Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)
1965-07-22 / 171. szám
1Í8S. július 22. 3 Csütörtök Asszony a gép mellett A Hajtómű és Felvonőszerelvény Gyár békéscsabai üzemében második oklevelet elnyert szocialista brigád tagja Misztor György né. Revolver pádon dolgozik, éppen azt ellenőrzi, kifogástalan pontosságúak-e egy vasmag-mozgó- rész méretei. (Fotó: Malmos) A ledolgozott munkanapokat premizálják a szarvasi Dózsa Tsz-ben Mint a legtöbb szövetkezet, a szarvasi Dózsa sem dicsekedhet elegendő munkaerővel. Ezért I úgy határoztak, hogy a premizálás céljára biztosított összegből havonta jutal'mazzák azokat, akik rendszeresen kijárnak dolgozni. Az a szövetkezeti gazda, aki havonta 21 munkanapot dolgozik, minden teljesített munkaegységre 3, aki 23 munkanapot dolgozik, minden munkaegységre 5 forint jutalmat kap. Akik a hónapnak mind a 25 munkanapját szorgalmasan végigdolgozzák, azok 5 forint munkaegységenkénti jutalmon felül egy fizetett szabad napot kapnak. Ez a jutalmazási rendszer csak a növénytermesztőkre érvényes. Az állattenyésztésben az elért hozamok és súlygyarapodás után jutalmazzák a szövetkezeti gazdákat. vezetésének, egységének erősítése hasznos módja lehet a tsz előtt álló termelési feladatok megoldásának. Az üzemi feladatok megoldása, gyakorlati szervezése, a közös gazdaság élén állók feladata. Ebből következik: a járás szak- irányítása ne avatkozzék bele konkrétan a tsz munkaszervezésébe, hogy hol hány brigád legyen, s kik legyenek a brigád-, illetve a részlegvezetők. Ez üzemi feladat, a tsz választott szerveinek munkaterülete. Ehelyett a járás alakítson ki olyan légkört, amelyben a tsz választott szerveinek tevékenységét, a termelési feladatok szövetkezeti szintű megoldását segítheti, és csiszolhatja ezek munkamódszerét. Czövetkezeteink többségében a vezetésre sok segítés ráfér. Több tsz-elnök szinte állandóan igényli a járásiak készségét, segítő szándékát. Jóllehet ilyen helyzet csak azért alakulhatott ki, mert a járás több esetben — üzemen belül — a tsz-elnök és a vezető szakember helyett oldotta meg a feladatokat. Bár az is igaz, hogy szövetkezeti elnökeink, szakembereink, mivel a vezetés konkrét munkáját a járásiak kivették kezükből, a közösség előtt álló feladatok megvalósításáért minden esetben nem éreznek személyes felelősséget. De sok igazság van abban is, hogy szövetkezeti vezetőink egy része csak üzemi szinten gondolkozik. A népgazdaság előtt álló teendőkből nem érzi az őt illető részt, pontosan azért, mert a járásnál, városnál többségében „kiosztják” a népgazdaság igényét, bizonyos cikkek termesztésére, ahelyett, hogy megbeszélnék, ki mit vállal, mivel akarja segíteni a társadalmat. A vezetés helyes módszerének megválasztása nem könnyű sem egy járásban, sem egy szövetkezetben. Az ember, az azonos célért küzdő embercsoport céljainkhoz való megnyerése a legfontosabb. Mert az emberek sokfélék, így szinte mindenkihez külön-kü- lön kell meghatározni a módszert. A járás általában akkor jár el helyesen, ha a népgazdaság igényeit bizonyos termelvényekre megérteti a szövetkezetek vezetőivel, ha azok a népgazdaság szükségletének kielégítéséért egész éven át érzik a felelősséget és maradéktalanul váltják valóra az ezekkel kapcsolatos megállapodásokat. Ez. elsősorban a vezetés módszerbeni kérdése. árási szerveinknél leggyakrabban azzal követik el a hibát, hogy a szövetkezetek értésére adják a népgazdaság igényét, melyből bizonyos részt a járás Súlyos elemi károk után a csorvási Kossuth Tsz állattenyésztéséről és takarmánytermeléséről Tikkadtan állnak vagy hevernek a tehenek a tűző júliusi napon a katlan melegségű karámban. Csak nagy ritkán csapnak egyet-egyet lomha, szinte kábult mozdulattal a rájuk telepedő legyek után. Nincs széljárta, árnyas erdősávval szegélyezett legelője a csór vasi Kossuth Tsz-nek. Nincs semmilyen, egy talpalatnyi sem. Kazalból és zsákból etetik az állatokat S a 2400 hold földhöz viszonyítva elég szép számút: 85 tehenet, 100 anyakocát, 300 anyajuhot s ezek elég nagy szaporulatát. A szövetkezet ez évi áruértékesítési terve is jelentős: többek között 1100 hízott sertésre és 28 ezer csibére kötöttek szerződést. — Rendelkeznek-e a hizlalási, nevelési terv teljesítéséhez és az át telel tetéshez szükséges elegendő takarmánnyal? Ezzel a) kérdéssel kerestük fel a szövetkezet vezetőit most, az aratás elején, amikor még lehetőség van arra, hogy tarlóvetéssel legalább szálas, lédús takarmányból bőséges mennyiséget biztosítsanak. A válasz egyszerű lenne rövid igennel vagy nemmel. Azonban együtt ülünk az elnökkel, a párttitkárral, a főkönyvelővel és az állattenyésztővel, s a kérdésre differenciáltabb válaszokat kapunk. Vámolt a száj- és körömfájás Ivanics József elnök: Eddig még egyetlen évben sem sikerült any- nyi takarmányt termelni, ameny- nyire az állalállománynak szüksége lett volna. Kocsis László állattenyésztő: Igen, mert az állatállomány számát nem a megtermelhető takarmánymennyiséghez méretezte a szövetkezet. Jurás István párttitkár: Véleményem szerint azért voltunk kénytelenek eddig minden évben takarmányt vásárolni, mert a tagok nem voltak érdekeltté téve a termésátlag növelésében. A talajmunkát, a vetést és a növényápolást nem a többre való törekvés diktálta, hanem az. hogy „legyünk túl rajta”. Csak egy példát ennek az állításnak az igazolására: a háztáji kukorica holdanként 20— 24 mázsa morzsoltál termett mindig, a közös pedig legfeljebb 15 mázsát. Most már érdekeltek a tagok a többtermelésben s a közös kukoricából is igencsak 19 mázsa átlagot takarítunk be az idén. Ivanics József: Az anyagi érdekeltség hiánya mellett az alacsony termésátlagnak jelentős oka az is, hogy két, újabb és újabb gyárakat, üzemeket építő város között vagyunk. Vagyis kevés a munkaerő. A 2400 hold szántón mindösz- sze 76 növénytermesztő dolgozik. Kárpáti János főkönyvelő: Ha az idén minden a terv szerint sikerült volna, akkor is kellene takarmányt vásárolni. Ezt a gondot alaposan megtetézte az, hogy három nagy kárt okozó elemi csapás sújtotta szövetkezetünket. A száj- és körömfájás következtében elhullott 23 tehén, 30 növendék üsző és 240 bárány. A betegség miatt nem tudtunk értékesíteni 400 süldőt, 20 hízó marhát és 30 vemhes üszőt. Ez nemcsak a bevételt csökkentette, hanem jelentős többlettakarmány-fogyasztás- sal is járt. Elemi csapásnak számít a sok esőzés, de főleg a két héttel ezelőtti nagy jégverés... Jégeső csépelte ki az árpa egy részét Ivanics József: Igen, ez elég súlyos. A 100 hold tavaszi árpának 60 százalékát, a 220 hold őszi árpából pedig legalább 90 mázsát csépelt ki a jég. S ezt csak a tervezetthez viszonyítva számítjuk. A valóságban ugyanis több a kár, mert terven felülinek ígérkezett az árpatermés. Az az elgondolásunk most már, hogy az Állami Biztosítótól kapott kártérítési ősz- szeg teljes egészéért abraktakarmányt vásárolunk. Szénánk most annyi van, mint amennyi máskor két esztendőben összesen volt. Vagy 200 hold lucernát nem is kaszálunk meg többször, hanem meghagyjuk magfogásra. Annál is inkább, mert egy 100 holdas új telepítésű lucematáblánk nagyon jól beállt, s jó szénatermést ígér. Lédús takarmányunk is lesz elegendő. Ugyanis a 40 hold fő vetésű silókukorica mellé 40 holdba silót vetettünk őszi takarmány után is, most pedig 110 hold nap- raforgó-csalamádét az árpatarlóba. Kocsis László: Május elejétől bőségesen jutott zöldtakarmány a szarvasmarha-állománynak. Ahhoz képest, hogy a 85 tehén között több még a kiselejtezésre váló, gyenge termelésű, a fejési átlag 8,3 liter. Az idén 40 fiatallal frissítjük a tehénállományt s reméljük, hogy jövőre már nemcsak 8— 16 literes és nemcsak 28 tíz literen felüli tehenünk lesz. A kocaállományt is frissítjük harminccal. Bár a száz kocára nem lehet panasz, hiszen 14 az évi fialási átlag. Hozzálátlak a tervszerű állattenyésztéshez Ivanics József: Kocsis elvtársez év elején került szövetkezetünkbe, most már megkezdtük a tervszerű tenyésztői munkát, a törzskönyvi megfigyelést is. Az a célunk, hogy a takarmánytermelési lehetőségünkhöz mérten tartott állatállomány ne ráfizetéses, hanem a lehető legmagasabb termelőképességű legyen. Kárpáti József: Amint az eddigiekből látszik, nem egészen zökkenőmentes még nálunk a gazdálkodás. Ráadásul nagy elemi károk is értek bennünket. Ezek ellenére az ez évi féléves mérlegünk egy félmillióval többet mutat a tavalyi félévinél. Ez a bejelentés úgy hatott, mint a feketekávé egy jó és kevésbé ízlő falatokkal tarkított étkezés után. „Asztalt bontottunk” tehát és Kocsis Lászlóval körülsétáltunk a majorban. Az állatok tikkadtan álltak vagy hevertek a hét ágra tűző júliusi napon. Jövőre s aztán árnyasak lesznek már a karámok. A dűlők mentének fásítására érkezett 6000 nyárfasuháng- ból ugyanis Kocsis László „eltulajdonított” 600 darabot, s két-ké sort ültettek a karámok mellé. K. I. már le is bontott a tsz-re. Ilyenkor alakul ki az olyan légkör: itt a terv, tessék tsz-vezető, adj kellő tartalmat a járási elgondolásnak. Az alapos eszmecsere, a demokratizmus lényeges éltetője közös céljaink megközelítésének. Ahol a demokratizmust kirekesztik, az érdektelenség irányába tolják a dolgokat. Az irányítás hatékonyságának növelése, a körülmények mérlegelése, az emberek előkészítése a termelési célok teljesítésére elsősorban meggyőző munkát jelent. Ezt viszont csak a felelősség, az emberszeretet, a segítőkészség magas fokú ötvözete, izzása adhatja. Készül a békési duzzasztómű kiviteli terve Néhány évvel ezelőtt megyénk vezetői figyelmet érdemlő javaslatot tettek az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak: a Kettős-Körös békési szakaszára építsenek egy duzzasztóművet, amely előzetes számítások szerint ötezer hold művelés alatt álló területre juttat öntözővizet. Annak idején Dégen Imre, az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság vezetője is járt a helyszínen. Egy mérnök-kollektíva ez év áprilisára összeállította a békés, duzzasztómű beruházási programját, melyet 22 millió forintos költségfelhasználási kerettel az országos szervek jóvá is hagytak. Április óta a VIZITERV már a kivitelezési terveket készíti. Az építkezést a beruházási program alapján 1966 második felében kezdik el és 1969 első felére fejezik be. A próbaüzemelést 1969. május 31-re irányozták elő. \/ ezetőnek lenni, emberekkel bánni több a hivatali kötelességnél. Ez hivatás! A hivatás gyakorlása pedig sohasem volt összeegyeztethető az utasítgatás- sal. A hivatás, a hivatással élés többek között azt jelenti, hogy társadalmi céljainkhoz naponta újabb és újabb barátokat, elvtársakat nyerünk. Végső soron egy járási, városi szakirányító gárda akkor látja el jól feladatát, ha a mindennapos küzdelemben — a kisebb hibák ellen is — szorosra kovácsolják soraikat, ha a munkát hivatásuk szerint szervezik, és így szolgálják a szövetkezeti vezetők és családok boldogulását. Dupsi Káról) Közületek munkaerőigénye Nagy gyakorlattal rendelkező villanyszerelőket a megye területén változó munkahelyre, békéscsabai telephelyre 1 fő autóvillamossági szerelőt keres felvételre a Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat központi karbantartó üzeme. Békéscsaba, Kórház utca 1. (István-malom.) *0623 Az ÉM 44. 9Z. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munka helyekre — férfi és női segédmuuka sokat, valamint kubikosokat. Munka« szállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Taná< sigazolás és munka ruha szükséges. Jelentkezés: Boda pest V„ Kossuth Lajos tér 13—15, földszint. 205 Csongrád—Békés megyei MÉH Vállalat békéscsabai telepére (Sallai u. 6- szám) minőségi áruátvevőt, gyomai telepére (Kossuth utca 45 szám) árufelvásárlót keres. Feltételek: középis- | kólái vagy technikumi érettségi. 90634 A Derekegyházi Állami Gazdaság állattenyésztési szakmában tanulókat vesz fel, sertéstenyésztési szakon csak lányokat. Jelentkezni lehet írásban 1965. augusztus 4-ig Derekegyházán, j AG tanulófelügyelőnél. Bentlakást, i teljes ellátást, és a kollektívben elő- ■ írtakat biztosítjuk; nyolc általános is. ! kólái végzettség és orvosi alkalmas- | sági igazolás szükséges. 111369
