Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)
1965-07-23 / 172. szám
1M5. július 33. 3 Péntek Jelentés a búzamezőről Látogatás Vári versenytársánál Kerékgyártó Károlyról, a Szarvasi Gépjavító Állomás koan- bájnosáról eddig jóformán semmit sem hallottunk, pedig tavaly ő volt a megye második legjobb kombájnosa. Mi van vele? Arat-e? A gépjavító állomásról Békés- szentandrásra küldtek. A falutól 6—8 kilométerre kövesút visz a Zalka Tsz 'kombájnszérűjéig. Egy idős férfi a második dűlőbe küld, ott vágják az árpát. A dűlőűt olyan, mint a dunántúli dombos vidék. Az aranysárga maggal megrakott pótkocsikkal itt bizony csak óvatosain lehet közlekedni. Egyik vontató jön, a másik megy, egy pedig a négy kombájn körül sündörög, várja a pillanatot a szem-tartály ürítésére. Az egyik vontatóétól tudom meg, hogy Kerékgyártó éppen hüsöl. A laposban egy árnyat adó fa alatt három-négy ember. Kerékgyártó fürdőnadrágban, törökülésben cigarettázik. Hátán ujjnyi vastag porréteg, arcát néhány napos szakáll fedi, mintha űrutazáson vett volna részt. Fáradtnak, megtörtnek látom. Néhány hónappal ezelőtt a Szarvasi Gépjavító Állomás adagolóbeállító műhelyében találkoztunk. Ott más körülmények voltak, mint itt, az árpatábla sarkán. A négy gép tőlünk 80— 100 méterre egymást követve arat. — Hányadik napja dolgoznak? — Július 15-én, éppen hetedik napja állítunk az őszi árpaba. Szerda estig, július 14-ig 18 vagon gabonát csépeltem. Hét nap alatt 18 vagon termés jelentős teljesítmény. Kerékgyártó Károlynak azonban a múlt évi eredménye alapján sok még a tartozása, de napi teljesítménye azt tanúsítja, sa az orosházi Várinak és a me- zőkovácsházi Gácsérnak. A kombájnosok aratása versenye tehat : még nyitott. Megnyugtató, hogy Kerékgyártó Károlyban él, buzog a becsvágy, hű akar maradni tavalyi eredményéhez. — Elégedett-e az ellátással? — A Zalka Tsz-ben nincs üzemi konyha. Az ébéde-t a faluból, az ímsz-ből hordják. Állítólag másfél adagot kapunk, ennek ellenére gyenge az ellátás. —Július 14-én mit ebededt? — Üres krumplilevesl és túrós tésztát. A levest még csak megettem, de a túrós tésztát nem. Savanyú volt. Bankó Mihályt, a Zalka Tsz főkönyvelőjét a tsz központjában találom. Elmondja, elégedettek a kombájnosok munkájával. Meglepődik, amikor a kombájnosok panaszát továbbítom. Az fmsz kisvendéglőjében Virág Károly üzletvezető a következőkkel fogad: — Több évem át arattam, voltam cséplőmunkás, tudom, hogy az az ebéd, amelyet innen visznek, a másfél adag ellenére sem kielégítő. Az üzletet köti a miniszteri rendelet, mely szerint egy adag menü előállításához 3,93 forint értéknél több nyersanyagot nem használhatok. Ennyi pénzből, de még ennek a másfélszereséből sem tudok olyan ellátást biztosítani, amilyen az aratóknak szükséges. Javasoltam a tsz-nek, hogy a kombájnosok ellátását vagy adag- étkeztetésből, vagy pedig két adag menüvel oldják meg. Az ellátás javítására július 15-ig újabb megállapodás nem jött létre. A termelőszövetkezet az frnsz-t okolja, az fmsz pedig ren- 1 deletekre hivatkozik. Ugyanakkor j Békésszentandrás határában még j abona várja a ' fáradságos munkájuk közben jobb ellátást érdemelnek. Dupsi Károly I több ezer vagon „ hogy méltó versenytár- ' komibájnosokat, akik ezzel a jelszóval: „Johnson napalmot küld nekik, mi a vérünket küldjük!” —, majd egy fiatalember javasolta, hogy alakítsanak a Vietcong támogatására amerikai dandárt, a harmincas évek vég in a sparyol szabadságharcban küzdő amerikai egyseg mintájára... A harmadik jellegzetessége ezeknek az egyre nagyobb tömegeket megmozgató diak-vi- táknak az, hogy ott a külpolitikai témák mellett ma már-már gyakoriak az amerikai négerek jogaiért síkraszálló, tehát belpolitikai felszólalások is. Csak mint mellékkörülményt említik meg a lapok, hogy ezeken a gyűléseken — például a Berkeley-egyetemen rendezett szabadtéri összejövetelen — „váltogatták egymást a szónoklatok, előadások, politikai szatírák és népdalok”, tehát, ahogy amerikai szóhasználattal mondják, a „tipikus baloldali rendezés nyomja rá bélyegét a gyűlésekre”. N agyon sokat mond az amerikai közvéleménykutatás legismertebb alakjának, George GaUupnak egyik cikke. Gallup írja: „Sok amerikai kételyeit juttatta kifejezésre az USA célkitűzéseinek megvalósíthatóságát illetően, noha az utóbbi néhány hónapban — legalábbis feltételesen — támogatta a kormány vietnami lépéseit.” S mintegy megmagyarázva e mondatot, összeállítást közöl egy konkrét kérdésről. A kérdés — különböző korú és foglalkozású amerikaiaknak tették fel — a következő volt: „Egyesek szerint a Vietnamért folytatott küzdelmet nem a csatatereken döntik el, hanem az ország lakosainak gondolkodásában. Egyetért-e ezzel a nézettel vagy sem?” A válasz: Egyetért 50 százalék, nem ért egyet 27 százalék, nincs véleménye: 23 százaléknak... Amikor a kormányzat már 100 000 körüli amerikai fegyverest küld Vietnamba, nehezen képzelhető el ennél határozottabb helytelenítése ennek a Gallup által megkérdezettek körében. A diák és értelmiségi körök a Gallup körkérdéseire adott válasznál is keményebb hangon beszélnek. Amikor a Johnson-kor- mány a diák-összejövetelekre elküldte a maga embereit, hogy „magyarázzák meg a Fehér Ház indokait”, egyáltalán nem volt ritka a „Mit hazudozik! Hallgasson!” — közbeszólás és egy diákokból álló menet olyan táblákat vitt a Fehér Ház előtti tüntetésen, amelynek ez volt a felirata: „Nem fantazmagóriákat, tényeket akarunk a vietnami helyzetről!” Az értelmiség körében megélénkült kritikai hangulatot csak kiegészíti és aláhúzza, hogy a demokrata pártban néhány hete látTéglával és szívvel Módis Sándor lapkihordó szomorú arccal, elkeseredetten álldogált a hírlaposztály vezetője előtt: — Nagy bajban vagyok, elvtársnő, — topogott zavartan — szeptember 1-ig be kell fejeznem a házam építését, mert különben bajba kerülök az OTP-vel, de nincs munkaerőre pénzem ... —Kitalálunk valamit, Módis elvtárs. .. Az elhangzott beszélgetés után a békéscsabai posta lapkézbesítői összedugták a fejüket, s egyszer csak megjelentek a Gyöngyösi utca 21 szám alatt. Jó szívvel, erős karokkal. Olyan erős karokkal, amilyen csak igazi közösség tagjainak lehet. Hírét vettük a Mó- dis-ház építőinek s megnéztük őket. segíteni akarása. Mellette Gécs Mihály ügyködik, aki pontosan ellentéte „Péter-atyának”: vékony, szikár, hallgatag ember. Ritkán szól, de olyan hatalmas villa* sarat hajít a talicskába, hogy az is belényög, aki nézi. Sokan nyüzsögnék itt a hírlaposztályról: felváltva kisebb-nagyobb csoportokban tizenhatan ügyködnek a ház építésének mielőbbi befejezésén. Villáról talicskába, talicskából villára, onnan a padlásra kerül a pelyvával kevert sár. Nem gyerekjáték még Szabó Eleknek sem föllemdíteni több mint két méter magasra a súlyos sarat. Pedig ereje teljében lévő szíj as, csontos arcú, horgasinú férfi. Nap feketítette arcán csorog az izzadta két gyerek is ott táblából. A kis Módis Éva mindössze 12 éves, de olyan könnyedén, szakértelemmel adogatja a cserepet apjának, mintha örök életében ezt csinálta volna. Félkézzel, mint holmi tálcát, emeli magasba a súlyos cserepet. A ház áll már. Utcaiközépről nézve messziről piroslik cserepes teteje, de a falakon belül sok munkát kíván még az épület. A padlás elkészítése, a helyiségek földjének keményre döngölése, a padozat és egyéb munkák befeje- zéise. nagy erőket kér még. A szeptember elseje gyorsan közeledik, minit a gyors röptű sólyom ... Módis Sándor mégis bízik, arcáról, amelybe a nyugtalanság vágott mély redőket. lassanként eltűnik a szomorúság. Érzi, hogy A száz ágra sütő napon már J szorgoskodnak a társadalmi munkások. Az 58 éves Fábián Pál, akit mellesleg „Péter-atyának” becéznek társai, a jól táplált emberek kedélyességével készíti a sarat, mezítláb, egy szál gatyában. Fénylő arcán, fején csorog az izzadtság. Bár látszik, nemigen szokta az ilyen nehéz munkát, hiányzó erejét pótolta munkatársán való j hatóan tömörül a liberálisnak l mondott szárny, mégpedig Robert j Kennedy, a meggyilkolt elnök testvéröccse mögött. (Robert Ken- j nedy mondta, hogy Johnson domi- j nikai agressziója több kommunistát szervezett Latin-Amerikában, mint a pártok több éves agitáció- ja...) Jókora túlzás lenne elfogadni ■ egyes amerikai lapok hangzatos állításait, amelyek már „a campusok forradalmáról” beszélnek, azaz az egyetemi diákság vitahangulatát forradalmi fellépésnek tekintik. És hasonló hiba volna túlbecsülni „azt” a jobboldalról megindult akciót is, amely éppen az értelmiségi körök erősödő, kiváló hangjára hivatkozva akarja még jobboldalibb pozíciókba szorítani Johnsont. Egyes lapok — túlozva — „kongresszusi lázadásról” írnak, például a lanság, inas kezén kidagadnak az erek. Persze, a barátság-izzadtság csöppjei azok olyanok, hogy nem csípik a szemet. — Jöhet a sár —lihegi s följebb tolja fején a fakó svájcisapkát. Gécs Mihály bácsi lába nehezen bír elrugaszkodni a csúszós-sáros talajtól, amikor nekifekszik a ku- bikostalicskának, de jön a sár. A házigazda családja megállás nélkül szorgoskodik. A felesége és -----------------------------------------*-----b arátai nem hagyják cserben. Tudja, hogy szeptember elsejére a lapkihordók vasárnapjaikon, a hétfői napokon lakhatóvá teszik ezt a házat, amelyhez a téglát, az anyagot ő adta. A segítséget, a szívvel erősített karokat pedig barátai, munkatársai. Szöveg: Ternyák Ferenc Fotó: Kocziszky László doni Economist már „Johnson elleni szárnytüzelést” emleget, amely „frontális ágyútűzzé változhat”. Ez mindenképpen felnagyítása az amerikai közvéleményben jelentkező bíráló hangoknak. Jlnnyi azonban bizonyos: nem- csak az Egyesült Államok halárain túlról jövő, és „veszélyes kontárkodást” emlegető hangokra kell egyre inkább válaszolni a Fehér Házban és környékén, hanem az országon belül elhangzó kiváló szavakra is. Gárdos Miklós | Kombájncsoportosítás az állami gazdaságokban Zsibók András, a Békés—Csöng- \ rás is hátráltatta az őszi árpa iád megyei Állami Gazdaságok j kombájnolását, igazgatója arról tájékoztatta szer- j Miután az állami gazdaságok jó kesztőségünket, hogy a Békés me- részében az őszi árpa betakaritá- gyében működő állami gazdaságok. sát befejezték, az igazgatóság úgy többségében befejezték az őszi ár- j határozott, hogy a körösi és a Topa aratását. Ezzel a munkával at viskesi Állami Gazdaságba kom- körösi és a Töviskesi Állami Gaz- [ bajnokai küldenek. A gépek áteső, tías ág ban az érés elhúzódása .miatt: portosítását befejezték, így némegkéstek, de a kötött talajon aj hány napon belül mindkét üzem hosszan tartó csapadékos időjá-1 teljesíti ősziárpa-aratási tervét.
