanuló gyerekekkel. Serkentsék őket a szakmai irodalom tanulására, törődjenek többet azoknak a feladatoknak a megvalósításával, melyet a szakma elsajátítása megkíván. Háló Ferenc
