Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-10 / 135. szám

1865. június 10, 4 Csütörtök •Iáik Díszbemutató A május 30-1 megyei úttörő kulturális seregszemle után júni­us 6-án, vasárnap rendezték meg a békéscsabai KISZ-táborban a seregszemlén legjobb eredményt elért úttörők díszbemutatóját. Különösen sikeres volt a bucsai általános iskola úttörőcsapata nép­tánc-együttesének, az orosházi III.-as, valamint a békéscsabai II.-es számú iskola úttörőcsapata kamarakórusának és a békéscsa­bai városi úttörő vonószenekar­nak a fellépése. Mindhárom cso­portnak csillebérci táborozás a jutalma, s ugyanezt kapta Papp Imre dévavánvai ci teraszól ista is. Megyénkből összesen 50 úttörő táborozhat jutalomként Csillebér­cen. Gárdái Judit, a békéscsabai VlII.-as számú általános isko­la kisdobosa, a kis prózamon­dó. , Nagy tapsot kapott a díszbemutatón a nagyszénás! általános iskola úttörőcsapatának kumarukórusa. A bucsai népitánc-együttes szorgalma, jó felkészültsége meg ' hozta eredményét. Csillebérci táborozás a jutalma a Fejes Antal zeneiskolai ta­nár vssesue békéMggM&i városi úttörő vonószenekarnak. Fotó: Kocziszky Amit a VIT-ről tudni kell Százmillió fiatalt tömörít a DÍVSZ Augusztusban kerül sor a IX. Világifjúsági Találkozóra első íz­ben Afrikában. Algírban. Békés megyét hat küldött képviseli. Gondolatban azonban a megye egész ifjúsága ott lesz. Noha az esemény jelentőségével mindenki tisztában van, mégis sokan akad­nak olyanok, akiket, ha egy Ki mit tud?-on vagy bármely más al­kalommal megkérdeznének arról, hogy mikor es milyen módon ve­tődött fel először a VIT gondola­ta és hol, mely városokban tar­tották meg az eddigi nyolc talál­kozót, nem biztos, hogy maradék­talanul válaszolni tudnának. Ne­kik kívánunk segíteni ezzel a kis tájékoztatóval. A második világégés befejezése után. a hatalmas pusztulás láttán igen-igen sok felnőtt és fiatal megértette, hogy a népeket egy­máshoz közelhozó, építő, alkotó béke érdekében minden földrész, minden ország népének, lányai­nak, fiainak össze kell fognia faj­ira. íelekezetre, világnézetre való létein tét nélkül. — Az volt a kér­dés, hogy miként lehetne a kü­lönböző nyelvűek, pártúaik, felfo­gásnak millió« tömegeit felrázni és a béke ügyének a szolgálatába állítani? Ilyen gondolatfelvetés alapján született meg és támadt életre a világ békemozgalma és annak ré­szeként a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség, a DÍVSZ, mely Az Orosházi Petőfi Művelődési Ház évekkel ezelőtt megkezdte kulturális munkáját a város szo­cialista brigádjainál. Még nem nagyon dicsekednek eredmé­nyekkel, hosszú és küzdelmes te­vékenység ez, de már elérték azt, hogy a brigádok meghívják őket gyűléseikre, összejöveteleikre, s lassan a kultúrház népművelő munkája is helyet kap a megtisz­telő cím tulajdonosainál. Most nagyarányú munka folyik az összes demokratikus ifjúsági szervezeteknek 1945. október—no­vemberi londoni világkonferenci­áján létrehozott nemzetközi szö­vetsége. A DÍVSZ a békéért, a de­mokráciáért, a nemzeti független­ségért és az ifjúság jobb életkö­rülményeiért folytatott közös harcra tömöríti a demokratikus fiatalokat'. A VIT, a Világifjúsági Találkozó a DÍVSZ egy vagy több évenként ismétlődő látványos se­regszemléje, mely kitűnő alka­lom arra, hogy a világ demokra­tikus fiatalságának legjobb kép­viselői közelebbről is megismer­hessék egymást és hazájukba tér­ve még erőteljesebb küzdelemre buzdíthassák társaikat az embe­riség közös nagy ügye, a béke ér­dekében. A VIT is kitűnő alkalom arra, hogy mind tisztábbá válhassék a A szabadkígyósi mezőgazda- sági technikum tangazdasága az idén 315 hold kertészetet ala­kított ki, amelyből 225 hold ön­tözéses. Főként uborkát, papri­kát, paradicsomot és zöldborsót a művelődési ház fotó-szakköré­ben Schiller Jenő vezetésével: szorgalmasan fényképezik a szo­cialista brigádokat, munkájukat, életüket, mert másfél hét múlva kiállítás nyílik, amely dokumen­tálja azt az erőfeszítést, amelynek során a szocialista brigádok el­nyerték a címet. A Szakmaközi Bizottsággal kö­zösen megrendezésre kerülő ki­állítást tíz nap után a nagyobb üzemekben vándoroltatják majd. fejekben a felismerés, az, hogy a dolgos, a tanulni, művelődni vá­gyó, örömet, boldogságot kívánó embermilliók között sosem voltak és nem is lehetnek igazi ellenté­tek, és hogy széles összefogás al hatalmas erőt állíthatunk az im­perializmus, a háború sötét erői­vel szemben! A DÍVSZ jelenleg százmillió fiatalt tömörít, és ez a szám évről évre nő. A világszövetségnek száznál is több országban vannak tagszervezetei. Állandó titkársága 1951 óta Budapesten székel. Világifjúsági találkozók eddig a következő években és fővárosok­ban voltak: 1947 Prága, 1949 Bu­dapest, 1951 Berlin, 1953 Bukarest, 1955 Varsó, 1957 Moszkva, 1959 Becs, 1962 Helsinki és az idén augusztusban kerül sor a kilence­dik találkozóra Algírban. termel. A borsót az Országos Hűtőipari Vállalat békéscsabai Hűtőháza veszi át, a többit a gazdaság konzervüzemében dolgozzák fel. Készítményei közül különösen említést érde­mel az ecetes uborka és papri­ka, a fehérkáposztával töltött paprika, a paradicsompüré, a vegyesvágott. Csak exportmeg­rendelésre készül a hámozatlan paradicsom, saját levében. A gazdaság 100 vagon külön­féle konzerv szállítására kö­tött szerződést, melynek a leg­nagyobb részét a Szolnok, Bé­kés és a Csongrád, Bács megyei Fűszer és Édesség Nagykeres­kedelmi Vállalat veszi át, 28 vagon pedig a TERIMPEX út­ján más országokba kerül. A konzervüzem karbantartá­sa befejeződött. Az első termék az uborka lesz, amelynek a feldolgozása június végén kez­dődik. Fotókiállítás készül Orosházán a szocialista brigádok életéről Júniu§ végén kezdik meg a konzervgyártást Szabadkígyóson Száz vagon konzerv szállítására kötöttek szerződést Nagyobb felelősséget az állattenyésztésben A szarvasmarha-tenyésztés az ” emberiség legősibb fog­lalkozása. Jelentősége mindig alapvető gazdasági tényező volt és jelenleg is az. A gazdasági szakemberek körében a szarvas­marha-tenyésztést ma úgy emle­getik, mint az állattenyésztés ne­héziparát. Ezt azzal magyaráz­zák, hogy a szarvasmarha sok­oldalú hasznossága mellett, más állattenyésztési ág részére is hasz. nos takarmányozási alapanyagot termel. A népélelmezésben is legjelen­tősebb nyersanyagtermelő. A tej, a vaj, a sajt, a hús, vagyis min­dennapi tápanyagigényünk nélkü­lözhetetlen forrása. Az élelmiszer­ipar mellett a bőriparnak is alap­anyagtermelője. A mezőgazdasági termékexportunk legnagyobb há­nyadát a szarvasmarha biztosítja. A nemzetközi piacon is verseny- képes magyartarka marha az or­szág jelentő« valutája, aranyfe­dezete. Jelentősége azzal is bizo­nyítható, hogy életfenntartásához és termeléséhez emberi táplálko­zásra alkalmatlan anyagokai, a mezőgazdaság mellék termékeit, hulladékanyagait használja fel és alakítja át emberi táplálkozásra alkalmas anyaggá. A talajerő visszapótlásához szükséges szervestrágya termelés 70 százalékát a szarvasmarha biz­tosítja. Következésképpen megállapít­ható, hogy a szarvasmarha-te­nyésztés nemcsak az állattenyész­tés nehézipara, hanem a szocialis­ta mezőgazdaság egyik alappillé­re és az egész népgazdaság arany, fedezetének is szerves alkotó ele­me. A rvendetes jelenség, hogy a szocialista gazdaságokban mindinkább meghonosodik a tu­dományosan megalapozott te­nyésztői munka fontossága. Javul az elhelyezés, a gondozás, a ta­karmányozás. Ez a javulás azon­ban korántsem kielégítő. Sok még a gátló körülmény, amelynek a felszámolására minden erőt moz­gósítani kell. Ha alaposabban vizsgálat alá vesszük szarvasmar­ha-tenyésztésünk főbb jellemzőit, minden ponton megtalálhatjuk a hiányosságokat is. A mennyiségi mutató a Statisztikai Hivatal je­lentése alapján is csökkenő ten­denciát mutat az előző évekhez viszonyítva. A csökkenés a ház­táji gazdaságokban van. A hiba az, hogy nagyobb a háztájiban a csökkenés, mint a szocialista szék. torban a növekedés. A száj- és körömfájás betegség következté­ben előreláthatólag még nagyobb lesz az 1965. évi mennyiségi csök­kenés, mint az 1964. évi volt. A betegség okozta károk felmé. rése most van folyamatban. Az eddigi becslések alapján megál­lapítható, hogy megyénkben a kényszervágás é® elhullás követ­keztében több ezer darab szarvas- marha esett ki. Ezt még fokozza az a tény is, hogy az egészség- ügyi zárlat miatt nagy létszámú tehén és üsző termékenyítése ma­radt el, ami a jövő években fog­ja éreztetni káros hatását. A mennyiség további csökke­** nése következik be abból is, ha megyei szinten teljesítjük az 1965. évre kiszabott kivágási ter­vet. A terv teljesítéséhez ki kell vágni az induló létszám 30 száza­lékát. Hogy a kivágási terv telje­sítve lesz, arra biztosíték az a furcsa elmélet, mely szerint a kivágási tervet teljesíteni kell minden áron! Hogy a tenyésztési tervvel mi lesz, arról nemigen beszélnek. Pedig a jövőnk érde­kében érdemes lenne legalább annyit vitatkozni a tenyésztői

Next

/
Thumbnails
Contents