Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)
1965-07-23 / 172. szám
1965. július 33. 4 Péntek A műszaki fejlesztés Javult a modern divatszőnyegek minősége A második fél évben csaknem 2 millió forinttal több az exporttermelés Nagyszerű erőműveink energiát és világosságot sugároznak szerte az országban, szériában ontott televíziós vevőkészülékeink állják a versenyt a világpiacon. Szükség van azonban a zseblámpák imbolygó fényére is, a korszerű televízió pedig karbantartásra szorul. Állami iparunk nagyszerű létesítményei mellett szükség van arra, hogy a termelés kisebb volumenű problémáit is megoldja valaki, a lakosság kisebb-nagyobb igényeit is kielégítsük. A termelés „apró munkájában” nélkülözhetetlen szerepük van a kisipari szövetkezeteknek. S éppen, mivél a fogyasztókkal való kapcsolatuk nagyon is közvetlen, nem mindegy, miképp látják el feladatukat. Miért maradtak adósak? A Mezőberényi Műszaki és Villamossági Ktsz tevékenységének tulajdonképp két pólusa van. Termelő és szolgáltató üzem egyszerre. Mivel a kérdést ipari szempontból vizsgáljuk, most kizárólag a termelőmunkájukkal kapcsolatos észrevételekkel foglalkozunk. A mezőberényi szövetkezetét jól dolgozó közösségnek ismerik a me. gyében. Az 1965 első félévi tervükkel mégis adósak maradtak. A pontos adatokat még nem hagyták jóvá, annyi azonban bizonyosra vehető, hogy teljes termelési tervüket 90—95 százalékban tudták csak megközelíteni. Vajon miért? Kevésbé szorgalmasan dolgoztaik vagy talán a vezetés nem állt a helyzet magaslatán? Szó sincs róla! Egyes adatok éppen azt bizonyítják: szervezetten látták el munkájukat a szövetkezet tagjai, dolgozói. Hát akkor, hogy is van? A kérdés elég érdekes, kíséreljünk meg magyarázatot lelni rá. A korszerűsítésről nem mondhatunk le Először is állapítsuk meg: egyetlen pillanatra sem „pihenhetünk babérainkon”. Termelési módszereink fejlesztésében sem. Az ipar. ban végrehajtott profilrendezés, bizonyos termelői árak megváltoztatása, megalapozzák a lehetőségét, hogy holnap korszerűbben termeljünk, mint ma. Ám az átalakítás sokszor — pillanatnyi — zökkenőkkel jár. Az év elején életbe lépett változások a mezőberényi szövetkezet első negyedévi munkájában is megoldásra váró gondokat okozlak. A kérdés másik oldala valahogy ilyenformán fogalmazható: érthető, hogy a szerényebb eszközökkel rendelkező szövetkezeti kisipar az. Közülietek munkaerőigénye Nagy gyakorlattal rendelkező villanyszerelőket a megye területén változó munkahelyre, békéscsabai telephelyre 1 fő autóvillamossági szerelőt keres felvételre a Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat központi karbantartó üzeme, Békéscsaba, Kórház utca 1. (István-malom.) 90625 Az EM 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munka helyekre — férfi és női segédmunká sokat, valamint kubikosokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Tanácsigazolás és munkaruha szükséges. Jelentkezés: Buda pest V., Kossuth Lajos tér 13—15, földszint, 295 előállítás olcsósága szempontjából nem veheti fel a versenyt az állami vállalatok nagy kapacitású üzemeivel. Néhány terméknél ártámogatással is segítjük a szövetkezetek munkáját. A támogatás azonban csak időleges ösztönző. Hosszú távon nem engedhetjük meg magunknak azt a fényűzést, hogy állami pénzből dotáljunk ke_ vésbé termelékeny — és ezért kevésbé gazdaságos — módon dolgozó termelőegységeket. Kézi munka helyett gépesítés Hogyan reagáltak ezekre a problémákra a műszaki és villamossági ktsz irányítói? Az egyetlen helyes utat választották. Igyekeztek gépesíteni. A kézműipari munkamódszerek helyett — ahol lehetséges volt — korszerű technológiát bevezetni. Lássuk a példát. A lemezeket, melyeket eddig ollóval vágtak és körülményesen hajlítgattak, most sajtológépen, célszerű szerszámmal formálják. Bizonyos alkatrészt korábban fűrésszel szabdaltak és fúróval lyukasztottak, most egy műveletben elvégzi ezt is a gép. A hegesztés idejét különleges pálca alkalmazásával fe- lényire csökkentették. Gyorsdara- bolót szerkesztettek a vascsövek megmunkálására. Az árvíz és a belvíz sújtotta termelőszövetkezetek másodvetéséhez a Földművelésügyi Minisztérium a külkereskedelmi szervekkel egyetértésben a baráti államokból vetőmagot vásárolt. A Szovjetunióból ezekben a napokban 150 vagon kölesszállítmányt várnak Szolnokra. A Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat szolnoki telepéről a termelőszövetkezetek igényének megfelelően továbbitHajrá helyett Sok üzemben okozott gondot, hogy a program megvalósítása nem ütemesen, folyamatosan történik, hanem a negyedévek vagy a hónapok végére torlódott a munka. A Szerszám- és Gépelemgyárak Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyára ezzel szemben a tröszt öt vállalata közül a legjobbnak bizonyult — a termelés ütemezésében. t!j programozási rendszert dolgoztak ki a termelési intézöségen, új vezetési módszert alkalmaztak. Az előzetes és a készáruprogramokat a társosztályok közreműködésével megbeszélik és ezután készítik el a lebontott, úgynevezett finomprogramot. Havi tervüket de- kádokra bontják, s a. termelési programot egészen az egyes gépekig, munkahelyekig beütemezik. A termelési intézőség ..anyakönyvében" napra, műszakra. sőt órára készen leolvasható a termelés állása. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhető, hogy az elmúlt fél évben az üzemben mind a 18 dekádot pontosan teljesítették. A hajrá a tervidőszakok végén megszűnt, jobban tudtak vigyázni a minőségre, egyenletes volt a foglalkoztatottság és felhasználóik is ütemesen, időben kapták az árukat. Érdemes lenne a példát másutt is követni. —aj— szükségességéről fontosságáról lehetőségeiről Ezeknek a berendezéseknek az üzembe állítását természetesen sok fejtörés és alapos munka előzte meg, no és pénz is kellett hozzá. Kiegészítő beruházási lehetőségeiket ésszerűen hasznosították. Használt présgépeket vettek például, házilag felújították, szerszámokat készítettek hozzá. Az alapot megteremtették... A gyakorlatban hogyan gyümöl. csözött a szövetkezet tagjainak okos erőfeszítése? A számadatok azt mutatják, a mezőberényi ktsz a fél év végéig sokat bepótolt az első negyedévi lemaradásból. S bár az egy főre eső termelési érték a tervezettet még nem érte el, az előző évinél mégis mintegy 10 százalékkal magasabb. Ez már ele. ve bizonyítja, hogy jobban dolgoztak, mint tavaly. A szövetkezet tagjai úgy tervezik, az év második felében hasznosítják a műszaki fejlesztés adta lehetőségeket, pótolják lemaradásukat. Az alapokat megterem, tették ehhez. Biztosak vagyunk benne, hogy amit akarnak, meg is valósítják, s az 1965-ös évet is eredményes esztendőként könyvelhetik el a mezőberényiek. V. J. szébe. Ebből a kölesszállítmányból megyénk közös gazdaságai több vagonnal kapnak. A megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya kölesmagot elsősorban azokba a szövetkezetekbe juttat, ahol a belvíz és a júniusi árhullám tetemes kárt okozott. Az érdekelt közös gazdaságok néhány napon belül megkapják a vetőmagot. 37. Hétkor fizetett, felült a villamosra, de ellenkező irányba; lement a vasútállomásra, a pályaudvarig. Szenvedett az elhagyatottság- tól. Céltalanul végigcsavarogta a pályaudvar kereszt alakú óriás előcsarnokát, a várótermeket, kiment a peronra is. Elnézte a jövő-menő vonatokat, a hangoskodó utasokat. Egy nagyobb csoporttal ő is besétált a vágányok közé, ahová a továbbhaladó budapesti gyorsot várták. S amint az állomásépület felé fordult, és kinézett a hatalmas kijárati ajtón a pályaudvar előtti térre, meglátta az alig csökkentett sebességgel beérkező villamost, abban a pillanatban újból felbukkant a régi élmény. De most az előzőeknél élesebb volt a kép. szinte azon nyomban megérezte, hogy nem képzelődött, vele történt meg valaha az az eset. és itt, ezen a pályaudvaron, talán amikor egyszer anyjával utaztak. Most már bizonyos volt benne, hogy akkor anyja volt mellette. De mintha nem álltak volA Békéscsabai Szőnyeg- és Ta- Uácsáru Háziipari Szövetkezet az első félévi felemelt tervét csaknem egymillió forinttal túlteljesítette. Ez a terv az előző ev hasonló időszakához képest 2,5 millió forinttal több. A kitűnő eredményt azonos termelői létszámmal érték el. A gazdaságosság a várakozást felülmúló jó. Míg 1964 első fél évében 374 ezer forint volt a nyereség. az idén a mérleg már 763 ezer forintot mutat. 1965 első negyedévében a Férfi- fehérneműgyár Békés megyei üzemei több mint 5 százalékkal termeltek kevesebbet a tervben előírtnál. Az üzem kommunistáinak kezdeményezésére erőteljes mun- kaversenymozgalmat bontakoztattak ki, s javult az anyagellátásuk is a második negyedévben. Főként ezeknek a tényezőknek köszönhető, hogy a második negyedévben már jelentősen növekedett a termelés. Tervüket 110,6 százalékra teljesítették, s ugyanakkor száMegyénk kisiparosai „Kétszer ad, aki gyorsan ad” jelszóval azt sem várták meg, amíg az árvíz- károsultak megsegítésére kibocsátott bélyegek megérkeznek. A megye 3400 kisiparosa a felhívás után néhány napra már 90 ezer forintot gyűjtött össze az árvíz na meg itt, a kijárattal szemben, hanem tovább mentek. Könnyen meglehet, gondolta, hogy a mozdony messze elhagyta a pályaudvar épületét, s talán ráadásul ők az első kocsik valamelyikében ültek. És így már hibátlanul összeállhatott az élmény. Hiszen épp így járt pár hete, ide- költözésekor. Annyira túlszaladt a mozdony, hogy percekig kellett a sínek mentén gyalogolnia, míg a kijárathoz érkezett. Az éles kontúrokkal kibomló emlék annyira izgalomba hozta, hogy hosszú léptekkel megindult abba az irányba, ahonnan az a régi szerelvény befuthatott. A nyitott ajtók keretében másodpercekig akadálytalanul kiláthatott a térre, a beálló és kiinduló villamosokra. Hogy továbbhaladt, ismét látta a teret, míg a málházó épülete el nem takarta előle. Nem kételkedett már, hogy itt élte át azt az emléket, mely az utóbbi időben többször is fölmerült, s csak mostanra tisztázódott benne annyira, hogy bátran a magáénak vallhatta. Besétált a restibe, megivott egy pohár sört, aztán villamosra A modern divatszőnyegek minősége javult, így a külföldi vásárlók érdeklődése megnőtt. A második fél évben az exporttermelés csaknem kétmillió forinttal több. Ez a tervnövekedés igen magas és csak a lehetőségek teljes kihasználásával valósítható meg. A dolgozók munkaikedve és a műszaki irányítás fejlődése azonban biztosítékot nyújt arra, hogy a második félévi eredmény sem lesz gyengébb az elsőnél. mottevően nőtt a termelékenység is. Átlagban minden munkaórában 4,6 százalékkal termeltek többet, mint az előírás. Bár júliusban a legtöbb szalagon új modellekre tértek át, melyeknek készítése bonyolultabb, körültekintőbb munkát igényel; gondos előkészítéssel igyekeztek biztosítani a zökkenőmentes átállást. Remélhető, hogy a második fél évben sikerül teljesen pótolni a korábbi lemaradást. sújtotta lakosság megsegítésére. Ezt az összeget már el is küldték. Most, hogy pár napja megérkeztek a bélyegek is, újabb 40 ezer forinttal segítik az arra rászorulókat. A KIOSZ megyei titkársága tájékoztatója szerint a segélyezés összege előreláthatólag meghaladja a 150 ezer forintot. szállt, hogy mielőbb elmondhassa anyjának, és ha lehet, vele hitelesítse, és magyarázatot kérjen, hová utaztak akkor. * * * A család vacsoránál ült, amikor a fiú megérkezett. Felfogta anyja s mostohaapja neheztelő, öccse együttérző pillantását, de nem kért bocsánatot a késésért. Mire kezet mosott, s asztalhoz ült, anyja már szedett a tányérjába, és azt mondta: — Egyél, fiacskám! A hangsúly az előző estére emlékeztette. Erőtlenül rezonált rá. — Finom ez a karfiolleves — dicsérte az ételt. — Igazán ízlik? — kérdezte az anya. — örülök neki. Szedjek még? — Köszönöm, a levesből elég. — Pedig többet kellene enned, fiam. Még mindig olyan sovány vagy. — Tudod, milyen sikerem van a suliban a faragott bottal? — kérdezte Andi. — Az egyik srác nekem adná érte a vadászkését!... Tokkal! — Hát azért érdemes elcserélni — mondta a fiú. — Hogyisne, amit te faragtál! — Faragok én neked másikat is. — Csakugyan faragnál? — Andi végzett a vacsorával, oda- sompolygott bátyjához. A fiú nem viszonozta öccse híSzázötven vagon kölesmag ják a kölest az ország minden réGergely Mihály: IDEGENEK Regény Az első negyedév kedvezőtlenül, a második sikeresen zárult a fehérneműgyárban Kétszer ad, aki gyorsan ad