Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)
1965-07-25 / 174. szám
®6S* Július Zä. 6 Vasárnap CSALÁD-OTTHON Kiegyenlíti-e egymást a pozitív és a negatív előjel? — A nagymamák szerepe a nevelésben — Ms? életünkben számottevő té_ nyező a családban a nagymama szerepe. Köztudott, hogy napközi otthonaink, bölcsődéink nem fedezik az igényeket, s a felvételikor szerepel a kérdőíven: van-e a családban, aki felügyel a gyermekre? S ha van — legtöbb esetben a nagymama — azok javára döntenek, akikre senki sem tud otthon vigyázni, míg a szülők dolgoznak. Igaz, most a nevelendő gyermek szempontjából vetjük fel a nagymama-kérdést, elöljáróban mégis le kell szögeznünk, hogy akáirho. gyan értékelünk is, a nagymamák önzetlenségét hangsúlyozni kell. Idős korukra ők is megérdemelnék a csendes pihenést, ám melyik nagyszülő mond nemet, ha az unokájáról van szó? Mégis, szembe kell néznünk a tényekkel, s a mérleg serpenyőjébe bele kell tenni a jót, de a rosz- szat is. Jó, hogy a nagymama otthon van, a szülök nyugodtak, ha beteg a gyermek, nem kell szabadságot kivenni; kicsinyük ellátása a lehető legjobb kezekben van; aggodalomra semmi ok. Semmi ok — valóban — mindaddig, amíg a gyermek eszmélni nem kezd. S itt sorolnak be a bajok az egységes, harmonikus családi életbe. A nagymamák nagyobb többsége régi felfogású. Nem politikai dolgokban, hiszen különösen a munkás nagyszülők sok esetben saját bőrükön tapasztalták a régi rosszat, míg fiatal fiaik, leányaik készen kapták a jót, a bókét, s mindent, ami ezzel jár. Hanem a vallás tekintetében már nagyobb súllyal esik latba a negatív előjel. A nagymamák zöme nem jutott el arra a fokra, hogy megértse — őt nem zavarják vallásos áhítatában, hagyja ő is a felnövekvő nemzedéket saját belátása szerint cselekedni — sajnos, következetesen érvényesíteni akarják a maguk által jónak és egyedül hasznosnak ítélt felfogást, s nem riadnak vissza családi perpatvartól sem. Ha a szülők kereken megkérik arra, hogy ne zavarja meg gyermeküket vallásos meséivel, ne lopja templomba, amikor ők nem látják, akkor sok nagymama fondorlatokhoz folyamodik, „összebeszél” unokájával, titkaik lesznek, „amiről apádnak, anyádnak ne beszélj, mert megharagszanak szegény nagymamira!” A gyerek hazugságokba bonyolódik, nem tudja kinek van igaza, hisz a körülötte élő felnőtteket egyaránt szereti. Mégis, talán legjobban a nagyma. mit, hiszen ő van vele legtöbbet, mióta megszületett Jön az iskolás kor. Fél napig már tanul a gyerek, s szám. talanszor találkozik olyan mondatokkal, tényekkel, amit ismét egy felnőtt — a tanítója — mond, s hamar nyiladozó eszével megérti, hogy valahol nincs igaza a nagymamának. Vagy a tanító néninek, és anyukának? Kételkedés ver tanyát a szívében, értelmében s ez így is marad mindaddig, amíg hosszú évek múlva el nem jut arra a fokra, hogy maga szelektálja ismereteit, egyeztessen, s értelme választó vizébe tegye mindazt, amit hallott, amit tanult. De a kiskori hazudozás, a kiskort „két lélek” örökre nyomot hagy benne, mert valahol csalódott valakiben, valahol nem mondtak igazat a felnőttek. És ez korunk problémája. Sokan csak legyintenek, ha a nagymamákról esik szó. 'Sok édesanya maga előtt is kendőzni akarja a nevelésiben, az ideológiai családi harcban fellépő nagymama szere, pét. Eszébe jut a sok kimosott ruha, az elkészített ebéd, a takarítás, mindaz, ami őt otthoni tennivalói alól mentesíti, s máris elüti a dolgot: „Majd lesz a gyermeknek magához való esze” vagy „megmagyarázzuk neki annak idején”. S mindez csupán azért, hogy biztosítsa az otthoni nyugalmat, lehet, hogy ez sikerül is, de a fel. szín alatt ott a gyermek lelki nyu. galma, aminek megőrzése mindennél fontosabb. Sok édesapa nem szól, mert — anyósa a gyermekre vigyázó nagymama. Ö sem akar családi perpatvart. Minden marad a régiben, s amikor , egy t- egy alkalommal olyan kérdést tesz fel a gyermek, amiből kételkedésére vagy a kettős nevelésre lehet gyanítani, akkor ébred fel a lelkiismeretük. De addig? Nagyon kevés ma még az a család, ahol nyíltan meg merik mondani a szülők a nagymamának, hogy a gyermek lelkivilágát hagyja vallásos ideológiájától mentesen! Erre az esetre sok nagymamának megvan a mindenki által félt lemeze: „én csak cseléd vagyok a házatok, ban!” S ezzel leszerel mindenkit. így aztán nem csoda, hogy a békéscsabai 4. számú iskolába is bejött egy ijedt mama, „kérem, tessenek a nagymamának azt mondani, hogy a kislányt beírattuk hittanra. Mi nem akarjuk, nem is jár, de tetszik tudni, a nagymama”. Igen, a nagymama, akiről pedig tudjuk, hogy a család lelke, mert mindenre időt szakít, soha nem fáradt, soha nem rest semmire, s ha beteg, akikor is igyekszik nagyon észrevétlen lenni, hogy senkinek se legyen terhére. A negatív előjelű és pozitív előjelű azonos értékek kiegyenlítik egymást. Vajon így van ez a nagymamák esetében is? Semmi esetre sem! A ma felnőttjének a jövő nemzedék érdekében családon belül is harcosabbnak kell lenni, nem eleg, ha ideológiai továbbképzésen egyetért, felszólal a materialista világnézet megerősítése mellett, ennél sakkal többet tesz akkor, ha szónoklat és mindenki által tudott tények helyett — saját családjában szerez érvényt a gondolatnak. Innen indul el minden közös probléma. Míg közösen látjuk, addig megoldást sürgetünk. Mikor leszűkül a saját otthonunkra, akkor „óvatosak” vagyunk. Ahol a gyermek napközis, ott nincs probléma. Ahol otthon van a nagymama gondjaira bízva, ott bizony a legtöbb esetben l^iba van, (öröm a gyarapodó kivételeknek!) a kettős nevelés hódított tért. És ezen csak okos szóval, kitartó türelemmel maguk a szülők segíthetnek, akiknek mi sem lehet fontosabb, mint gyermekük s ezzel egyetemben a felnövekvő fiatalság testi, lelki épsége. Először a családban, a kis közösségben, s akkor sokkal köny. nyebb dolgunk lesz úgy általánosságban is. Ádám Éva Frottírból — ruha W/M A frottírt mint törülköző- és für- dőköpeny-anyagot használtuk eddig. A divat azonban felfedezte, s ezzel bevonult a nyári mindennapi viseletbe. Annak ellenére, hogy az anyag vastag tapintású, kellemes-hűvös, nem meleg. Külföldön nemcsak fürdőhelyeken, Frissítő arcpakolások A legeredményesebb szépségápoló módszerek közé tartozik a pakolás. Lényege, hogy az arcbőrt valamilyen jótékony hatású krémmel, masszával Vastá'gori bekenjük, oly módon, hogy csupán a szem' környéké maradjon szabadon. Amíg a pakolás szárad, végezhetünk apróbb házi munkát, de leghelyesebb kinyújtott testtel, ernyedt izmokkal pihenni. A pakolásnál az a legfontosabb, hogy arcbőrünk természetének megfelelő és jótékony hatású legyen. SZÄRAZ ARCBŐRRE Majonézpakolás: egy tojássárgáját egy kávéskanál olajjal jól elkeverjük, arcunkra kenjük, s addig hagyjuk rajta, amíg megszárad. Ezután langyos vizes vattacsomóval lemossuk, majd tápláló, zsíros krémmel bekenjük arcunkat. Tojássárga-pakolás: egy tojássárgájához egy evőkanál tejszínt adunk, s ugyanúgy cselekszünk, mint az előzőekben. Tejpakolás: fél deci tejhez ugyanannyi boraxot és annyi lisztet adjunk, amennyiből sűrű masszát kapunk. Ezt lehetőleg ecsettel kenjük az arcunkra. Csak 10 percig hagyjuk rajta. ZSÍROS arcbőrre Kitűnő nyári arcápolószer a gyümölcspakolás. Eper, málna, uborka, paradicsom egyaránt alkalmas. Minden gyümölcsből tíz-tizenöt deka szükséges. A gyümölcsöt áttörjük, kevés tejlelt és egy tojásfehérjét adunk hozzá. Jól elkeverjük, s arcunkra kenjük. Húsz perc múlva hideg vízzel mossuk le. A ribizlinek, a paradicsomnak és az almának fehérítő hatása is van. A pakolásból ne hagyjuk ki a nyakat sem. Van igazság abban: az arc és a nyak „árulkodik” a nő koráról. Az üdítő pakolások az arcot és a nyakat üdévé, bársonyossá teszik, s a ráncképződést is akadályozzák. Ezt a szépségápolási módot á legtöbb nő valamilyen különleges kozmetikai műveletnek tartja, amit bárki nem engedhet meg magának. Az Igaz, hogy ismeretet, de még inkább időt kíván. Érdemes türelemmel foglalkozni vele, mert a pakolás hatása sokkal gyorsabb, és kellemesebb, mint a krémek hetekig tartó alkalmazása. Szabó Edit Tcomzetikus hanem az utcán Is mindennapi látvány a frottírruha. A bemutatott modelljeinkhez nem szükséges méterben vásárolni anyagot. Mindkét ruha — kevés munkával elkészíthető házilag, frottírtörülközőből. Az első modellhez tarka, virágmintás anyagot, illetve törülközőt válasszunk. A vállon a két törülközőt néhány erős öltéssel ösz- szevarrjuk. Ez a modell strandköntös, éppen ezért két oldalt nyitott, s derékmagasságban fűzött zsinórral szabályozható szorosabbra vagy lazábbra a bőség. Tarka csíkos törülközőket ajánlunk a második modellhez. Itt már nagyobb szaktudást igényel a ruha elkészítése. A törülközőket hosszába vesszük, a test bőségének megfelelő méretre szabjuk. Oldalt gombolódik apró, golyó-gombokkal. A gomboláspántot vékony molinóanyaggal béleljük alá, hogy tartósabb legyen. 'Rusai Magda terve) Móka „ bokszbaj nők ’ Matyi elhatározta, hogy követi Papp Laci példáját és ökölvívó lesz. Bátran ütött, s boldogan látta, milyer erős Am az edzőzsák megtréfálta: nagy erővel visszapattant — s kiütötte a Jövendő bokszbajnokot. (Vadász György rajza) A zöld tükrű tó mellett két „ország” húzódott. A dombos, ligetes rész selymes füvei között tündérek, a mocsaras ingoványbán pedig békák éltek. A kis tündérek egész nap játszottak, táncoltak a virágok között. Ha megéheztek, a méhektől édes mézet, ha megszomjaz tak, a virágok kely- héből harmatcseppet kaptak. A békák rovarokra vadásztak, napoztak, és tiszteletben tartották szomszédaikat. Történt egyszer, hogy az öreg békakirály magához hívatta legkedvesebb fiát: — Édes fiam, Kum. Napjaim meg vannak számlálva. S te annak ellenére, hogy eléred a legszebb békakort. még mindig nem nősültél meg... Kum sajnálta kedves atyjaurát, de hiába hozták, vitték a legszebb békakisasz- szonyokat, egyik sem nyerte meg tetszését. Inkább vadászatra indult. Egy nagy zöld légy után vetette magát. Má-már utolérte, amikor az izgalmas hajszában a tündérek birodalmába tévedt. Muzsikát hallott, s rögtön elfeledte Tiindérrózsák a zöld legyet. Körülnézett, s látta ám, hogy egy selyemfüvű tisztáson tücskök és szúnyogok húzzák a talpalávalót. A zene hangjaira pedig tündérek kecses táncot járnak. Tánc, tánc, tündértánc... A tündérkoszorú közepén egy gyönyörűséges tündérlányka táncolt — Ez csak a tündérkirálynő lehet! •— álmélkodott a békakirályfi, s majd leesett a fűzfáról, ahová azért kapaszkodott, hogy jobban lásson. Azon nyomban elhatározta, hogy megkéri a tündérkirálynő kezét. Boldogan rohant haza, s újságolta atyjaurának elhar tarozását. A vén békakirály óva intette fiát, de Kum nem hallgatott reá. A legravaszabb kecskebékát küldte követségbe leánykérésre. De elutasító válasszal tért vissza. Kum ekkor elhatározta, ha kell, haddal hozza el a szépséges tündérkirálynőt „Békaországba”. Soha annyi békát nem látott a világ, mint akkor! A kis tündérek észrevéve az iszonyú sereget, menekültek, de csak a tó felé volt szabad az út. S mit tehettek, a zöld tóban kerestek menedéket. A mély vízbe vetették magukat, ahová a békák nem követték őket. Kum ezt látva, megpukkadt mérgében. Nincs is király azóta a békáknál. A kis tündéreket fehér szoknyácskájuk fenntartotta a vízen. Éppen arra szállt „Kócsagország” fehér palástos királynője. Megsajnálta a kis tündéreket, s hogy halálukat ne leljék a mély vízben, rózsákká változtatta őket. Így lettek a zöld selyempalástokból a tündérrózsák levelei, a tüllszoknyákból pedig a hófehér szirmok. Te is megfigyelhetted, hogy egyetlen virág sem táncol oly kecsesen a szellőben, mint a tó tükrén ringó tündérrózsa. Azt kérded, kitől hallottam ezt a mesét? Egy szúnyog döngi- csélte a Balaton partján. Borsi Darázs József
