Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-08 / 133. szám

1065. június 8. 4 Kedd Építők napja Ideje rendet teremteni Békéscsabán az adminisztrációban Nem kedvezett vasárnap az idő­járás az építők juniálisának. Már a kora reggeli órákban sem volt valami biztató a helyzet, dél­előtt 9 óra körül aztán sűrű fel­hők tornyosultak, majd megeredt az eső. A békéscsabai KlSZ-tá- borba azonban egymás után ér­keztek a kisebb-nagyobb csopor­tok, férfiak, asszonyok, gyerekek. Mindenki a sátrakban keresett menedéket. Csak déltájban kez­dett tisztulni az égbolt, s ekkor vidámabb lett a hangulat, amit a honvédzenekar szórakoztató hangversenye még fokozott. Be­népesült a tér, a szabadban is felállították az asztalokat. Ezer­ötszáz személyre érkezett ebéd és mind elkelt. Szombaton az SZMT székházá­ban — mint már közöltük — az Építők Szakszervezetének megyei bizottsága rendezett ünnepséget. Erről készült két felvételünk. T —pb— Mankó Pál, az Építők Szakszervezete megyei bizottságának titkára átadja a Kiváló Dolgozó jelvényt Landsádi Jánosné szocialista brigád vezetőnek, a Békés megyei Tégla- és Cserép­ipari Vállalat dolgozójának. Drienyovszky János, az ÉM Építőipari Vállalat igazgatója Ki­rály Jánossal, a vállalat egykori szakmunkásával beszélget, aki 1057-ben végezte el a Műszaki Egyetemet és ma a Békés megyei Beruházási Iroda igazgatója. (Fotó: Kocziszky László) MuiMHmnii'iiiimiiimMiiiiMiuiMiiMiNMimimimiiiMMiHiHMiiimiuuiMuuiimmMmiimiuumMiMiiuiimiiiiHmimiuHimiiiiii Száztagú szakkör Mezőberényben A helyi galambászok és kisál­lattenyésztők szakköre Mezőbe­rényben most újabb szakköri ta­gokkal gyarapszik. A földműves­szövetkezet keretein belül műkö­dő két szakkört átvette a műve­lődési ház, s kiegészítésképpen meghirdetett egy újabb ágazatot: Háztartási cikkek gyártására szabad kapacitást keresünk Vastömegcikk Értékesítő Vállalat, Budapest, Vili. Ültői út 32- II. em. 5. szoba a házi kertészeti szakkört. Az ér­deklődés olyan nagy, hogy már a szervezés időszakában — ezek­ben a napokban — tömegesen ke­resik fel az igazgatót, akinek vé­leménye szerint ez lesz a legna­gyobb szakkör, közel száz taggal működik majd. Részletes programjukban szere­pel egy tapasztalatcsere-látogatás a közeljövőben, amikor a három tagozatú szakkör meglátogatja az orosháziakat, egyrészt ismerkedés, másiészt tapasztalatcsere céljá­ból, augusztus második felére pe­dig nagyszabású kiállítást tervez­nek, amelyen már mindhárom szakkör bemutatja eredményeit. Közület munkaerőigénye Az EM 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munka helyekre — férfi és női segédmunka sokat, valamint kubikosokat. Munkás szállást és napi kétszeri étkezést biz­tosítunk. Tanácsigazolás és munka ruha szükséges. Jelentkezés: Buda pest V., Kossutb Lajos tér 13—15, föld­szint. 21) Napjainkban igen sokat foglal­kozunk az adminisztráció csök­kentésével, egyszerűsítésével. Szá­mos fórumon megállapították, hogy rendet kell végre teremteni a bürokrácia eme útvesztőjében. Szinte hónapról hónapra jelennek meg különböző rendeletek a bü­rokratikus ügyintézés egyszerűsí­téséről, de a megállapítás mindig az: nem jutottunk előre, sőt... Az elmúlt évben párthatározat is szüi etett, míg a közelmúltban kormányrendelet látott napvilá­got az adminisztráció csökkentését illetően. Mindezek ellenére lénye­gesen nem javul a helyzet. Egyre tapasztaljuk, hogy a korábbi évekhez képest sok esetben még több kérdőív lát napvilágot, melyen a kérdések és rubrikák kismilliói sorakoznak, s az emberek legna­gyobb bosszúságára foglalkozni kell velük. Drága időt kell elpaza­rolni tanulmányozásukkal, kitöl­tésükkel. A napokban beszélgettünk az egyik intézmény vezetőjével ezek­ről a dolgokról. Elmondta, hogy a felettes hatóság adott ugyan ki egy körlevelet az adminisztráció csökkentéséről, elengedték olyan jelentés megírását, amely egyéb­ként sem okozott túl nagy problé­mát, de ugyanakkor egy sokkalta bonyolultabb statisztikai kérdő­ívet bocsájtottak ki. Mi akkor itt az egyszerűsítés? — kérdezte. Egy másik helyen elmondták, hogy utasítást kaptak az adminisztráció csökkentésére, de úgy, hogy csök­kentsék a gépírók létszámát. A jelen lésküldés^ket, kimutatásokat bagatell ügyekről viszont nem csökkentették. Így most a mérnö­köknek vagy technikusoknak kell azt a munkát elvégezni sokkal ne­hezebb körülmények között, mint amit a gépírók láttak el. Az üzemeket, hivatalokat, intéz­ményeket járva számtalanszor ta. pasztáijuk, iíogy rengeteg ember sürgölődik a különböző statiszti­kák körül, s ha véletlenül meg­kérdeznék mire jó ez, talán nem is tudnának válaszolni. De azért „lelkesen” csinálják. Hogy mibe kerül mindez? Azt senki sem tud­ná kimutatni, pedig ma már las­san úgy vagyunk, nincs az a csodá­latos dolog, amire ne agyatnának ki valami kacifántos, nyakatokért kérdőívet vagy kimutatást. A baj csak az, hogy hiába állapítjuk meg ennek káros voltát, szinte nem tudunk ellene védekezni. Évek óta emberek sökasága vívja szélmalomharcát a bürokrácia ezerfejű cézára éllen, s valljuk be, legtöbbször eredménytelenül. Papírhiány? Egyszerűsítés? Ez mind nem számít, lényeg, hogy minél több kérdőív legyen, lehe­tőleg olyan, hogy csak nagyon ne­hezen lehessen rajta eligazodni. Bizonyára sokan emlékeznek az ötvenes évekre, amikor még nem volt ilyen nagy a bürokrácia. Amikor egy kisebb intézménynél elegendő volt egy nagy francia- kockás pénztárnapló, egy-két ro­vattal, melyre a bevételt és a ki­adást könyvelték. Ennék a veze­téséhez nem kellett nagy appará­Vasárnap reggel harminckét Bé­kés megyei óvónő egyhetes len­gyelországi autóbuszkirándulás­ra indult. Lelkiismeretes, jó mun­kájuk jutalmaként most gyönyör­ködhetnek Csehszlovákia és Len­gyelország legszebb tájaiban. Üt­jük végcélja Zakopáne, ahol pár napos pihenőt tartanak. Visszá­ruban összekötik a kellemeset a tus. de nagy szakértelem sem, csupán becsületesség. Lehet, hogy ezt egészségesen tovább kellett fejleszteni. De ma már a pénzügyi dolgozóknak kismillió nyomtat­vánnyal kell bajlódniuk. Csoda-e, hogy ma sokszor egy-egy vissza­élésre évék hosszú során a revi­zorok sokasága sem tud rájönni? Nem megnyugtató jelenségek ezek és azt mutatják, hogy az aktagyár. tők túlságosan odanőttek az író­asztalukhoz, s a legvégsőkig hada­koznak újabb és újabb bürokrati­kus rendelkezések meghozatalá­ért. Ideje volna végre érvényt szeréz- ni azoknak a rendeletdknek, me­lyek az elmúlt idők során napvi­lágot láttak, vagy korábban meg­jelentek. Ugyanakkor felül kelle­ne vizsgálni a jelenlegi ügyinté­zést s a túlzásokat minden továb­bi nélkül megszüntetni. Senki sem vonja kétségbe, hogy szüksé­ges az adminisztráció, kellenek a kimutatások, a tervgazdálkodás ellenőrzését elősegítő legfonto­sabb statisztikák. De csak ezek szükségesek. A fölösleges papír­munkára, a bürokráciára nincsen szükség. Háló Ferenc hasznossal; Krakkóban megláto­gatnak egy óvodát, ahol a lengyel gyermekintézmény dolgozóival kicserélik a kis emberkék gondo­zása és nevelése terén szerzett ta­pasztalataikat. Megtekintik az auschwitzi koncentrációs tábort, majd Csehszlovákiában is elláto­gatnak egy-egy nevezetes helyre. — ........... B ékés megyei óvónők egyhetes lengyelországi kirándulásra indultak Értékes tanulmány Egyszerű, szerény a külseje. Fehér borítólapján mindössze ennyi áll: Mérnök- és technikus- ellátottság Békés megyében. A tanulmány, amely 120 példány­ban készült, hatvan stencilezett lapott tartalmaz, 30 oldalnyit a szöveges elemzés, s ugyanennyit pedig a különféle táblázatok foglalnak el. Régi. dédelgetett, sokszor vi­tatott terv és elképzelés öltött benne testet. A Műszaki és Természettudományi Egyesüle­tek Szövetsége megyei Intéző Bizottságának megbízásából az Ipargazdasági Bizottság készí­tette el. Mennyi munkával és milyen idő ráfordítással? E kérdésre talán az ad a ieghübb képet, hogy a tanulmány kidol­gozásához az anyaggyűjtés köre mintegy 400 ipari, építőipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, közlekedési és kommunális vál­lalatra, üzemre, szövetkezetre, egészségügyi és egyéb intézmé­nyekre, valamint a községi, járá­si, városi tanácsokra, illetve a megyei tanács osztályaira _ ter­jedt ki. t A tanulmány célját, amely az 1964. szeptember 1-i állapotnak megfelelően tükrözi a megye műszaki szakemberellátottságal az előszóban a következőképpen indokolta meg Csepregi Pál elvtárs, a megyei tanács vb elnökhelyettese, a MTESZ me­gyei Intéző Bizottságának elnö­ke: „A technika és a tudomány ugrásszerű haladása, valamint a nemzetközi munkamegosztás té­tén betöltött szerepük törvény­szerűen követeli a műszaki és tudományos tevékenység terv- szerűségét és hatékonyságát. A vidék iparosításával és a mező­gazdaság szocialista átszervezé­sével megyénk gazdasági fejlő­désének is fő feltétele a műszaki fejlődés. É felismerés vezette a Műszaki (és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Békés megyei Intéző Bizottságát arra az elhatározásra, hogy számba vegye a népgazdaság különböző ágazataiban, de megyénk terü­letén élő és dolgozó műszakiak állományát.” A tanulmány azon­ban jóval túlmegy a puszta számbavétel szándékán. Éppen azért rendkívül értékes, mert a számok összegezésén túl követ­keztetéseket von le a műszaki szakemberellátottságról, jóné- hány tapasztalatot hoz napvilág­ra, gondolatokat ébreszt.. Mind­ezeket figyelembe véve reális alapot nyújt ahhoz, hogy jól és helyesen lehessen a jövőben meghatározni a tennivalókat, az intézkedéseket a megye mérnök - és technikusellátottságának ja­vításához. A MTESZ megyei In­téző Bizottsága eljutott tehát odáig, hogy olyan tanulmányt tehet le az asztalra, amit már régen hiányoltak. Milyen tapasztalatokat tartal­maz a tanulmány? Mindenek­előtt kiderül belőle az, hogy a megyében a műszaki mérnökök száma és aránya igen alacsony. Ennek oka többek között, hogy az 1950-es években kevés erőfe­szítést tettek a szükségletek tervszerű biztosítására. Az arány — a megye erőteljesebb iparosí­tása folytán, aminek az utóbbi esztendőkben tanúi voltunk és vagyunk jelenleg is — tovább romlott. Így hát van és lesz is mit pótolni. Ám, nemcsak az aránnyal van baj. Azzal is, hogy a mérnöki beosztásban dol­gozók 38 százaléka nem rendel­kezik megfelelő iskolai végzett­séggel. Ennek hátránya pedig a termelés irányításától a műszaki fejlesztésig bárhol tapasztalható. Kisebb elméleti felkészültséggel a technika rohamosan fejlődő korszakában egyre nehezebb el­látni a nagyobb és bonyolultabb feladatokat. Amint a tanulmányból kitű­nik, a megye ipari és mezőgaz­dasági technikus ellátottságának aránya valamivel kedvezőbb, bár mindjárt azt is hozzá kell tenni, hogy a műszaki középké- derek képzése és a szükségletek megfelelő kielégítése nem sok­kal jobb, mint a mérnökellátott­ság. Érdemes megemlíteni, hogy 319 technikus (17 százalék) nem technikusi beosztásban dolgozik, pedig az volna a hasznos, ha olyan munkakörben dolgozná­nak, ahol jól kamatoztathatnak a technikumban tanultakat. Szembeötlő továbbá az is, hogy közülük 162 oklevéllel rendel­kező mezőgazdasági technikus, akiket bizonyára jól tudna a mezőgazdaság foglalkoztatni, nem mezőgazdasági üzemekben dolgozik. Ez az egy példa is bi­zonyítja, hogy van tartalék, s

Next

/
Thumbnails
Contents