Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)

1965-07-30 / 178. szám

1965. július 30. 2 Péntek Az amerikaiak „mozgó légihadosztályt” küldenek Dél-Vietnamba Amint várható volt, a hivatalos Amerika a szokott hetyke önhe­lyesléssel fogadta Johnson elnök szerdai bejelentéseit. A csütörtöki New Yonk Times és a New York Herald Tribune támogatásáról biz­tosítja az elnököt, s különösen lelkesnek mutatkozik a szélső- jobboldali Daily News vezércikk­írója. Az amerikai szenátus tag­jai, továbbá az éppen konferen­ciára összesereglett kormányzók általában szintén hetvenksdő ki­jelentéseket tettek. Frank Church szenátor egyenesen azt a kijelen­tést kockáztatta meg, hogy az el­nök „a béke embere”. A katonai erőfeszítések mértéktelen fokozása után ez a kommentár volt a leg­merészebb. Morse Oregoni demokrata párti szenátor volt az egyetlen, aki bí­rálatra szánta el magát. Morse meg merte mondani, hogy az el­nök az alkotmányt szegi meg, amikor hadüzenet nélkül háborút folytat Vietnamban. „Az elnök kötelessége, hogy hadüzenetet kér­jen a szenátustól, mert nincs al­kotmányos joga ahhoz,' hogy Ázsiában háborút viseljen a kong­resszus hadüzenete nélkül” — mondotta, majd megállapította, hogy hadüzenet hiányában min­den, Vietnamban harcoló ameri­kai katona halálát gyilkosságnak kell tekinteni. A TASZSZ washingtoni tudósí­tója foglalkozik azzal a bejelentés­sel, hogy az amerikaiak „mozgó légihadosztályt” küldenek Dél-Vi­etnamba. A 16 OOO katonát szám­láló hadosztály mozgékonyságát négyszáznál is több helikopter és könnyű repülőgép, valamint sok teherautó és más közlekedési esz­köz biztosítja. Országszerte folynak a tüntetések Görögországban Athén A görög parlament — mint is­meretes — ma kezdi meg vitáját a jelenlegi hivatalnok-kormány sorsáról. A tizennégy napja kinevezett Athanassziadesz Novasz minisz­terelnöknek kevés esélye van a képviselők bizalmának elnyerésé­re, de a hírügynökségek Papand­reu esélyeit sem látjuk túlságo­san biztatónak, ezért valószínű valamilyen kompromisszumos megoldás. A jelenlegi becs­lések szerint a legtöbb tá­mogatóra Sztefanopulosz szá­míthat, aki a Centrum Unió 170 képviselője közül körülbelül százat tudhat maga mögött. Két­séges azonban, hogy Sztefanopu­losz elfogadja-e a kormányalakí­tási megbízást, mert, mint közöl­Mr. Swanson és a többiek kérdeznek... Külföldi diákok a világpolitikáról és Magyarországról — Nyilatkozik a külügyminiszter-helyettes Véletlennek mondható, hogy résztvevői lehettünk annaik az elő­adásnak, illetve eszmecserének, amely a közelmúltban a balaton- zánlkad nemzetközi ifjúsági építő­táborban zajlott le a jelenlegi nemzetközi helyzettel kapcsolatos ikérdéseikről. Résztvevői, csaknem kétszáz magyar és külföldi diák, akik legalább harminc ország fiai voltak, a baráti összejövetelen olyan dolgokról ejtettek szót, ame_ lyeket összegezve rendkívül érde­kes képet kaphatunk arról, hogy mi foglalkoztatja korunk fiataljait — hogyan reagálnak az esemé­nyekre, országok bel- és külpoli­tikájára. A vitaindító előadásban, ame­lyet Szilágyi Béla külügyminisz- terhélyeittes elvtárs tartott, töb­bek közt szó esett a jelenlegi euró­pai nemzetközi viszonyokat meg­határozó tényezőkről. A nyugat­német mi Literi zmus szerepéről és a második világháború utáni meg­változott erőviszonyokról, vala­mint hazánk külpolitikájáról. A világszerte állandóan napirenden forgó kérdések szinte az előadás első perceitől kezdve élénk érdek, lődési váltottak ki a sok nemzeti­ségű hallgatóságból. Magyarok, bolgárok, jugoszlávok és amerikai­ak, nyugatnémetek és svédek, szovjetek és csehszlovákok ültek együtt sokak közt. Hogy milyen egyértelműen 5o»»öták a legfon­tosabb kérdésekben a miniszter- helyettes nyilatkozatát vagy meny­nyire nem, azok a külföldön is­mert propagandák miatt adódott kérdések idézésével jó példák le­hetnek a külföldi diákok gondol­kodásáról, külpolitikai tájékozott­ságáról. Szilágyi Béla elvtárs többnyire a kérdezők anyanyeivén válaszolt. A kérdéseik közül né- h anyait idézünk. Sam Swanson New York-i közgazdász-hallgató kérdezte pél­dául, hogy: „Mi Magyarország ál­láspontja abban a kérdésben, hogy Németországban egy nemzet él és ez oszthatatlan?” A válasz: „Természetesen egy német nemzet van, s a jelenlegi megosztottságát az országának ez a kérdés még inkább tarthatatlan­ná teszi. De az a Nyugat-Németor- szág, amely a második világhábo­rú utáni ismert jaltai egyezmény­nyel szöges ellentétben ma is mi­litarista terveket igyekszik meg- valósíteni és fegyverkezik — és ezt tények bizonyítják —, az sza­kítja ketté a német nemzetet.” (Érdekes közbeszólás egy magát Ulrichnak nevező nyugatnémet diák részéről, aki hangsúlyozta, hogy a jelenlegi nyugatnémet kormány politikájával nem ért egyet: „csak ez az egyféle igaz­ság van, a vak is megértheti..”). Égi/ szovjet diák kérdése, amely szinte minden jelenlévőnél rokon- szenvre talált és vidám légkört teremtett: „Amit Magyarországon láttam, arra késztet, hogy azt mondjam: renkívüli nép él ebben az országban, amely meglepően sokat ért el már... Azt kérdezem: gratulálhatök-e még életemben magyar barátaimnak a kommu­nizmus felépítéséért? Válasz: „Erre akármelyik ma­gyar barátja válaszolhat... Ml biz­tosak vagyunk benne.” Egy dán táborlakó (alig 19 éves): „Magyarországon sokfelé talál­koztam a szabadságról elnevezett utcákkal, terekkel, hidakkal stb. A szó jelentésén túl van-e ennek valami sajátos jelentősége is?...” Válasz: „Aki ismeri a magyar történelmet, az megérti, milyen komoly tartalma van népünk szá­mára e szónak...” (Az ifjú dán együtt tapsolt a válasz befejezése után a hallgatósággal, s még az előadás után is arról áradozott, hogy milyen körültekintéssel meg­adott történelmi feleletet kapott kérdésére. Beismerte, hogy csa­pán propagandafogásra számított.) Ismét egy amerikai kérdése: „Van-e valami sajátosság a ma­gyar külpolitikában?” Válasz: „Természetesen van, mint majdnem minden ország kül­politikájában. Egyik legfontosabb jellemzője, hogy igyekszik a béke erőit erősíteni... (Tapsolás közben többen közelebb húzódtak a mi­niszterhelyettes asztalához, de a válasz folytatódott.) ... És ezt jól tudják mindenfelé a világban. Ezt szolgálja a mai magyar diplomá­cia és ezért emel szót a Magyar Népköztársaság mindenkor, min­denhol, ahol szükséges, és ezért beszélgethetünk most fiatal bará­tainkkal ilyen közvetlenül ezek­ről a kérdésekről ez alakalommal ■í« ” IS. \Vegroszta Sándor te, csak akkor hajlandó a koalí­ciós kormány élére állni, ha eb­ben Papandreu pártvezér kifeje­zetten támogatja. Papandreu hívei szeretnék el­érni, hogy a jelenlegi miniszter- elnököt még a pénteki parlamenti ülés előtt lemondásra kényszerít­sék. Athanassziadesz Novasz csü­törtökön kora hajnalban közzétett nyilatkozatában viszont tudtul adta,, hogy nincs szándékában le­mondani és mindenképpen meg akarja szerezni magának a par­lament bizalmát. A kormányfő nem titkolta, hogy ezt a célját tűzzel-vassal érvényesíteni akar­ja, még a közvélemény hangula­tának ellenére is. Bejelentette, mihelyt a parlamenti vita meg­nyílik, „nem tűr él több tünte­tést” és a kormány megteszi a kellő intézkedéseket Országszerte folytatódtak a tün­tetések. Szalonikiben szerdán este húszezer főnyi tömeg gyűlt egy­be, s a gyűlésen beszédet mondott a megbuktatott Papandreu-kor- rnány egyik minisztere. Békés, fe­gyelmezett tüntetéseket tartottak Korfu és Kréta szigetén is. Athénben, a fővárosban egy színházban a hivatalnok-kormány hívei mozgósítottak kisebb töme­get, Aposztolakosz népjóléti mi­niszter beszédet mondott, elítélte a politikai sztrájkot és a kor mány támogatására kérte a lakos­ságot. Papandreu hívei nyomban el- lentütetést szerveztek, kisebb ősz- szetűzés Is támadt a két tábor között, de súlyosabb incidens nem történt. ; A görög uralkodó a fővárosban megtartott tízórás politikai ta­nácskozás után az esti órákban visszatért Korfu szigetére. Hírügynökségi jelentés azt köz­li, hogy a katonai hatóságok őri­zetbe vették Papaterosz alezre­dest, akit azzal vádolnak, hogy még Papandreu kormányzása ide­jén a hírszerző szerveknek uta­sítást adott több politikus tele­fonbeszélgetéseinek lehallgatásá­ra. (MTI) Iraki repülőgép tévedésből török falut bombázott Ankara A török belügyminisztérium közleménye szerint az iraki légi­erő egyik C—47-es típusú bomba- vető repülőgépe szerdán támadást hajtott végre a hakkari tarto­mányban fekvő Cukurca török fa­lu ellen. A repülőgép öt gyújtó­bombát és négy repesz hatású bombát dobott a helységre és fe­délzeti fegyvereivel lőtte az utcá­kat. A postahivatalt találat érte, a találatot követő tüzet hamaro­san sikerült eloltani. A hivatalos közlemény szerint a légitámadásnak egy halálos és tíz sebesült áldozata van. A félhivatalos Anatolia hírügy­nökség Istanbulban azt közölte, hogy az iraki gép rakétákat lőtt ki. Lónyeri Sándor: Portugália A Hotel Tivoliban ii. A Rio Fejő partján már az első este megismerkedtem Enori Cor- teval. Érdeklődésem láttán segí­tett, hogy megtaláljam a lissza­boni Nemzeti Parkot. — Az út egy részén elkísérem, így biztosan megtalálja. A szép parkban — kezdte a beszélgetést — biztosan jól fog szórákozni. — Remélem, igaza lesz — vá­laszoltam. Bemutatkoztunk. A portói kereskedő fia a lisszaboni orvosegyetem harmadéves hallga­tója. Láthatóan meglepődött, ami­kor felfedtem kilétemet. Nem tit­kolta, hogy Magyarországról ér­kezővel még sohasem találkozott. — Mi sok mindent tudunk Ma- 1 gyarországról. Mégis — ha már találkoztunk —, hadd kérdezzek hazájáról. Igaz-e, hogy a magyar egyetemeken a diákok annyi ösz­töndíjat kapnak, amennyiből akár meg is lehet élni? — Ha a diáknak jó a tanulmá­nyi eredménye, valóban elérhe' annyi ösztöndíjat, hogy nem szo­rul szülői támogatásra. — Ezek szerint az alacsonyabb keresetű szülök gyermekei eljut­hatnak az egyetemekre? — Természetes. A munkás, a paraszt, az értelmiségi szülők gyermekei egyforma eséllyel ta­nulhatnak... Kedves Enori, és hogyan élnek a lisszaboni egye­temi diákok és a város fiataljai? Pillanatnyi hallgatás után úgy ■éreztem, hogy a kérdésre megint bekövetkezik a már többször hal­lott udvarias válasz. „Erről ne be­széljünk.” Nem ez történt. — Ha érdekli a mi életünk, beszélek róla. Jöjjön el holnap a Hotel Tivoliba. Egy portói ba­rátom társaságában szívesen lát­nám este tíz órakor a szálloda emeleti luxuséttermében. Az idő megfelelt. A találkozón pontosan megjelentem. Enori ba­rátja, Benito Carto Párizsban vég­zi építészmérnöki egyetemi tanul­mányait. A negyedik évfolyam utolsó vizsgái előtt kapott tanul­mányi szünetet tölti Lisszabon­iban. Mindhárman elhelyezkedtünk 0 Wilson-kormánv bizalmat kapott az alsóházban London Az angol alsóház megvitatta a tory-ellenzék legújabb bizalmat­lansági javaslatát, amely szerint a kormány megszegte választási ígéretét: olyan politikát követ, amely magasra szöktette fel a megélhetési költségeket és ez ag­godalmat okoz, különösen a közalkalmazottak és a fegyveres erők nyugdíjasainak körében. Raymond Jones Gunter munka­ügyi. miniszter védelmezte a kor­mány álláspontját. Elismerte, hogy a kormány jövedelem- és árpolitikájának gyakorlati érvé­nyesítése, valamint az országos ár- és jövedelemellenőrző bizott­ság működése az első 12 hétben csalódást okozott. A kormány mégis úgy véli — mondotta —, hogy az önkéntes együttműködés módszere beválhat, és be is fog válni. Arra az esetre, ha ez nem si­kerül, a miniszter a törvényhozási felhatalmazáson alapuló bérrög­zítést helyezte kilátásba. Az alsóház 298 szavazattal 295 ellenében elutasította a bizalmat­lansági javaslatot. (MTI) Sasztri—Tito tárgyalások Belgrád Csütörtökön a reggeli órákban Joszip Broz Tito köztársasági el­nök és felesége, Lai Bahadur Sasztri indiai miniszterelnök és fe­lesége, valamint Petar Sztambolics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke és felesége Belgrádból kü- lönrepülőgépen elutazott Brioni- szigetére, ahol ma megkezdődnek a hivatalos jugoszláv—indiai tár­gyalások. A külön repülőgépen utazott Marko Nikezics külügyminiszter, több jugoszláv vezető személyiség, valamint az indiai miniszterelnök kíséretének számos tagja. (MTI) az étterem egyik sakkasztalánál. Enori kezdte a beszélgetést. — Két vallomással akarom kez­deni. Az egyik: az én nevem nem Enori Corte, és a barátomé nem Benito Carto. Hogy mi az igazi nevünk, ne kérdezze. A másik, amit a beszélgetés elején el aka­rok mondani, azért hívtuk a Ho­tel Tivoliba, mert ebben a luxus­hotelban csak gazdag turisták szállnak meg. Itt a falnak és az asztalnak nincsen füle. — Értem a vallomásokat — mondottam. — Akkor kérdezzen, és amikor a pincér nem lesz a közelben, mindenre válaszolunk. — Az első kérdésem a tegnapi. Hogyan élnek a portugál fiata­lok? — Európában és a világ sok tá­ján úgy tudják, hogy Portugáliá­ban mindenki belenyugodott a sorsába. Ez csak részben igaz. Éb­redezik a hagyományos portugál szabadságmozgalom. Hadd me­séljek el két epizódot. — 1946 áprilisában a tengeré­szeti egyetem diákjai levelet kap­tak londoni kollégáiktól. A londo­ni diákok öt lisszaboni egyetemis­tát vendégségbe hívtak április 28- tól május 5-ig. A meghívást a tengerészeti egyetem diákjai elfo­gadták, és ki is jelölték a kül­döttség tagjait. Az útlevélkérő la-

Next

/
Thumbnails
Contents