Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-30 / 152. szám

1965. június 30. 4 Szerda Közgazdasági kérdésekről — röviden A tervszerű megelőző karbantartás Korábbi cikkünkben említettük 1 már: a tervszerű megelőző kar­bantartás azt jelenti, hogy a gé­peken meghatározott időben szer­kezeti és pontossági vizsgálato­kat és felújításokat végeznek. A TMK lényegében a gépek javítá­sával és felújításával lehetővé te­szi az egyenletes termelést és biz­tosítja a javítások, hosszabb táv­latú tervezését. Egy-egy gépet többször kell vizsgálni, javítani, felújítani. So­kat vitatott kérdés: meddig gaz­daságos a tervszerű megelőző kar­bantartás? Elvileg egyszerű a ma­gyarázat; ameddig a költségek nem haladják meg az új gép be­szerzésének költségeit. Más kérdés persze, hogy belső termelési vagy külkereskedelmi szükségletek, esetleg beszerzési gondok nem igénylik-e a korábbi cserét, vagy ennek ellenkezőjét, a beszerzési költségeket is meghaladó javításo­kat. A TMK időegysége a karbantar­tási ciklus. Ennek tartama két, egymást követő 'általános, vagy nagyjavítás közötti időszak. Mi az általános javítás? Rövi­den: a teljes szétszerelés és fel­újítás, amelynek az a célja, hogy a gép pontosságban és teljesít­ményben elérje vagy megközelít­se az új gép állapotát. Az általános javítások között is akad munkája a TMK-nak. A cik­lust felező időben például el kell végezni a középjavításokat, me­lyek szintén teljes szétszerelést és javítást jelentenek, de a cél csu­pán az. hogy a gép a nagyjavítás időpontjáig működjön kifogástala­nul. A középjavítást felező időben végzik el a kisjavításokat. Ekkor elsősorban a jelentkező hibákat hozzák rendbe és cserélik ki az egyes, főleg a kényesebb alkatré­szeket. A karbantartási típusoktól füg­getlenül időnként indokolt pontos­sági és szerkezeti vizsgálatokat végezni d gépeken. Az első azt el­lenőrzi, hogy milyen mértékű a végzett munka pontossága, eset­leg az ebből eredő selejtképződés. A második a szerkezetek és a kap­csolások működésének vizsgálatá­ból áll, és szükségessége különö­sen a termelés és a munkás biz­tonsága érdekében jelentős. Minden javítási módszernek kü­lönleges célja van, ezért elfogad­hatatlan az egyes üzemekben hall­gatólagosan kialakult nézet, amely szerint felesleges annyit „szösz- mötölni” a gépeken. Néha talán a munka lázában vagy az összetor­lódott termelési feladatok miatt egyesek elfeledkeznek arról, hogy ami ma apróbb hiba, az holnapra súlyos károkat okozó baj lehet. Mitől függ a karbantartási cik­lus hossza? Elsősorban a gép ko­rától. Az egyes nagyjavítások közti idő általában rövidül és ha például első alkalommal a ciklus hat évig tart, a következő időtar­tam már csak öt, később három év lehet. Természetesen meghatá­rozza ezt az időt a gép fajtája, el­helyezése, a teljesített átlagos mű­szakszám, sőt a munkakörülmé­nyek is. A karbantartás tervezése­kor ezekre a körülményekre fel­tétlenül figyelemmel keli lenni. t Igen jelentős hatása van a gé­pek élettartamára, a felújításokra és a javítások munkaigényességé­re a technológiai fegyelemnek, a gépek előírás szerinti használatá­nak, az üzem közbeni gondos gép­kezelésnek, a legapróbb hibák azonnali elhárításának. Ezért nem­csak a TMK dolgozóinak, hanem minden munkásnak, műszaki ve­zetőnek feladata és érdeke, hogy mindennapi munkájuk közben szilárdítsák, erősítsék a technoló­giai fegyelmet. Kovács András Vigyázzatok halak! Sztár: a horgászfelszerelés — Mikor lesz kínai papucs ? — Ki vásárolja a bukósisakot? — Gumimatrac minden mennyiségben Látogatás a sportboltban — Kérek két horgot! Tíz méter damilra lenne szükségem! Azt a piros gumimatracot legyen szíves becsomagolni! Érkezett már kínai papucs? Nehéz lenne megszámolni, hogy ezek a kérdések hányszor hang­zanak el napjaink egyik legfor­galmasabb helyén, a Sportbolt­ban. A kínai papucs kivételével a kérések nagy többségét azonnal teljesítik, — de kínai papucs nincs. — Két hónappal ezelőtt kap­tunk kétezer párat — mondja Nagy János boltvezető — szinte hihetetlen, de a harmadik nap délfelé már egy sem volt belőlük, ígéretet kaptunk arra, hogy jú­lius végén kapunk egy nagyobb szállítmányt, addig azonban kény­telenek vagyunk elutasítani a vá­sárlókat. E rövid tájékoztatás alatt sincs ideje pihenni a boltvezetőnek — sorra szolgálja ki a vevőket. Tíz közül kilenc a horgászfelszerelé­sek iránt érdeklődik. Van, aki csak nehezéket, horgot vagy más apró kelléket vásárol, de olyan is akad | ható gumicsónak, a szivárvány bőven, akinek teljes felszerelés kell a régi helyett. — Tízfajta bot, tizennyolcfaj­ta horog, hálók, orsók, damil — nehéz is lenne felsorolni hirtelen, mivel tudjuk ellátni a horgászo­kat — tájékoztat Nagy János. — Kérek öt üveg Sicc-et! — lép valaki a pulthoz. — Igen. Tessék parancsolni; öt­venhat forint. Mikor a vevő elmegy, megkér­dezem, mi az a Sicc. — Nagyon hasznos szúnyogri­asztó — jegyzem a tájékoztatást. Nemcsak a horgászok, mások is sűrűn vásárolják. A fedetlen test­részt be kell dörzsölni a folya­dékkal s ez mintegy öt órára el­riasztja a kellemetlen vérszívó­kat. — Az utóbbi két hónap alatt a horgászcikkekből mintegy hetven­ezer forintos forgalmat csinál­tunk, de nem panaszkodhatunk az egyéb keresletre sem. Nagy sikert aratnak például a camping-felszerelések. Tíz felfúj­minden színében kapható gumi­matracból kétszáz, tíz sátor és számtalan más cikk talált gazdá­ra. Hosszabb ideig hiánycikk volt a bukósisak, örömmel mondha­tom, hogy ebből most már el tud­juk látni az igényeket. Sok moto­ros elmondta, hogy saját kárán okulva veszi meg az életet mentő vagy a baleset következményeit csökkentő sisakot. A vadászok részére is mondhatok örömhírt: ismét kapható az ezerötszáz fo­rintos, 16-os szovjet vadászfegy­ver. Van ezenkívül több drágább fegyverünk s természetesen bőven el vagyunk látva lőszerrel is. A sportcikkek? Viszik a labdá­kat, sportmezeket, pulóvereket és a melegítőket is. — Erősen közeledünk az első fél év végéhez. Vajon hogyan mu­tatkozik meg ez a nagy forgalom a tervteljesítésben? — Nem készült el még a félévi mérleg, de minden jel arra mutat, hogy a tervet öt-hat százalékkal túlteljesítjük. Opauszky László Tanácskoztak a gyulai városi és járási, valamint a sarkadi járás népi ülnökei A gyulai megyei bírósághoz és a járásbírósághoz Gyula város és a gyulai járás, valamint a sarka­di járás területén megválasztott népi ülnökök szokásos évi érte­kezletét szombaton tartották meg a városi tanácsháza dísztermében. Dr. Csaba Mihály, a gyulai já­rásbíróság elnöke beszámolójában részletesen ismertette a tavalyi értekezlet óta végzett munka ered­ményeit, valamint a bíráskodást érintő új jogszabályokat, minisz­teri tájékoztatókat és elvi dönté­seket. Dr. Nagy József népi ül­nök a tárgyaláson és tanácskozá­son szükséges ülnöki aktivitás he­lyes módjáról, Megyebíró István népi ülnök az ülnökök önálló fel­adatairól és végül Kelemen And­rás népi ülnök az ülnöki beszá­moló megtartásának gyakorlati szempontjairól tartott előadást. Jámbor István, az MSZMP vá- i-osi bizottsága első titkára hozzá­szólásában a szocializmus építé­sének jelen szakaszában a népi ülnökökre váró feladatokat ismer­tette. Hangsúlyozta, hogy az ál­lami funkciót képező bíráskodás társadalmasításában széles távla­tok nyílnak az ülnökök előtt, mert a bírósági tárgyalásokon kívül a társadalmi életben is képviselniük kell a törvények ismeretét és be­tartatását, amivel hozzájárulnak a bűncselekmények és perviták megelőzéséhez. A megelőzés ma fontos jogpolitikai cél, amire tö­rekednünk kell. Kiemelte a tár­sadalmi bíróságok működésének jelentőségét, amit Gyulán éppen a bírósági népi ülnökök munkája szilárdított meg, mert ott is szere­pet vállaltak. Dr. Bertalan Ferenc, a Sarkadi Járási Tanács V. B. titkára helyi példák ismertetésével méltatta az ülnökök önálló s a felek között megbékélést eredményező munká­jának jelentőségét és ezen önálló tevékenység kiszélesítését sürget­te. Méltatta a társadalmi bírósá­gokban végzett jó munka eredmé­nyeit a cukorgyári társadalmi bí­róság példáját említve. Felhívta az ülnökök figyelmét az utógon­dozásba való bekapcsolódásra, mert a bírósági ítélkezés eredmé­nyes nevelő hatását ez biztosítja. Ezt követően gyulai, űjkígyósi, kétegyházi népi ülnökök az állam- polgári fegyelem megszilárdításá­ra hívták fel a figyelmet, mert helyenként e téren lazulást ész­leltek. Méltatták a felekkel való megfelelő bánásmód fontosságát, amelynek megnyugtató példáit ta­pasztalták a tárgyalások során. A tanácskozás részvevői ezután kegyelettel emlékeztek meg a nem­régen elhunyt Vidó Mihály és Dandé Mihály népi üinöktársaik- róL . Dr. Márai György Úttörők a szarvasi Erzsébet-ligetben No és egy kis játék. Őrsvezető tábor nyílt Szarva­son, az Erzsébet-ligetben, ahol a járás mintegy, száz pajtása sa­játítja el az őrsvezetés „tudo­mányát“. A programot az ifjú­ságvezetők a Világifjúsági Ta­lálkozó előkészítésének megfe­lelően állították össze, és abban rajbeszélgetések, tábortűzzel egybekötött műsorszámok és különböző szellemi vetélkedők szerepelnek. Az őrsvezetőkép­zőn a pajtások megismerkednek a KISZ kongresszusának hatá­rozatával és az „úttörők a hazá­ért“ mozgalom irányelveivel. Képeink a táborban készül­tek. Ebédosztás a délelőtti fog lalkozás után. Előadás közben.

Next

/
Thumbnails
Contents