Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-10 / 135. szám
4865, június 10, 2 Csütörtök A történelmet mindennap írjuk A Szovjet Híradó főszerkesztő-helyettese megyénkben Milyen furcsa, hogy ma már a tíz-húsz évvel ezelőtti események és történések, amelyeknek esetleg résztvevői vagy csak szemlélői voltunk, történelemnek számítanak. A húsz évvel ezelőtti harc, a munkáshatalomért való küzdelem ma már az iskolások történelemkönyvének lapjaira került. Ki jól vagy ki rosszabbul elvégezzük mindennap feladatainkat, de akárhogyan is cselekszünk, tevékenységünk nem tűnik el nyomtalanul. Ha csak észre nem vehető parányolrban, leheletekben is, de ott van a megtermelt javakban, a társadalom szellemi kincsében. Milliók és milliók születnek, dolgoznak és tűnnek el oz enyészetben, nevüket az emberi élet egy röpke idejére talán megőrzi az utókor, de aztán újabb generációk jönnek, s az elődök neve feledésbe merül. De nem igaz az, hogy akárha egyetlen ember is van, aki hasztalanul élné le életét. Igaz, a társadalom csak nagyon kevés kiemelkedően nagy embert termelt és nevelt ki soraiból. Csak azokat, akik éppen kivételes tehetségük révén, valamint azért, mert felismerik a nép valódi szükségleteit és érdekeit s ennek következtében messzebb látnak. Ezeknek nevét hosszabban őrzi a nép. Bármilyen jelentős' is azonban ezeknek a kiemelkedő személyiségeknek szerepe, a történelme t valójában mégis a nép írja. Sokszor nem is figyelünk arra, hogy egy héz felépítésével, egy papírra vetett új gondolattal, egy célravezetőbb munkafogással, az emberek mindennapos egyszerű tapasztalataival is elindíthatunk valamit, amelyhez bz az ember és a másik is hozzálesz valamit, formálja, alakítja, majd megújítja magasabb fokon. Az élet nap mint nap új feladatokat, új problémákat állít az egyének és a társadalom elé. Nap mint nap sokszor könnyebben, néha azonban csak hatalmas erőfeszítésekkel küzdlhetjük le és oldhatjuk meg ezeket a problémákat. Mert a társadalom, a nép minden problémát meg tud oldani! De miközben megoldjuk kisebb-nagyobb hétköznapi feladatainkat, ezzel egy- egy rovást teszünk az emberiség nagy történelemkönyvébe. Nemrégiben indult el viharos, forradalmi útjára hazánkban a szocialista brigád-mozgalom. Mármost is nehéz lenne kikutatni, ki volt az a munkás vagy hol volt az a kis munkáskollektíva, amely ezt a nagyszerű mozgalmat elsőnek kezdeményezte. Amikor a polgárháború, az éhezés rettenetes éveiben a moszkva—kazányi vasutasok elsőnek szervezték meg önzetlenül, ellenszolgáltatás nélkül a „kommunista szombatok”- at, nem tudhatták, hogy az utókor az orosz munkások lelkesedésének ezt a szerény kezdeményezését úgy tartja majd számon, mint a szocializmus tudatos építésének első hősi emlékét. S az a magyar munkás, aki megszervezte az első szocialista brigádot, bizonyára szintén nem gondolta, hogy ez a szervezeti forma lesz az. amelyben jelenlegi viszonyaink között legteljesebben megvalósulhat az új, a szocialista ember nevelése, a szocialista módon élni, dolgozni és tanulni nagyszerű, emberséges életideálja. És akik úgy alakítják ki egyéni életcéljukat, hegy az egybevágjon a társadalom törekvésével, lehetnek kis vagy nagy emberek, egyaránt tudatos krónikásai napjaink történelmének. A mi korszakunk a szocializmus ' felépítésének korszaka. Minden tettünk, a tömegek tevékenységének minden következményét előre természetesen nem láthatjuk. Hiszen ki tudná azt megmondani, hogy mondjuk egy emberben most kipattanó üj gondolatnak milyen társadalmi következményei lesznek majd. Mégse tévely- günk a vak társadalmi törvények útvesztőiben. A mi társadalmunk kezében megbízható iránytű van: a marxista—leninista társadalom- tudomány. Ez az iránytű az előrehaladás főbb útjain biztosan eligazít bennünket. Ezt a tudományt azonban magunkba kell szívnunk és naponta egybevetnünk az élet újonnan felvetődő realitásával, mert a történelem — amint azt Csernisevsz- kij, a nagy orosz forradalmi demokrata irta — „nem a széles, sima, egyenes Nyevszkij prosz- pekt”, nem olyan, mint á híres leningrádi sugárút, a történelem is küzdelem, mint ahogyan küzdelem az egyéni élet is! Egy minden eddiginél igazságosabb, emberibb és szebb társadalmi rend kiépítését tűztük zászlónkra. De ez a zászló nem a sima, az elődök által kimunkált, kitaposott úton halad nyílegyenesen előre. A szocializmus nemcsak a mi népünk életében, hanem az egész emberiség történelmében is új társadalmi forma. A szovjet nép igaz, előttünk jár, kikínlódja az előrehaladást és tapasztalataival minden népnek segítséget ad. Az általános, minden nép számára érvényes tapasztalatokon kívül azonban minden nemzetnek saját történelmi, gazdasági és társadalomfejlődési sajátosságai is vannak és ezek figyelembevételével kell megoldania az új társadalmat építő feladatokat. Mi még csak két évtizede járunk ezen az úton. Mégis -— minden kerülő, félsiker, visszakanyarodás ellenére — előretör az emberi haladás. Minden karról igaz, letisztult véleményt csak az utókor alkothat. Mindennapi munkánkban, mai történelmünk írásában arra figyeljünk azonban, hogy akik olvasnak majd ebből a történelemből, az utánunk következők azt mondhassák: törekvő, becsületes, a haladás ügyét, a nép, az ország bodogulását akaró elődeink voltak! Saigon Szerdára virradó éjszaka mintegy 50 amerikai repülőgép kisebb csoportokban számos támadást intézett a Vietnami Demokratikus Köztársaság területén gépkocsioszlopok és katonai táborok ellen — közölték a dél-vietnami fővárosban. A kalózrepülőgépek világító rakéták fényénél hajtották végre bombatámadásaikat. A szabadságharcosok kedden Dél-Vietnamban Saigontól 150 kilométernyire délre lelőtték az amerikai légierő B—57 típusú bombázóját. A kétfőnyi kezelő- személyzetet egy amerikai helikopter megmentette. Először fordult elő, hogy a partizánok lelőttek egy B—57 típusú tökhajtásos gépet. Washington Dirksen köztársaságpárti szenátor kedden aggodalmát fejezte ki Gerencsér Miklós: Tanúk 26. — Két évi börtön ... Iszonyú. Gyorsan, gyorsan haza, egy gr amm se vesszen kárba ebből a maréknyi szabadságból ... * * * Zsupánná lázasan csomagol. Az ingóságok nagy részét már összepakolta. Doktor Jász egy hősszerelmes szenvedélyével ostromolja: — Gitta, ezt nem teheti velem ... Három év óta haláloson szeretem! A férjével úgysem lehet boldog. Az egy szent őrült. Egzaltált újszövetségi figura! Az a rögeszméje, hogy boldogítsa az embereket, miközben halálra sebzi a családját! Az asszony ügyet sem vet a szóözönre. Menekülésszerű sietséggel pakolja bőröndbe férje ruháit. Jász nem tud magának parancsolni, Zsupánnéra veti magát. — Hát kényszeríteni kell a boldogságra?!... Zsupánná kemény ellenfélnek bizonyul. Támadója a nyers erő segítségével sem tudja megcsókolni. — Magdi!... Magdi!.., — kiabál az asszony. Jász meglepő hirtelenséggel vonul vissza, s mire belép a házAz elmúlt napokban az MSZBT meghívására megyénkbe látogatott Nyikoláj Zabelkin, a Szovjetunió Hőse, a Novosztyi Hírügynökség vezetője, a Szovjet Híradó főszerkesztő-helyettese. A kedves vendég Sárközy Gyulának, a Szovjet Híradó magyarországi szerkesztőségének helyettes főszerkesztője kíséretében meglátogatta az Orosházi Üveggyárat és Gyo- páros-fürdőt, amelyről képes riportban számol majd be a szovjet olvasóknak. Az esti órákban Mezőhegyesen Santo Domingo Francisco Caamano ideiglenes dominikai köztársasági elnök, az alkotmányhű erők vezetője kedden a Santo Domingó-i Leonor moziban, gyűlést rendezett és beszédet mondott 660 lelkes híve Johnson elnök döntése miatt, amelynek értelmében az amerikai csapatokat a jövőben a dél-vietnami kormány kérésére önálló harci akcióban is fel lehet használni. Dirksen kijelentette, hogy ez a döntés a partizánháborút hagyományos háborúvá változtathatja. Washingtonban kedden befejezte tárgyalásait az amerikai vezetőkkel Menzies ausztráliai miniszterelnök. Menzies kedden McNamara amerikai külügyminiszterrel és Taylor tábornokkal, az Egyesült Államok hétfőn Washingtonba érkezett saigoni nagykövetével tárgyalt a dél-vietnami politikai és katonai helyzetről. Menzies szóvivője kijelentette, hogy a jelenleg Dél-Vietnamban tartózkodó ausztráliai csapatokat ugyanolyan feltételekkel vetik, be, mint az amerikaiakat. (MTI) tartási alkalmazott, már a szoba túlsó sarkában van. A lány kérdőn néz Zsupánnéra. — Magdi. ■ Légy szíves, s mondd meg a doktor úrnak, hogy nem vagyok itthon. Az orvos . hiúságában vérig sértve vonul ki a lakásból. A lány cselekedni kezd. — Ne tessék elmenni. Mi lesz velem? — Sajnálom, Magdikám. Muszáj hazaköltözni anyámékhoz. A gyerekeknek kenyér kell. Miskolcon ismerős vagyok, köny- nyebben szerzek állást. — Zsupánná kipillant az ablakon, el- sikoltja magát: meglátja férjét. Rohan eléje. Zsupán szótlanul magához öleli. Ellágyul egy pillanatra. Nem alkalmas a hely az érzelmek szabad megnyilatkozására, tele van az udvar rendelésre váró betegekkel és dr. Jász is leesett állal bámul a viszatért kollégára a rendelő ajtajából. Zsupán végighalad az örömmel rácsodálkozó emberek között, Jászhoz siet, kiveszi kezéből a rendelő kulcsát. — Ha megengeded. Jász erre felocsúdik, tiltakozni kezd, ingatag meggyőződéssel. a község és az állami gazdaság vezetői baráti beszélgetésen látták vendégül Nyikoláj Zabelkin elvtársat, majd népes hallgatóság előtt került sor a Híradó ankét- jára. A Szovjetunió élete és népei iránti érdeklődést a megyében mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy havonta mintegy 10 ezer példányban talál olvasókra a lap. Az ankét befejező aktusa volt a lap terjesztésében szép eredményt elért postai dolgozók megjutalma- zása. előtt — jelentik nyugati hírügynökségek. Kijelentette, hogy a 45 napja folyó véres harcok után még mindig hajlandó békés megoldást keresni, ugyanakkor azonban eltökélt szándéka folytatni a harcot is, ha erre rákényszerítik. Heves támadást intézett az Amerikai Államok Szervezete ellen, s rámutatott, hogy az amerikai kormány, valamint a Santo Domingó- ban működő AÁSZ-bizottság képviselői olyan tervek megvalósításáért fáradoznak, amelyeknek semmi közük a dominikai nép érdekeihez. Kedden újabb nyilatkozatot tett Juan Bosch, a Dominikai Köztársaság 1963-ban katonai államcsínnyel elűzött elnöke. A Chicago Daily News hasábjain megjelent cikkében kifejtette, hogy Dominika számára két alternatíva létezik: vagy helyreáll az alkotmányos kormányzat, vagy örök időkig tart az amerikai megszállás. Kedden egy amerikai katonai autó behatolt a Caamano-erők ellenőrzése alatt álló negyedbe, s utasait — három amerikai katonát, akik állítólag eltévedtek — a felkelők fogságba ejtették. Az egyik Caamano-tiszt közölte, hogy csak másnap bocsátják őket szabadon. „Johnson elnök megtaní- hatná katonáit egy kis földrajzra” — mondotta az egyik dominikai tiszt az AP tudósítójának. (MTI) — De kérlek, nem gátolhatsz a munkámban. Engem a megyei tanács nevezett ki helyettesítőnek. — Jó. Egyelőre helyettesítem magamat. Ugyanis csak a jogosítványomat vették el. A diplomámat nem. A kolléga megsértődik, készül valamit mondani, de gőgösen odébb áll. Lázas munka kezdődik a rendelőben. Zsupánná segédkezik, de a figyelme alig van a munkán, ideges kíváncsiság gyötri, hogy mi történt, miért engedték haza a férjét. Az orvos gépiesen nyugodt, gyorsasága határozott. Űj kötést rak az egyik parasztasszony kezére. — Három nap múlva tessék jönni. Szíveskedjék küldeni a következőt. — Itthon marad, doktor úr? — kockáztatja meg a kérdést félénken, reménykedve a parasztasszony. A választ a feleség is ideges feszültséggel várja. — Egyelőre. Kérem a következőt. Hajlott hátú, öreg parasztember panaszkodik. — Fáj a hátam. Izzadok. — Köhög is? — Hetek óta. Amióta őszre fordult az idő. — Holnap reggel jelentkezzen ezzel a papírral a városi tüdőgondozóban! — Szárazbetegségre gondol, doktor úr? Vállalatok, figyelem ! A 114/1965. PM—OT EGYÜTTES UTASÍTÁS VÉGREHAJTÁSÁNAK ELŐSEGÍTÉSE ÉRDEKÉBEN A FIGYELŐ CÍMŰ GAZDASÁGPOLITIKAI HETILAP E HE- Ti SZÁMA 4 OLDALON A „KERESLET— KÍNÁLAT” ROVATBAN KÖZLI A VÁLLALATOKNÁL LEVŐ ELFEKVŐ KÉSZLETEK LISTÁJÁT. ELFEKVŐ KÉSZLETEK ÉRTÉKESÍTÉSÉT VAGY EZEK VÉTELÉT HIRDESSE A CÍM: BUDAPEST, V., ALKOTMÁNY U. 10. TELEFON: 312—553. Rácz Lajos Vietnami jelentés ütvén amerikai kalózrepiilttgép támadása Caamano beszédet mondott egy gyűlésen Dominikai hírek
