Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)
1965-07-24 / 173. szám
1965, július 24, Szombat BMSWBKB— Sajtótájékoztató Legelőgasdálkodási bemutató a szarvasi ÖRKB-ben Az FM Mezőgazdasági Kiállítási Iroda és a szarvasi Öntözési és Rizstermeszitési Kutató Intézet szervezésében július 26-tól augusz. tus 3-ig országos legelőgazdálkodási bemutatót rendeznek Szarvason. Izimgier Fái főigazgató, az FM Növénytermesztési Főigazgatóságának vezetője tegnap, július 23- ám délután ezzel kapcsolatban sajtótájékoztatót tartott. A rádió, a televízió, az országos és a megyei politikai napilapok, továbbá a mezőgazdasági szakfolyóiratok vezetői, munkatársai ez alkalommal megismerkedhettek a szarvasi ÖRKI-ben folyó tudományos és gyakorlati munka lényegével. Dr. Kovács Gábor, az ÖRKI igazgatója, a mezőgazdasági tudományok doktora, továbbá Szabó János, az ÖRKI gazdaságve- zetóje gondoskodtak arról, hogy a takarmánytermesztést, a szarvas- marhatemyészltés tiszta tartalékát a mezőgazdaságot irányító országos, megyei, járási, üzemi szakemberek megtekinthessék. Azt, amit a szarvasi ÖRKI a célszerű legelőgazdálkodásban ebben az év. ben produkált, nem csoda, hanem egy évtizede tartó következetes munka eredménye. Izinger Pál arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy a bemutató szervezése nem véletlenül esett Szarvasra. Az ország 2,3 millió hold legelőjének jelentős része — az alföldi legelők teljes egészében — a szarvasihoz hasonló talajadottságúak. Az intézetben folyó legelőgazdálkodásnak kézzel fogható eredményei vannak, melyek alkalmasak arra, hogy szövetkezeti gazdáinkat meggyőzze lehetőségeink kihasználásának fontosságáról. íme néhány adat: A csabacsűdi öntözött ősgyepen tavaly holdanként 170 mázsa zöldiűtermést értek el. Ebben az évben eredményeiket tovább növelték. Az itt tartott állatok nem Pótolják a vízkárok miatti bevételi kieséseket a szentandrási Rákóczi T ermelőszövetkezetben 355 sertés, 13 ezer csibe, 2 ezer gyöngyös és 100 mázsa hal terven felül pulyka elfoglalta a férőhelyeket. Az utóbbi években azzal vált nevezetessé a békésszentandrási Rákóczi Tsz, hogy a lehető legjobban igyekszik felkutatni és kihasználni a jövedelem növelésére az adottságokat, a rejtett tartalékokat. Az idén erre az készteti őket, hogy mintegy 200 hold szántón vagy kipusztította a víz a vetést, vagy csak nagyon késve láthattak hozzá művelésé.. ., ...... , , ... hez. A féléves mérleg ennek kö* S5Jad° íuveVe^;lnl' Az . vetkezteben 1 millió forint kiCRKI megszervezte a legelő-, kaszálóváltó művelést. Az a terület, amelyre egy évtizeddel ezelőtt a tücsölkkoplaltaitó kifejezés illett, • mára a harmadik növedékből is;ezcr liba és 20 ezer pulyka melesést mutatott A szövetkezet vezetői gyorsan cselekedni kezdtek. A tervezett 7 kötésig érő fűállományt nevelt. A legelőgazdálkodási bemutatót —'a program szerint — ma délelőtt Keserű János földművelésügyi miniszterhelyettes nyitja meg. Az ország különböző részeiről eddig 1459 szakember jelezte érkezését. A Békés megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági Osztálya intézkedett, hogy az ÖRKI legelőgazdálkodásában elért eredményeket a tsz-elnokök és szakemberek, •továbbá a tsz-degelőm esterek is megtekintsék. dupsi Száztizenhét két műszakos erőgép a gyomai járásban A gyomai járás termelőszövetkezetei úgy tervezték, hogy 91 erőgépet állítanak be két műszakos üzemeltetésre. Mivel a nyár folyamán sok talaj vár feüszán- tásra, szerződést kötöttek 26 két műszakos lánctalpas traktorra a gépjavító állomással is. A rendelkezésre áiió gépekkel előre, láthatólag szeptember 10-ig fejezik be a nyári talajmunkát. Ezzel egyidőben 5676 hold területet isjavító állomásról is igénybe vesznék 8 trágyaszórót, amellett, hogy az idén még vásárolnak 8 trágyaszórót és 3 markológépet lett a bevétel pótlására 2 ezer gyöngyöst és 13 ezer csibét nevelnék fel. Sem a gyöngyös-, sem a csibenevelés nem volt tervbe véve, mivel a nagyszámú liba és Nem vették tervbe azt a 358 sertést sem, amit hízóba állítottak s amelyből százat már értékesítettek. További terv az, hogy 6 ezer libát — ezer ugyanis törzs- állománynak marad — s 15 ezer pulykát — ebből 5 ezer marad törzsnek — a lehető legnagyobb súlyban értékesítsenek. Terven felüli bevételnek számít a mintegy 100 mázsa hal értékesítése is. A Rákóczi Tsz ugyanis víztárolónak bővített ki egy olyan gödröt, amelyből a szikes talajok digózása történt. Ezt s még másik két ilyen kubikgödröt 20 ezer pontyivadékkal telepítettek be. A víztároló mellé egyébként jövőre 200 hold lucernát telepítenek s arról öntözéssel nagy mennyiségű szénát akarnak betakarítani. A szövetkezetben a növénytermesztési lehetőséget is igyekeznek kihasználni a bevételi tervkiesés pótlására. Már elvetettek tarlóba 30 hold uborkát, 10 hold zöldborsót, 80 hold silókukoricát, 10 hold muhart, 40 hold kölest. A szövetkezet vezetői szereztek 16 holdba elegendő amerikai cirokmagot, s 10 holdba elegendő Marton vásáron nemesített, bő termésű cirokfüvet. Ezeket s még további 20 hold takarmánycirkot ezután vetik el. A bevételi kiesést lényegesen csökkenti az, hogy a tervezettnél 2—2 mázsával több termést ígér a búza- és a rizsvetés. Ha a 350 hold rizst nem éri valami elemi csapás, legalább félmillió többletjövedelmet hoz. A sárga aranyért... és a fekete aranyért... „Zöld volt a mező, színes a: oldalán a zöldellő kukorica és a rét” — villant fel a slágerszöveg. S miként a dal, úgy a táj is fen- j séges nyugalmat áraszt. A messze- ' ségbe futó, egyre keskenyedő út csillogó vizű pataknak tűnik, két beérett búzatáblák közül égbe- nyúíó fúrótornyok emelkednek. Szinte érezni a természet lélegzetét, leheletének hódító illatát. ,Nehéz ez a nyár' A nyugalom azonban látszólagos. Beljebb haladva a buckás földúton a csendet egyre inkább felváltja a zaj, az élet lüktetése. Az orosházi Szabadság Tsz búzatáblájának közepén magasba kígyózó füstcsík jelzi, hogy a fúrótoronynál teljes az üzem. Nem reggel, délben, késő este. És hívatlan hűsítő, ha megerednek az ég csatornái. Mégse néznek rossz szemmel a fúrósokra, csak any- nyit mondanak, vigyázhatnának kicsit jobban itt, hogy ne tegyenek sok kárt a búzában. — Indulhatunk? — kérdi a foga tos. — Mehet. A motollák újra nyelik a kalászokat. Igyekeznek, mért a nehéz Digóznak a szarvasi Dózsa Tsz-ben Amolyan perctalajnak nevetállótrágyáznak. Ehhez 14 saját ’ z>k a termőföld jó részét a trágyamarkolóval és 41 trágyaszó- j szarvasi Dózsa Tsz-ben. Az ró kocsival rendelkeznek. A gép- egyik percben ugyanis annyira lágy, hogy nem lehet rámenni, a másik percben pedig annyira kemény, hogy szikrázik. Ezekből a talajokból eddig 400 messze tőle aratógép motollája fo- ! talajon minden méterért meg kell rog sebesen. Engedelmesen hajlik alá a kalász, szaporán ontja az egybekötött kévéket. — Nehéz ez a nyár — mondja Szemenyei Sándor fogatos, s közben feljebb tolja szalmakalapját, hogy megtörölje izzadt homlokát. — Sok volt az eső, itt még süpped is a föld. A gép ezen nem boldogul, a négy ló is zihál. Kocsis István gépkezelő kihasználja a rövid pihenőt, vizet tölt magának a kabáttal letakart kannából. Tikkasztó a hőség, a levenél kínzóbbat nem ismert. S most, hogy anyjával megtörtént az első érzelmi találkozás, csak annál jobban szenvedett, hogy' szívének ezt a másik vonzalmát nem viszonozták. Soha ilyen szépnek nem látta a lányt. Kirítt a többi közül, arcán, tartásában, gesztusaiban annyi báj, annyi tisztaság fénylett, hogy a fiúnak fájt, amiért ő is itt van, mert úgy érezte, mindegyiküknél különb. Nem bírt betelni a látásával. Szöszivei táncolt, de mindez csupán be- idegzett mozgás volt. — Azért velem is foglalkozhatnál — duzzogott Szöszi. — Legalább ne bámuld! Nem akarom, hogy röhögjenek rajtam! — Mi ... mi van? — Ó, te rám se figyelsz!... Azt mondtam: ne bámuld olyan feltűnően! Kiesik a szemed! Szünet nélkül szólt a magnó. A nagymama csupán egyszer nézett be hozzájuk, elrévedöen elnézte őket, becéző, matató moz. dulattal igazított valamit unokája ruháján, aztán visszatért a szobájába. Bora és a fiúja sokat beszélt, s Géza ezt is irigyelte tőlük. Megszerette volna hallgatni a lányt! Valamin nevettek éppen, Bora hangosan, hosszan kacagott, hogy mások is odanéztek. Ez már elviselhetetlen volt számára: beszélnie kellett a lánnyal. — Bocsáss meg! — mondta Szöszinek. Odament a táncoló párhoz, meghajolt. — Szabad? Vetélytársa sem ismerte őt. Meglepődött, aztán kérdőn emelte Borára vidám, bizalmat sugárzó szemét. Az egy apró fejmozdulattal nemet intett. A vetélytárs sután rámosoly- gott. — Ne haragudj, de látod!... — És tovább táncoltak. A lány elutasítása kegyetlenül fájt. Maga sem tudta, mit tesz, csak azt érezte, valamit tennie kell. Félig öntudatlanul a zsebébe nyúlt, kivette az öccsétöl kapott zsebkést, s hogy a következő pillanatban ismét melléje került a táncoló pár, villámgyorsan kétszer a másik fiúba döfte. Szklenár felordított, térdre zuhant. Bora rávetette magát, hegyes körmeit az arcába vájta. Méiyen beletépett archúsába, hogy elöntötte a vér, és azt kiáltozta: — Engem is!... Akkor engem is, te vadállat! Züzü Mirimárival lehúzta a sebesültről a zakót, szorítókötéssel elállították a vérzést. Valaki mentőkért telefonált. Géza eltartotta magától a késpengét, nehogy megsértse a hadonászó lányt. (Folytatjuk) holdat javítottak meg digózás- j gő szinte mozdulatlan. Nehéz, fül- sal s még mintegy 700 hold van ledt meleg árad a búzatáblából, hátra. Az idén 100 holdat te- j — Régi, ósdi ez az aratógép, de rít meg a talajjavító vállalat. azért naP‘ né^ holdat levágunk Egy 50 holdas tábla digózását! ~ ™ondi«a Postás arcú gépke| zelo. — Persze ehhez harmattól harmatig kell dolgoznunk. _ Szemben, a fúrótoronynál 8 óra pás traktor látott hozzá két mű- a munkaidő, és fürdő várja az szakban. | embereket. Itt csak napfürdő van már befejezték s ennek a szántásához két Sz—100-as lánctalVirágok között... Az Országos Vetömagtermeltetö és Ellátó Vállalat békéscsabai vlrág- maglermelö telepén sok színű vil ág .enger közepette dolgoznak a lányok, asszonyok. Fábián Gáborné és Égéi Gáborné az eschscholtziát kapálják. A különös nevű virág voltaképpen kaliforniai mák. (Fotó: Malmos) küzdeni. „Most a legjobb dolgozni" A fúrásoknál sincs délidő, táskából ebédelnek, mint az aratók. Felváltva, mert a gép nem állhat meg. Folyamatosan termelő üzem. Kicsit szokatlan a forgalom ezen a tájon, hiszen itt nem zavarta meg az éjszaka csendjét a fúrószár sistergő forgása. Ma már természetes. Az RD—21-es berendezés úgy csillog, mintha kiállításra készülnének vele. A nap átforrósítja a vasat, szinte tüzel, amint hozzáérnek. Hűvös szellő helyett a motorok ventillátorjai meleget fújnak a nehéz sisakban dolgozó emberekre. Nem könnyű munka. — Most a legjobb dolgozni — vallja mégis Csontos Sándor főfúrómester. Csodálkozva, kérdően nézek rá, hiszen napbarnított, olajfoltos arcáról patakokban folyik a víz. — Télen, amikor zúz- marás a vas, meiste szél hasít belénk, akkor a kegyetlen— mondja sokat sejtetően. Most elégedettek. Pedig otthonuktól több száz kilométerre dolgoznak, de nyár van, most minden könnyebb. A munka, az utazás, az élet, és minden. Tovább a méterekért Ha ideérnek az aratók, közrefogják a gép>et, olajat, zsírt adnak a masinának, ha kell, a paraszt- emberek pedig megcsodálják az olajkutat, azután indulnak valamennyien tovább a méterekért. Azok előre, a sárga aranyért, ezek lefelé, a fekete aranyért. Mind- annyiuk számára öröm a kipattanó Élet, a búzaszem, a tompa morajjal feltörő, méltóságteljesen hömpölygő olaj. Nehéz mindany- nyiuk munkája, de szeretik és ez mindennél többet ér számukra. „Zöld volt a mező, színes a rét”. A dal által ébresztett és a tájra vonatkoztatott fenséges nyugalom azonban látszólagos. Benne zakatol, lüktet a munka, az élet. Seleszt Ferene
