Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)
1965-07-25 / 174. szám
1965. július 25. 3 Vasárnap Aratási tanulságok Babramunka a heterózis paradicsom előállítása. A nagyszénás! Lenin Tsz-ben az asszonyok mégis türelmesen, s nagy gonddal végzik. Megéri, hiszen a heterózis paradicsommal jó jövedelmet biztosítanak. (Fotó: Malmos) Körzetükben a gabona csaknem felét aratták le az orosházi és a gyulai kombájnotok A rendelkezésre álló 100 kombájnra 25 ezer hold gabona le- aratására kötött szerződést a körzetébe tartozó szövetkezetekkel az Orosházi Gépjavító Állomás. Julius 23-ig ebből 11 ezer holdon fejezték be az aratást. A Gyulai Gépjavító Állomás kombájnosai a szerződésben megállapított 8473 hold gabonából július 23-án estig 3920 holdat arattak le. A szalmalehúzást nagyon akadályozta a sok esőzés, emiatt csak 1151 holdat tudtak letakarítani. A gyulavári Lenin Hagyatékában a learatott 1000 holdnak a feléről házalták le és kazalozták be a szalmát. A gyulai Erkel Tsz-ben 400 holdat arattak s 50 holdról takarították le a szalmát. A gépállomás körzetében levő 210 hold borsóból 120 holdat csépeltek el eddig s a learatott 3920 hold gabona tarlójából 280 holdon végezitek talajmunkát. Ebből a nyári mélyszántás 360 hold, a többi pedig tarlóhántás. Az őszi árpa levágása mindig úgynevezett próbaaratásnak számit gazdaságainkban. Azért, mert eközben derül ki, hogy jó-e a munkaszervezés, megfelelően van- nak-e kijavítva a gépiek, s az elkészített szérű győzi-e tisztítani a kombájnok által levágott, elcsépelt gabonát. Most, miután az őszi árpa aratása befejeződött, s teljes erővel kezdetét vette a búza betakarítása, érdemes és szükséges is végigtekinteni az összes munkafolyamatokon, hogy gazdaságaink vezetői levonhassák az aratás eddigi tanulságait, s kijavítsák a hibákat, amelyek nehézkessé, lassúvá tették a betakarítás ütemét. A tanulságok levonásának megköny- nyítéséhez mi is elmondunk néhány tapasztalatot. Nem gereblyézték fel még a öarsélarlót sem Azzal kezdjük, hogy a szövetkezetek csaknem mindegyike jutalmat tűzött ki az aratás időbeni és jó elvégzésére. A jutalom egyik feltétele szinte kivétel nélkül mindenütt az, hogy a tarló magassága nem haladhatja meg a 10 centimétert. E kikötésnek több nyomós oka van. Egyik az, hogy a túl magas tarló megnehezíti, megTúlteíjesítette féléves tervét a megyei baromfikeltető vállalat Megyénk termelőszövetkezeteiben csaknem 280 ezerre növekedett a törzsbaromfi-állomány. Ez majdnem ötszöröse az 1960. évi állománynak. A tenyésztői ás-ter- melés nyomón az elmúlt évekhez képest jelentősen növekedett megyénkben a keltetés is. A rendelkezésre álló 124 darab 10 ezres géppel az első fél évben 3 millió 85 ezer csibét, 332 ezer libát, 176 ezer kacsát és 403 ezer pulykát keltettek ki. A liba kivételével az állomás csaknem minden fajtából lényegesen többet keltetett, mint tam, a magam kényelmét kerestem, és magadra hagytalak. Az asszony a férfi szájára tette tenyerét. — Ne mondj ilyet! Te nem hagytál magamra. Érthető, hogy elmentél a mamáékhoz, ha nem tudtál itthon dolgozni. Ó, olyan kedves voltál Géza megérkezése, kor, ahogyan felöltöztetted, a szobádat átengedted. Feláldoztad érte a nyugalmadat, kevesen tették volna meg a helyedben! Sokáig elnémúltan cirógatta a férjét. — Igen, látod, milyen különös, hogy mostanában jöttem rá, közöttünk is volt valami idegenség. Addig nem is tudtam róla, csak miután Géza hozzánk költözött. És most boldog vagyok, meri, úgy érzem, nemcsak a fiamat kaptam vissza, de mi is most találtunk... egészen egymásra! — Az asszony elérzé- kenyült, hangja meg-megcsuk- lott, pedig nem sírt. ' Felbődültefc a gyár dudái. A hosszan kitartott, magas fekvésű tere emlékező mosolyt csalt az asszony ajkára. Éppen föl akarta idézni azt az emléket, de a férfi elébe vágott: — Hol lehet ilyen sokáig a gyerek? Hová ment? — Azt mondta, moziba. — A mozinak kilenckor vége, rég itthon lehetne! Nem szeretem, hogy kimaradozik! — Talán a barátaival találkozott — mentegette az asszony. — Tudod, hogy van ilyen fiúknál! Hosszú, sürgető csörömpöléssel megszólalt az előszobacsengő. S kis szünet után tovább csöngött, míg csak az asszony ki nem sietett. Egy rendőr állt az ajtó előtt néhány fiútól, leánytól körülvéve. A rendőr tisztelgett. — Elnézést a zavarásért: itt lakik Izsák Géza? — Mi történt? Mi van vele? — kérdezte rémülten az asz- szony? — Tánc közben megszűrkált egy fiút — mondta a rendőr. — A sértettet kórházba szállították. De nem életveszélyes! — tette hozzá, hogy az asszonyt megnyugtassa. —■ ön hozzátartozója? — Az anyja vagyok! — Itthon van a fia? — Nincs. Még nincs — felelte az asszony kissé összeszedve magát. Már mellette volt a férje. — Tessék beljebb fáradni! — mondta Radován. A rendőrt beengedte, de a kíséretet kirekesztette, helyesen gyanítva, hogy a kíváncsiság hozta ide őket. A rendőr körülpillantott. — Tudják, hol a fiuk? —• Nem — mondta Radován. — Már haza kellett volna jönnie. (Folytatjuk) amennyi az első félévi terve volt. Csibéből például 66 ezerrel, kacsából 36 ezerrel, pulykából pedig ezerrel többet. A felmérések szerint csaknem teljes egészében sikerült kielégíteni a termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok naptoebaromti- igényét. Jól szervezett a tűzvédelem a gyomai járás tsz-eiben Az elmúlt évhez képest sokkal nagyobb gondot fordítottak a tűzvédelemre a gyomai járás termelőszövetkezetei. Az end- rődi Dózsa és a gyomai Alkotmány tsz-ek kivételével mindegyikben működik tűzrendészet! előadó, tűzrendészeti bizottság, s megszervezték a létesítményi tűzoltóságot is. A tűzrendészet! követelményeknek megfelelően biztosították a szükséges felszereléseket is. I lassítja a talaj munkát, ugyanis a traktorosok legnagyobb bosszúságára minduntalan megtömődnek a dixtillerek és az ekék. Az újkí- gyósi Aranykalász Tsz-ben például a dőltséghez és kuszáitság- hoz képest alacsonyra levágott ősziárpa-tarlót fel is lógereblyézték a szalmalehúzás után. Ezt egyrészt a talaj munka megköny- nyítóse végett tették, másrészt azért, mert a szalmából a sok sem elég. Annyira nem, hogy például a szarvasi Dózsa Tsz-ben 15 vagonra szaporodott az a szalma- adósság, amit eddig nem tudtak a tagoknak kiosztani. Mondani sem kell, hogy a szarvasi Dóz-sa nem az egyedüli ilyen szövetkezet megyénkben. A szalma nélkülözhetetlen az állattenyésztésben, de a cellulóz^ gyártáshoz is. Vagyis érték s ezért nem szabad széjjelhagyni. Tudják ezt a szövetkezeti üzemegység- és brigádvezetők, de amíg égy néhány helyen a csak almozásra szánt árpaszalmát is felgereblyézik, a kondorosa Dolgozók Tsz- ben egy jókora borsótáblát sem gereblyéztek fel. Ha nem volt rá idő, akkor legalább legeltették volna két-három napig sertésekkel vagy egyéb állatokkal. Ha már itt tartunk, akkor ehhez még hozzátesszük: tulajdonítsanak az eddiginél nagyobb jelentőséget szövetkezeti vezetőink a tarló legeltetésének, hogy az elszóródott kalászból, szemből minél kevesebb kerüljön minden haszon nélkül a földbe. Gyorsítsuk a nyári munkák ütemét Az aratást két héttel később lehetett megkezdeni a szokásosnál s a munka a gabonák dőltsége, nagy szalmája, elég jó szemtermése, a sok harmat és a gyakori esők miatt a kívántnál lassúbb ütemben halad. Amint ezek az okok engedik, gyorsítani kell az aratást, de nem úgy, hogy a kombájnok és aratógépek után nagy sarkok, fél- méternyi tarló, sok elszórt kalász és szem maradjon. Gyorsítani kell, ahogyan csak lehet az egyéb nyári munkákat: a szalmalehúzásf, a tarlóhántást, a mélyszántást, s a szerves trágya kihordását. Nem egészen érthető okok miatt éjjelnappal állnak még a legtöbb szövetkezetben a szervestrágya-szó- rók. Sok a szalma is a földeken. Érdemes lesz a lehúzást éjjel is csinálni, mert ahányszor megázik, annyiszor több időt és erőt kell fordítani majd a betakarításához. Arról nem is beszélve, hogy menynyivel kisebb az eső és nap által kilúgozott szalma használati értéke. Még nem késő a szérűk korszerűsítése Nem kell sokáig szemlélődni megyénk szövetkezeteiben ahhoz, hogy megállapítsuk: jó részükben nincs úgy megoldva a gabona tisztítása, hogy az a beázás veszélye nélkül, a kombájnok napi teljesítményével párhuzamosan haladjon. Nincs hely arra, hogy felsoroljuk, hány szövetkezet oldotta meg korszerűen és jól a gabona tisztítását a gépjavító állomás segítségével, vagy saját erőből, de ahhoz sem, hogy hány szövetkezetben vannak zökkenők, hány helyen ázott már be néhány száz, vagon árpa és búza. Csak két példát e megállapítások szemléltetésére. A békésszentandrási Zalka Máté Tsz vezetői jóval az aratás megkezdése előtt kialakítottak egy olyan szérűtípusit, amelyen kevés emberi erő felhasználásával, éjjel-nappali műszakban, az aratással párhuzamosan tisztítják ki a gabonát. Azon esetleg nem ártana elgondolkozni, hogy négy villanymotor helyett nem lehetne-e egy vagy esetleg kettő üzemeltetésével, vagyis olcsóbban megoldani a tisztítást. Mindenesetre ez még így is olcsóbb, mint a szarvasi Bem Tsz-ben, ahol bérmunkások lapátolják a szabad ég alatt levő gabonát, az ugyancsak szabadban levő cséplőszekrénybe. A sok, csaknem gombnyomásra működő, portalan, s fizikai erőt alig igénylő szérű után az ember szinte fájdalmat érez az izzadva lapátoló, a sok port nyelő emberek láttán. A szarvasi gépjavító készített egy kevés emberi erőt igénylő szérűi a Bem Tsz részére, de az nem veszi át, mondván, hogy nem küldheti el azokat az embereket, akikkel a magtisetításban már jó előre megállapodtak. Nem is kell őket elküldeni, hiszen bőven akad munka a szövetkezetben olyan is, amelyet kevesebb izzadtsággal és por nyelésével végezhetnek. Még nem késő változtatni, ráadásul szükséges is, hogy az elég sok árpa után ne ázzon meg annyi vagy még több tisztításra váró búza is, mert a szárítás, vagy az esetleges veszteség tovább drágítaná a tisztítási költséget. Kukk Imre k/WWWWW Ölűnként 120 mázsa jabonát ti ztítanak mrg a füzrsgyarmati V őrös Csillag Tsz 2400 négyzet- méter nagyságú, korszerű kombájnszélűjén. (Fotó: Malmos)
