Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-13 / 138. szám

IMS. június IS. 1 Vasárnap Kozmetikai tanácsadás A békéscsabai ILLATSZ ER B O LT B A N június 15-én és 16-án. mikoris a kozmetikai gyár kozmetikusa a hozzáfordulóknak díjtalan tanáccsal szolgái. Szeretettel várjuk az érdeklődőket. Érettségi előtt gyorsan telnek a napok. Az első tétel kihúzásáig még sokat lehet tanulni. Fáj a fogunk Nem emlékszem, melyik újság­ban, de olvastam, hogy egyre több ember keresi fel — még akkor is, ha fél — a fogorvost. Fáj a fo­gunk. A napokban megállítottak az utcán és arra panaszkodtak is­merőseim, hogy túl sokáig kell várniuk, míg a fogpótlás elkészül. Más pedig a rendelő zsúfoltságára panaszkodott. Mi az igazság? A számok bizonyítanak Nagyon ritkán esik szó arról a juttatásról, amely nem szerepel a fizetési borítékban. Így sokan elfelejtkeznek arról is, hogy a gyógyszertálban kapott gyógysze­rért csaik névleges árat fizetnek és bár a körzeti rendelőben hosszú a várakozási idő, az mégsem kerül pénzbe. Azaz csak az államnak. Nézzük a számokat. Megyénkben az SZTK 1960-ban csak fogpótlás­ra 377 427 Ft-ot fizetett ki. 1961-ben 310 526, 1962-ben 517 226, 1963-ban 429 012 és végül 1964-ben 530 282 forintót. Ez több mint kétmillió forint. Ha ehhez hozzászámítom azt az adatot is, hogy minden egyes beteg, aki Békéscsabán be­lép a fogászati rendelőbe, s ott bármilyen szolgáltatást js vesz igénybe, mindjárt tíz forintjába van az államnak. Dr. Molnár János, a fogászati rendelőintézet főorvosa kérdésefn- re a következőket válaszolta: — Valóban sokat kell várni ak­kor, ha a beteg a foghúzás után nem jelentkezik, hanem csak he­tek múlva, mert így is a jelent­kezéstől, kezdve hat hét a várako­zási idő'. Ez azért van, mert egy- egy betegre 20—30 percet fordí­tunk, — Kevés az orvos? — Azt hiszem, már .ezt sem le­het mondani, hiszen a kórábbi évekhez viszonyítva, mikor csák négyen voltunk,, ma hatan látjuk el a rendelést. A betegek saját tapasztalatukból tudják, hogy akár foghúzáshoz, akár töméshez idő kell. És az idő mégiscsak pénz. Különösen akkor az, ha az kiesik a terme­lésből, ha csökkent 'bért kap a dol­gozó, pénz így is, pénz úgy is. Mi hát a megoldás? Körzeti rendelők? Békéscsaba orvosi ellátása a je­lenlegi helyzetben szinte megol­dottnak látszik, azaz két súlyos gond nyomja az illetékeseket. Az egyik: a város legnagyobb kerülete Jamina. Az ottlakók kör­zeti ellátása mindaddig nem lesz megoldva, míg ott fel nem épül a rendelő. Ez az ügy pedig évek óta húzódik. Márpedig felépítése fon­tos, hisz a lakosság igénye jogos. Ebben a körzetben két fogorvost lehetne alkalmazni, amely bizo­nyára nagy segítséget jelentene a város ellátásában és tehermente­sítené a jelenlegi rendelőintézetet. A másik: korábban született egy határozat, hogy a 3500 főt foglal­koztató üzemek üzemorvost állít­hatnak be. Az üzemorvosok beal­Orvostörténeti múzeum nyílik Budapesten Semmelweis halálának 100. évfordulóján Apród utca 1—3. Semmelweis Ignác szülőháza. A nagy tudós ha­lálának századik évfordulóján, au­gusztus 13-án, . a megfiatalított külsejű öreg házban orvostörté­neti múzeum nyitja meg kapuját a közönség előtt. A kapun át a kertbe lépőt a szemközti falon felirat, előtte szo­bor fogadja. Semmelweis sokat hányatott földi maradványait ez­után a felirat mögötti falrész őr­zi. A nagy tudós életművének pe­dig a kolumbárium előtt felállí­tott szobor,- Borsos Miklós szob­rászművész ..Anya" című alkotása állít emléket. A szülőház, a múzeum egyik, helyisége Sefnmelweis-relikviákat! tár a látogatók élé. Egykori dd- i gozószobájának eredeti bútorai,! köztük íróasztala kerülnek itt lei- j állításra, úgyszintén a nagy tu-' dósról és szüleiről készült fest­mények. Az emeletes, sok szobás ház más helyiségei magyarországi orvostör-! téneti dokumentumokat mulatnak majd be a látogatóknak. A mú­zeum egyik érdekességének ígér­kezik az egykori Király utcai Gö- möry. később Török-patika 1819- ben készült, ma már iparművésze­ti műemléknek számító berende­zése. A patikaberendezés történel­mi és irodalmi tekintetben is ku­riózum: re^eptfiókjainak feliratai Kossuth Lajos és Petőfi Sándor nevét is őrzik, tanúsítva, hogy gyógyszereiket e patikában készít, tették el. A muzeális gyógyszertár külön­ben állandó patikaedény kiállítás­nak nyújt majd keretet, amely­nek legrégibb darabja 1324-ből származik. Megtekinthető lesz a múzeumban a többi között a ma­gyarországi orvostörténeti kóöex- és könyvgyűjtemény számos érté­kes példánya is, köztük mindaz a magyar és idegen nyelvű kódex, amely Semmelweis munkásságát tárgyalja. 1 lítása dicséretes módon több he­lyen megoldódott. Azonban > az üzemorvosi rendelés szakosítása ugyancsak nem ■ elképzelhetetlen. Sőt hisszük, hogy a' konzervgyár, a ruhagyár, a kötöttárugyár, a Barnevál, a téglagyár dolgozói szí­vesen vennék, ha bizonyos szak- rendelésieket is igénybe vehetné­nek üzemorvosi rendelőjükben. Bizonyára e kérdés megoldásá­nak forintkihatása is van, hogy e csúnya szót használjuk. És talán a „keretek” is szabottak, de a la­kosság jobb ellátása nem csupán a keretek nagyságán múlik. Miért romlik a fogunk? Békéscsabán 1962-ben 37 702 be­teg. 1963-ban 38 575, 1964-ben 42 078 beteg kereste fel a fogászati rendelést! Az ez évi statisztika pe­dig azt bizonyítja, hogy ebben az évben elérjük az 50 ezer főt, ami már majnem azt jelenti, hogy Bé­késcsaba minden egyes lakója leg­alább egyszer volt fogorvosnál. — Mi okozza a fogak romlását? — Világjelenség — válaszolja Molnár János rendelőintézeti fő­orvos. — Az északi államokban ez a jelenség még fokozottabban je­lentkezik és ez összefügg a táplál­kozássá], az emberi test adottsá­gaival. Túlon-túl sok szénhidrátot fogyasztunk, ezek pedig elősegítik a fogak szuvasodását. A fogorvos által adott válasz tehát világos. Azonban néhány kérdés a foghúzástól fél ők szá­mára még mindig nyitott marad. A magyar ipar nem tart lépést a követelményekkel, mert a jelen­leg forgalomba hozott fogkefék például inkább bosszúságot, mint örömet okoznak. Hull a szőrük, a nylonkefék pedig ráadásul ‘ még egészségtelenek is. Nem sok dicsé­retet mondhatunk a fogkrémekről sem. Néhánynak az íze szinte él­vezhetetlen. Arról nem is beszél­ve, hogy nehezen jönnek ki a “tu­busból. könnyen beszáradnak. Fáj a fogunk. Bizonyára sokszor hallható a jajgatás, sokszor ka­punk idegesen az arcunkhoz. S ilyenkor csak egy valaki segít, a fogorvos. (Dóczi) Fortuna istenasszony Nagyszénáson A lottó 24. játékhetét me­gyénkben Nagyszénáson ren­dezték meg. Az első szerencsés nyerőszámot Böhner István nagyszénási MESZÖV-dolgozó húzta ki és mutatta fel a közön­ségnek. A jelenlevők izgatottan terítették maguk elé a lottószel­vényeket, vajon kinek sikerült éppen a 68-as kockába „rajzol­ni“ az x-et. Az utolsó nyerő­számot Baranyai Lászlóné húz­ta ki. Hogv kit „csókolt meg“ igazán Fortuna istenasszonya, arról a lottószelvények beszél­nek. :OCOCOOOOOCOOCOQCM300QQOQOOeOQQOQQOGOűaOCX!QOOOOOe Modern kincskeresők Hajók a tenger mélyén Leonard Thompson kapitány és fivére a bahamai kormány enge­délyével évek óta kutatja a Ba- hama-szigetek környékét, hogy a tengerbe süllyesztett kincseket ta­láljon. Sikerült is Abaco-sziget környékén felfedezniük egy XVII. századi spanyol zászlóshajót, ame­lyen áliitólag egy tengernagy ve­zette flottáját Dél-Amerikából Spanyolországba. A hajón ezüst­érméket és ágyúkat találtak. Az egyik kiemelt ágyú több mint két tonna súlyú. A fivérek a kincskeresés céljá­ra különlegesen felszerelt moto­ros hajókkal járják a vizet. Elő­zőleg alapos kutatásokat folytat­nak spanyol és angol levéltárak­ban a bahamai vizekben elsüly- lyedt hajók után. Már 1952-ben si­került Abaco környékén egy régi hajót találniuk, amelyen 1652-ből való ezüstrudakat, a spanyol ki- i rályi ház tulajdonát szállították. 90196 ha az idő engedi még a Körös parton is. (Fotó: Jermendi)

Next

/
Thumbnails
Contents