Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-08 / 133. szám
1965. június 8. 5 Kedd Tanévzáró ünnepély a gyulai Júniusban tető alá kerül román általános iskolában Június 5-én kedves iskolai ünnepély színhelye volt a gyulai román nyelvű általános iskola, ahol — a tanítás befejeztével — a tantestületen, az iskola 18 nyolcadikos tanulóján kívül a Gyuláról, Körösapátiból, Körösszegről, Kétegyházáról és Méhkerékről összesereglett szülök, vendégek vettek részt az osztály tanévzáróján. „Most búcsúzunk és elmegyünk...” — hangzott fel a köny- nyes hangulatú diákbúcsú-dal, amely után a végzős osztály képviseletében Ivánus Olga mondott köszönetét a tanári kar, az osztályfőnök fáradozásaiért, búcsúzott el a gazdag tudásanyagot, sok felejthetetlen élményt nyújtó iskolától. Szántó Katalin igazgatónő sok sikert kívánt mind a továbbtanulók, mind a termelő munkába indulók számára. Megyeri Lászlóné és Mészáros Tiva- damé osztályíőnöknő, illetve helyettes osztályfőnöknő a további helytállásra buzdította a távozó diákjait. Az ünnepély után Szántó Katalin és Ivánus Illés tanár elmondották, hogy a kivételes összetételű osztály jó átlagos tanulmányi eredményt ért el. A tantestület céltudatos nevelő munkája eredményeit ezen túlmenően a távozók igen sok irányú pályaválasztási törekvése is igazolja. Avra- mucz István például nyomdász akar lenni. Ilyen irányú érdeklődését az egyik nyomdában tett üzemlátogatás keltette fel. Márk György méhkeréki tanuló mező- gazdasági szakközépiskolában akar szakmát tanulni, míg Borzok Stella, aki tsz-tag leánya, gimnáziumba megy, pedagógus szeretne lenni. Ahány tanuló, annyi törekvés, annyi biztatóan induló ifjú életút. !Ha ez a törekvés olyan eredményes lesz, mint az az indítóerő, amelyet az iskola pedagógusai adtak meg nekik, úgy mindegyik csak felfelé ívelhet és bizonyára célba is jut Surányi Sándor Kiosztották az országos középiskolai tanulmányi verseny díjait A művelődésügyi miniszter odaítélte az 1964 65. tanévi országos középiskolai tanulmányi verseny díjait, s egyidejűleg — az illetékes bizottságok javaslata alapján — megállapította a helyezettek sorrendjét is. Szaktárgyak szerint a megállapított helyezésekben jó eredményeket értek el a Békés megyei középiskolások is. Egy első díjas is van a megyében: mezőgazdasági könyvvitelből az első díjat Opánszky Katalin, a • békéscsabai Sebes György Közgazdasági Technikum növendéke, a harmadik dijat Kovács Géza, ugyancsak a Sebes György technikum tanulója nyerte. Történelemből a második díjat megosztva kapta Körmendi János, Orosháza, Táncsics Gimnázium, Ötödik lett Harmati Imre orosházi gimnazista. Általános tantervű osztályok versenyében a hatodik helyen Kádár Judit, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium, a tizedik helyen Illés Mihály, a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium tanulói végeztek. Szakosított tantervű osztályok versenyében a hetedik helyet szerezte meg az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium tanulója, Bo- hus István. erre nem ártana több figyelmet fordítani. Elősegíteni, hogy ezeket a szakembereket meggyőzéssel és a szükséges feltételek megteremtésével képzettségüknek megfelelő munkakörbe átirányítsák. Mindez azért is kívánatos lenne, hiszen amint a statisztikából kiderül, a szocialista iparban dolgozó technikusoknak 36, a mezőgazdaságban pedig 47 százaléka nem rendelkezik megfelelő iskolai végzettséggel. Ahogyan iparosodik a megye, fejlődik a szocialista mezőgazdaság, úgy egyre több szakemberre lesz szükség. A tanulmány csak az 1970-ig várható szükségleteket méri fel, de ebből máris nyilvánvaló — jelenleg is, néhány év múlva pedig mégin- kább. —, hogy milyen sok új mérnökre és technikusra lesz szükség. Az igények nem csökkennek, hanem növekednek. Ez pedig szinte önmagába is foglalja, hogy milyen sok múlik a továbbképzésen, a beiskolázáson, a társadalmi ösztöndíjak adta lehetőségek felhasználásán, az évekre előrelátó gondoskodáson. A tanulmány alapján most már sokkal könnyebb meghatározni a szükséges intézkedéseket, hiszen világosabb kép alakult ki elkészültével az ipar és a mező- gazdaság szakemberellátottságáról. Ám emellett, amint az Intéző Bizottság ülésén éppen a tanulmány vitája során elhangzott, olyan tapasztalat is napvilágra került, hogy a meglévő műszaki szakemberek szellemi kapacitásának felhasználása körül sincs minden rendben. Több okát látják ennek. Közrejátszik ebben az is, hogy a felduzzadt adminisztráció a mérnököt és technikust a szükségesnél jobban odaláncolja az íróasztalhoz, s így kevesebb ideje marad a termelés operatív irányításához vagy éppen a nagyon is fontos műszaki fejlesztés feladatainak megoldásához. Tapasztalható ezenfelül egyik-másik szakembernél bizonyos tespedés vagy ahogyan a tatában megfogalmazták: ...egyik-másik mérnök mintha elfáradt volna. Nyilvánvaló, hogy ez a jelenség egyáltalán nem segíti elő az olyan légkör kialakulását, hogy az alkotó gondolatok és kezdeményezések gyorsan tettekre .váljanak. Olyan tapasztalatokról is szóltak, s ennek bizonyára van létjogosultsága, hogy az anyagi ösztönzés lehetőségei sem minden esetben megfelelőek. Mire alapozták ezt? Több szakember például, akinek lenne ötlete, lemond az újításról és az ésszerűsítésről, mert attól tart, hogy azt esetleg munkaköri kötelességnek nyilvánítják és így elesik az újítási díjtól. Ezen is el lehetne gondolkodni, hiszen nem sokat ér csak a fejben fogant és ott is rekedt ötlet Mennyivel hasznosabb lenne, ha abból akár a termelést bővítő, akár az önköltséget csökkentő vagy a termékek minőségét javító módszer, valóság lenne. Ilyen tenniakaráshoz azonban az anyagiakon felül a társadalom iránti nagyobb felelősség, több — jó értelemben vett — becsvágy is szükséges. S talán egy az orosházi gimnázium udvarán épülő politechnikai műhely Az oktatási reform irányelvei I alapján fokozottabban előtérbe ke- ' rül, hogy a középiskolák és különösen a gimnáziumok ne csupán a régi értelemben vett általános műveltséggel vértezzék fel a fiatalokat, hanem megfelelő szakmai ismeretekkel is. Az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium elöl jár ebben a törekvésben, hiszen több szakközépiskolai osztálya is van már; a gyakorlati ismeretekhez azonban feltétlenül szükséges s megfelelő körülményeik megteremtése is. Ennek érdekében mar néhány évvel ezelőtt elhatározták, hogy korszerűen felszerelt poli- ( technikai műhelyt létesítenek a ! gimnázium udvarán. A terv sokáig csak terv maradt, amit az is bizonyít, hogy már 1963-ban a pusztaszentetornyai tanácsháza leA gimnazista lányok nagy szorgalommal és vidáman dolgoznak a tégla válogatásában és szállításában. A program szerint júniusban már tető ala kerül az épület és a következő oktatási évben a fiatalok megfelelően felszerelt műhely, ben sajátíthatják el a gyakorlati alapismereteket. A diákok minden dicséretet megérdemelnek, meri nem csupán a politechnikai gyakorlatok keretében, hanem társadalmi munkában, délutánonként is dolgoztak az, építkezésnél. Saját érdeküknek és kötelességüknek érezték, hogy mielőfb befejezésre kerüljön a műhely. Hasznos lenne, ha a szülők is támogatnák gyerboniásakor az ott szükségtelenné vált téglát a gimnáziumba szállították, de a munkálatok — elsősorban a kivitelező hiányában — nem kezdődtek el. Az idén még inkább előtérbe kekicsit az alkotás, a hivatás nagyobb szeretete is. Jó vitaalap a gondosan összeállított tanulmány. Ezt az Intéző Bizottság ülése is tanúsítóba. Nem hiába ajánlották, hogy a tanulmányt a megye valamennyi tudományos szervezete vitassa meg, tegyenek javaslatokat, dolgozzanak ki intézkedési tervet arra, hogyan lehetne a mérnök- és technikusellátottságot javítani, a műszakiak szellemi kapacitását jobban kamatoztatni, A javaslatokat végül az Intéző Bizottság intézkedési tervbe foglalja és a tanulmánnyal együtt a megye párt- és tanácsvezetői elé terjeszti. Az alap most már megvan, mert hiszen a tanulmány szinte tálcán kínálja gazdag tartalmával a további lépeseket. Ezek szükségességét a tanulmányhoz írt előszóban Csep- regi elvtárs így fogalmazta meg; „A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Békés megyei Intéző Bizottsága tagegyesületeinek tartalmi munkájával, valamint további hasonló tájékoztató kiadásával is azon lesz, hogy megyénkben a párt- és állami szervek irányítása és közreműködése mellett gyorsítsa és fokozza a gazdasági fejlődés fő feltételének, a műszaki fejlődésnek ütemét és hatékonyságát.’’ Ezek a gondolatok a tanulmánnyal együtt és a várható intézkedésekkel jó útra valót adnak a jövőre ahhoz, hogy megyénkben előbbre lépjünk a mérnök- és technikusellátottság javítáról'-m. Podina Péter A fiúk is elismerést érdemelnek a nehéz fizikai munkát igénylő malterkeverésben, a kőművesek kiszolgálásában. rült a műhely szükségessége és a tanulók a jó idő beálltával maguk kezdtek hozzá a munkához, majd a városi tanács út- és épületkar- banfartó üzeme szakembereinek irányításával dolgoztak és segítettek a falak felhúzásánál is. mekeiknek ezt a törekvését és jó példával járnának elöl, hiszen a diákok szülei között jó néhány kőműves, vagy más egyéb szakmun. kás van, akik közül már többen is felajánlották segítségüket. Ezek a szülők átóreztók a munka jelentő- I ségét, hisz mindenekelőtt gyermekeik jövőjéről, megfelelő szakképzéséről van szó. Szöveg: Seleszt Fotó: Farkas Megkezdődött a politechnikai műhely falainak felhúzása, aho. ugyancsak sok segítséget adnak a gimnazista fiatalok. HÁZIKERTEK JÖ JÖVEDELEMFORRÁSA a szamócatermelés ' nyár végén telepített palánták a következő év .uvaszán már termést hoznak. A telepítéshez kölcsönt ad a takarékszövetkezet. Vz értékesítésre szerződést köt A HELYI FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZET. Szerződéskötésre már most jelentkezzen, hogy idejében biztosíthassák palántaszükségletét, 90141
