Békés Megyei Népújság, 1965. július (20. évfolyam, 153-177. szám)

1965-07-15 / 165. szám

I 1965. július 15. Csütörtök A vizsgálat legyen alapos A gazdasági munka segítésé­nek egyik fontos módszere az ellenőrzés. Serkentője ez a sóik köntösben jelentkező fogyatékossá­gok gyomlálásának, emeltyűje a gazdasági munka színvonalának. Az ellenőrzés végeredményben nem más, mint állandó figyelem­mel kísérése annak, hogy a ránk háruló teendőkből mit és hogyan valósítunk meg, milyen tenniva­lókkal vagyunk enyhén szólva „rossz viszonyban”, és végül konk­lúzióképpen: mit kell tennünk, hogy egyenesbe kerüljünk a mun­ka minden vonatkozásában. Ha az ellenőrzés hibásan méri fel a valóságos helyzetet, óhatat­lanul rossz következtetések szü­letnek ebből. Éppen ezért a vizs­gálódásoknak, a gazdasági mun­ka elemzésének az adott terme­lőegységben alaposnak, megfon­toltnak, körültekintőnek kell len­nie, hogy a lehetőségekhez mérten az objektív valóság alapján lehes­sen levonni megállapításaiból a szükséges intézkedéseket. ostanában, különösen a de­* ’ cemberi párthatározat óta, sok hasznos vizsgálatot ejtenek a különböző társadalmi szervek, hogy segítsék előmozdítani a gaz­dasági munkát, megvalósulni a decemberi határozatot. Ezek az el. lenőrzések felderítik a mutatkozó fogyatékosságokat, fényt vetnek sok fonákságra, szabálytalanság­ra, melyek azelőtt mint termé­szetszerű jelenségek kísérték az irányító munkát és nem szúrtak szemet az adott termelőegység ve. zetőinek. A természetszerű azon­ban inkább az, hogy minden sza­bálytalanságra, „elcsúszásra” va­ló lehetőség megszűnjön a vállala­toknál s a szigorú terv-, bizonylati és munkafegyelem alapján gör­düljön mindenütt a munka. Eh­hez adtak eddig is nagy segítséget a társadalmi ellenőrzések, s ad­nak a továbbiakban is. Hír te lené­ben egy tucatra való példát lehet­ne felsorolni a termelőszövetkeze­tektől, a megyei vállalatok dolga­ival foglalkozó vizsgálati jegyző­könyvekből arra, hogy a feltárt hiányosságok miként segítették a gazdasági munkát, pontosabban, e megállapításokból leszűrt tanul­ságok, s azok alkalmazása hogyan lendítette előre a termelést. Csak egy példát a sok közül. A megyei víz- és csatornamű vállalatnál végzett ez év februári ellenőrzés a tervfegyelem súlyos megsértésé­ről adott akkor számot. Fél év után elmondhatjuk, hogy volt fo­ganatja a fogyaték'össágok' részle­tes feltárásának. Ez abban jelent­kezik, hogy a vállalat 137 száza­lékra teljesítette féléves tervét. i A kad azonban olyan eset is, amikor a bolhát elefántra fújja fel egy-egy vizsgálati jegy­zőkönyv. Ez főként abból szárma­zik, hogy akik vizsgálják az .adott munkaterületet, csak a hibák után kutatnak s emellett elfelejtik mér­legre tenni az eredményeket. A hiányosságok azonban egy válla­lat vagy szövetkezet árnyékos ol­daláról adnak csak képet, ez pe­dig nem a teljes kép. Nem arról van szó, hogy az ellenőrzés min­denütt kimutassa: a meglévő fo­gyatékosságok mellett X vállalat ilyen és ilyen nagyszerű eredmé­nyekkel büszkélkedik. De arról, hogy ezeknek az eredményeknek még leiratlanul is ott kell szere­pelniük az általános megállapítá­sok végkövetkeztetéseiben. Nemrégiben vizsgálták a megye egyik jelentős szövetkezetének munkáját. Az ellenőrzés sok kisebb-nagyobb szabálytalanságot tárt fel. Ezek a szabálytalan­ságok mégsem 1 indokolják azt a végkövetkeztetést, amelyet a vizs. gálati jegyzőkönyv tesz. E meg­állapítás alapján ugyanis az illető szövetkezet vezetősége „nem ké­pes arra, hogy egy ilyen szerte­ágazó és egész Békés megye terü­letén működő vállalatot vezetni, irányítani és ellenőrizni tudjon’. A kétségtelenül fennálló fogyaté­kosságok ellenére pedig ez a veze. tőség fejlesztette erőssé, évről év­re gazdaságosabban termelővé a korábban veszteséges szövetkeze­tét, s ez a vezetőség irányítja most is a különböző részlegek munká­ját, bár a jegyzőkönyv szerint ez áll: „Hogy a szövetkezet mégis ele. get tudott tenni annak a feladat­nak, melyért létrehozták, azt annak köszönheti, hogy jó képességű és megfelelő szakmai tudással ren­delkező dolgozói vannak’’. Ez igaz, de jó irányítás és munkaszerve­zés nélkül vajon el tudtak-e vol­na érni ilyen eredményeket? t pedig, hogy a jelenlegi ve­zetők nem alkalmasak az irányításra, tárgyi tévedésekkel fűszerezve, politikailag is helytele­nül ítélik meg a jegyzőkönyv szer­kesztői. Azt írják ugyanis: ^Meg­állapításunkat alátámasztjuk az­zal, hogy a szövetkezet elnökének tanult mestersége fodrász, a tér­A Segítséget várnak a HISZÖV-től A Szarvasi Háziipari Szövetke. zetben jelentős számban Csökkent munkaképességűek dolgoznak. A keresetük biztosítja a megélheté­süket, így nem szorulnak a társa­dalom segítségére. A szövetkezet meglehetősen nagy költséggel ter­vezőket is foglalkoztat, hogy min­dig új és új árucikkekkel megren­delést tudjon szerezni. Ebben az évben azonban az új cikkek iránt olyan nagy volt az igény, hogy je. lentős eltolódás következett be a terv szerinti és a valóságos cikk­csoportok készítésében, mégpedig a munkaigényesebb árufélék irá­nyában. Így aztán több munkabért fizettek ki és fennáll annak a ve- welye, hogy már augusztus, szep­tember hónapokban elfogy a bér­alap. Túry Miklós, a szövetkezet fő­könyvelője tájékoztatása szerint a vezetőség tervmódosítást kért a HISZÖV-től, amire azonban vá­lasz még nem érkezett. A remé­nyük megvan rá, mert az alap­szabály szerint a csökkent mun­kaképességű dolgozókat foglalkoz­tató szövetkezetekre a bórkötött- ségek nem vonatkoznak, ezek el­látottságát elsőrendűen biztosítani kel. Éppen ezért egyelőre nem is türelmetlenkednek. De azért meg­nyugtató lenne, ha a HISZÖV mi­előbb eleget tenne a vezetőség ké­résének. —pb— melést gyakorlatilag irányító mű­szaki i'ezétő mestersége mozigé­pész (nem mozigépész, hanem moziüzemvezetői képesítése van! — szerk.), a termelési osztályveze­tő mestersége ugyancsak fodrász és egyéb műszaki, és általános szervezési képzettségük nincsen". Nem pontosak ezek a meg­állapítások, mert az elnök — aki egyébként a Helyiipar Kiváló Dol­gozója jelvénnyel, tíz országos szakmai elsőséget bizonyító okle­véllel, 33 éves szakmai, több éves vezetői gyakorlattal, háromhóna­pos bentlakásos elnökképző iskolá­val, négyéves ügyviteli tanfo­lyammal rendelkezik — nyilván nem lehet híján a szervezőké, pességnek sem. amint ezt a részle. gek jó munkája is bizonyítja. A nagyobb hiba azonban a fenti megállapításban elvi tévedé­sen alapszik, hiszen nem mást mond a jegyzőkönyv, mint azty hogy azért nem képesek ezek a vezetők irányítani, mert mester­ségük fodrász, mozigépész stb. volt és egyéb műszaki s általános képzettségük sincsen. Kár, hogy nem javasolták: vajon milyen mesterségű ember lenne megfele­lőbb ezekre a posztokra? Uelytelen, túlzó megállapítá­11 sokat, végkövetkeztetéseket levonó ellenőrzés dezorganizálóan hat az illető szerv belső életére, s nem is segítheti a kívánt módon a fogyatékosságok megszüntetését. Az ilyen adatokat tartalmazó jegyzőkönyvek még az egyébként helytálló megállapításaiba is bele­kapaszkodik az emberi gyarlóság, mondván: annyira igaz az is, miqt a többi. Ezért az ellenőrzésnek — bár ezt is tévedni tudó emberek végzik — szigorúan ragaszkodni szükséges a tényékhez, ezt sok ol­dalról kell megvizsgálnia, hogy va­lóban hathatós eszköze legyen minden esetben a gazdasági mun. ka segítésének. Varga Dezső Elítélték az orosházi galeri tagjait Két vádlott ötévi szabadságvesztést „kapott” Tegnap déletőtt hirdetett ítéle­tet az orosházi járásbíróság egy tizennégy tagú galeri ügyében. 1964 júniusától október 3-ig 14 tagú, fiatalokból álló csoport za­varta és zaklatta a város, sőt Bu­dapest egyes részeinek közrendjét is. Az ítéletet a bíróság folytató­lagos- és együttes garázdaság, bűnszövetkezetben elkövetett tár­sadalmi tulajdon elleni lopás, töb­bek állal azonos alkalommal elkö­vetett nemi közösülés és egyéb bűncselekmények miatt mondta ki. Ennek alapján — bűn- cselekményekhez mérten — Di- mák Sándort 5 évi szabadságvesz­tésre, Kiss Lajost ugyancsak 5 évj szabadságvesztésre. Béres Lászlót 4 évi, Deák Sándort 3, M. J. fiatalkorút 1 évi, R. L. fia­talkorút 11 hónapi, H. S. fiatalko­rút 10 hónapi, Kiss Istvánt 10 hó­napi, Z. B. fiatalkorút 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Dimá. kot és Kiss Lajost 5 évre, De­ák Sándort és Béres Lászlót 4 évre eltiltotta a bíróság a köz­ügyek gyakorlásától. A bűncselekmények elkövetésé­ben részt vevő Berki Elemér Orosházáról elkerült ózdi lakost 6 hónapi, Deme Pál ugyancsak Orosházáról elkerült budapesti lakost 8 hónapi javító-nevelő mun­kára ítélték. Ezenkívül két fiatal­korút, O. J.-t és D. J.-t, valamint Kovács Tibort pénzbírságra ítélte az orosházi járásbíróság. Az elítéltek egy része enyhíté­sért fellebbezett. Egy hónap alatt 13 gépkocsival 68 ezer kilométer utat tettek meg A Konzervipari Szállítási Vál­lalat (KOHUSZ) békéscsabai gará­zsa a Békéscsabai Konzervgyár fuvarigényeit elégíti ki. A garázs dolgozói júniusban — a borsósze­zon kezdete után — 13 gépkocsival 68 ezer kilométer utat tettele meg. A vállalat az országban levő 7 hasonló üzem eredményét ne­gyedévenként értékeli. Az elbírá­lásnál számításba veszi a kocsi­állást, a kocsikihasználást, a belső rendet és a balesetek számát. Ezek alapján a békéscsabaiak háromne­gyedév alatt kétszer lettek elsők, egyszer pedig másodikok. Érdemes megjegyezni, hogy 1964-ben és 19G5-ben baleset nem fordult elő, fegyelmi eljárást pedig senki ellen nem kellett indítani. A jó szál­lítási eredményt jelentősen előse­gítette a konzervgyár tervszerű munkája. A garázs dolgozói tavaly társa­dalmi munkában egy 7x12 méteres gépkocsimosó placcot építettek. A vizet villanymotorral az üzem melletti csatornából biztosítják. Az idén tavasszal KRESZ-kertet létesítettek, amit oktatási célokra használnak. Ugyancsak ebben az évben — saját erőből — elkészült egy elektromos próbapad is, ami igen hasznos segítséget nyújt a munkához. Rekordforgalom a békéscsabai vetőmagboltban Az idén minden korábbi év for­galmát felülmúló szezont bonyo­lít le a békéscsabai vetőmagbolt. A mezőgazdaságban gyakori növénybetegségek következtében naponta 6—8 ezer forint értékű növényvédőszert adnak el a la­kosságnak és ugyancsak sok ezer forintos rendeléseit elégítik ki a termelőszövetkezeteknek. Csupán a permetezésre és rovarirtásra használt DDT-porból egy-másfél mázsát adnak el naponta. Igen so­kat vásárolnak az őszi másodvelé- sekhez szükséges aprómagvakból is. Gergely Mihály: IDEGENEK Regény 30. — Fiatalember, maga elme­het. Köszönöm. Csak arra ké" rém, senkinek se szóljon az eset­ről! — A kis ember Bumberá- hoz fordult. — Most pedig mu­tasd meg a beteged szobáját! A nyomozó negyedóra múlva eltávozott, és csak délután fél négykor jelent meg ismét, hogy Hájért kihallgassa. A fiút -nem hívatta még egy­szer, de az a kihallgatottak sor­rendjéből is sok mindenre kö­vetkeztetett. ötkor benézett hozzá a fodrászüzletből hazafe­lé tartó Szöszi, és meghívta ma­gához. Nem nagy kedvvel, de megígérte, este elmegy hozzá­juk. Fél hat után lesétált a villany- rendőrig, a kirakatokat és a járókelőket nézegette, s vissza­felé a színház közönségszervező irodájának ablakaiba kifüggesz­tett felvételeket a nagyszínház és a kamaraszínház darabjaiból. Sokáig sétált, öntudatlanul is azért húzta az időt, hátha össze­szalad Borával. A Züzünél tör­téntek óta nem találkoztak, a lány kerülte őt, eredménytelen próbálkozott. s két napja cserkészéssel A csöngetésre Szöszi nyitott ajtót, egyenesen a szobájába ve­zette. A fiú kíváncsian nézett körül. A szoba cseh garnitúrával volt berendezve. Nem volt ben­ne semmi zsúfoltság, a modern, nyers színű bútort gusztusosán egészítették ki kis szőnyegek, rézkarcok, hangulatlámpák és a lemezjátszós rádió. A fiúnak tetszett a lakás. Esztétikai érzéké elég fejletlen volt, de a szobán megérezte a hozzáértő ízlést. Szöszi elégedett volt a- hatás­sal. Még mindig szótlanul mére­gették egymást. Aztán Szöszi egy alacsony szekrényből italt vett elő, konyakot töltött, poha­rát a fiúéhoz koccintotta. — Szia! — mondta, s mandula­metszésű szemével megcsipkedte a fiú merev arcát. — Fáj még a kezed? A fiú a bárszekrény mellett állt, tartásában még most is volt va­lami görcsösség, A lány kérdé­sére némán ingatta a fejét. — És voltál orvosnál? — Nem. — Mutasd, akikor átkötöm, mert elgennyesedik! — Szöszi hozzáértően szedte le az angol­tapaszt, valami zsiradékfélével bekente a sebet. Óvatosan kene- gette, közben kíváncsian felpil­lantott a fiúra. — Nem fáj, ha hozzáérek? — Nem. — Remekül csináltad tegnap. Bajnok egyből kisfiú lett! — Leragasztotta a sebet. — Rajtad kívül még senki se merte meg­tenni! — Semmi az egész — mond­ta a fiú, egykedvűen megvonta a vállát. Már nem gondolt a szállodai kellemetlen epizódra, Hájer pimaszkodására, mégsem tudott feloldódni a lány mellett. Megint ittak, majd a lány föltett egy lemezt és táncoltak. Szöszi karját a nyakára fonta, szorosan hozzásimult és megcsó­kolta. De a fiú nemsokára kedvet­lenül abbahagyta a táncot. A le­mezjátszóhoz ment, rágyújtott, a rádióra könyökölt. A lány beletúrt zilált üstökébe. — Nem szereted előtte a já­tékot? — S választ sem várva vetkőzni kezdett, közben a fiúra nézett.' Az mozdulatlanul állt. Tulaj­donképpen kívánta a lányt, de a

Next

/
Thumbnails
Contents