Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-08 / 133. szám
1065. június 8. 4 Kedd Építők napja Ideje rendet teremteni Békéscsabán az adminisztrációban Nem kedvezett vasárnap az időjárás az építők juniálisának. Már a kora reggeli órákban sem volt valami biztató a helyzet, délelőtt 9 óra körül aztán sűrű felhők tornyosultak, majd megeredt az eső. A békéscsabai KlSZ-tá- borba azonban egymás után érkeztek a kisebb-nagyobb csoportok, férfiak, asszonyok, gyerekek. Mindenki a sátrakban keresett menedéket. Csak déltájban kezdett tisztulni az égbolt, s ekkor vidámabb lett a hangulat, amit a honvédzenekar szórakoztató hangversenye még fokozott. Benépesült a tér, a szabadban is felállították az asztalokat. Ezerötszáz személyre érkezett ebéd és mind elkelt. Szombaton az SZMT székházában — mint már közöltük — az Építők Szakszervezetének megyei bizottsága rendezett ünnepséget. Erről készült két felvételünk. T —pb— Mankó Pál, az Építők Szakszervezete megyei bizottságának titkára átadja a Kiváló Dolgozó jelvényt Landsádi Jánosné szocialista brigád vezetőnek, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat dolgozójának. Drienyovszky János, az ÉM Építőipari Vállalat igazgatója Király Jánossal, a vállalat egykori szakmunkásával beszélget, aki 1057-ben végezte el a Műszaki Egyetemet és ma a Békés megyei Beruházási Iroda igazgatója. (Fotó: Kocziszky László) MuiMHmnii'iiiimiiimMiiiiMiuiMiiMiNMimimimiiiMMiHiHMiiimiuuiMuuiimmMmiimiuumMiMiiuiimiiiiHmimiuHimiiiiii Száztagú szakkör Mezőberényben A helyi galambászok és kisállattenyésztők szakköre Mezőberényben most újabb szakköri tagokkal gyarapszik. A földművesszövetkezet keretein belül működő két szakkört átvette a művelődési ház, s kiegészítésképpen meghirdetett egy újabb ágazatot: Háztartási cikkek gyártására szabad kapacitást keresünk Vastömegcikk Értékesítő Vállalat, Budapest, Vili. Ültői út 32- II. em. 5. szoba a házi kertészeti szakkört. Az érdeklődés olyan nagy, hogy már a szervezés időszakában — ezekben a napokban — tömegesen keresik fel az igazgatót, akinek véleménye szerint ez lesz a legnagyobb szakkör, közel száz taggal működik majd. Részletes programjukban szerepel egy tapasztalatcsere-látogatás a közeljövőben, amikor a három tagozatú szakkör meglátogatja az orosháziakat, egyrészt ismerkedés, másiészt tapasztalatcsere céljából, augusztus második felére pedig nagyszabású kiállítást terveznek, amelyen már mindhárom szakkör bemutatja eredményeit. Közület munkaerőigénye Az EM 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munka helyekre — férfi és női segédmunka sokat, valamint kubikosokat. Munkás szállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Tanácsigazolás és munka ruha szükséges. Jelentkezés: Buda pest V., Kossutb Lajos tér 13—15, földszint. 21) Napjainkban igen sokat foglalkozunk az adminisztráció csökkentésével, egyszerűsítésével. Számos fórumon megállapították, hogy rendet kell végre teremteni a bürokrácia eme útvesztőjében. Szinte hónapról hónapra jelennek meg különböző rendeletek a bürokratikus ügyintézés egyszerűsítéséről, de a megállapítás mindig az: nem jutottunk előre, sőt... Az elmúlt évben párthatározat is szüi etett, míg a közelmúltban kormányrendelet látott napvilágot az adminisztráció csökkentését illetően. Mindezek ellenére lényegesen nem javul a helyzet. Egyre tapasztaljuk, hogy a korábbi évekhez képest sok esetben még több kérdőív lát napvilágot, melyen a kérdések és rubrikák kismilliói sorakoznak, s az emberek legnagyobb bosszúságára foglalkozni kell velük. Drága időt kell elpazarolni tanulmányozásukkal, kitöltésükkel. A napokban beszélgettünk az egyik intézmény vezetőjével ezekről a dolgokról. Elmondta, hogy a felettes hatóság adott ugyan ki egy körlevelet az adminisztráció csökkentéséről, elengedték olyan jelentés megírását, amely egyébként sem okozott túl nagy problémát, de ugyanakkor egy sokkalta bonyolultabb statisztikai kérdőívet bocsájtottak ki. Mi akkor itt az egyszerűsítés? — kérdezte. Egy másik helyen elmondták, hogy utasítást kaptak az adminisztráció csökkentésére, de úgy, hogy csökkentsék a gépírók létszámát. A jelen lésküldés^ket, kimutatásokat bagatell ügyekről viszont nem csökkentették. Így most a mérnököknek vagy technikusoknak kell azt a munkát elvégezni sokkal nehezebb körülmények között, mint amit a gépírók láttak el. Az üzemeket, hivatalokat, intézményeket járva számtalanszor ta. pasztáijuk, iíogy rengeteg ember sürgölődik a különböző statisztikák körül, s ha véletlenül megkérdeznék mire jó ez, talán nem is tudnának válaszolni. De azért „lelkesen” csinálják. Hogy mibe kerül mindez? Azt senki sem tudná kimutatni, pedig ma már lassan úgy vagyunk, nincs az a csodálatos dolog, amire ne agyatnának ki valami kacifántos, nyakatokért kérdőívet vagy kimutatást. A baj csak az, hogy hiába állapítjuk meg ennek káros voltát, szinte nem tudunk ellene védekezni. Évek óta emberek sökasága vívja szélmalomharcát a bürokrácia ezerfejű cézára éllen, s valljuk be, legtöbbször eredménytelenül. Papírhiány? Egyszerűsítés? Ez mind nem számít, lényeg, hogy minél több kérdőív legyen, lehetőleg olyan, hogy csak nagyon nehezen lehessen rajta eligazodni. Bizonyára sokan emlékeznek az ötvenes évekre, amikor még nem volt ilyen nagy a bürokrácia. Amikor egy kisebb intézménynél elegendő volt egy nagy francia- kockás pénztárnapló, egy-két rovattal, melyre a bevételt és a kiadást könyvelték. Ennék a vezetéséhez nem kellett nagy apparáVasárnap reggel harminckét Békés megyei óvónő egyhetes lengyelországi autóbuszkirándulásra indult. Lelkiismeretes, jó munkájuk jutalmaként most gyönyörködhetnek Csehszlovákia és Lengyelország legszebb tájaiban. Ütjük végcélja Zakopáne, ahol pár napos pihenőt tartanak. Visszáruban összekötik a kellemeset a tus. de nagy szakértelem sem, csupán becsületesség. Lehet, hogy ezt egészségesen tovább kellett fejleszteni. De ma már a pénzügyi dolgozóknak kismillió nyomtatvánnyal kell bajlódniuk. Csoda-e, hogy ma sokszor egy-egy visszaélésre évék hosszú során a revizorok sokasága sem tud rájönni? Nem megnyugtató jelenségek ezek és azt mutatják, hogy az aktagyár. tők túlságosan odanőttek az íróasztalukhoz, s a legvégsőkig hadakoznak újabb és újabb bürokratikus rendelkezések meghozataláért. Ideje volna végre érvényt szeréz- ni azoknak a rendeletdknek, melyek az elmúlt idők során napvilágot láttak, vagy korábban megjelentek. Ugyanakkor felül kellene vizsgálni a jelenlegi ügyintézést s a túlzásokat minden további nélkül megszüntetni. Senki sem vonja kétségbe, hogy szükséges az adminisztráció, kellenek a kimutatások, a tervgazdálkodás ellenőrzését elősegítő legfontosabb statisztikák. De csak ezek szükségesek. A fölösleges papírmunkára, a bürokráciára nincsen szükség. Háló Ferenc hasznossal; Krakkóban meglátogatnak egy óvodát, ahol a lengyel gyermekintézmény dolgozóival kicserélik a kis emberkék gondozása és nevelése terén szerzett tapasztalataikat. Megtekintik az auschwitzi koncentrációs tábort, majd Csehszlovákiában is ellátogatnak egy-egy nevezetes helyre. — ........... B ékés megyei óvónők egyhetes lengyelországi kirándulásra indultak Értékes tanulmány Egyszerű, szerény a külseje. Fehér borítólapján mindössze ennyi áll: Mérnök- és technikus- ellátottság Békés megyében. A tanulmány, amely 120 példányban készült, hatvan stencilezett lapott tartalmaz, 30 oldalnyit a szöveges elemzés, s ugyanennyit pedig a különféle táblázatok foglalnak el. Régi. dédelgetett, sokszor vitatott terv és elképzelés öltött benne testet. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége megyei Intéző Bizottságának megbízásából az Ipargazdasági Bizottság készítette el. Mennyi munkával és milyen idő ráfordítással? E kérdésre talán az ad a ieghübb képet, hogy a tanulmány kidolgozásához az anyaggyűjtés köre mintegy 400 ipari, építőipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, közlekedési és kommunális vállalatra, üzemre, szövetkezetre, egészségügyi és egyéb intézményekre, valamint a községi, járási, városi tanácsokra, illetve a megyei tanács osztályaira _ terjedt ki. t A tanulmány célját, amely az 1964. szeptember 1-i állapotnak megfelelően tükrözi a megye műszaki szakemberellátottságal az előszóban a következőképpen indokolta meg Csepregi Pál elvtárs, a megyei tanács vb elnökhelyettese, a MTESZ megyei Intéző Bizottságának elnöke: „A technika és a tudomány ugrásszerű haladása, valamint a nemzetközi munkamegosztás tétén betöltött szerepük törvényszerűen követeli a műszaki és tudományos tevékenység terv- szerűségét és hatékonyságát. A vidék iparosításával és a mezőgazdaság szocialista átszervezésével megyénk gazdasági fejlődésének is fő feltétele a műszaki fejlődés. É felismerés vezette a Műszaki (és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Békés megyei Intéző Bizottságát arra az elhatározásra, hogy számba vegye a népgazdaság különböző ágazataiban, de megyénk területén élő és dolgozó műszakiak állományát.” A tanulmány azonban jóval túlmegy a puszta számbavétel szándékán. Éppen azért rendkívül értékes, mert a számok összegezésén túl következtetéseket von le a műszaki szakemberellátottságról, jóné- hány tapasztalatot hoz napvilágra, gondolatokat ébreszt.. Mindezeket figyelembe véve reális alapot nyújt ahhoz, hogy jól és helyesen lehessen a jövőben meghatározni a tennivalókat, az intézkedéseket a megye mérnök - és technikusellátottságának javításához. A MTESZ megyei Intéző Bizottsága eljutott tehát odáig, hogy olyan tanulmányt tehet le az asztalra, amit már régen hiányoltak. Milyen tapasztalatokat tartalmaz a tanulmány? Mindenekelőtt kiderül belőle az, hogy a megyében a műszaki mérnökök száma és aránya igen alacsony. Ennek oka többek között, hogy az 1950-es években kevés erőfeszítést tettek a szükségletek tervszerű biztosítására. Az arány — a megye erőteljesebb iparosítása folytán, aminek az utóbbi esztendőkben tanúi voltunk és vagyunk jelenleg is — tovább romlott. Így hát van és lesz is mit pótolni. Ám, nemcsak az aránnyal van baj. Azzal is, hogy a mérnöki beosztásban dolgozók 38 százaléka nem rendelkezik megfelelő iskolai végzettséggel. Ennek hátránya pedig a termelés irányításától a műszaki fejlesztésig bárhol tapasztalható. Kisebb elméleti felkészültséggel a technika rohamosan fejlődő korszakában egyre nehezebb ellátni a nagyobb és bonyolultabb feladatokat. Amint a tanulmányból kitűnik, a megye ipari és mezőgazdasági technikus ellátottságának aránya valamivel kedvezőbb, bár mindjárt azt is hozzá kell tenni, hogy a műszaki középké- derek képzése és a szükségletek megfelelő kielégítése nem sokkal jobb, mint a mérnökellátottság. Érdemes megemlíteni, hogy 319 technikus (17 százalék) nem technikusi beosztásban dolgozik, pedig az volna a hasznos, ha olyan munkakörben dolgoznának, ahol jól kamatoztathatnak a technikumban tanultakat. Szembeötlő továbbá az is, hogy közülük 162 oklevéllel rendelkező mezőgazdasági technikus, akiket bizonyára jól tudna a mezőgazdaság foglalkoztatni, nem mezőgazdasági üzemekben dolgozik. Ez az egy példa is bizonyítja, hogy van tartalék, s
