Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)

1965-07-03 / 155. szám

1565, július 3. 5 Szombat Szovjet pedagógusok vezetik az orosz szakosok tanfolyamát A Szovjetunió és Magyarország közötti kulturális egyezmény ke­ret ■ öt esztendeje folyik ha- zánkoan — területenként — az orosz szakos nevelők továbbkép­zése. Békéscsabán három megye — Békés, Csongrád és Szolnok — negyven' orosz szakos tanara kezdte meg a kéthetes tanulást június 23-án. Az ötéves képzésnek ez az utolsó esztendeje, s Békés megyében az eddigi tanfolyamok­kal együtt most már a szakos nevelők túlnyomó többsége meg­kapta ezt a jelentős, szakmai .szempontból szinte pótolhatatlan két hetet. Egy tanár Novoszi- birszkből, a többiek Moszkva egyetemeiről és főiskoláiról jöttek Magyarországra, hogy a nyelv ta­nulásával, tanításával kapcsolatos nehézségek áthidalásában segít­senek a magyar orosz szakos kollé­gáiknak. A tanfolyam minden napján egész délelőttös kötött program, keretében tanulják a mindennapi érintkezés kifejezéseit, előadást hallgatnak a mai szovjet iroda­lomról, az idegen nyelv tanításá­nak problémáiról. Délután kötetlen program várja a hallgatókat, de mindenütt velük vannak a tanfolyamot vezető szovjet vendégek, így a két hét alatt valóban alig hangzik ma­gyar szó, s biztosított a nyelv tu­dásában, szépítésében, gazdagítá­sában való előrehaladás. A szovjet pedagógusok sok szemléltető anyagot, könyvet, dia­filmet, lemezt hoztak magukkal, amelyeket a tanfolyam végeztével átadnak magyar hallgatóiknak. Ezzel egyrészt emléket kapnak, másrészt olyan szemléltető eszkö­zöket, amelyeket jól felhasznál­hatnak majd a tanítás során isko­láikban. A tanfolyam egyben országjáró jellegű is, mert a kötetlen foglal­kozások valamilyen meghatáro­zott célra és területre irányulnak, így ellátogatnak a hallgatók Gyulára, Szegedre, megtekintik Békéscsaba neveze­tességeit, s módjukban áll műem­lékektől kezdve a múzeumi szak- kifejezéseken keresztül a szóra­kozóhelyek társalgási kifejezésé­ig mindenféle gyakorlás. (Adám) . Pedagógus szakszervezeti bizalmiak és szb-titkárok értekezlete Gyulán író—olvasó-találkozó Kétegyházán (Tudósítónktól) A községi tanács nagytermében mintegy hetven termelőszövetke­zeti tag, pedagógusok, diákok, a könyvtár olvasói gyűltek össze, hogy találkozzanak Szentiványi Jenő íróval. Stegelmaier György né, a köz­ségi könyvtár vezetője üdvözölte az írót, majd a vendég beszélt hallgatóinak munkásságáról. Is­mertette első regényének, a Kő- baltás ember-nek születését, majd többek kérdésére válaszolva el­mondotta, hogy jelenleg egy ifjú­sági témájú regényen dolgozik, j aminek a oíme Az óceánok vizein lesz. Majd részleteket mondott el készülő másik új művéből, A ten­ger lakói-ból. A kétegyházi fiatalok rózsacso- korral kedveskedtek az írónak, akitől megemlékezésül autogra­mot kértek és kaptak. B. Gy. Kétnapos tanácskozásra gyűlt össze a megye valamennyi általá­nos és középiskolájának szakszer­vezeti bizalmija és szakszervezeti titkára, hogy megtárgyalják a Fedagógus Szakszervezet alapszer­veire háruló szervezeti és egyéb feladatokat. Az első napon az is­kolareform végrehajtásával kap­csolatos tennivalókról esett szó, amelynek megvalósítása érdeké­ben hármas feladatot tűzött a szakszervezet alapszervei elé: szervezzenek -tapasztalatcseréket iskolán belül és iskolák között az újabb, jobb módszerek népszerű­sítésére, átvételére; segítsék a képesítés nélküli és kezdő nevelő­ket munkájukban; szervezzék a kísérletező és újítómozgalmat a pedagógusok között; törődjenek a ] Ebben az időszakban nagy mun- hátrányos helyzetű tanulók akta- | kát jelent a szakszervezeti bizal- tásában felmerült nehézségek miak, titkárok számára az a pro­megoldásával. Ezeken a feladatokon túl az ér­tekezlet meghatározta azokat a tennivalókat, amelyek a pedagó­gusok és az ifjúság körében még megoldatlanok az ideológiai neve­lés területén. A második napon a szakszerve­zetek érdekvédelmi, munkaügyi és bérügyekben jelentkező segít­paganda- és felvilágosító tevékeny­ség, amely a nyugdíjtörvénnyel összefüggően rájuk hárul, mert nekik kell úgy tanulmányozni a rendeletet, s úgy felkészülni, hogy az idős pedagógusokat el tudják igazítani jogos keresletük­ben vagy felvilágosítást nyújtsa­nak jogtalan igények esetében. Az első napon Mizó Mihály , , . megyei titkár tartott vitaindító segnyujtasarol tárgyaltak, emel- J beszámolót, majd a második na­lett mindazon fontos kérdés napi- j pon pethő Géza, a Pedagógus rendre került, amely a nevelők Szakszervezet Országos Központ­egyéni és közösségi életében szak- jának munkaügyi és szociális szervezeti zik. feladatként jelentke­előadója tájékoztatta a megjelent tisztségviselőket. A sarkadi filozófus A vérbeli propagandista egy­szerre harcos forradalmár és pe­dagógus, aki nemcsak felvilágosít, agitál és meggyőz, hanem nevel is. Csausz Vilmos, a sarkadi gim­názium igazgató tanára ilyen em­ber. Gimnáziumi irodájában beszél­getünk. Valahonnan az udvarból sietett ide, amikor utána érdek­lődtünk, de kőporos munkaruhá­jában is fesztelenül beszélget. Mosolyog, tréfálkozik, ízes, ma­gyaros, egyszerű szavakkal beszél. Fontosán olyan deresedő hajával, fiatalos mozgásával, amilyennek leírták öt a község lakói, amikor kerestük. — A tanulásból, amióta csak olvasni tudok, soha nem fogytam Jól sikerült Battonyán az évzáró n övén dékha ngverseny A battonyai József Attilq^ Mű­velődési Otthon zeneiskolája jú­nius 24-én és 26-án ünnepélyes összefoglalót, illetőleg növendék­köszön etet, az örömnek egy apró kifejezését. De hogy ez is, az is elmaradt, asztalhoz ültette a családot, és behozta a vacsorát. — Édesapa, tegyél fel egy le­mezt! — kérte apját Andi. — Mit? — Ami Gézunak tetszik. No válassz! A fiú éhesen falatozott, teli szájjal morgott. — Nekem mindegy. — Akkor tedd fel a Bolerót. A fiú eleinte késsel szeletelte a kirántott húst, de aztán mintha nem fogna, elővette új zsebké­sét, a szalvétába megtörölte, s azzal evett. Néha maga elé tart­va nézegette. — Klassz, mi? — kérdezte elé­gedetten Andi. — Irtó jó! — mondta a fiú, át­nyúlt öccséhez, szeretele jeléül összekócolta. — Egyedül választottam ám! — És a pénzt? — kérdezte halkan a fiú. — Azt honnan sze­rezted? — Ötösökért kaptam. A fiú még nagyobbra nyitva szemét, öccsére mosolygott. Mindig merev lárvaarcát való- színűtlenül meglágyította a, mo­soly. Valósággal megszépítette, egy másik fiatalembert vará­zsolt a szülők elé, akik kétkedve fedezték fel benne, hogy ilyen is tud lenni, hogy talán ilyen is le­hetne mindig. * * * Munka után az Arany Csillag presszójában ültek, bort ittak, palackozott tokaji hárslevelűt, három és fél deciset. — Mesélj nekem — mondta a lány. — Miről meséljek? — kérdezte a fiú. — Magadról. — Mit mesélnék? — Érdekes lehetett az életed! — Az — mondta a fiú, hangja szomorúan kongott. Arca moz­dulatlan maradt, szeme változat­lanul csüngött a leányon. Az né­ha egészen közel hajolt hozzá, s egyenesen a szemébe nézett, mindig csak az egyikbe, mint va­lami miniatűr tükörbe, mintha magát nézné benne. — Meséld el a legszebb emlé­kedet. — Fejét kissé oldalra bil­lentve megigazgatta egy rakon­cátlan tincsét. A fiú gondolkodott — Olyan nincs. — Az lehetetlen! Minden em­bernek vannak boldog pillana­tai! — Lehet. Most nem jut eszem­be semmi. A lány meglepetten vizsgálta a fiú mozdulatlan arcát. Ezt nem szerette benne: a zárkózott, álarcszerű arcot, amely mintha üres, kiégett lelket takarna. Pe­dig érezte, a fiú nem üres lelkű. , (Folytatjuk) hangversenyt rendezett a kultúr- ház nagytermében. A zeneiskola 24-i műsorában az előképzősök számoltak be tudásukról. A tanu­lók zongorán, harmonikán és he­gedűn klasszikusokat, népdalo­kat és népdalfeldolgozásokat szó­laltattak meg. A növendékhangversenyt — amelyen a zeneiskola legjobbjai léptek fel — 26-án, szombaton es­te tartották. Kedves jelenete volt a rendezvénynek, hogy a hangver­seny előtt az úttörő fúvószenekar köszöntötte a szülőket és a vendé­géket. A jól sikerült est színvona­lát emelte» bogy a zeneiskola volt növendékei közül, vendégszerep­lőként, többen felléptek. Sok olvasója van a sarkadi járási könyvtárnak (Tudósítónktól) Évről évre növekszik a sarkadi járásban a könyvbarátok száma. A járási könyvtár mintegy 45 ezer kötetes könyvállományát 1963- ban majdnem 36 ezren, az elmúlt I évben pedig 44 600-an olvasták. j A járás lakosságának .18 száza- i léka állandó olvasó. E tekintetben ! Körósnagyharsány viszi a „prímet”, j ahol a lakosság 30 százaléka tag- ! ja a könyvtárnak. Ebben az év- j ben a könyvtár könyvállománya körülbelül 4—5 ezer kötettel no- ! vekszik. Az olvasók többsége fiatalokból tevődik össze, de sok az idős olva. só is, akik elsősorban a Móricz- vöny veket keresik. Cs. V. I ki. Sorra végeztem a különböző esti, levelező főiskolai, egyetemi szakokat, még azután is, amikor ide kerültem tanárnak a község­be. Valami újat... vagy filozófiát vagy valami mást mindig találok az egyetemeken — és így jelenleg is diáknak számítok... — folytat­ja. — De azt hiszem, nem ez a fontos, hogy én mit csinálok, in­kább, ami a községben közszájon van. Itt nőttem fel Sarkadon és a feleségemmel együtt, aki szin­tén szereti az olyan munkákat, mint én, jól ismerjük, miről sze­retnek legszívesebben beszélni azok, akik között felnőttünk. A statisztikák szerint húsz évvél ez­előtt a mi környékünk lakóinak 70 százaléka analfabéta volt. Az igazság az, hbgy még ennél is rosszabb volt a kulturális színvo­nal. Tavalyelőtt pedig arról be­széltek sokat a megyében, hogy a mi járásunkban a legrosszabb az oktatás megszervezése, s a párt­oktatás különösen nehezen halad. Igazuk volt azoiknak, akik szóvá tették. Tanárosan szólva azonban a dialektikus összefüggésekről, a múltról és a jelenlegi nehézségek­ről keveset beszélték. Ezektől azt kérdezem, hogy hol van már az a szellemi sötétség, amiről az anal­fabétizmus árulkodott. Van új gimnáziumunk, most kollégium létrehozásán fáradozik a község. Nem is szólva az építkezésekről és tervekről, amik mind azt szolgál­ják, hogy a község arcáról eltö­röljük a szeplőket. — Adatokat is tudunk arról a munkáról, amit főként a párt pro­pagandistái folytatnak a járásban. Borbély Gyula, a helyi járási párt- bizottság ágit. prop. ügyeinek in­tézője elmondotta, hogy míg ta­valy a járásban mintegy 1100-an vettek részt a dolgozók közül pártoktatásban, addig az idén már 120C-an kérték felvételüket a kü­lönböző tanfolyamokra. Erről mi a véleménye a propagandistának? — Sokatmondó adatok ezek ... — gondolkodik el, mintha valami fel nem tett kérdésre is válaszolni szeretne. A népszerű tanár, aki a filozófiától kezdve a növényápo­lásig mindenről tanácsokat szokott adni az embereknek, most igazi előadóként fűzi tovább gondola­tait. — Figyelni kell másra is, mint az adatokra, amik feltétlen javu­lást jeleznek a nevelőmunkában. Figyelnünk kell arra, hogy jól megválogassuk a propagandistá­kat. Az idén erre is figyeltek, amikor megbízták az új tanfo­lyamvezetőket. Figyelembe vették, hogy nekik maguknak milyen képzettségük van és milyen ered­ményeket értek el eddig. Sőt, sze­rintem mindenkiről, akivel a pártoktatásban kapcsolatot talá­lunk, sokkal többet kellene tudni, hiszen így egy-egy tanfolyam be­fejezése után tovább segíthetnénk az embereket az önképzésben. Az idén átszerveztük a pártoktatás rendszerét is. A régi összefogó jellegű tanfolyamok helyett ez­után községenként, tsz-enként és ahol lehet, brigádonként szervez­zük meg. Ennek előnye, hogy így azonos gondban, örömben élő em­berek találkoznak az előadásokon, s melegebb légkör alakulhat ki. De... még nagyobb felelősség hárul a propagandistákra. A felkészültségük szempontjá­ból sokkal jobbaknak kell lenni­ük, mint eddig. Mindig adott problémákkal, mindennapi kérdé­sekkel találkoznak és ezeket he­lyesen összekapcsolni az iskolai témákkal nem könnyű feladat. — Az utolsó szavakat külön is hang­súlyozza. A sarkadiak filozófusa, ahogyan sokan tiszteletből nevezik Csausz Vilmost, belemelegszik a beszél­getésbe. Alig negyvenéves, de mint aki sokat megélt már és megta­nult, kifogyhatatlan az új és új gondolatokból. Amint a nagyon szerény emberek tenni szokták, sokat nem enged magáról kérdez­getni. Szavaihoz csak annyit fűz hozzá: .. . Csak semmi „színesítő” körülírás... Nem így ismernek a barátaim. Wegrosízta Sándor A Gyulai Várszínház előadásaira MEGFELELŐ JELENTKEZÉSI LÉTSZÁM ESETÉBEN AUTÓBUSZOKAT INDÍTUNK BÉKÉSCSABÁRÓL ^ŰLIUS 10-ÉN, 11-ÉN, 17-ÉN ÉS 18-ÁN. JELENTKEZÉS A SZÍNHÁZ SZERVEZŐ IRODÁJÁBAN. 90400

Next

/
Thumbnails
Contents