Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-06 / 132. szám

1965. június 6. 4 Vasárnap » Minden koros szórakozási lehetőséget keres...” — Miért sikerülnek jól a rendezvények, szakköri foglalkozások az eleki művelődési házban ? — Az elmúlt évedében igen gyak­ran megfordultam Eleken. Külön­böző rendezvények alkalmával, de egyszerű hétköznapokon is felke­restem a Hunyadi János Művelő­dési Házat s meglepetve tapasz­taltam, hogy igen nagy az érdek­lődés minden iránt. A nagyterem zsúfolásig megtelik előadások esetén, a szabó-varró, sütő-főző tanfolyamon csakúgy „telt házat” láttam, mint a mezőgazdasági szakkörön, vagy éppen a gépész­képző tanfolyamon. Kutattam a ti fkát: hogy lehet ebben a falu­ban ennyi érdeklődés fiatalokban és idősebbekben egyaránt. — Nem akarok túlozni, de a mi falunkban szeretnek tanulni, szó­rakozni az emberek — magyaráz­za Nyisztor György kultúrház- igazgató, aki megyénkben a leg­régibb idő óta tölti be ezt a funk­ciót. — Azt azonban nem szeretik, ha lenézik őket s összecsapott műsorral akar szórakoztatni bár­milyen együttes. Mi ezért arra tö­rekszünk, hogy megválogassuk az előadásokat. A szakkörökre vonat­kozólag pedig elmondhatom, hogy minden korosztálynak megvan a maga szórakozási, tanulási igénye. Ezt igyekszünk kielégíteni több- kevesebb sikerrel. Lássuk csak sorjában: itt ala­kult meg az országban az első női mezőgazdasági szakkör. Az asszo­nyok és a leányok főleg baromfi­Jq vaslatunkra: rövidesen tejönlt nyílik a csabai slrandnn A mailt nyáron fiatalok kérését tolmácsoltuk lapunkban arról, hogy a meglévő büfé mellett he­lyes lenne tej boltot is nyitni a bé­késcsabai strandon. Sok esetben ugyanis a sportoló, vágj’ a csak csupán fürdőző fiatalok a nyári nagy melegben kénytelenek vol­tak szomjukat sörrel oltani, mert mást egyszerűen nem lenetett kapni. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat foglalkozott a javaslattal s közölte a szerkesztőséggel, hogy rövidesen tejboltot nyitnak a csabai strandon is. A bejárat mel­letti üvegíülkét alakítjuk át erre a célra s abban árusítják majd a friss tejet, kakaót, tejtermékeket és süteményeket. Üdvözöljük az igényeket kielé­gítő hasznos intézkedést. A kérkedokr Bachmann Ferenc cpítész- csoportvezcw egy 18 lakásos lakóépületet tervez, amely Békéscsabán, a Szabadság téren épül majd meg. Teryezők A Békés megyei Tanács Terve­ző Irodája csaknem öt éve műkö­dik önállóan. Ez idő alatt sok ipari, mezőgazdasági, kommunális létesítményt .és lakóépületet ter­vezeti. Jól ismertek többek között a Kner Nyomda, a Budapesti Bútorgyár gyulai üzemegysége, a békéscsabai Árpád-fürdő, a gyu­lai fedett uszoda, a dévaványai strandfürdő, a csorvási' kultúrház, az ÖRKI irodaháza, a tótkomlóst vízmű, a szarvasi és szeghalmi gimnázium, Békéscsabán a Mokri utcai 2J2 lakásos, lakótelep, a me- zőberényi OTP-lakótelep. Elké­szült több mint 100 tsz gazdasági épületének terve is. Az iroda dolgozói minden évben túlteljesítették a tervüket, kétszer nyerték el az Élüzem címet, egy­szer pedig miniszteri dicséretet kaptak. Pftuló László építész 'civező Ti pity János és Krizsán Györgyné Merk. szlövc' megbeszéli az első békéscsabai nagyelemes lakó­épület tervét. Fotó: Kocziszky László és itatásos borjúnevelést tanul­nak. A Lenin Tsz-ben jól lehet ke. resni mindkét területen s szíve­sen eljárnak tanulni, hogy minél jobban megoldhassák a rájuk vá­ró feladatokat. Kalász Erzsébet vezetésével évek óta működik a háziasszonyok klubja. Szabni- varrni, sütni-főzni, teríteni, öltöz­ködni, helyesen viselkedni tanul­nak az eleki lányok és asszonyok, s bizony sok hasznát látták már saját bevallásuk szerint a klub­ban eltöltött időnek. Kertészetet, gépkezelést, fotózást és egyebet szintén olyanok tanul­nak, akik az említett szakma sze­relmesei s ezért kevés a hiányzó. — Járnak hozzánk idős embe­rek, fcsökkent munkaképességű­ek is — folytatja Nyisztor György. — Rájuk gondoltunk, amikor meg­szerveztük a kesztyűkötő tanfolya­mot. Ma már nagyon hálásak, mert húsznál többen bedolgoznak a Gyulai Háziipari Szövetkezetbe s odahaza, a házimunka mellett megkeresik a maguk 400—800 fo­rintját havonta. Ma már azon gondolkodunk, hogy dísakosárkö- tést is taníttatunk, hogy a csök­kent munkaképességű férfiakat is könnyű munkával némi kereset, hez juttassuk. Ezután a klubok működéséről esett. szó. Eleken ugyanis külön klubba járnak az öregek, a fiata­lok, az iparosok, az értelmiségiek, de még a gyermekek is. így min­denki megtalálja a néki megfelelő szórakozást. Beosztják egy évre előre, hogy melyik este melyik helyiség kié. A fiatalok hetenként többször eljárnak a klubba, , hisz nekik több a szabad idejük és a vágyuk a kollektív szói^kozásra. Arra is gondoltak, hogy akik a falutól távol, tanyavilágban élnek, a lakásukhoz minél közelebb ta­láljanak szórakozási lehetőséget. Ezért rendezték be külön klubot a József Attila telepen, hogy a rossz idő esetén is könnyen eljus­sanak televíziót nézni, zenét hall­gatni. A négy nemzet falujában Igen jól működik a könyvtár is. Nem­csak magyarul, de németül, szlo­vákul és románul irt műveket is találnak itt a lakók, ha éppen arra vágynak. Az elekiek valóban második otthonuknak tekintik a művelő­dési házat, sokat tanulnak az öreg falak között s igen kellemes estéket töltenek különböző elő­adások, bálák és egyéb rendezvé­nyek alkalmával. —Ary— Van egy régi görög epigramma a szerénytelen, nagyképű, kérke­dő ember oktatására: „Nézd a búzakalászt. Büszkén emclődik az égnek, míg üres. Ha megért, földre konyítja fejét...” Nem mást mond ez a néhány sor, mint azt, hogy már az ókorban is bí­rálták, gúnyolták a kérkedő üres- fejűeket. Csak az éretlen ember van nagyra a tudásával, melyet, ha „meg bogarásznak”, hamarosan kiderül felszínessége, alapozat- lansága vagy egyoldalúsága. Aki valóban művelt és szélestudású, akárhogyan is szívta magába a tudományokat (autodidakta mó­don. egyetemen, vagy pedig ter­mészetes eszével az élettapaszta­latokból szűrte le azt) nem kér­kedő természetű. Az ilyen ember bölcsen tudja, hogy mennyit nem tud még, tehát nincs mire oktalanul nagyra lennie. Sajnos élnek még köreinkben szép számmal szerénytelen, kér­kedő, s főleg saját hibájukat be nem látó emberek. Az élet sodra a mi társadal­munkban mindenkit a jó felé visz. Ebben a nagy áramlatban azonban néha-néha kisebb-na- gyobb zátonyok verik vissza a hullámokat, s a hullámvölgyek­ben jellemek találkoznak. Nem véletlen, hogy az egyívású em­berek mindig megtalálják egy­mást. Sok példa is van erre. Egy közös tanácskozáson nemrégiben keményen megbíráltak valakit, aki sűrűn a pohár fenekére néz. Ezt mindenki tudta róla. még­sem volt egységes állásfoglalás az elmarasztalására. Magyaráz­ni, mentegetni igyekeztek tetteit azok, akiknél szintén előfordul néha hasonló eset. Nyilvánvaló célzattal: a saját hibájukat is védték ezzel. Magatartásuk rossz szolgálatot tett a megbíráltnak, aki e magyarázgatásokból azt vette ki, hogy nem is olyan el­ítélendő vétek az, amit tesz. De fényt vetett arra is, hogy sokan nem képesek más hibájából ta­nulni. Maradjunk a szerénytelenség­nél. Nem egyszer fordult már elő, hogy levelet kapott szer­kesztőségünk, amelyben egysze­rű dolgozók panaszkodtak a vá­rosból hivatalos ügyben náluk járt megbízott magatartására. Volt úgy is, hogy éppen az újság megbízásából serénykedett kö­zöttük tudósító, aki megenged­hetetlen tónusban, megbízatásá­val visszaélve beszélt, s utasít- gatott. S volt olyan eset is. ami­kor más szerv megbízottja kér­kedett egy termelőszövetkezet­ben a hatáskörével, természete­sen jogtalanul és indokolatlanul. Sőt, olyan oktondi „tanácsokat” adva, amelyekre joggal mondták később a szövetkezetbeliek, hogy „nem mindenkinek adott az is­ten észt, akinek hivatalt adott”. A kérkedő, hatalmukkal visz- szaélő emberek elfelejtik, hogy pozícióikba a közösség ültette őket, s bizalmuk nélkül nem le­hetnének olyan helyzetben, mint amilyenben vannak. Ez a biza­lom éppenhogy szerénységre, és nem szerénytelenségre. kérke­désre, nagyképűségre kötelezi őket. Aki pedig elfelejti, hogy — akármilyen magas polcon is ül — a népet szolgálja. előbb- utóbb megvonja tőle bizalmát a közösség. (v. d.) Levél egy műszaki vezetőhöz Kedves Sz. A. Elvtárs! Emlékszik még? Két év előtt egy nyílt levelet intéztem önhöz a sajtó nyilvánossága előtt. Bizo­nyára jól emlékszik. Erős, éles hangú bírálat volt, amély hatá­rozottan rámutatott a hibákra. Lehet, kissé erősebb volt, mint ahogy megérdemelte. Azóta hosz- szú idő telt el a vállalat felett. Sok szép, értékes és maradandó eredmény született. Az eredmé­nyeknek ön is egyik bábája. A munkásgárda a korábbi vélemé­nyét gyökeresen megváltoztatta t Önről. Vallja be, Ön is sokat vál- i tozott. Levetkőzte a ridegség ál­arcát — amely' sehogyan nem il­lett önnek —, helyette kommu­nistához méltó vezetői magatar­tást nyújtott. Ma öröm önnel be­szélgetni, sőt hallani, amint egy- egy értekezleten körmeszakadtáig védi a műszak eredményeit, rá­mutat a fennálló gyakorlati hi­bákra. A vezetése alatt dolgozó mun­Huszonhatezer forint kulturális alapra A tizenkét tagú törzsgárda mel­lett — ahogyan az előadások kí­vánják — nagy számú „segédcsa­pat” dolgozik rendszeresen a Bé­kési Állami Kosáripari Vállalat kultúrgárdájában. Csak a színját­szók öt bevételes nagy előadást rendeztek egy esztendő alatt, nem beszélve a nemzeti ünnepekről, a hagyományos kulturális megmoz­dulásokról. Így érthető, hogy az igazgató­ság és a szakszervezet elfogadta azt a javaslatot, miszerint a kul­turális célokra ebben az üzemben 26 ezer forintot irányoztak elő. Meg is érdemlik. Számukra a nyár nem lesz „uborkaszezon”, máris keresik azt a háromfelvo­násos darabot, amivel egész .nyá­ron foglalkozva, őszre színpadra léphetnek. S hogy ez a felkészülés minél jobban sikerüljön, a gyulai vár­színházi előadásokra kiránduláso­kat szerveznek, s minden bizony­nyal hasznos lesz ez a kultúrcso- porfnak, hiszen a nagyok műhely­titkaiból valamit ellesni — csak javára válik az öntevékeny szín­játszásnak is. A másik tervük messzebbre scól: Csehszlovákiába látogatnak el a nyáron üdülni, frissülni, s e programban dús, él­ményekben gazdagom várományos út felét a vállalat fizeti arra ér­demes dolgozóinak. (á) kásgárda becsüli munkáját, a le­hető legjobban igyekszik végre­hajtani utasításait. Érzik, hogy le akarja vétetni a kinőtt szűk kis „kabátot”, helyette kényelmesebb öltözetbe bújtatni a vállalat mű­szaki tevékenységét, ön nagyvo­nalú és az nem hiba. Minden elő­relépésnél sokan állnak a háta mögött. Bebizonyosodott — annak elle­nére, hogy sokszor fejtörést okoz­nak Önnek —, képes és tud az emberek mellett kiállni. Ha nem is halija, nincs is tudomása róla, a beosztottak sokra értékelik erő­feszítéseit. A korábbi súlyos bírá­lat elhangzott ugyan, de ön ki­védte, bebizonyította, hogy rosz- szul ismerték sokan; én is. Ma már csak egyet kérhetnék Öntől, mindig maradjon ilyen. Harcol­jon az igazáért, álljon az emberek mellé, ha az jogos, segítsen előbb­re lépni a megnövekedett felada­tok teljesítése érdekében. Előfor­dulnak kellemetlen kis nüanszok a vezetést, kivitelezést illetőleg, de Ön nem marad egyedül, ha ki­használja a felszín alatt lappangó erőt. Az erő mindig az alkotó, gondolkodó munkásokban rejlik. Ahogyan Ön bizonyított, az bírá­lat volt mindazoknak, akik mun­káját kevésre tartották. Ezek után csak további sikereket kívánha tunk Önnek és az egész műszaki vezetésnek. Az AKÖV szerelői nevében: Pálvölgyi András Békéscsabai Sülőipari Vállalat sütőipari tanulót vesz tel Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Orosházi út 33—35. 90116

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents