Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)

1965-07-25 / 174. szám

1965. július 25. 3 Vasárnap Aratási tanulságok Babramunka a heterózis paradicsom előállítása. A nagyszénás! Lenin Tsz-ben az asszonyok mégis türelmesen, s nagy gonddal végzik. Megéri, hiszen a heterózis paradicsommal jó jövedel­met biztosítanak. (Fotó: Malmos) Körzetükben a gabona csaknem felét aratták le az orosházi és a gyulai kombájnotok A rendelkezésre álló 100 kom­bájnra 25 ezer hold gabona le- aratására kötött szerződést a kör­zetébe tartozó szövetkezetekkel az Orosházi Gépjavító Állomás. Ju­lius 23-ig ebből 11 ezer holdon fe­jezték be az aratást. A Gyulai Gépjavító Állomás kombájnosai a szerződésben megállapított 8473 hold gabonából július 23-án estig 3920 holdat arattak le. A szalma­lehúzást nagyon akadályozta a sok esőzés, emiatt csak 1151 hol­dat tudtak letakarítani. A gyula­vári Lenin Hagyatékában a le­aratott 1000 holdnak a feléről há­zalták le és kazalozták be a szal­mát. A gyulai Erkel Tsz-ben 400 holdat arattak s 50 holdról taka­rították le a szalmát. A gépállo­más körzetében levő 210 hold borsóból 120 holdat csépeltek el eddig s a learatott 3920 hold ga­bona tarlójából 280 holdon vé­gezitek talajmunkát. Ebből a nyári mélyszántás 360 hold, a többi pe­dig tarlóhántás. Az őszi árpa levágása mindig úgynevezett próbaaratásnak szá­mit gazdaságainkban. Azért, mert eközben derül ki, hogy jó-e a munkaszervezés, megfelelően van- nak-e kijavítva a gépiek, s az el­készített szérű győzi-e tisztítani a kombájnok által levágott, elcsé­pelt gabonát. Most, miután az őszi árpa ara­tása befejeződött, s teljes erővel kezdetét vette a búza betakarítá­sa, érdemes és szükséges is végig­tekinteni az összes munkafolya­matokon, hogy gazdaságaink ve­zetői levonhassák az aratás eddi­gi tanulságait, s kijavítsák a hi­bákat, amelyek nehézkessé, lassú­vá tették a betakarítás ütemét. A tanulságok levonásának megköny- nyítéséhez mi is elmondunk né­hány tapasztalatot. Nem gereblyézték fel még a öarsélarlót sem Azzal kezdjük, hogy a szövetke­zetek csaknem mindegyike jutal­mat tűzött ki az aratás időbeni és jó elvégzésére. A jutalom egyik feltétele szinte kivétel nélkül mindenütt az, hogy a tarló ma­gassága nem haladhatja meg a 10 centimétert. E kikötésnek több nyomós oka van. Egyik az, hogy a túl magas tarló megnehezíti, meg­Túlteíjesítette féléves tervét a megyei baromfikeltető vállalat Megyénk termelőszövetkezetei­ben csaknem 280 ezerre növeke­dett a törzsbaromfi-állomány. Ez majdnem ötszöröse az 1960. évi állománynak. A tenyésztői ás-ter- melés nyomón az elmúlt évekhez képest jelentősen növekedett me­gyénkben a keltetés is. A rendel­kezésre álló 124 darab 10 ezres géppel az első fél évben 3 millió 85 ezer csibét, 332 ezer libát, 176 ezer kacsát és 403 ezer pulykát keltettek ki. A liba kivételével az állomás csaknem minden fajtából lényegesen többet keltetett, mint tam, a magam kényelmét keres­tem, és magadra hagytalak. Az asszony a férfi szájára tet­te tenyerét. — Ne mondj ilyet! Te nem hagytál magamra. Érthető, hogy elmentél a mamáékhoz, ha nem tudtál itthon dolgozni. Ó, olyan kedves voltál Géza megérkezése, kor, ahogyan felöltöztetted, a szobádat átengedted. Feláldoz­tad érte a nyugalmadat, keve­sen tették volna meg a helyed­ben! Sokáig elnémúltan cirógatta a férjét. — Igen, látod, milyen különös, hogy mostanában jöt­tem rá, közöttünk is volt vala­mi idegenség. Addig nem is tud­tam róla, csak miután Géza hoz­zánk költözött. És most boldog vagyok, meri, úgy érzem, nem­csak a fiamat kaptam vissza, de mi is most találtunk... egészen egymásra! — Az asszony elérzé- kenyült, hangja meg-megcsuk- lott, pedig nem sírt. ' Felbődültefc a gyár dudái. A hosszan kitartott, magas fekvé­sű tere emlékező mosolyt csalt az asszony ajkára. Éppen föl akarta idézni azt az emléket, de a férfi elébe vágott: — Hol lehet ilyen sokáig a gyerek? Hová ment? — Azt mondta, moziba. — A mozinak kilenckor vége, rég itthon lehetne! Nem szere­tem, hogy kimaradozik! — Talán a barátaival találko­zott — mentegette az asszony. — Tudod, hogy van ilyen fiúk­nál! Hosszú, sürgető csörömpölés­sel megszólalt az előszobacsengő. S kis szünet után tovább csön­gött, míg csak az asszony ki nem sietett. Egy rendőr állt az ajtó előtt néhány fiútól, leány­tól körülvéve. A rendőr tisztelgett. — Elnézést a zavarásért: itt lakik Izsák Géza? — Mi történt? Mi van vele? — kérdezte rémülten az asz- szony? — Tánc közben megszűrkált egy fiút — mondta a rendőr. — A sértettet kórházba szállították. De nem életveszélyes! — tette hozzá, hogy az asszonyt meg­nyugtassa. —■ ön hozzátartozó­ja? — Az anyja vagyok! — Itthon van a fia? — Nincs. Még nincs — felelte az asszony kissé összeszedve ma­gát. Már mellette volt a férje. — Tessék beljebb fáradni! — mondta Radován. A rendőrt be­engedte, de a kíséretet kirekesz­tette, helyesen gyanítva, hogy a kíváncsiság hozta ide őket. A rendőr körülpillantott. — Tudják, hol a fiuk? —• Nem — mondta Radován. — Már haza kellett volna jön­nie. (Folytatjuk) amennyi az első félévi terve volt. Csibéből például 66 ezerrel, kacsából 36 ezerrel, pulykából pe­dig ezerrel többet. A felmérések szerint csaknem teljes egészében sikerült kielégí­teni a termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok naptoebaromti- igényét. Jól szervezett a tűzvédelem a gyomai járás tsz-eiben Az elmúlt évhez képest sok­kal nagyobb gondot fordítottak a tűzvédelemre a gyomai járás termelőszövetkezetei. Az end- rődi Dózsa és a gyomai Alkot­mány tsz-ek kivételével mind­egyikben működik tűzrendé­szet! előadó, tűzrendészeti bi­zottság, s megszervezték a lé­tesítményi tűzoltóságot is. A tűzrendészet! követelmények­nek megfelelően biztosították a szükséges felszereléseket is. I lassítja a talaj munkát, ugyanis a traktorosok legnagyobb bosszúsá­gára minduntalan megtömődnek a dixtillerek és az ekék. Az újkí- gyósi Aranykalász Tsz-ben pél­dául a dőltséghez és kuszáitság- hoz képest alacsonyra levágott ősziárpa-tarlót fel is lógereb­lyézték a szalmalehúzás után. Ezt egyrészt a talaj munka megköny- nyítóse végett tették, másrészt azért, mert a szalmából a sok sem elég. Annyira nem, hogy például a szarvasi Dózsa Tsz-ben 15 va­gonra szaporodott az a szalma- adósság, amit eddig nem tudtak a tagoknak kiosztani. Mondani sem kell, hogy a szarvasi Dóz-sa nem az egyedüli ilyen szövetkezet me­gyénkben. A szalma nélkülözhetetlen az ál­lattenyésztésben, de a cellulóz^ gyártáshoz is. Vagyis érték s ezért nem szabad széjjelhagyni. Tudják ezt a szövetkezeti üzemegység- és brigádvezetők, de amíg égy né­hány helyen a csak almozásra szánt árpaszalmát is felgereblyé­zik, a kondorosa Dolgozók Tsz- ben egy jókora borsótáblát sem gereblyéztek fel. Ha nem volt rá idő, akkor legalább legeltették volna két-három napig sertések­kel vagy egyéb állatokkal. Ha már itt tartunk, akkor ehhez még hozzátesszük: tulajdonítsanak az eddiginél nagyobb jelentőséget szövetkezeti vezetőink a tarló le­geltetésének, hogy az elszóródott kalászból, szemből minél kevesebb kerüljön minden haszon nélkül a földbe. Gyorsítsuk a nyári munkák ütemét Az aratást két héttel később le­hetett megkezdeni a szokásosnál s a munka a gabonák dőltsége, nagy szalmája, elég jó szemtermése, a sok harmat és a gyakori esők mi­att a kívántnál lassúbb ütemben halad. Amint ezek az okok enge­dik, gyorsítani kell az aratást, de nem úgy, hogy a kombájnok és aratógépek után nagy sarkok, fél- méternyi tarló, sok elszórt kalász és szem maradjon. Gyorsítani kell, ahogyan csak lehet az egyéb nyá­ri munkákat: a szalmalehúzásf, a tarlóhántást, a mélyszántást, s a szerves trágya kihordását. Nem egészen érthető okok miatt éjjel­nappal állnak még a legtöbb szö­vetkezetben a szervestrágya-szó- rók. Sok a szalma is a földeken. Érdemes lesz a lehúzást éjjel is csinálni, mert ahányszor megázik, annyiszor több időt és erőt kell fordítani majd a betakarításához. Arról nem is beszélve, hogy meny­nyivel kisebb az eső és nap által kilúgozott szalma használati ér­téke. Még nem késő a szérűk korszerűsítése Nem kell sokáig szemlélődni megyénk szövetkezeteiben ahhoz, hogy megállapítsuk: jó részükben nincs úgy megoldva a gabona tisz­títása, hogy az a beázás veszélye nélkül, a kombájnok napi telje­sítményével párhuzamosan halad­jon. Nincs hely arra, hogy felso­roljuk, hány szövetkezet oldotta meg korszerűen és jól a gabona tisztítását a gépjavító állomás se­gítségével, vagy saját erőből, de ahhoz sem, hogy hány szövetke­zetben vannak zökkenők, hány helyen ázott már be néhány száz, vagon árpa és búza. Csak két pél­dát e megállapítások szemlélteté­sére. A békésszentandrási Zalka Má­té Tsz vezetői jóval az aratás megkezdése előtt kialakítottak egy olyan szérűtípusit, amelyen kevés emberi erő felhasználásával, éjjel-nappali műszakban, az ara­tással párhuzamosan tisztítják ki a gabonát. Azon esetleg nem árta­na elgondolkozni, hogy négy vil­lanymotor helyett nem lehetne-e egy vagy esetleg kettő üzemelte­tésével, vagyis olcsóbban megol­dani a tisztítást. Mindenesetre ez még így is olcsóbb, mint a szarvasi Bem Tsz-ben, ahol bérmunkások lapátolják a szabad ég alatt levő gabonát, az ugyancsak szabadban levő cséplőszekrénybe. A sok, csaknem gombnyomásra működő, portalan, s fizikai erőt alig igény­lő szérű után az ember szinte fáj­dalmat érez az izzadva lapátoló, a sok port nyelő emberek láttán. A szarvasi gépjavító készített egy kevés emberi erőt igénylő szérűi a Bem Tsz részére, de az nem veszi át, mondván, hogy nem küldheti el azokat az embereket, akikkel a magtisetításban már jó előre megállapodtak. Nem is kell őket elküldeni, hiszen bőven akad mun­ka a szövetkezetben olyan is, amelyet kevesebb izzadtsággal és por nyelésével végezhetnek. Még nem késő változtatni, ráadásul szükséges is, hogy az elég sok ár­pa után ne ázzon meg annyi vagy még több tisztításra váró búza is, mert a szárítás, vagy az esetleges veszteség tovább drágí­taná a tisztítási költséget. Kukk Imre k/WWWWW Ölűnként 120 mázsa jabonát ti ztítanak mrg a füzrsgyarmati V őrös Csillag Tsz 2400 négyzet- méter nagyságú, korszerű kombájnszélűjén. (Fotó: Malmos)

Next

/
Thumbnails
Contents