Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-08 / 133. szám

1965. június 8. 5 Kedd Tanévzáró ünnepély a gyulai Júniusban tető alá kerül román általános iskolában Június 5-én kedves iskolai ün­nepély színhelye volt a gyulai ro­mán nyelvű általános iskola, ahol — a tanítás befejeztével — a tantestületen, az iskola 18 nyol­cadikos tanulóján kívül a Gyulá­ról, Körösapátiból, Körösszegről, Kétegyházáról és Méhkerékről összesereglett szülök, vendégek vettek részt az osztály tanévzáró­ján. „Most búcsúzunk és elme­gyünk...” — hangzott fel a köny- nyes hangulatú diákbúcsú-dal, amely után a végzős osztály kép­viseletében Ivánus Olga mondott köszönetét a tanári kar, az osz­tályfőnök fáradozásaiért, búcsú­zott el a gazdag tudásanyagot, sok felejthetetlen élményt nyújtó is­kolától. Szántó Katalin igazgató­nő sok sikert kívánt mind a to­vábbtanulók, mind a termelő munkába indulók számára. Me­gyeri Lászlóné és Mészáros Tiva- damé osztályíőnöknő, illetve he­lyettes osztályfőnöknő a további helytállásra buzdította a távozó diákjait. Az ünnepély után Szántó Kata­lin és Ivánus Illés tanár elmon­dották, hogy a kivételes összetéte­lű osztály jó átlagos tanulmányi eredményt ért el. A tantestület céltudatos nevelő munkája ered­ményeit ezen túlmenően a távo­zók igen sok irányú pályaválasz­tási törekvése is igazolja. Avra- mucz István például nyomdász akar lenni. Ilyen irányú érdeklő­dését az egyik nyomdában tett üzemlátogatás keltette fel. Márk György méhkeréki tanuló mező- gazdasági szakközépiskolában akar szakmát tanulni, míg Bor­zok Stella, aki tsz-tag leánya, gimnáziumba megy, pedagógus szeretne lenni. Ahány tanuló, annyi törekvés, annyi biztatóan induló ifjú életút. !Ha ez a törekvés olyan eredmé­nyes lesz, mint az az indítóerő, amelyet az iskola pedagógusai ad­tak meg nekik, úgy mindegyik csak felfelé ívelhet és bizonyára célba is jut Surányi Sándor Kiosztották az országos középiskolai tanulmányi verseny díjait A művelődésügyi miniszter oda­ítélte az 1964 65. tanévi országos középiskolai tanulmányi verseny díjait, s egyidejűleg — az illeté­kes bizottságok javaslata alapján — megállapította a helyezettek sorrendjét is. Szaktárgyak szerint a megálla­pított helyezésekben jó eredmé­nyeket értek el a Békés megyei középiskolások is. Egy első díjas is van a megyében: mezőgazdasági könyvvitelből az első díjat Opánszky Katalin, a • békéscsabai Sebes György Közgazdasági Tech­nikum növendéke, a harmadik di­jat Kovács Géza, ugyancsak a Sebes György technikum tanuló­ja nyerte. Történelemből a máso­dik díjat megosztva kapta Kör­mendi János, Orosháza, Táncsics Gimnázium, Ötödik lett Harmati Imre orosházi gimnazista. Általá­nos tantervű osztályok versenyé­ben a hatodik helyen Kádár Ju­dit, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium, a tizedik helyen Illés Mihály, a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium tanulói végeztek. Szakosított tantervű osztályok versenyében a hetedik helyet sze­rezte meg az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium tanulója, Bo- hus István. erre nem ártana több figyelmet fordítani. Elősegíteni, hogy eze­ket a szakembereket meggyő­zéssel és a szükséges feltételek megteremtésével képzettségük­nek megfelelő munkakörbe át­irányítsák. Mindez azért is kí­vánatos lenne, hiszen amint a statisztikából kiderül, a szocia­lista iparban dolgozó techniku­soknak 36, a mezőgazdaságban pedig 47 százaléka nem rendel­kezik megfelelő iskolai végzett­séggel. Ahogyan iparosodik a megye, fejlődik a szocialista mezőgaz­daság, úgy egyre több szakem­berre lesz szükség. A tanulmány csak az 1970-ig várható szük­ségleteket méri fel, de ebből máris nyilvánvaló — jelenleg is, néhány év múlva pedig mégin- kább. —, hogy milyen sok új mérnökre és technikusra lesz szükség. Az igények nem csök­kennek, hanem növekednek. Ez pedig szinte önmagába is fog­lalja, hogy milyen sok múlik a továbbképzésen, a beiskolázáson, a társadalmi ösztöndíjak adta lehetőségek felhasználásán, az évekre előrelátó gondoskodáson. A tanulmány alapján most már sokkal könnyebb meghatározni a szükséges intézkedéseket, hi­szen világosabb kép alakult ki elkészültével az ipar és a mező- gazdaság szakemberellátottságá­ról. Ám emellett, amint az In­téző Bizottság ülésén éppen a tanulmány vitája során elhang­zott, olyan tapasztalat is napvi­lágra került, hogy a meglévő mű­szaki szakemberek szellemi kapacitásának felhasználása kö­rül sincs minden rendben. Több okát látják ennek. Közrejátszik ebben az is, hogy a felduzzadt adminisztráció a mérnököt és technikust a szükségesnél job­ban odaláncolja az íróasztalhoz, s így kevesebb ideje marad a termelés operatív irányításához vagy éppen a nagyon is fontos műszaki fejlesztés feladatainak megoldásához. Tapasztalható ezenfelül egyik-másik szakem­bernél bizonyos tespedés vagy ahogyan a tatában megfogalmaz­ták: ...egyik-másik mérnök mintha elfáradt volna. Nyilván­való, hogy ez a jelenség egyál­talán nem segíti elő az olyan légkör kialakulását, hogy az al­kotó gondolatok és kezdeménye­zések gyorsan tettekre .váljanak. Olyan tapasztalatokról is szól­tak, s ennek bizonyára van lét­jogosultsága, hogy az anyagi ösztönzés lehetőségei sem min­den esetben megfelelőek. Mire alapozták ezt? Több szakember például, akinek lenne ötlete, le­mond az újításról és az ésszerű­sítésről, mert attól tart, hogy azt esetleg munkaköri köteles­ségnek nyilvánítják és így el­esik az újítási díjtól. Ezen is el lehetne gondolkodni, hiszen nem sokat ér csak a fejben fogant és ott is rekedt ötlet Mennyivel hasznosabb lenne, ha abból akár a termelést bőví­tő, akár az önköltséget csökken­tő vagy a termékek minőségét javító módszer, valóság lenne. Ilyen tenniakaráshoz azonban az anyagiakon felül a társadalom iránti nagyobb felelősség, több — jó értelemben vett — becs­vágy is szükséges. S talán egy az orosházi gimnázium udvarán épülő politechnikai műhely Az oktatási reform irányelvei I alapján fokozottabban előtérbe ke- ' rül, hogy a középiskolák és külö­nösen a gimnáziumok ne csupán a régi értelemben vett általános mű­veltséggel vértezzék fel a fiatalo­kat, hanem megfelelő szakmai is­meretekkel is. Az orosházi Tán­csics Mihály Gimnázium elöl jár ebben a törekvésben, hiszen több szakközépiskolai osztálya is van már; a gyakorlati ismeretekhez azonban feltétlenül szükséges s megfelelő körülményeik megterem­tése is. Ennek érdekében mar né­hány évvel ezelőtt elhatározták, hogy korszerűen felszerelt poli- ( technikai műhelyt létesítenek a ! gimnázium udvarán. A terv so­káig csak terv maradt, amit az is bizonyít, hogy már 1963-ban a pusztaszentetornyai tanácsháza le­A gimnazista lányok nagy szorga­lommal és vidáman dolgoznak a tégla válogatásában és szállításá­ban. A program szerint júniusban már tető ala kerül az épület és a következő oktatási évben a fiata­lok megfelelően felszerelt műhely, ben sajátíthatják el a gyakorlati alapismereteket. A diákok minden dicséretet megérdemelnek, meri nem csupán a politechnikai gya­korlatok keretében, hanem társa­dalmi munkában, délutánonként is dolgoztak az, építkezésnél. Saját érdeküknek és kötelességüknek érezték, hogy mielőfb befejezésre kerüljön a műhely. Hasznos lenne, ha a szülők is támogatnák gyer­boniásakor az ott szükségtelenné vált téglát a gimnáziumba szállí­tották, de a munkálatok — első­sorban a kivitelező hiányában — nem kezdődtek el. Az idén még inkább előtérbe ke­kicsit az alkotás, a hivatás na­gyobb szeretete is. Jó vitaalap a gondosan össze­állított tanulmány. Ezt az Inté­ző Bizottság ülése is tanúsítóba. Nem hiába ajánlották, hogy a tanulmányt a megye valamennyi tudományos szervezete vitassa meg, tegyenek javaslatokat, dol­gozzanak ki intézkedési tervet arra, hogyan lehetne a mérnök- és technikusellátottságot javíta­ni, a műszakiak szellemi kapa­citását jobban kamatoztatni, A javaslatokat végül az Intéző Bi­zottság intézkedési tervbe fog­lalja és a tanulmánnyal együtt a megye párt- és tanácsvezetői elé terjeszti. Az alap most már megvan, mert hiszen a tanul­mány szinte tálcán kínálja gaz­dag tartalmával a további lépe­seket. Ezek szükségességét a ta­nulmányhoz írt előszóban Csep- regi elvtárs így fogalmazta meg; „A Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsége Békés megyei Intéző Bizottsága tagegyesületeinek tartalmi mun­kájával, valamint további ha­sonló tájékoztató kiadásával is azon lesz, hogy megyénkben a párt- és állami szervek irányí­tása és közreműködése mellett gyorsítsa és fokozza a gazdasági fejlődés fő feltételének, a mű­szaki fejlődésnek ütemét és ha­tékonyságát.’’ Ezek a gondolatok a tanul­mánnyal együtt és a várható in­tézkedésekkel jó útra valót ad­nak a jövőre ahhoz, hogy me­gyénkben előbbre lépjünk a mérnök- és technikusellátottság javítáról'-m. Podina Péter A fiúk is elismerést érdemelnek a nehéz fizikai munkát igénylő mal­terkeverésben, a kőművesek ki­szolgálásában. rült a műhely szükségessége és a tanulók a jó idő beálltával maguk kezdtek hozzá a munkához, majd a városi tanács út- és épületkar- banfartó üzeme szakembereinek irányításával dolgoztak és segítet­tek a falak felhúzásánál is. mekeiknek ezt a törekvését és jó példával járnának elöl, hiszen a diákok szülei között jó néhány kő­műves, vagy más egyéb szakmun. kás van, akik közül már többen is felajánlották segítségüket. Ezek a szülők átóreztók a munka jelentő- I ségét, hisz mindenekelőtt gyer­mekeik jövőjéről, megfelelő szak­képzéséről van szó. Szöveg: Seleszt Fotó: Farkas Megkezdődött a politechnikai műhely falainak felhúzása, aho. ugyancsak sok segítséget adnak a gimnazista fiatalok. HÁZIKERTEK JÖ JÖVEDELEMFORRÁSA a szamócatermelés ' nyár végén telepített palánták a következő év .uvaszán már termést hoznak. A telepítéshez kölcsönt ad a takarékszövetkezet. Vz értékesítésre szerződést köt A HELYI FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZET. Szerződéskötésre már most jelentkezzen, hogy idejében biztosít­hassák palántaszükségletét, 90141

Next

/
Thumbnails
Contents