Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-30 / 152. szám

1965. június 30. 5 Szerda Békéscsabai sikerek a III. országos táncversenyen Miskolcon rendezték meg júni- első helyezés született: Deák Gyű. us 26—27-én a III. országos •táncversenyt, amelyen huszonkét — főleg budapesti — táncklub vett részt. A békéscsabai Balassi Bálint Művelődési Ház klubja is benevezett, tagjait Nyíri Lajos készítette fel a versenyre. A fia­talok beváltották a hozzájuk fű­zött reményt, szépen szerepeltek az erős mezőnyben. Három kategóriában indultak a párok, s a legmagasabb kategóriá­ban, a C osztályban, amelyben a la és párja Csáki Emília győzött. A negyedik helyen Pusztai István és Roszipál Eleonóra, míg a hete­dik helyen Perza Tamás és Csáki Katalin végzett. Mindkét pár mi­nőségjavítás címén került ebbe a kategóriába, mert a D/II-es osz­tályban első, illetve második he­lyen végeztek, így jogosultak egy. gyei magasabb szinten versenyez­ni. A D/II-es kategóriában tehát el­ső Pusztai István—Roszipál (Bleo­Egyetemi és főiskolai hallgatók ezrei a nyári termelési gyakorlaton csabain kívül csak budapesti I nóra, a második Perza Tamás és Az egyetemeken és főiskolákon befejezéshez közelednek az év végi vizsgák, amelyek után több ezer fiatal kezdi meg a nyári ter­melési gyakorlatot. A jogászok a budapesti és a vidéki városok bíróságain, ügyész­ségein töltik a termelési gyakor­latot. Számosán a tanácsi igazga­tási szervek munkájával ismer­kednek meg a nyári hetekben. A pedagógusjelöltek az úttörő­táborokban foglalkoznak több hé­kosok — a tanszékek oktatóinak vezetésével több hetes terepgya­korlaton vesznek részt. A műszaki egyetemek hallgatói, az első-, il­letve a negyedévesek — július 1 és augusztus 7 között különböző építkezéseken és üzemi munka­helyeken dolgoznak majd tapasz­talt szakemberek irányításával. A Veszprémi Vegyipari Egye­tem több leányhallgatója Bala- tonaligán, az állami gazdaság­ban, a fiúk pedig a Péti Nitro­klubok vettek részt, Felczán Béla Csáki Katalin, a negyedik Apáti és F. Nyíri Mária táncával az ötödik helyet szerezte meg. A D/I-es osztályban békéscsabai ten át a gyermekekkel. A termé- ! génművekben létesített ifjúsági szettudományi karok hallgatói — építőtáborokban dolgoznak majd. Nagy András és Vékás Katalin, a hetedik Szécsi Ferenc és Szécsi Mária. geológusok, geofizikusok, térké­pészek, továbbá a biológia— földrajz és a biológia—kémia sza­Gyulán rendezi a TIT IL egészségügyi országos vándorgyűlését Dr. Oríutay Gyula, a TIT országos elnöke mond megnyitót a találkozón A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat július három első nap­ján rendezi meg az egészségügyi felvilágosítás problémáival foglal­kozó II. országos vándorgyűlését Gyulán. Az első ilyen irányú ta­lálkozót nagy sikerrel rendezték meg tavaly Keszthelyen. Szocialista államunk kulturális nevelő tevékenységének megnyil­vánulása a felvilágosítás területén igen jelentős. A széles dolgozó tö­megek műveltségi színvonalának emelése egyúttal szándékosan fel­keltett tudatosságot és az ebből következő igényességet is szolgál­ja. Egészségügyünk hivatásos dol­gozói a gyógyító munkán túlme­nően lelkesen vállalják a meg­előzésre vonatkozó felvilágosító munkát is. üröm számukra, hogy a dolgozók egyre többször jelent­keznek még panaszmentesség ese­tén is különböző vizsgálatokra, el­sősorban pedig szűrővizsgálatra. Az egészségügyi dolgozók tudjak, hogy az egészségügyi kultúrára való nevelés, az érdeklődés fel­keltése elsősorban az ő feladatuk. ismerik. Ezért a gyulai vándor- gyűlés módszertani útmutatást is kíván nyújtani ehhez a jelentős és nagyszerű munkához. Országos hírű és megyeszerte is jól ismert, kiválóan képzett előadók ismerte­tik majd saját területükön szer­zett gyakorlati tapasztalataikat és azokat igyekeznek majd kicserél­ni, gazdagítani a vándorgyűlés al­kalmából is. A megnyitó beszédet dr. Ortwtay Gyula, a TIT országos elnöke mondja, az előadók között pedig olyan országosan ismert kiváló or­vosok szerepelnek, mint dr. Vil­mán Gyula, dr. Zalányi Sámuel, dr. Sáró András, dr. Szentkereszty László, dr. Bak Mihály, dr. Zsebük Zoltán, dr. Buga László, dr. Füsti Molnár Sándor, dr. Dányi Ferenc, dr. Ries Ede és dr. Radnainé dr. Aranyosi Margit. A témák között szerepel a sze­mélyi tisztaság kérdése az egész­ségügyi felvilágosításban, a tanyai egészségügyi ismeretterjesztés, az egészségügyi ismeretterjesztés na­gyobb lélekszámú községekben, az szakirodalma, a gyógyfürdők je­lentősége, az ezzel kapcsolatos fel­világosítási feladatok problémája. Dr. Zákány Gyula a TIT gyulai egészségügyi szakcsoportjának vezetője A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem bánya-, kohó- és gé­pészmérnöki karáról az idén mintegy 600 hallgató vesz részt hathetes nyári termelési gyakor­laton. Az ország szén- és olaj bá­nya vállalatainak mintegy 20 üzemében — rendes műszakokra beosztva — gyakorlati munka közben ismerkednek majd az üzemi élettel, s a különböző ter­melési folyamatokkal. Az idén is sok hallgató utazik külföldi termelési gyakorlatra. A Debreceni Orvostudományi Egye­tem harmad- és negyedéves, ta­nulásban és társadalmi munká­ban kitűnt diákjai az egyhónapos nyári gyakorlatot Lengyelország­ban, Bulgáriában, Csehszlovákiá­ban, illetve az NDK-ban töltik. Ugyancsak külföldre készülnek a Debreceni Agrártudományi Főis­kola tanulmányi versenyének győztesei. A Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem német szakos hallgatói nyelvtudásukat a Nérne Demokratikus Köztársaságban tö­kéletesítik, s a fiatalok egy része részt vesz a Greifswaldban meg tartandó germanisztikai diáksze­mináriumon is. A külföldi egyetemekkel kiala­kított csereakció keretében veszprémi egyetemisták utaznak Lengyelországba és az NDK-ba, a gliwicei vegyiművekbe, illetve a merseburgi Leur^í-művekbe. A miskolci egyetemi hallgatók né­pes csoportja a freibergi bányá­szati és kohászati akadémia vendégeként két-három héten át tanulmányozza a bánya-, illetve a kohóipari üzemek munkáját, többen pedig Varsóban és Kassán ismerkednek a gépipari üzemek­kel. A szegedi felsőoktatási intéz­mények hallgatói közül mintegy 500-an utaznak külföldre a nyá­ron. Az orvostudományi egye tem száz diákja a haliéi, várnai, lipcsei, bratislavai és odesszai egészségügyi intézményekben töl­ti a kötelező nyári gyakorlatot. Kétszáz szegedi német nyéívsza kos hallgató Rostockban és Hall: ban gyarapítja nyelvtudását. (MTI) khziil a „(araijé fiiL&ta Több mint egy éve közölt az vésznek nevezzelek. Tiszta szí- Esti Hírlap kedves hangú írást vemből kívánok neked sok sikert. Vágó Ferencről, az akkor még ismeretlen, de azóta híressé lett Bátran előre, megállás nincs, drá­ga barátom, te nem magadnak Ennek a feladatnak a megoldása l egészségügyi szakcsoportok isme- elsősorban azoktól várható, akik a retterjesztő tevékenysége Békés dolgozók egészségügyi problémáit j megyében, ennek a kérdésnek a Július 6—11 között „Békés megyei héti( a tv-ben A Magyar Televízió az elmúlt évben kezdte meg hazánk kü­lönböző tájegységeinek, váro­sainak, ipari és kulturális léte­sítményeinek bemutatását, az úgynevezett Megyei hét' című műsorokban. 1964-ben Baranya, Veszprém, Csongrád és Hajdú- Bihar megyébe látogattak el a televízió operatőrei és riporte­rei. Ez évben pedig első útjuk Heves n^egyébe vezetett. A so­rozat eddig sugárzott öt megyei műsorában 65 adást sugároztak 2415 percben. műsort Békésből adják. A Bé­kés megyei hétre július 6—11 között kerül sor. A nagyszabá­csabai sofőrről, akit e kedves S2üleWél! Kitartani és dolgozni, cikkben játékosan „faragó piló- dolgozni!” Boros Gergely szavai valóban jósnak bizonyultak: Vágó Ferenc nem magának született. Alkotásai azóta az ország sok részébe ke­Népművelési Tanácsadóval egyet­értésben szakkört szervezett, aho a fiatalok megismerkedhettek a fafaragás fortélyaival, és bár je­lenleg megszűnt a szervezett tevé­kenység, rendszeresen tartják a kapcsolatot mesterükkel, és elju­tottak odáig, hogy egy amatőr faragók őszi kiállítására készül­nek. Közben pedig a mester is kö­rűitek el, sok-sok család lakását sz(jj díszítik, sokaknak szereznek gyö­nyörűséget. És munkái legjavából még a múzeumba is került né­hány. De nemcsak így vált közösségi­Táncolók. Iának” nevezett. Azóta már me- ! gyei lapunkban is jelent meg ■ róla cikk, és ami még nagyobb sú adássorozat megismerteti a'esemény volt az életében; önálló televízió nézőit Békés megye ^ kiállítása volt a Balassi Művelődési tájaival, az alföldi vidék szép- Otthonban (1964. szeptember 20— ségeivel, a Körösök vidékének halászéletével. Az ipari rovat műsorában hazánk második legnagyobb üveggyárába, a tel­jesen automatizált Orosházi Üveggyárba vezeti el a nézőket. Békés megye tanyavilágá­ról készült kisfilmeket mutat­24-ig), ahol nemcsak nevével, ha­nem alkotásaival is a közönség elé léphetett. Kiállításán faragóművészetének sokoldalúságáról tett bizonyságot, amikor bemutatott alkotásai kö­zött egyaránt szerepelt pásztor­faragás, gallyfaragás, modern vo- j nalú lakásdíszek stb. A barátok, Az idén a második megyei I a gyomai Kner Nyomdába is. Rex Harrison filmet rendez nak be, ellátogatnak a kamerák ismerősök, kollégák közül négy nap alatt hatszázan tekintették meg a kiállítást, és mire a híre elterjedt, már le is kellett bon­tani, mert a hely más célra kel­lett. Pedig az anyag érdekelte a közönséget, amit bizonyít a ven­A nemrég Oscar-díjjal kitünte­tett angol színész elhatározta, hogy rövidesen rendezőként is megpróbálkozik. A francia Rivié­rába forgatja első filmjét, amely „ - . , dégkonyv számos elismerő beira­egy francia no es egy angol férfi i ö . . ,, , , I sa, amelyek közül a leglelkeseb­szerelmi története. AJoszerepeket, ^ Boros ^ országgyülési képviselő szavai, aki ezt írta: „Kedves Vágó barátom! Amit itt Zsiráf. valószínűleg Albert Finny és Bri­gitte Bardot alakítja. H. É. vé tehetsége, hanem úgy is, hogy a kiállításon sokan megkedvelték és érdeklődni kezdtek a fafaragás iránt, és az érdeklődésnek meg­láttam, feljogosít arra, hogy mű- felelően a művelődési otthon a A Népművelési Intézet és a Borsod megyei Tanács V. B. hir­detett országos népművészeti és iparművészeti pályázatot, mely­nek célja egy részről a közönség jó ízlésének nevelése az öltözkö­désben és a lakáskultúrában, má< részről pedig az eddig kevés nyil­vánosságot kapott új alkotók fel­fedezése és bemutatása azon s kiállításon, amelyet a pályázatra beküldött munkákból Mezőköves den, a híres matyóközpontban rendeznek meg. Vágó Ferenc mintegy húsz al­kotását küldi el ide. köztük pász­tor-faragásokat: kulacsokat, csa- nakot; gallyfarágásokat: a tánco- lókat, a sportolót, a zsiráfot, a kutyát; és a csabai kiállításról is­mert suszterinas-figura mellett még modern vonalú vázákat, tá­lakat, melyeket mocsári cédrusból faragott. Mint szokásos, megkérdezzük a nagy gonddal és izgalommal ké­szülő mestert további terveiről is Szerényen annyit mond csak, hogy — mint eddig, kedvtelésből akar faragni ezután is, és nem iparszerűen. Szeretné, ha a mező­kövesdi kiállításon sikere lenne munkáinak, és ezzel is lépést te­hetne a megtisztelő Népművész cím elnyerése felé. Azután oedig szeretné, ha a megyében élő fa­ragó társaival együtt közös kiál­lításon mutatkozhatnának be ide­haza is. Azt kívánjuk Vágó Ferencnek, hogy szorgalmát és tehetségét kí­sérje siker Mezőkövesden, hogy jó szerepléssel szolgálja Békés megye, Békéscsaba jó hírnevét is. Beck Zoltán \

Next

/
Thumbnails
Contents