Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-09 / 134. szám

1965. Június 9. 4 Szerda Homokszedők a Sebes-Körösön Amint a folyó könnyű éjszakai Nehéz munka. Hol a nap sugarai páratakaróját szétoszlatja az első égetik elviselhetetlenül a barna kora reggeli napsugár, a homok- ( bort, hol a játékos, csípős szél ci­szedők már feszülő derékkal von­tatják hajóikat a parton. Nem egyszer 4—5 kilométert mennek bálja a felgyúrt, napszítta, fakó­kék nadrágszárakat. Megválni mégsem tudnak a folyótól. kezet brigádjában szedi a homo­kot. Talán ilyen idősek a munkából kivont fahajók is. amelyeket a té­len cseréltek le kimustrált kato­nai pontonokból átalakított vasha­Hélmilliő forintos forgalom a vidéki íöldművesszövetkezeti könyvesboltok ban A SZÖVOSZ tájékoztatása sze­rint az ünnepi könyvhét során a vidéki 138 földművesszövetkezeti könyvesbolt mellett a falvakban, községekben mintegy 2800 alkal­mi árusítóhelyen kínálták a szel­lemi kultúra nyomtatott termé­két. A jelentések alapján a SZÖVOSZ országos üzlethálózata az 1964. évi 6 200 000 forintnál legalább 10 százalékkal több, kö­rülbelül 7 000 000 forintos forga­lomra számít. Vidéken egyébként az idén első ízben rendezett gyer- mekkönyvnap adott friss színt a könyvhétnek: a kisiskolások kö­zötti px'opagandamunkaba 4000 pedagógus kapcsolódott be — is­mertették az új ifjúsági köteteket, kollektív vásárnézésre vitték a gyerekeket, felkeresték velük a könyvkiállitásokat. Város egy fedél alatt A szovjet sarkvidéken, a Je­nyiszej jobboldali mellékfolyója, a Hantajka partján olyan város alapjait rakják le, amilyen eddig csak fantasztikus regényekben szerepelt. Az új városnak már a neve is megvan: Sznyezsnogorszk. zett város-épületnek lesz télikéi je. orgonabokrokkal és Oroszor­szág középső övezetének jellegze­tes iáival, lesz óvodája, iskolája, uszodája. ■■■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■»■■■■■■■■■■•■■a Kívülről Sznyezsnogorszk egyetlen nagy, több emeletes épü­letnek fog tűnni. Ezt a műszaki megoldást a sarkvidék zord ter­mészeti viszonyai tették szüksé­gessé. Ezen a vidéken az év 365 napja közül csak 78 napon nem süllyed a fagypont alá a hőmérő higanyszála. Gyakoriak Itt a másodpercenként 50 méter sebes­séggel száguldó viharok. A sarkvidéki városban állandó 15 C fokos lesz a hőmérséklet. Az üvegből és alumíniumból terve­Nagy sikerre! szerepe! megyénkben a K!SZ Központi Művészegyüttes rajkózenekara Minden figyelmet megérdemel a készülő bográcsgulyás. A ké pen idős Boruzs István, Boruzs Sándor és Soós Mihály. fel a folyón, amíg megtalálják a kitermelésre legalkalmasabb ho­mokot. Gyű rűzik a váz, amint a hosszú nyelű homokszedő kapák a mélybe Idős Boruzs Isttrán már 1919 óta járja a Sebes-Körös vázét. Há­rom fiával — egész dinasztia — a szeghalmi Petőfi Termelőszövet- * ** A június 3-án Békés megyébe érkezett hatszoros VIT-dí jas KISZ Központi Művészegyüttes rajkó­zenekara és szólistái nagy siker­rel szerepelnek megyénk közsé­geiben. Eddig Hunyán, Kaszape­ren, Lökösházán, Körösnagyhar- sányban, Nagykamaráson és Ke- vermesen léptek fel telt ház előtt, ma este pedig Kétsopronyban tap­solhat nekik a közönség. A rajkózenekar további prog­ramja a következő: holnap Vésztő­re, pénteken előreláthatólag Csa- nádapácára látogatnak el, szomba­ton Gyomén, vasárnap Méhkeré­ken tartanak előadást. Az együttes tagjai június 14-én, hétfőn utaz­nak el megyénkből. rjerűinek, hogy felhozzák a ba- ázdált folyófenékről a homokot. A korszerű ismeretterjesztésért Idős Boruzs István homok- szedés közben. H TIT Békés megyei Szerveze­** te tudományos szakosztályai a közeli napokban tartják az 1965 —66. évi ismeretterjesztő évad tar. talmi munkáját előkészítő vezető­ségi üléseket. Szükségesnek tart­juk néhány gondolatban felvázol­ni az ismeretterjesztés feladatát, célkitűzését, azt a felelősségteljes munkát, mely a tudományok is­meretterjesztésére hárul a jövőben gazdasági, politikai, ideológiai té­ren egyaránt. A szocializmus alapjainak lera­kása hazánkban, társadalmiunk szocialista fejlődése a tudományok területén is új, eddig soha nem lá­tott perspektívákat tár tel, a tu­domány közvetlen termelőerővé válik. S amennyiben növekszik a társadalmunk előtt álló nagysze­rű feladatok maradéktalan elvég­zésének a követelménye, olyan mértékben nő az egyén felelőssé­ge is. e feladatok végrehajtásá­ban. Az ismeretterjesztésnek még szorosabban kell kapcsolódnia a tervíeladatok propagálásába, s minden eszközt felhasználva tevé­kenyen kell segítenie az ideológiai ofíenzíva céljainak elérését, a VIII. kongresszus jelszavának mi­hamarabbi megvalósulását: szoci­alista módon élni. dolgozni és gon. dolkodni. A mindenoidalúan képzett szo­cialista embertípus kialakításában fontos feladat hárul a természet­es társadalomtudományi ismeret- terjesztésre. A természettudomá­nyok elsősorban közvetlen úton hatnak a termelésre (műszaki, ké­miai, fizikai, matematikai, üzem- szervezési 'stb. ismeretek nyújtá­sa) elősegítik az iparban és a me­zőgazdaságban egyre jobban je­lentkező minőségi és mennyiségi feladatok maradéktalanabb elvég­zését, újabb szakmai ismereteket kell, hogy nyújtsanak. Az emberek tudatának, gondolkodásának át­alakításában, formálásában, a társadalomtudományokra hárul mind nagyobb feladat. Jellegükből fakadóan természetesen nem min­den társadalomtudományi szak­ágazat hat közvetlenül a termelés­re, de formálja az emberi tudatot, terjeszti a szocialista hazaíiság. a proletárin ternacionalizmus esz­méit, elősegíti a szocialista együtt, élés szabályainak meghonosodá­sát, a tömegek ízlésének formálá­sát, a polgári, a kispolgári ideoló­gia, életfelfogás és erkölcs elle­ni harcot, s egyben támadás a tu­fl datlanság, a műveletlenség és a tudati elmaradottság ellen is. A két tudományágnak az alkotó marxizmus jegyében végzett ter­jesztése, komplex alkalmazása a szocialista munka, a szocialista tudat fejlődését biztosítja és előse­gíti a szocializmus mihamarabbi felépítését hazánkban. A fentiekben röviden vázolt cé­lok elérése a tudományok művelői és terjesztői részéről tudatos, sok. oldalú és célirányos munkát felté­telez tartalmi, szervezési és szer­vezeti téren egyaránt. \z ismeretterjesztés tartalmi munkájának egyik meghatá­rozója a tématerv. A közelmúlt tapasztalatai is igazolták a téma­összeállítás korszer űségét, tudomá­nyosságát, pártosságát tartalmi és módszertani vonatkozásaiban egyaránt. A jövőben a tematika sajátosságaiból adódóan a helyi szakemberek gyakorlati ismeretei és útmutatásai fokozottabban kell, hogy érvényre jussanak az isme­retterjesztés gyakorlatában. Az előadástémák összeállítása­kor nemcsak a rendszerezett tu­dásanyag iránti érdeklődés felkel­tése a célunk, hanem a hallgató­ság eddigi ismereteinek tudatos pótlása és azok kiegészítései is. A hajóból szállítószalagra rakják a kitermelt homokot. jókra. A kirakást is korszerűsítet­ték. A nehéz talicskázás már a múlté, helyette futószalag önti a kitermelt homokot a parton álló teherautókba, pótkocsikba. A Sebes-Körös homokja a kör­nyező községeken kívül Mezőtúr­tól Debrecenig mindenütt ott ta­lálható a játszóterek homokozói­ban, a sportpályák ugrógödreiben és az építkezéseknél. Esztergály Keve Romok az utcán Régiből új házat építeni ol­csóbb. de nem a legjobb, hiszen ahhoz, hogy valaki építsen a ré­gi helyén, előbb bontani kell. így tett a Mezőberény, Petőfi utca 3t. számú ház tulajdonosa is, csakhogy valamiről elfeled­kezett. Az új ház falai már áll­nak, a régi romjai viszont ott he­vernek a betonjárdán, s az utca lakói — ha nem akarnak az árokba menni — keresztülbuk­dácsolnak rajta. Még hagyján, ha jó az idő, de ha esik, a nedves agyag csúszóssá válik, s akik kénytelenek keresztülvágni a dimbes-dombos romokon, boka- cs lábtörés veszélyével teszik. Rendelet írja elő, hogy az épít­kezés környékét be kell keríteni éppen a járókelők testi épsége érdekében. Erről feledkezett meg a fenti ház tulajdonosa s ha ezt nem tette, legalább a romokat ta­karította volna el. Figyelmébe ajánljuk, mielőtt még valamilyen baleset történne. K. J. Az ismeretterjesztés funkciója te­hát bővül: pótolja dolgozóink hiá­nyos ismereteit, kiegészíti tudá­sukat, felkészít egyes isko­latípusokra. A korszerű tartalomhoz korsze­rű ismeret terjesztési tormákat is kell keresni. A javaslatok kidol­gozásakor figyelembe kell venni a közönség eddigi ismereteit, ugyanazon csoporton belül az ér­deklődési köröket, a hallgatóság differenciáltságát, s így előtérbe kerül a rétegekhez szóló ismeret- terjesztés. Az egyes előadásokon kívül komplex jelleggel temati­kusán felépülő, a tudományos ösz- szefüggéseket feltáró sorozatokat kell kidolgozni. A sorozatok, va­lamint az akadémiai tagozatok témái egyes tudományágakon be­lül vagy más tudományágakkal együtt a részkérdésekkel is foglal­kozzanak, utaljanak az összefüg­gésekre. Egymásra építettségüknél fogva tehát állandó hallgatóságot is feltételeznek. A jövőben foko­zottabban szorgalmazni kell az úgynevezett kerékasztal konferen­ciákat, mely kitűnő lehetőséget biztosít a komplexitásnak s köz­vetlenül be tudja kapcsolni a hall­gatóságot az elhangzott téma fö­lötti vitába. A film, a rádió, a televízió kor­szakában nem elégséges a szóbeli ismeretterjesztés, ezt feltétlenül ki kell egészíteni a szemléltetés különböző lehetőségeivel, s az elő-

Next

/
Thumbnails
Contents