Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)
1965-07-20 / 169. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAP J A 1965. JÚLIUS 20., KEDD Ara 60 fillér XX. ÉVFOLYAM. 169. SZÁM Félévi számvetés Nehéz, sok megpróbáltatással teli fél évet hagytunk magunk mögött. A gátakon még nem is olyan régen tíz- és tízezrek erejüket megfeszítve dolgoztak, éjjelnappal őrködtek. Áldozatos munkájuk eredményes volt: elkerültük a nagyobb katasztrófát. Ezt a tényt semmiképpen sem hagyhatjuk figyelmen kívül, amikor a Központi Statisztikai Hivatalnak a népgazdaság 1965 első félévi fejlődéséről összeállított jelentését olvassuk. A száj. és körömfájás, majd az ár- és belvíz kellemetlen következményei nélkül ugyanis eredményeink nagyobbak lehettek volna, mint amilyenek. A sok csapás ellenére mégis jól alakult az ipari termelés, fejlődött a mezőgazdaság, a lakosság takarékbetét-állománya •pedig tetemesen gyarapodott. Az elmondottakat tények, számok bizonyítják. Az ipari termelés mintegy 6 százalékkal haladta meg az elmúlt év hasonló időszakáét. Elismerést érdemlő fegyvertény ez. Különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az idei tervben az első fél évre előirányzott növekedést az ipar egésze — annak ellenére, hogy az árvíz a termelésben és a szállításban előre nem látott fennakadásokat okozott — két százalékkal túlteljesítette. Nem mindegy azonban sohasem, hogy a termelés növekedésének. mi az elsődleges forrása. Különféle határozatok, rendeletek szabályozták és szigorították a létszámgazdálkodást. Ezeknek célja elsősorban a munkaerő helyes átcsoportosítása, a kapun belüli munkanélküliség felszámolása és nem utolsósorban a munka terme, lékenységének megfelelő ütemű növelése volt. Nos. amint a statisztikából kitűnik, megvolt ennek a haszna. A központi rendszabályok értelmében az első fél évben a tervnek megfelelően az állami iparban átlagosan foglalkoztatottak száma 8900-al, nem egészen egy százalékkal több volt, mint a korábbi esztendőkben. A termelés növelése tehát elsősorban a termelékenység emelésével valósulhatott meg. Ez volt az a nyilvánvaló lehetőség, amire megkülönböztetett gondot kellett fordítani. Az érre szentelt energia meg is hozta a. maga. gyümölcsét, hiszen az első fél évben az állami iparban a termelékenység mintegy 5 százalékkal, növekedett az elmúlt esztendő azonos időszakához képest. Nem kisebb eredményről van tehát szó, mint arról, hogy a fél évben a termelés növekedésének túlnyomd többsége a termelékenység fokozásából származott. Ez is bizonyítja, hogy az 1964 decemberi párthatározat, amelynek egyik sarkalatos pontja a munka termelékenységének növelése — reális es teljesíthető követelményeket alütotó az ipar elé. * A mezőgazdaság, bár sok kár és elemi csapás érte, biztatóan fejlődött. Ennek nemcsak az a magyarázata, hogy 1964 első fél évéhez képest az idén a szarvasmax- haállomány 4, a sertésállomány pedig 10 százalékkal növekedett, hanem az is, hogy az elmúlt fél évben lényegesen javult a műtrá- gyaellátas és gépesítés. Az év első hat hónapjában a mezőgazdasági üzemekben több új traktort, arató-cséplőgépet és más munkagépet helyeztek üzemibe. Azokon a területeken, ahol nem érte vízkár a vetéseket, jól fejlődtek a gabonafélék és általában gazdag termést ígérnek. Ám éppen az ár- és belvíz sújtotta területek kiesése miatt jobban kell most vigyázni minden szem termésre, mint bármikor. Az emberekről való fokozódó gondoskodás jelzi, hogy az elmúlt fél évben nyugdíj, táppénz, családi pótlék és egyéb címen 7 százalékkal nőttek 1964 első fél évéhez képest a kifizetések. Annyi gond és nem várt elemi csapás ellenére is bővült a társadalom gondoskodása. Ebből is meggyőződhetünk, hogy nem frázis „A legfőbb érték az ember!” — sokszor már talán elkopottnak tűnő jelszava. Ugyanakkor a társadalom iránti bizalmat fejezi ki az a tény, hogy fél év alatt 2,7 milliárd forinttal nőtt a takarékbetét-állomány. Ez azért azt is bizonyítja, hogy nem élünk olyan rosszul, ha ennyi pénzt megtakarítottunk. S miközben örömmel fogadjuk a jót, a termelésnek azokat az eredményeit, amelyek az elmúlt félévi fejlődést bizonyítják, nem feledkezhetünk meg az olyan kedvezőt, len tapasztalatokról sem, melyek ezt az időszakot végigkísérték. Ezek közül a jövő szempontjából a legtanulságosabb, hogy az ipar nem mindig abból és annyit termelt, amire a felhasználók igénye irányult. Ennek következménye pedig szinte magától értetődő: ha a termékek egy részére nincs vevő, akkor a készletek növekedjek. Ez úgyszólván nem kívánatos jelenség. Sem most, sem később. Az sem kedvező, hogy az exportra és a belkereskedelemnek átadott ipari termékek mennyisége kisebb arányban növekedett, mint az ipari termelés. Márpedig az 1964. évj párthatározat erre az évre az exporttermékek erőteljesebb növelését írta elő. Ennek azonban az elmúlt hat hónapban nem sikerült eleget tenni. Az esztendőből több mint öt hónap van hátra. Ezalatt sokat le. hét még javítani ott, ahol arra szükség van. Kell is, hiszen, csak úgy fejezhetjük be sikereden a második ötéves tervet és alapozhatjuk meg a következő tervidőszakot, ha okulunk az első fél év tanulságaiból. Podina Péter Losonczi Pál földművelésügyi miniszter megyénkben Tegnap, július 19-én kora reggel megyénkbe érkezett Losonczi Pál, a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány földművelésügyi minisztere. Losonczi elvtársat Klaukó Mátyás, a MSZMP Békés megyei Bizottságának első titkára, és Papp István, a megyei tanács vb elnöke fogadta. A délelőtti órákban Losonczi elvtársat megyénk vezetői tájékoztatták Békés megye mezőgazdaságáról, majd Supala Pálnak, az MSZMP Békés megyei Bizottága mezőgazdasági osztályvezetőjének kíséretében látogatást tettek az újkígyósi Aranykalász Termelőszövetkezetben és a mezőkovácsházi járás határában. Hatvanezer hold gabona került betakarításra Kombájnonként 5 vagyonos napi teljesítmény a mezőkovácsházi járásban MAI SZÁMUNKBÓL: A tamperei döntés <2—3. oldal) Négyszáznál több létesítmény a tsz-ekben _______ <3. oldal) E lúszik-e hatmillió a szennyvízen? » _______ <4. oldal) C sorvási story—hat részben ___________ ts. oldat) G yerek a borbélyszékben w. oldal) Tegnap, július 19-én délelőtt a járási és a városi tanács vb mezőgazdasági osztályai az aratási munkák helyzetétől jelentést küldtek a megyei mezőgazdasági osztályra. Az összesítés után Varga Lajos főagronómus a következőkről tájékoztatta szerkesztőségünket: Megyénkben az őszi árpa aratása, cséplése befejezéshez közeledik. A 45 ezer 869 hold ősziárpa- vetésböl július 17-ig csaknem 41 ezer holdat takarítottak be. A tavaszi árpa aratása szintén elkezdődött. A 14 227 hold megyei vetésterületből 1884 holdról került le a termény. A búza aratása a múlt hét második felében megyénk valamennyi termelőszövetkezetében elkezdődött. A 175 ezer 564 hold szövetkezeti vetésterületről a gépállomások és a termelő- szövetkezetek eddig 16 ezer 659 holdat arattak, illetve csépeltek. A kalászosok betakarításában — az érési időnek megfelelően — megyénk termelőszövetkezetei kedvező eredményt értek el- Július 17-ig csaknem 66 ezer holdról, a megye kalászos termő területének 26—28 százalékáról vágták le a termést. A megye határában 630 kombájn üzemel. Ezek többsége, mintegy 530. már a búzát aratja, csépeli. A borsó cséplése is elkezdődött. A mezőkovácsházi járás határában teljes üzem van a földeken. A múlt hét szombatjáig az őszi árpa aratását a járás egész területén — 8 ezer 315 holdon — befejezték. A Mezőkovácsházi Gépjavító Állomás kombájnosai 87-en figyelemre méltó teljesítményt ér. tek el. Fehér Miklós, a gépjavító állomás főagronómusa arról számolt be, hogy Oravecz János, a nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz- ben naponta 5 vagon magot csépel. Hasonlóan Gácsér Ferenc is, aki tavaly a megye legjobb kom- bájnos teljesítményét nyújtotta, naponta öt-öt és fél vagon szemes terményt küld a szérűre. Szabó György, a medgyesegyházi Béke Tsz-ben SZK-kombájnjával egy nap alatt 30 holdon szedte fel és csépelte el a Vindroverrai aratott gabonát. A kovácsházi járásban már felbúgtak a cséplőgépek is. A kézzel és az aratógéppel betakarított őszi árpát, valamint a búzát a ref-ko- vácsházi Dózsában, a kaszaperi Leninben, a mezökovácshází Üj Alkotmányban, a dombegyházi Petőfi Tsz-ben csépelik. Ismét felhőszakadás volt Orosházán Szombaton néhány perc alatt hatalmas, időnként 80 kilométer sebességű szél kerekedett és olyan felhőszakadás zúdult a városra, amire az elmúlt húsz esztendőben nem volt példa. A szinte függöny formájában lezúduló csapadék sík tengerré változtatta a főutcát, ahol néhány órával a zivatar elvonulása után is a gépkocsik tengelyéig ért a víz. A tövestül kidőlt fák több helyütt megrongálták a villanyvezetéket, így órákon át szünetelt az áramszolgáltatás. Csaknem negyedórán át galambtojás nagyságú jég esett, ami komoly károkat okozott a mezőgazdaságban és a gyümölcsösökben. r Épül a tésztagyár A Békéscsabai Konzervgyárban kiemeli beruházásként épül az ország legkorszerűbb tésztagyartő üzeme. Az építési ütemterv betartása a mostani hetekben különösen fontos, mert augusztus elején érkeznek meg az olasz gyártmányú gépi berendezés első egységei, amelyeket az új üzemrészben állítanak fel. Kovács János falazóbrigádja folyamatos száz százalékon felüli teljesítménnyel dolgozik, hogy időben elkészüljenek a kőművesmunkák. (Fotó: Malmos)
