Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)
1965-07-03 / 155. szám
1565, július 3. 5 Szombat Szovjet pedagógusok vezetik az orosz szakosok tanfolyamát A Szovjetunió és Magyarország közötti kulturális egyezmény keret ■ öt esztendeje folyik ha- zánkoan — területenként — az orosz szakos nevelők továbbképzése. Békéscsabán három megye — Békés, Csongrád és Szolnok — negyven' orosz szakos tanara kezdte meg a kéthetes tanulást június 23-án. Az ötéves képzésnek ez az utolsó esztendeje, s Békés megyében az eddigi tanfolyamokkal együtt most már a szakos nevelők túlnyomó többsége megkapta ezt a jelentős, szakmai .szempontból szinte pótolhatatlan két hetet. Egy tanár Novoszi- birszkből, a többiek Moszkva egyetemeiről és főiskoláiról jöttek Magyarországra, hogy a nyelv tanulásával, tanításával kapcsolatos nehézségek áthidalásában segítsenek a magyar orosz szakos kollégáiknak. A tanfolyam minden napján egész délelőttös kötött program, keretében tanulják a mindennapi érintkezés kifejezéseit, előadást hallgatnak a mai szovjet irodalomról, az idegen nyelv tanításának problémáiról. Délután kötetlen program várja a hallgatókat, de mindenütt velük vannak a tanfolyamot vezető szovjet vendégek, így a két hét alatt valóban alig hangzik magyar szó, s biztosított a nyelv tudásában, szépítésében, gazdagításában való előrehaladás. A szovjet pedagógusok sok szemléltető anyagot, könyvet, diafilmet, lemezt hoztak magukkal, amelyeket a tanfolyam végeztével átadnak magyar hallgatóiknak. Ezzel egyrészt emléket kapnak, másrészt olyan szemléltető eszközöket, amelyeket jól felhasználhatnak majd a tanítás során iskoláikban. A tanfolyam egyben országjáró jellegű is, mert a kötetlen foglalkozások valamilyen meghatározott célra és területre irányulnak, így ellátogatnak a hallgatók Gyulára, Szegedre, megtekintik Békéscsaba nevezetességeit, s módjukban áll műemlékektől kezdve a múzeumi szak- kifejezéseken keresztül a szórakozóhelyek társalgási kifejezéséig mindenféle gyakorlás. (Adám) . Pedagógus szakszervezeti bizalmiak és szb-titkárok értekezlete Gyulán író—olvasó-találkozó Kétegyházán (Tudósítónktól) A községi tanács nagytermében mintegy hetven termelőszövetkezeti tag, pedagógusok, diákok, a könyvtár olvasói gyűltek össze, hogy találkozzanak Szentiványi Jenő íróval. Stegelmaier György né, a községi könyvtár vezetője üdvözölte az írót, majd a vendég beszélt hallgatóinak munkásságáról. Ismertette első regényének, a Kő- baltás ember-nek születését, majd többek kérdésére válaszolva elmondotta, hogy jelenleg egy ifjúsági témájú regényen dolgozik, j aminek a oíme Az óceánok vizein lesz. Majd részleteket mondott el készülő másik új művéből, A tenger lakói-ból. A kétegyházi fiatalok rózsacso- korral kedveskedtek az írónak, akitől megemlékezésül autogramot kértek és kaptak. B. Gy. Kétnapos tanácskozásra gyűlt össze a megye valamennyi általános és középiskolájának szakszervezeti bizalmija és szakszervezeti titkára, hogy megtárgyalják a Fedagógus Szakszervezet alapszerveire háruló szervezeti és egyéb feladatokat. Az első napon az iskolareform végrehajtásával kapcsolatos tennivalókról esett szó, amelynek megvalósítása érdekében hármas feladatot tűzött a szakszervezet alapszervei elé: szervezzenek -tapasztalatcseréket iskolán belül és iskolák között az újabb, jobb módszerek népszerűsítésére, átvételére; segítsék a képesítés nélküli és kezdő nevelőket munkájukban; szervezzék a kísérletező és újítómozgalmat a pedagógusok között; törődjenek a ] Ebben az időszakban nagy mun- hátrányos helyzetű tanulók akta- | kát jelent a szakszervezeti bizal- tásában felmerült nehézségek miak, titkárok számára az a promegoldásával. Ezeken a feladatokon túl az értekezlet meghatározta azokat a tennivalókat, amelyek a pedagógusok és az ifjúság körében még megoldatlanok az ideológiai nevelés területén. A második napon a szakszervezetek érdekvédelmi, munkaügyi és bérügyekben jelentkező segítpaganda- és felvilágosító tevékenység, amely a nyugdíjtörvénnyel összefüggően rájuk hárul, mert nekik kell úgy tanulmányozni a rendeletet, s úgy felkészülni, hogy az idős pedagógusokat el tudják igazítani jogos keresletükben vagy felvilágosítást nyújtsanak jogtalan igények esetében. Az első napon Mizó Mihály , , . megyei titkár tartott vitaindító segnyujtasarol tárgyaltak, emel- J beszámolót, majd a második nalett mindazon fontos kérdés napi- j pon pethő Géza, a Pedagógus rendre került, amely a nevelők Szakszervezet Országos Központegyéni és közösségi életében szak- jának munkaügyi és szociális szervezeti zik. feladatként jelentkeelőadója tájékoztatta a megjelent tisztségviselőket. A sarkadi filozófus A vérbeli propagandista egyszerre harcos forradalmár és pedagógus, aki nemcsak felvilágosít, agitál és meggyőz, hanem nevel is. Csausz Vilmos, a sarkadi gimnázium igazgató tanára ilyen ember. Gimnáziumi irodájában beszélgetünk. Valahonnan az udvarból sietett ide, amikor utána érdeklődtünk, de kőporos munkaruhájában is fesztelenül beszélget. Mosolyog, tréfálkozik, ízes, magyaros, egyszerű szavakkal beszél. Fontosán olyan deresedő hajával, fiatalos mozgásával, amilyennek leírták öt a község lakói, amikor kerestük. — A tanulásból, amióta csak olvasni tudok, soha nem fogytam Jól sikerült Battonyán az évzáró n övén dékha ngverseny A battonyai József Attilq^ Művelődési Otthon zeneiskolája június 24-én és 26-án ünnepélyes összefoglalót, illetőleg növendékköszön etet, az örömnek egy apró kifejezését. De hogy ez is, az is elmaradt, asztalhoz ültette a családot, és behozta a vacsorát. — Édesapa, tegyél fel egy lemezt! — kérte apját Andi. — Mit? — Ami Gézunak tetszik. No válassz! A fiú éhesen falatozott, teli szájjal morgott. — Nekem mindegy. — Akkor tedd fel a Bolerót. A fiú eleinte késsel szeletelte a kirántott húst, de aztán mintha nem fogna, elővette új zsebkését, a szalvétába megtörölte, s azzal evett. Néha maga elé tartva nézegette. — Klassz, mi? — kérdezte elégedetten Andi. — Irtó jó! — mondta a fiú, átnyúlt öccséhez, szeretele jeléül összekócolta. — Egyedül választottam ám! — És a pénzt? — kérdezte halkan a fiú. — Azt honnan szerezted? — Ötösökért kaptam. A fiú még nagyobbra nyitva szemét, öccsére mosolygott. Mindig merev lárvaarcát való- színűtlenül meglágyította a, mosoly. Valósággal megszépítette, egy másik fiatalembert varázsolt a szülők elé, akik kétkedve fedezték fel benne, hogy ilyen is tud lenni, hogy talán ilyen is lehetne mindig. * * * Munka után az Arany Csillag presszójában ültek, bort ittak, palackozott tokaji hárslevelűt, három és fél deciset. — Mesélj nekem — mondta a lány. — Miről meséljek? — kérdezte a fiú. — Magadról. — Mit mesélnék? — Érdekes lehetett az életed! — Az — mondta a fiú, hangja szomorúan kongott. Arca mozdulatlan maradt, szeme változatlanul csüngött a leányon. Az néha egészen közel hajolt hozzá, s egyenesen a szemébe nézett, mindig csak az egyikbe, mint valami miniatűr tükörbe, mintha magát nézné benne. — Meséld el a legszebb emlékedet. — Fejét kissé oldalra billentve megigazgatta egy rakoncátlan tincsét. A fiú gondolkodott — Olyan nincs. — Az lehetetlen! Minden embernek vannak boldog pillanatai! — Lehet. Most nem jut eszembe semmi. A lány meglepetten vizsgálta a fiú mozdulatlan arcát. Ezt nem szerette benne: a zárkózott, álarcszerű arcot, amely mintha üres, kiégett lelket takarna. Pedig érezte, a fiú nem üres lelkű. , (Folytatjuk) hangversenyt rendezett a kultúr- ház nagytermében. A zeneiskola 24-i műsorában az előképzősök számoltak be tudásukról. A tanulók zongorán, harmonikán és hegedűn klasszikusokat, népdalokat és népdalfeldolgozásokat szólaltattak meg. A növendékhangversenyt — amelyen a zeneiskola legjobbjai léptek fel — 26-án, szombaton este tartották. Kedves jelenete volt a rendezvénynek, hogy a hangverseny előtt az úttörő fúvószenekar köszöntötte a szülőket és a vendégéket. A jól sikerült est színvonalát emelte» bogy a zeneiskola volt növendékei közül, vendégszereplőként, többen felléptek. Sok olvasója van a sarkadi járási könyvtárnak (Tudósítónktól) Évről évre növekszik a sarkadi járásban a könyvbarátok száma. A járási könyvtár mintegy 45 ezer kötetes könyvállományát 1963- ban majdnem 36 ezren, az elmúlt I évben pedig 44 600-an olvasták. j A járás lakosságának .18 száza- i léka állandó olvasó. E tekintetben ! Körósnagyharsány viszi a „prímet”, j ahol a lakosság 30 százaléka tag- ! ja a könyvtárnak. Ebben az év- j ben a könyvtár könyvállománya körülbelül 4—5 ezer kötettel no- ! vekszik. Az olvasók többsége fiatalokból tevődik össze, de sok az idős olva. só is, akik elsősorban a Móricz- vöny veket keresik. Cs. V. I ki. Sorra végeztem a különböző esti, levelező főiskolai, egyetemi szakokat, még azután is, amikor ide kerültem tanárnak a községbe. Valami újat... vagy filozófiát vagy valami mást mindig találok az egyetemeken — és így jelenleg is diáknak számítok... — folytatja. — De azt hiszem, nem ez a fontos, hogy én mit csinálok, inkább, ami a községben közszájon van. Itt nőttem fel Sarkadon és a feleségemmel együtt, aki szintén szereti az olyan munkákat, mint én, jól ismerjük, miről szeretnek legszívesebben beszélni azok, akik között felnőttünk. A statisztikák szerint húsz évvél ezelőtt a mi környékünk lakóinak 70 százaléka analfabéta volt. Az igazság az, hbgy még ennél is rosszabb volt a kulturális színvonal. Tavalyelőtt pedig arról beszéltek sokat a megyében, hogy a mi járásunkban a legrosszabb az oktatás megszervezése, s a pártoktatás különösen nehezen halad. Igazuk volt azoiknak, akik szóvá tették. Tanárosan szólva azonban a dialektikus összefüggésekről, a múltról és a jelenlegi nehézségekről keveset beszélték. Ezektől azt kérdezem, hogy hol van már az a szellemi sötétség, amiről az analfabétizmus árulkodott. Van új gimnáziumunk, most kollégium létrehozásán fáradozik a község. Nem is szólva az építkezésekről és tervekről, amik mind azt szolgálják, hogy a község arcáról eltöröljük a szeplőket. — Adatokat is tudunk arról a munkáról, amit főként a párt propagandistái folytatnak a járásban. Borbély Gyula, a helyi járási párt- bizottság ágit. prop. ügyeinek intézője elmondotta, hogy míg tavaly a járásban mintegy 1100-an vettek részt a dolgozók közül pártoktatásban, addig az idén már 120C-an kérték felvételüket a különböző tanfolyamokra. Erről mi a véleménye a propagandistának? — Sokatmondó adatok ezek ... — gondolkodik el, mintha valami fel nem tett kérdésre is válaszolni szeretne. A népszerű tanár, aki a filozófiától kezdve a növényápolásig mindenről tanácsokat szokott adni az embereknek, most igazi előadóként fűzi tovább gondolatait. — Figyelni kell másra is, mint az adatokra, amik feltétlen javulást jeleznek a nevelőmunkában. Figyelnünk kell arra, hogy jól megválogassuk a propagandistákat. Az idén erre is figyeltek, amikor megbízták az új tanfolyamvezetőket. Figyelembe vették, hogy nekik maguknak milyen képzettségük van és milyen eredményeket értek el eddig. Sőt, szerintem mindenkiről, akivel a pártoktatásban kapcsolatot találunk, sokkal többet kellene tudni, hiszen így egy-egy tanfolyam befejezése után tovább segíthetnénk az embereket az önképzésben. Az idén átszerveztük a pártoktatás rendszerét is. A régi összefogó jellegű tanfolyamok helyett ezután községenként, tsz-enként és ahol lehet, brigádonként szervezzük meg. Ennek előnye, hogy így azonos gondban, örömben élő emberek találkoznak az előadásokon, s melegebb légkör alakulhat ki. De... még nagyobb felelősség hárul a propagandistákra. A felkészültségük szempontjából sokkal jobbaknak kell lenniük, mint eddig. Mindig adott problémákkal, mindennapi kérdésekkel találkoznak és ezeket helyesen összekapcsolni az iskolai témákkal nem könnyű feladat. — Az utolsó szavakat külön is hangsúlyozza. A sarkadiak filozófusa, ahogyan sokan tiszteletből nevezik Csausz Vilmost, belemelegszik a beszélgetésbe. Alig negyvenéves, de mint aki sokat megélt már és megtanult, kifogyhatatlan az új és új gondolatokból. Amint a nagyon szerény emberek tenni szokták, sokat nem enged magáról kérdezgetni. Szavaihoz csak annyit fűz hozzá: .. . Csak semmi „színesítő” körülírás... Nem így ismernek a barátaim. Wegrosízta Sándor A Gyulai Várszínház előadásaira MEGFELELŐ JELENTKEZÉSI LÉTSZÁM ESETÉBEN AUTÓBUSZOKAT INDÍTUNK BÉKÉSCSABÁRÓL ^ŰLIUS 10-ÉN, 11-ÉN, 17-ÉN ÉS 18-ÁN. JELENTKEZÉS A SZÍNHÁZ SZERVEZŐ IRODÁJÁBAN. 90400
