Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)

1965-07-24 / 173. szám

1965, július 24, Szombat BMSWBKB— Sajtótájékoztató Legelőgasdálkodási bemutató a szarvasi ÖRKB-ben Az FM Mezőgazdasági Kiállítá­si Iroda és a szarvasi Öntözési és Rizstermeszitési Kutató Intézet szervezésében július 26-tól augusz. tus 3-ig országos legelőgazdálko­dási bemutatót rendeznek Szarva­son. Izimgier Fái főigazgató, az FM Növénytermesztési Főigazgatósá­gának vezetője tegnap, július 23- ám délután ezzel kapcsolatban sajtótájékoztatót tartott. A rádió, a televízió, az országos és a me­gyei politikai napilapok, továbbá a mezőgazdasági szakfolyóiratok vezetői, munkatársai ez alkalom­mal megismerkedhettek a szarva­si ÖRKI-ben folyó tudományos és gyakorlati munka lényegével. Dr. Kovács Gábor, az ÖRKI igazgatója, a mezőgazdasági tu­dományok doktora, továbbá Sza­bó János, az ÖRKI gazdaságve- zetóje gondoskodtak arról, hogy a takarmánytermesztést, a szarvas- marhatemyészltés tiszta tartalékát a mezőgazdaságot irányító orszá­gos, megyei, járási, üzemi szak­emberek megtekinthessék. Azt, amit a szarvasi ÖRKI a célszerű legelőgazdálkodásban ebben az év. ben produkált, nem csoda, hanem egy évtizede tartó következetes munka eredménye. Izinger Pál arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy a bemutató szervezése nem véletlenül esett Szarvasra. Az ország 2,3 millió hold legelőjének jelentős része — az alföldi legelők teljes egé­szében — a szarvasihoz hasonló talajadottságúak. Az intézetben folyó legelőgazdálkodásnak kézzel fogható eredményei vannak, me­lyek alkalmasak arra, hogy szö­vetkezeti gazdáinkat meggyőzze lehetőségeink kihasználásának fontosságáról. íme néhány adat: A csabacsűdi öntözött ősgyepen tavaly holdanként 170 mázsa zöldiűtermést értek el. Ebben az évben eredményeiket tovább nö­velték. Az itt tartott állatok nem Pótolják a vízkárok miatti bevételi kieséseket a szentandrási Rákóczi T ermelőszövetkezetben 355 sertés, 13 ezer csibe, 2 ezer gyöngyös és 100 mázsa hal terven felül pulyka elfoglalta a férőhelyeket. Az utóbbi években azzal vált nevezetessé a békésszentandrási Rákóczi Tsz, hogy a lehető leg­jobban igyekszik felkutatni és kihasználni a jövedelem növelé­sére az adottságokat, a rejtett tar­talékokat. Az idén erre az kész­teti őket, hogy mintegy 200 hold szántón vagy kipusztította a víz a vetést, vagy csak nagyon késve láthattak hozzá művelésé­.. ., ...... , , ... hez. A féléves mérleg ennek kö­* S5Jad° íuveVe^;lnl' Az . vetkezteben 1 millió forint ki­CRKI megszervezte a legelő-, ka­szálóváltó művelést. Az a terület, amelyre egy évtizeddel ezelőtt a tücsölkkoplaltaitó kifejezés illett, • mára a harmadik növedékből is;ezcr liba és 20 ezer pulyka mel­esést mutatott A szövetkezet vezetői gyorsan cselekedni kezdtek. A tervezett 7 kötésig érő fűállományt nevelt. A legelőgazdálkodási bemuta­tót —'a program szerint — ma délelőtt Keserű János földműve­lésügyi miniszterhelyettes nyitja meg. Az ország különböző részeiről eddig 1459 szakember jelezte érke­zését. A Békés megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági Osztálya intéz­kedett, hogy az ÖRKI legelőgaz­dálkodásában elért eredményeket a tsz-elnokök és szakemberek, •továbbá a tsz-degelőm esterek is megtekintsék. dupsi Száztizenhét két műszakos erőgép a gyomai járásban A gyomai járás termelőszövet­kezetei úgy tervezték, hogy 91 erőgépet állítanak be két műsza­kos üzemeltetésre. Mivel a nyár folyamán sok talaj vár feüszán- tásra, szerződést kötöttek 26 két műszakos lánctalpas traktor­ra a gépjavító állomással is. A rendelkezésre áiió gépekkel előre, láthatólag szeptember 10-ig feje­zik be a nyári talajmunkát. Ezzel egyidőben 5676 hold területet is­javító állomásról is igénybe vesz­nék 8 trágyaszórót, amellett, hogy az idén még vásárolnak 8 trágya­szórót és 3 markológépet lett a bevétel pótlására 2 ezer gyöngyöst és 13 ezer csibét nevel­nék fel. Sem a gyöngyös-, sem a csibenevelés nem volt tervbe vé­ve, mivel a nagyszámú liba és Nem vették tervbe azt a 358 ser­tést sem, amit hízóba állítottak s amelyből százat már értékesí­tettek. További terv az, hogy 6 ezer libát — ezer ugyanis törzs- állománynak marad — s 15 ezer pulykát — ebből 5 ezer marad törzsnek — a lehető legnagyobb súlyban értékesítsenek. Terven felüli bevételnek számít a mintegy 100 mázsa hal értékesí­tése is. A Rákóczi Tsz ugyanis víztárolónak bővített ki egy olyan gödröt, amelyből a szikes talajok digózása történt. Ezt s még má­sik két ilyen kubikgödröt 20 ezer pontyivadékkal telepítettek be. A víztároló mellé egyébként jövőre 200 hold lucernát telepítenek s arról öntözéssel nagy mennyisé­gű szénát akarnak betakarítani. A szövetkezetben a növényter­mesztési lehetőséget is igyekez­nek kihasználni a bevételi tervki­esés pótlására. Már elvetettek tar­lóba 30 hold uborkát, 10 hold zöldborsót, 80 hold silókukoricát, 10 hold muhart, 40 hold kölest. A szövetkezet vezetői szereztek 16 holdba elegendő amerikai cirok­magot, s 10 holdba elegendő Mar­ton vásáron nemesített, bő termé­sű cirokfüvet. Ezeket s még to­vábbi 20 hold takarmánycirkot ezután vetik el. A bevételi kiesést lényegesen csökkenti az, hogy a tervezettnél 2—2 mázsával több termést ígér a búza- és a rizs­vetés. Ha a 350 hold rizst nem éri valami elemi csapás, legalább félmillió többletjövedelmet hoz. A sárga aranyért... és a fekete aranyért... „Zöld volt a mező, színes a: oldalán a zöldellő kukorica és a rét” — villant fel a slágerszöveg. S miként a dal, úgy a táj is fen- j séges nyugalmat áraszt. A messze- ' ségbe futó, egyre keskenyedő út csillogó vizű pataknak tűnik, két beérett búzatáblák közül égbe- nyúíó fúrótornyok emelkednek. Szinte érezni a természet lélegze­tét, leheletének hódító illatát. ,Nehéz ez a nyár' A nyugalom azonban látszóla­gos. Beljebb haladva a buckás földúton a csendet egyre inkább felváltja a zaj, az élet lüktetése. Az orosházi Szabadság Tsz búza­táblájának közepén magasba kí­gyózó füstcsík jelzi, hogy a fúró­toronynál teljes az üzem. Nem reggel, délben, késő este. És hí­vatlan hűsítő, ha megerednek az ég csatornái. Mégse néznek rossz szemmel a fúrósokra, csak any- nyit mondanak, vigyázhatnának kicsit jobban itt, hogy ne tegye­nek sok kárt a búzában. — Indulhatunk? — kérdi a fo­ga tos. — Mehet. A motollák újra nyelik a kalá­szokat. Igyekeznek, mért a nehéz Digóznak a szarvasi Dózsa Tsz-ben Amolyan perctalajnak neve­tállótrágyáznak. Ehhez 14 saját ’ z>k a termőföld jó részét a trágyamarkolóval és 41 trágyaszó- j szarvasi Dózsa Tsz-ben. Az ró kocsival rendelkeznek. A gép- egyik percben ugyanis annyira lágy, hogy nem lehet rámenni, a másik percben pedig annyi­ra kemény, hogy szikrázik. Ezekből a talajokból eddig 400 messze tőle aratógép motollája fo- ! talajon minden méterért meg kell rog sebesen. Engedelmesen hajlik alá a kalász, szaporán ontja az egybekötött kévéket. — Nehéz ez a nyár — mondja Szemenyei Sándor fogatos, s köz­ben feljebb tolja szalmakalapját, hogy megtörölje izzadt homlokát. — Sok volt az eső, itt még süp­ped is a föld. A gép ezen nem bol­dogul, a négy ló is zihál. Kocsis István gépkezelő kihasz­nálja a rövid pihenőt, vizet tölt magának a kabáttal letakart kan­nából. Tikkasztó a hőség, a leve­nél kínzóbbat nem ismert. S most, hogy anyjával megtörtént az első érzelmi találkozás, csak annál jobban szenvedett, hogy' szívének ezt a másik vonzalmát nem viszonozták. Soha ilyen szépnek nem látta a lányt. Kirítt a többi közül, ar­cán, tartásában, gesztusaiban annyi báj, annyi tisztaság fény­lett, hogy a fiúnak fájt, amiért ő is itt van, mert úgy érezte, mindegyiküknél különb. Nem bírt betelni a látásával. Szöszivei táncolt, de mindez csupán be- idegzett mozgás volt. — Azért velem is foglalkoz­hatnál — duzzogott Szöszi. — Legalább ne bámuld! Nem aka­rom, hogy röhögjenek rajtam! — Mi ... mi van? — Ó, te rám se figyelsz!... Azt mondtam: ne bámuld olyan fel­tűnően! Kiesik a szemed! Szünet nélkül szólt a magnó. A nagymama csupán egyszer nézett be hozzájuk, elrévedöen elnézte őket, becéző, matató moz. dulattal igazított valamit unoká­ja ruháján, aztán visszatért a szobájába. Bora és a fiúja sokat beszélt, s Géza ezt is irigyelte tőlük. Meg­szerette volna hallgatni a lányt! Valamin nevettek éppen, Bora hangosan, hosszan kacagott, hogy mások is odanéztek. Ez már elviselhetetlen volt számára: beszélnie kellett a lánnyal. — Bocsáss meg! — mondta Szöszinek. Odament a táncoló párhoz, meghajolt. — Szabad? Vetélytársa sem ismerte őt. Meglepődött, aztán kérdőn emel­te Borára vidám, bizalmat sugár­zó szemét. Az egy apró fejmozdulattal ne­met intett. A vetélytárs sután rámosoly- gott. — Ne haragudj, de látod!... — És tovább táncoltak. A lány elutasítása kegyetlenül fájt. Maga sem tudta, mit tesz, csak azt érezte, valamit tennie kell. Félig öntudatlanul a zsebébe nyúlt, kivette az öccsétöl kapott zsebkést, s hogy a következő pil­lanatban ismét melléje került a táncoló pár, villámgyorsan két­szer a másik fiúba döfte. Szklenár felordított, térdre zu­hant. Bora rávetette magát, hegyes körmeit az arcába vájta. Méiyen beletépett archúsába, hogy elön­tötte a vér, és azt kiáltozta: — Engem is!... Akkor engem is, te vadállat! Züzü Mirimárival lehúzta a sebesültről a zakót, szorítókötés­sel elállították a vérzést. Valaki mentőkért telefonált. Géza eltartotta magától a kés­pengét, nehogy megsértse a ha­donászó lányt. (Folytatjuk) holdat javítottak meg digózás- j gő szinte mozdulatlan. Nehéz, fül- sal s még mintegy 700 hold van ledt meleg árad a búzatáblából, hátra. Az idén 100 holdat te- j — Régi, ósdi ez az aratógép, de rít meg a talajjavító vállalat. azért naP‘ né^ holdat levágunk Egy 50 holdas tábla digózását! ~ ™ondi«a Postás arcú gépke­| zelo. — Persze ehhez harmattól harmatig kell dolgoznunk. _ Szemben, a fúrótoronynál 8 óra pás traktor látott hozzá két mű- a munkaidő, és fürdő várja az szakban. | embereket. Itt csak napfürdő van már befejezték s ennek a szán­tásához két Sz—100-as lánctal­Virágok között... Az Országos Vetömagtermeltetö és Ellátó Vállalat békéscsabai vlrág- maglermelö telepén sok színű vil ág .enger közepette dolgoznak a lá­nyok, asszonyok. Fábián Gáborné és Égéi Gáborné az eschscholtziát kapálják. A különös nevű virág voltaképpen kaliforniai mák. (Fotó: Malmos) küzdeni. „Most a legjobb dolgozni" A fúrásoknál sincs délidő, tás­kából ebédelnek, mint az aratók. Felváltva, mert a gép nem állhat meg. Folyamatosan termelő üzem. Kicsit szokatlan a forgalom ezen a tájon, hiszen itt nem zavarta meg az éjszaka csendjét a fúró­szár sistergő forgása. Ma már ter­mészetes. Az RD—21-es berendezés úgy csillog, mintha kiállításra készül­nének vele. A nap átforrósítja a vasat, szinte tüzel, amint hozzá­érnek. Hűvös szellő helyett a mo­torok ventillátorjai meleget fúj­nak a nehéz sisakban dolgozó em­berekre. Nem könnyű munka. — Most a legjobb dolgozni — vallja mégis Csontos Sándor főfú­rómester. Csodálkozva, kérdően nézek rá, hiszen napbarnított, olajfoltos arcáról patakokban fo­lyik a víz. — Télen, amikor zúz- marás a vas, meiste szél hasít be­lénk, akkor a kegyetlen— mondja sokat sejtetően. Most elégedettek. Pedig ottho­nuktól több száz kilométerre dol­goznak, de nyár van, most minden könnyebb. A munka, az utazás, az élet, és minden. Tovább a méterekért Ha ideérnek az aratók, közre­fogják a gép>et, olajat, zsírt adnak a masinának, ha kell, a paraszt- emberek pedig megcsodálják az olajkutat, azután indulnak vala­mennyien tovább a méterekért. Azok előre, a sárga aranyért, ezek lefelé, a fekete aranyért. Mind- annyiuk számára öröm a kipatta­nó Élet, a búzaszem, a tompa mo­rajjal feltörő, méltóságteljesen hömpölygő olaj. Nehéz mindany- nyiuk munkája, de szeretik és ez mindennél többet ér számukra. „Zöld volt a mező, színes a rét”. A dal által ébresztett és a tájra vonatkoztatott fenséges nyuga­lom azonban látszólagos. Benne zakatol, lüktet a munka, az élet. Seleszt Ferene

Next

/
Thumbnails
Contents