Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-09 / 134. szám

1965. június 9. Szerda Egy időpontra torlódtak a munkák a szeghalmi járásban is Hatásos segítőtárs a vegyszer Munkában a repülőgépes brigád Hiányzik a RAPIÜTOX—II/l permetezőhöz a porozóberendezés Közgazdasági kérdésekről — röviden A munka társadalmasítása A kalászosok vegyszerezését 12 ezer holdon befejezték a szeg­halmi járás termelőszövetkezetei­ben — közölte Szöllősi Gábor, a járási tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetője. Vegyszeres gyomirtásra eredetileg 17 ezer hold gabonát irányoztak elő. A vegyszert ekkora területre vásá­rolták meg. Az időjárás azonban meghiúsította az elgondolást. A vegyszeres gyomirtástól már évek óta igen sokat remélt és ka­pott a szeghalmi járás. Ebben az évben is ennek megfelelően ké­szültek fel erre a munkára. Fel­adattal látták el a budaörsi nö­vényvédő repülősök egy csoport­ját is, akik lassan egy hónapnál is több időt töltenek a helyszí­nen. Ugyanis a sok csapadék mi­att nemcsak a földön járó gépek teljesítményének kihasználása re­kedt meg, hanem Thur Simon és Varga Ernő repülősök sem emel­kedhettek annyiszor a levegőbe, mint azt annak idején gondolták. Az állandó készenlétnek és a két eső közötti felszállásnak mégis eredménye lett: 12 ezer hold ga­bona kapott vegyszert. A járás mezőgazdaságát irányítók szerint ez a viszonylag magas teljesít­mény a repülősök helytállásának köszönhető. A növényvédelmi munkára Szeghalomba kirendelt repülök továbbra is a helyszínen tartóz­kodnak. Mivel a növényápolási munkák itt is csaknem egy idő­pontra összpontosultak, a járási mezőgazdasági osztály kezdemé­nyezésére a 2400 hold vegyszere­zésre tervezett kukoricával szem­ben 5 ezer holdon szeretnék az el­ső kapálást a repülők segítségé­vel befejezni. A szeghalmi Petőfi Tsz-ben Lázár Lajos elnök és Ambrus Balázs főagronómus jó szakmai felkészültségét dicséri 800 hold kukorica vegyszerezésé­nek [elismerése. Jól szervezték e munkát továbbá a vésztői Béke és az Aranykalász, valamint a kö- rösladányi Új Barázda Tsz-ben. A vegyszerezés iránti igény külö­nösen a körösladányi Új Barázda Tsz-ben szembetűnő. Itt ugyanis az összes kukoricán az első ka­pálást vegyszerrel oldják meg. A szeghalmi járásban összesen 16 ezer hold kukoricát vetettek. Ennek fele háztáji. A háztáji be- munkálása nem okoz különösebb gondot, hiszen vasárnap és ünnep­nap a család apraja-nagyja ezzel van elfoglalva. A közösben más a helyzet. Itt egy-egy szövetkezeti gazdára nemcsak egy hold bérnö­velése vár, hanem ennél jóval nagyobb terület. S jóllehet, mind­ez olyan időpontban, amikor a ezer hold közös kukoricából öt­ezren vegyszerrel oldják meg az első kapálást. | A soron lévő munkák jó ütem- I ben haladnak. A cukorrépa, a | len és a lucerna igen szépen fej­I lődik. Helyenként a rovarvilág ! azonban gátolja az egészséges fej­lődést, Bár a lucernaszéna ja­va része boglyában, kazalban áll, a tarlóporozással még a magfo­gásra kijelölt táblákon is megkés­tek. Ennek oka: 18 RAPIDTOX II 1-es per me tezögé p u k hoz hiány­zik a porozóberendezés. A szövet­kezetek lehetőségeikhez mérten könnyűének gondjaikon. A tarló- és a növényporozást permetező berendezéssel oldják meg. A vegy­szert vízzel juttatják a növényre. Ez a módszer költségesebb a po­rozásnál. A szövetkezetek szemmel kísérik a költségek alakulását, a vegyszerezésnél azonban a szük­ség törvényt bont alapján járnak család többi tagja máshol dolgo- I el. hogy pénzbevételi tervüket tel- zik. Ezért érthető a szövetkezeti j jesíthessé'k. vezetők törekvése, miszerint a 8 | (tlupsi) Az ipar fejlődésének törvény- szerűsége a nagyüzemi fejlesztés, a munka társadalmasításának ál­landó fokozása. Ennek alapja a kapitalista országokban a munká­sak kizsákmányolása és ezzel együtt a tőkések közötti engesz­telhetetlen harc. a szocialista or­szágokban pedig a tervgazdálko­dással irányított tudatosság. Ha­zánkban is jelentős változások voltak a közelmúltban, ezt a tu­datos irányítást fejezte ki az ipar• vállalatok egy részének összevo­nása a gazdaságosság, a korsze­rűbb munkaszervezés, a hatéko­nyabb műszaki fejlesztés biztosí­tása érdekében. A munka társadalmasításának négy formája ismeretes. Első a termelés koncentrációja, az üze­mek termelőképességének állandó bővítése nagyüzemekben történő összpontosítással. Ez nem azonos a vezetés centralizációjával, mert elsősorban a közvetlen termelési költségekben biztosít előnyöket, Másik forma a termelés specia- Hzációja, az iparvállalatokban előállított termékek választéká­nak és az egyes típusok számá­nak csökkentése. A korábbi üze­men belüli munkamegosztás vál Nyújtott műszakban üzemeltetik a kombájnokat, aratógépeket Jó szervezéssel készülnek a nyári munkákra a békéscsabai tsz-ek A nyári mezőgazdasági mun­ka, az aratás, cséplés folyama­tossá tétele, zökkenőmentessége megköveteli a gondos, minden­re kiterjedő alapos szervezést. A békéscsabai termelőszövetke­zetek jól felkészültek erre. Bár az időjárás kedvezőtlenül befo­lyásolta a tavasziak vetését, a csatatér, a.hol soha nem fejező­dik be a küzdelem. Amíg élek, sajnálni fogom, hogy nem me­hettem erre a csatatérre. Jön a foglár, elkíséri az ügyész irodájába. Közük vele, hogy fel­tételesen szabadlábra helyezik a másodfokú tárgyalásig. — Mint ahogy azt is sajnál­tam, hogy nem én voltam az el­ső űrhajós, hogy nem én teszem termékennyé a Szaharát, hogy nem fogok tízezer évig élni. De hát ok ez arra, hogy zsákutcá­ban érezzem magam? ..; Megborotválja a börtön bor­bélya, visszakapja használati tárgyait, a cipőfűzőt, a nyakken­dőt. Miután remdbeszedi magát, a megtévesztésig hasonlít egy szabad emberhez. — Hagyjam magam leteperni a gazemberektől, akik soha nem voltak kíváncsiak a negyedik dimenzióra, de annál többet ár­tanak az ismerős három kö­zött? Dobjam ebek harmincad- jára a hitemet, amiért a mar­kukba röhögnek a hitetlenek? Jó dolog a vágyak honába kí­vánkozni, de a szülőföldünk mégiscsak a való világ. Úgy szép, ha egyszerre élhetek mind­kettőben. Az egyiket veszni lát­tam, mert a másik, a segélyért kiáltó mindenestől magának kö­vetelt. De hiába lett a hajdani álmodozásból mérhető bizonyos­ság, nem akartam belátni, hogy a tett már több, mint a becs­vágy. Kilép a törvénykezési épület kapuján. Megszokott városkép tárul eléje ezernyi jellegzetes­ségével, de most minden színfolt varázslatos élményt, semmihez sem hasonlítható boldogságot je­lent számára. — Ravaszkodni próbáltam. Úgy akartam menekülni, hogy­ne érje veszteség a becsületet. Arra gondoltam, hogy helyettem más is gyógyíthatná az embere­ket, de arra nem, hogy a ne­kem szánt kutató köpenyt más is jogosan viselheti. Tétován merészkedik csak a szabad emberek közé. Fuvaros kocsi áll a járda mellett, meg- veregetd a lovak pofáját. Aztán megy tovább, lassan vissza­nyerve régi biztonságát. — így adódott, hogy otthagy­tam egy embert. Akiről nem is tudtam. Ha nem gázolok, vi­szont elmenekülök a kényelmes laboratóriumba, vajon hány is­meretlen embert hagyok cser­ben? Zavarba ejtő kérdés. Per­sze, a választ régen tudom. Csak vonakodtam elismerni. Milyen kár, hogy ehhez egy szörnyű vé­letlen segített hozzá. Drága volt a segítség. A véletlen súlyosbí­tásért fellebbezett. növények szépen fejlődnek, s a békéscsabai termelőszövetkeze­tek a kukorica második, a cu­korrépa harmadik kapálását még aratás előtt el akarják vé­gezni, ugyanígy a lucerna má­sodik kaszálását is. A széna szá­rítására már több berendezés áll rendelkezésre, mint az első kaszáláskor, mert az épülő szé­naszárítók elkészültek. Az aratás előtt akarják be­takarítani a 430 holdnyi bor­sót is, melyhez cséplőgépeket alakítottak át, hoztak rendbe. A gabona betakarítását 98,7 százalékban gépesítik, összesen 7352 hold kalászost kell levág­ni 21 kombájnnal és 16 arató­géppel. Egy kombájnra 267, egy aratógépre pedig 103 hold jut. A termelőszövetkezetek a gé­pek maximális kihasználására törekednek, ezért megszerve­zik a nyújtott műszakban való üzemeltetésüket. Ehhez termé­szetesen megfelelő munkaerő is szükséges, ugyanakkor gon­doskodni kell elegendő szállító- eszközről, hogy folyamatosan végezhessék a munkát. Az elő­ző évinél jobban gondoskodnak a kombájnszérűk gépesítéséről. A Szabadság Termelőszövetke­zetben vár a legtöbb kalászos betakarításra, ezért a gépjavító állomás vállalta egy teljesen gépesített szérű elkészítését, hogy minél gyorsabban és ha­marabb elvégezhessék a gabo­na tisztítását. Cséplésre 1742 hold termése vár, ehhez a szük­séges gépek rendelkezésre áll­nak, a munkacsapatokat pedig minden termelőszövetkezetben nítik a tárolóhelyeket, a tárolás tervszerű lebonyolítására pedig külön ütemtervet készítenek, figyelembe véve a helyiségek befogadóképességét s a termé­nyek fajtáját is. Gondoskodnak a talajmun­kák és a trágyázás folyamatos­ságának biztosításáról is. Ösz- szesen 269 holdon végeznek tar­lóvetést, így először ezekről a területekről takarítják be a ter­mést. Tarlóhántásra 5200 hol­don kerül sor, melyhez a szük­séges gépek kijavítása megtör­tént. Ahova ismét gabona ke­rül, ott fertőtlenítik a talajt és gondoskodnak a szükséges vegyszerről. A talajmunkákra beállítandó erőgépeket két mű­szakban akarják üzemeltetni, ehhez elegendő szakemberük van. Törődnek a balesetvédelem­mel és a tűzrendészed szabá­lyok betartásával is, s előadá­sokon hívják fel a tsz-tagok fi­gyelmét erre. A nyári betaka­rítási munkákban legjobban ki­tűnt tsz-tagokat jutalmazzák. K. J. lalatok közötti munkamegosztássá fejlődik, lehetőség van kisebb számú termék tömegesebb előállí­tására nagyobb begyakorlottság biztosításával, jobb anyaggazdál­kodással, a munka folyamatossá­gának megteremtésével. Az ered­mény a termelékenység növelése és az önköltség csökkentése. A specializált üzemekben nemcsak a legfontosabb termelőerő, az emberi munka eredménye növek­szik, hanem lehetővé válik igen nagy teljesítményű gépek, beren­dezések alkalmazása, fejlett, kor­szerű gyártási eljárások felhasz­nálása. Itt biztosíthatók elsősor­ban a szabványosítás előnyei is. Harmadik torma a termelés kombinációja. A termékek előál­lításának egymás után következő fázisai közös területen — kombi­nátokban — egy termelési egy­ségbe olvadnak, s ez szintén je­lentős gazdasági előnyöket ad (csökkennek az egyes gyártási szakaszok közti időveszteségek, gyorsabb a gyártási folyamat, ol­csóbb a szállítás, jobb az anyag­felhasználás, kevesebbek az anyagköltségek stb.). A társadalmasítás negyedik for­mája a kooperáció, a vállalatok együttműködése meghatározott gyártmányok előállításában. Gya­korlatilag olyan termelési kapcso­latot jelent, amely szerint üzemek anyagot, alkatrészeket, szerszá­mokat, kisebb berendezéseket szállítanak egymásnak állandó jellegű vagy egyes alkalmakra szóló megállapodás alapján. Gaz­dasági előnyei általában azonosak a specializáció előnyeivel. A munka társadalmasításának négy formája szorosan összefügg és kölcsönösen teremtik meg egy­más fejlődési feltételeit. A terme­lés nagyüzemekbe történő össze­vonása biztosítja a lehetőségét a választékszűkítésnek — spéci ali- zációnak. A kettő együttesen te­remti meg a lehetőségét a kombi­nációnak, hiszen a nagy ipari kombinátok létezésének feltétele a nagyüzemesités. (Mód nyílik például arra is, hogy hulladékfel­dolgozásra az alapanyaggyártás­sal eltérő mellékprofilt alakítsa­nak lei gazdaságosan.) A special: - záció feltételezi, hogy az egyes vállalatok ne késztermékeket, ha­nem alkatrészeket vagy géprész­egységeket gyártsanak, tehát ve­lejárója a kooperáció fejlődésé­nek. A munka társadalmasítása fon­tos eszköze a termelékenység nö­velésének, az önköltség csökken­tésének, a korszerűbb és minősé­gileg jobb termékek előállításá­nak. Kovács André­Kétszáz levelező diák Vésztőn A buszhoz megy, amely majd hazaviszi. Senki sem gondolná, mi járatban van. Arcán olyan meggyőző a nyugodt hét kő napi- ! biztosítják. így a tervezett ha- ság, mintha csakugyan végleg táridőre be tudják fejezni a J csépiést. A gabona fogadására j tás felöleli a mindenütt takarítják, fertőtle- j Franciaországból, szabad lenne. (Folytatjuk) Minden évben megrendezi kül­földi levelezéséből az év végi ki­állítást a vésztői Bartók Béla Ál­talános Iskola és Gimnázium út­törő- és KISZ-szervezete. Az idén ez nagyobb szabású kiállítássá bővült, s a felszabadulás 20. év­fordulója tiszteletére azt a célt szolgálja, hogy bemutassa, mi­ként váltak részeseivé az iskola növendékei a népek közötti ba­rátság gondolata elmélyítésének. A szombaton megnyíló kiállí- Szovjetunióból, bői, Lengyelországból, Jugoszlá­viából, Romániából, Japánból, Kanadából és az NDK-ból érke­zett levelek, bélyegek, ajándékok mindegyikét. A kiállítás nagysá­gára jellemző, hogy az iskolának mintegy 200 diákja levelez rend­szeresen angol, francia és magyar nyelven, s a válaszok ugyanolyan szaporán érkeznek a világ minden tájáról. Egy héten át ismerkedhetnek az érdeklődők a szokatlan és érdekes gyűjtemény változatos, nagy Csehszlovákiá- j anyagával

Next

/
Thumbnails
Contents