Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)
1965-07-23 / 172. szám
1965. július 23. 5 Péntek AIV. Nemzetközi Filmfesztivál díjkiosztása után Sophia Loren megköszöni az üdvözlő tapsot, miután átvette a legjobb női alakítás díját a Házasság olasz módra című játékfilm főszerepéért. (RÁDIÓKÉP — MTT Külföldi Képszolgálat) Tizenkét szál gyufa lobbant a sötétben Győztünk! — ez volt az első szava Fábri Zoltánnak, amint Budapestre érkezve kiszállt a repülőgépből. Szerdán délben jöttek meg filmeseink s méltán büszkén emelték magasba a Ferihegyi repülőtéren fogadásukra megjelentek előtt a negyedik moszkvai filmfesztiválnak a „Háború és béke” szovjet filmalkotással megosztva nyert nagydíját. Nem mindennapi részleteket újságolt a zsűri munkájáról Várko- nyi Zoltán: — A 13 tagú bizottságnak nehéz feladata volt, 36 filmet néztünk végig, a világ legkülönbözőbb országaiban készített produkciókat. Az értékelés utolsó záróakkordja 14 órán át tartott. Végül, amikor a nagydíjról kellett döntenünk — a helyiség váratlanul sötétbe borult. Ennek ellenére a tanácskozást nem függesztettük fel — a jelenlévők egyhangú helyesléssel fogadták el a szavazás eddig példa nélküli módját: a zsűri tagjai gyufát gyújtottak s úgy adták le voksu'kat. A „Húsz óra” értékelésénél egyszerre 12 szál gyufa lángja lobbant a sötétben. Így dőlt el — számunkra várakozáson felüli sikerrel — a nagydíj- sorsa. Válhat-e Tótkomlós kedvelt idegenforgalmi hellyé ? Mit mond a lexikon? Azt, hogy nemcsak virágzó szövetkezeti élete, későbarokk-kori műemléke van, és hogy az Alföld egyik jelentős földgázlelő helye, hanem gyógyfürdőjéről is nevezetes. Olyasféle érzésünk támad, hogy az utóbbit csak a lexikon állítja, ugyanis ebbeli nevezetességéről sem a sajtóban nem olvasunk, sem a rádió és televízió nem említ ilyesmit, a fürdőhely-reklámok sorában ugyancsak nem lelünk efféle dokumentumot. Pedig Gyivicsán János fürdővezető tájékoztatását hallgatva és a helyszínen alaposan körülnézve, képtelenek vagyunk mást állítani, mint azt, hogy Tótkomlós gyógy- és strandfürdője nagyobb hírnevet érdemelne. Huszonkét esztendő óta félezer méter mélységből olyan 42 fokos víz buzog felszínre itt, amely egy sereg reumatikus bántalom enyhítője, gyógyítója. Persze csak a hivatalos hírveréssel van baj. Rokoni, baráti, ismerősi ajánlgatások útján-módján azért tudnak erről a kincsről sokfelé. Járnak ide a megye községeiből, városaiból, az ország más részeiből, aztán Romániából, Lengyelországból, sőt KaAhol Békéscsaba minden lakosa megfordult Féléves eredményeit összegezte a Békés megyei Moziüzemi Vállalat. Látogatottsági tervüket 106,2 százalékra, bevételi tervüket 104,9 százalékra teljesítették. Ez annál is örvendete- sebb, mert az állatmegbetegedések okozta zárlat miatt 2700 zelkedését, de futólag megsimogatta a kipirult arcocskát. — Csak szép botot keríts majd — mondta. Kicsit lehet vastagabb az elsőnél. Az anya és Radovan nem szólt bele a párbeszédbe. Izgatottan füleltek, végül is örömükben ösz- szemosolyogtak, hogy eddig eljutottak. Lefekvéshez készülődtek. Mikor az anya a fiúnak ágyazott, az átment utána a nagyszobából. Kis ideig elnézte anyja szorgoskodását, majd azt mondta: — Mama, valamit el kell neked mesélnem ... mert hátha jobban emlékszel... A fiú megakadt, az anya biztatta. , — Mondd csak. — De jobban szertném, ha leülnél ! Az anya letelepedett az egyetlen fotelba, a fiú pedig egy székre. — Van nekem egy régi emlékem, ma meggyőződtem róla, hogy nem képzelődtem, csakugyan velem történt... Ma ugyanis munka után lementem a pályaudvarra, és ahogy kinéztem a sínek közül a térre, éppen befutott a villamos. Mint egyszer, valamikor, én nem tudom, mikor történt, de arra jól emlékszem, hogy utaztam a vonaton veled, az most már biztos, hogy veled utaztam... És ahogy «Ütünk a vonaton, egyszer csak elszaladt előttünk egy sárga villamos. Hosszú piros csík volt az oldalán, és az olyan nagyon szép volt és csilingelt, hogy rögtön tisztán felmerült a múltból, amikor idejöttöm után az első napon sétáltam az őrház felé... Az anya szeme elfáíyolosodott. — Hát emlékszel rá, kisfiam?! — kérdezte halkan. — Igazán, te is emlékszel rá, mama? — Persze, hogy emlékszem! Mert olyan nagyon megtetszett neked az a látvány, hogy örömödben sikongva mutattad nekem is, és azután játszani is kis- villamost kértél! — Mikor történt az, mama? — Amikor otthagytam apádat és téged magammal hoztalak. A fiú izgalmában felugrott, előkapta cigarettáját, rágyújtott. — Hogyhogy magaddal hoztál?... Hiszen te akkor otthagytál minket!? Az anya arca megrándult, de a fájdalom most már nem tudta kioltani az öröm tüzét. Tagadó- an ingatta a fejét. — Téged nem, csak apádat! Téged magammal hoztalak ide, nagyapához... De aztán pár nap múlva megjelent apád, kileste, amikor rövid időre magadra hagytunk, és visszavitt a faluba: — Akkor valósággal elrabolt?! (Folytatjuk) előadásuk maradt el a megyében. 12 984 filmelőadást tartottak az első fél évben, amelyet 2 373 000 felnőtt és gyermek tekintett meg. Örvendetesen javult a mozilátogató közönség ízlése is, egyre többen kedvelik meg a MO- KÉP által is „A“ kategóriába sorolt — politikailag, szervezé- sileg és rendezésileg — legsikerültebb filmeket, s nem véletlen, hogy például a Húsz óra című, valóban nehéz, de komoly mondanivalót feldolgozó filmet jóval az országos átlag felett nézték meg a Békés megyei mozikban. Föltétien legnagyobb sikere volt a Kőszívű ember fiai-nak, amelyet csak Békéscsabán ötvenezer ember tekintett meg. Jóllehet, volt aki többször megnézte, mégis elmondhatjuk, hogy Békéscsaba valamennyi olyan lakosa látta, aki mint mozilátogató számításba jöhet. Sorrendben ezt követte a „Ki volt dr. Sorge?“, majd „A tizedes meg a többiek“ című film. WVWWV\A^/WWVW nadából és az Egyesült Államokból is. Különösen Csehszlovákiából keresik fel nyaranta sokan. New York-i vélemény A tótkomlósiakkal rokonságban lévő pesti Grósz házaspár az idén magával hozta ide, a szűkebb hazába a New Yorkból Budapestre látogató mamát is — Grószné édesanyját. Az idős hölgy el volt ragadtatva a víztől, de attól is, hogy Magyarországon a gyógyhatású fürdőhelyek a lakosság minden rétege számára szinte fillérekért elérhetők. Ezzel szemben Nyugaton a bérből, fizetésből élőknek megfizethetetlenek — mondotta és egyre hajtogatta, hogy egy ottani vállalkozó mi mindent létesítene egy ilyen orvosságforrás köré! Veje nyomban ötletekkel állt elő. Szerinte önként kínálja magát a terjeszkedéshez, a bővítéshez a fürdőt körülölelő szabad terület. Kisebb méretű szállóra, olcsón, gyorsan felépíthető motelre gondol elsősorban. A szállás ugyanis első feltétele annak, hogy rendszeres gyógykúrázás kezdődhessék. A nyári idény kedvelői, a strandolok részére pedig meg kellene szervezni a más helyeken már jól működő fizetővendég-szolgálatot, vagyis a házaknál való elszállásolást, valamint a volt labdarúgó- pálya helyén eampinget létesíthetnének. Jó néhány külföldi és hazai gépkocsitulajdonos örömmel töltene ily módon heteket a kitűnő gyógyvíz partján. Kiaknázható kincsesbánya A tótkomlósi fürdő 1943—44 között épült községi erőből. Egy kisebb meleg vizes és egy ötven méteres nagy medencéje van. Májustól októberig üzemel a strand. A látogatók száma 1000 körül mozog. Múlt év egyik vasárnapján azonban 1700 felnőtt és gyermek szorongott benne. Az egyik öltöző felett tetőpresszó működik. A 14 fülkés kádfürdőt nyáron inkább csak a reumájukat gyógyítgató idősebbek veszik igénybe, télen azonban a község tisztasági fürdőjének szerepét tölti be és ilyenkor állandóan zsúfolt. Ennek az évnek januárja óta egy nagyszerű kis intézmény működik, a fizikoterápiái részleg. Napi háromórás „üzemeltetése” alatt háromszázan is megfordulnak benne. Mozgás- szervi megbetegedésben szenvedők Mekkájává válhatna. Szakorvosok vezetik. Sok az SZTK-beutalt. A rendszeres kúrázás, gyógykezelés nagyon igényli egy 60—70 ágyas szálloda-kórház létesítését Azonban bármerre nézünk, bárhol járunk a fürdő területén, mindenütt helyhiány, zsúfoltság, a nagyszerű lehetőségek kiaknázatlansága. Pedig, ha kezdetben keveset is, de tenni kellene a továbbfejlesztés érdekében. A már évek óta itt dolgozó s a vendégekhez mindig kedves, udvarias Karasz Mátyásné kád- és kabinkezelőnek is at a véleménye, hogy minden pénzt megérne a bővítés, mert akár kétszer, háromszor ennyien is jönnének erre a gyógy, és üdülőhelyre a megyéből, az országból meg külföldről is. Kövessék Gyula és Gyoma példáját Elképzelésekben a községvezetés részéről nem volt hiány. Még a hároméves terv idején kidolgozták a bővítés mikéntjét: tovább: medencék, gyermekjátszótér, gondnoki lakás, autóparkoló szerepelt a listán. Most pedig Tótkomlós távlati fejlesztési tervébe álmodtak bele hasonlókat, azonban miként akkor, szerintük most sem igen sikerül a megvalósítása anyagiak miatt. Kifelé igyekszünk a fürdőből, de a hőség elől idemenekülő rengeteg strandolni vágyó között alig haladunk. Tizenkét év körüli kislány játszana kisebbekkel fogócskát, de futtában belénk ütközik. Szlovákul kér bocsánatot. Szóba elegyedünk. Maria Matejsovának hívják, Magda húgával és Janes öccsével együtt nyaralnak itt a nagybácsijuknál. Minden vakációban lerándulnak a szlovákiai Dol- ny Kubin járási székhelyről, ahol laknak. — Nagyon szeretjük Tótkomlóst. mert itt olyan kellemes a fürdés! Nálunk még nincs strand, a magas hegyek közt rohanó Árvafolyó vize meg még nyáron is hideg, brrr... — rázza meg magát é* kacagva tovább szaladna testvérkéivel, ha nem ütköznének ismét fürdőzőkbe. Kifelé menet halljuk az irodájában telefonáló Gyivicsán János fürdővezetőt, amint valakit telefonon át biztat: — Akkor is tessék csak jönni, a mi vizünk ivókúrára is kitűnő! Szíve szerint nem is tehet egyebet, mindenkit kedves szóval Invitál, aki csak jelentkezik. Senkinek sem mondhatja, hogy maholnap a szűk, hely miatt még ő is kiszorul kis birodalmából. Egyébként ő mondta nekünk, hogy nem lehet bővíteni, hiszen a fürdő bevétele fontosabb beruházásokra kell. Szerintünk itt a fürdőné' kellene egy kis erőteljes beruházás és akkor sok minden egyébrr bővebben jutna a községben! Huszár Rezső IDEGENFORGALOM 4 \ (Endrődi István rajza)
