Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-30 / 152. szám
1965= iűnius 30, 3 Szerda ■ ís** : ;pr Épül az orosházi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum 120 személyes kollégiuma és 300 személyes étkezdéje. (Fotó: Malmos) Minden eshetőségre számítanak a sarkadi Lenin Tsz vezetői Arckép helyett a nagyszénást pedagógus tsz-elnökről A sarkadi Lenin Termelőszövetkezetben 1 ezer 860 holdon van aratnivaló. Ebből 1 ezer 200 a búza. Sok munkát igényel ez, különösen, ha figyelembe vesszük az időjárás viszomtagságait.A termelőszövetkezetben összesen 7 kombájnnal és 2 aratógéppel dolgoznak majd, de az időjárás szükségessé tette a kézi aratást is, amelyre eredetileg nem számítottak, hiszen a gépesítés 100 százalékos. A gabonák viszont sok helyen megdőltek, így a vezetők minden eshetőségre számítanak. Különösen akkor, ha újabb esőzés lesz. Éppen ezért már néhány héttel ezelőtt kiadták a jelszót: elő kell készíte. ni a kiskaszákat és minden munkabíró tsz-tag vállalja a kenyér- nekvaló betakarítását. Kisgyűléseken és brigádértekez. leteken beszélték meg a tagsággal a tennivalókat A munkát nemcsak a növénytermesztők vállalták, hanem szép számmal jelentkeztek az állattenyésztők, a fogato. sok, a műhelyben és a kisegítő üzemágakban dolgozók is. Eddig 80 aratópárt szerveztek, de a jelentkezés még tovább tart. Ha az időjárás ismét kedvezőtlenné fordulna, nem esnének kétségbe, hiszen — mint a tapasztalatok is bizonyítják — sok dolgos kéz akad a tsz-ben. Ennek ellenére számítanak külső munkaerőre is. Tárgyalásokat folytatnak vállalatokkal és más községek vezetőivel, hogyha szükség lesz rá, vállalják az aratást, segítik a szövetkezetei a legnagyobb munkában. A gabona tárolása viszont gondot okoz, hiszen már tavaly sem Bumbera lejátszotta a vendéggel a szoba kiválasztását is, nem sajnálta a fáradságot, mert ez nem is az ő dolga lett volna, de védence betanítása érdékében szívesen vállalta. A fiúban a hála és tisztelet mellett új érzés kezdett éledezni az óriás iránt, a bizalom, az ifjú bizalma az idősebb, hozzá közel álló férfi iránt. Este fél hatkor ért véget a munkaideje. Mielőtt kilépett az épületből, megállt a szálloda bejáratában, végignézett a mozgalmas utcán, aztán fütyürészve elindult. Hatkor találkozott a lánnyal a Petőfi mozi előtt. Nem ismerte még a mozi nézőterét, de nem is válogathatott volna a jegyek között, örült, hogy kaptak a leghátsó sorba. (Majd máskor előre megveszi, fogadta magában, úgyis jár a városban munkaidő alatt). A gépház mellé szólt a jegyük, ha akarta volna, akkor sem választhatott volna jobb helyet. Japán film volt, a Kopár sziget, egy parasztcsalád reménytelen küzdelme a földdel, a természet vak elemeivel, a végzettel. A fiú megfogta a lány kezét, sokáig simogatta, aztán ajkához emelte, és végigcsókolta. Nagyon jólesett neki, hogy • így cirógathatja a lányt. Érzett a lány karjában egy szabadulni akaró erőtlen mozdulatot, de nem engedte él. Aztán megcsókolta az arcát. — Olyan jó, hogy... szerethetlek! — suttogta. A lány feléje fordult, a sötétben is látni akarta a fiú nagy szemét. Ez a szempár vonzotta legerősebben a lányt, ez fogta meg az első pillanatban is, úgy érezte, a fiú egész lénye benne sűrűsödik különös tekintetében. — Ezt csak úgy mondod — súgta vissza. — Ha másképpen is mondod, mint a többi. — Én mindig csak azt mondom, amit érzek. — Két tenyerébe fogta a lány fejét, magához fordította, és szájon csókolta. Ettől el akart menekülni a lány, de Géza nem engedte. Ismét megcsókolta, s a lány ellenkezése megtört. — Olyan jó, hogy szerethetlek! — ismételte a fiú, mert számára valóban ez volt a nagy felfedezés ebben a kapcsolatban, amit egy lány mellett sem érzett még. Igazában sohasem érezte, senki mellett. Mintha váratlanul egy eddig föl sem ismert gyötrő hiányérzetét elégítené ki, olyan hatással volt rá a lány közelsége, a tudat maga is, hogy hozzátartozik. f (Folytatjuk) volt elegendő a raktárak befogadó- képessége. összesen 50—60 vagonnal tudnak tárolni, holott 200 va- gonnyi részére kellene a hely. A nehézségeik megkönnyítésére megbeszélték a terményforgalmi vállalattal, hogy mintegy 85 va- gonnyi gabonát a lehető legrövidebb időn belül átvesz. A tagoknak is menet közben adják ki a járandóságot, így körülbelül 25 vagonnal kevesebbet kell tárolni. A fennmaradó terményt pedig szükségraktárakba helyezik el, a saját épületeiken kívül. A jelenleg meglevő raktárakat már rendbehozták, kimeszelték és fertőtlenítették, az egyik földes padlójút pedig kikövezték. A termény elhelyezésére a tanáccsal közösen felmérik azokat a helyeket, amelyek nagyobb mennyiségű gabonát fogadhatnak. Ehhez kérik majd a lakosság segítségét is. így előreláthatólag sikerül megoldani a tárolási gondokat. K. J. — Halló, halló, figyelem! Lita- uszky János tsz-elnököt sürgős ügyben kéretjük az irodába! Halló, halló... Szerte a nagyszénás! Dózsa Tsz majorjában száll a hangosbeszélő hangja, keresik az elnököt. — A negatív istállóhoz ment. Tegnap költöztek, megnézi, mi újság, nincs-e valami hiba — vélekedik az egyik tsz-tag. — Dehogy oda ment — mondja a másik — a sertéshizlaldához ment. Tudja, amit nem vettek át a tavaszon, mert nem jó. Most megjöttek a mérnökök, újra kezdik az egészet. Oda ment az elnök. Messze az út kanyarulatában hamarosan feltűnik. Nem lehet összetéveszteni senkivel, hatalmas szál ember. Csizmában, barna, nyakkendős ingben, svájcisapkában közeledik. Bokáig sáros. — Elnézést kérek, a sertéshizlaldánál... — Tudom, amit nem vettek át. Mondták, hogy odament — szakítom félbe. — Hát igen. Sok bajunk volt vele, most már remélem, tető alá tudjuk hozni. Három éve húzódik ez a létesítmény és nagyon nagy szükségünk lenne rá. Leveti a kabátját, csurom víz az egész ember. — Nagy ez a major, minden messze van. Kint voltam kora reggel a dohányban. Nagyon tizedeli, tizedeli? Hajaj, tönkreteszi a peronoszpóra! Mindent megpróbálunk, de nemigen tudjuk megmenteni. Nem is annyira a mi tábláinkon, mint a szomszédos tsz tábláján terjedt el, s most már végérvényesen áthúzódott a mienkre is. — Halló! Igen, itt Litauszky János tsz-elnök... Igen a Dózsa. — Halló! Nem, ebbe nem egyezünk bele! A leltárnál kiderült, hogy 1200 láda hiányzik. Ezért 30 forintot számolnak darabonként. Kifizetjük, rendben van, eltűnt. De megnéztem a régi vezetőség iratait, s abban világosan benne van, hogy raktározásra és nem használatra vették át a ládákat... | Igen. Csakhogy ezért használat címen még 37 forintot akarnak felszámolni, ezt nem engedhetjük! Végre leteszi a telefont, de azért füstölög még mindig. Hogyne mérgelődne, mikor úgy kell minden fillér, és jogtalanul ismét ezreket akarnak kivasalni a termelőszövetkezetből? ! — Jobb-e itt, mint a katedrán? — kérdem. Elmosolyodik. — Még nem tudom. Egyet azonban igen. Azt, hogy mindig sok közöm volt a mezőgazdasághoz, mert azt tanítottam és tanítom ma is a gimnáziumban. — Megbirkózik az ismeretlen feladattal? — Ismeretlen? — kérdi vissza. — Nem, nem egészen ismeretlen, különösen azóta, mióta állandóan tanulmányozom a tsz egész adminisztrációját a könyveléstől az üzemszervezésig. De, hogy hogyan birkózom meg a feladattal, azt már csak az év vége dönti el. Egyedül semmi esetre sem. A termelőszövetkezet tagjai mindent megtesznek a sikerért. Ma is, a térdig sárban 120 tagunk ment napraforgót menteni. Kitűnően sikerült a gépszemlénk. Mindany- nyian jól akarunk dolgozni. s igyekszünk azon. hogy visszaállítsuk a tsz régi fényét. Majd megy ez. Közösen. — És a család mit szól az új beosztáshoz? # — Együtt izgulnak velem, hogy sikerüljön minden. Az otthoni lakásom a másik irodám. Igazán nem kívánhatom az idős tsz-ta- goktól, hogy ha valami bajuk van, gyalogoljanak a tűző napon vagy esőben, sárban, mikor otthon is el tudom intézni a kérésüket. Nem sokat jelent ez, nekik annál többet. Tanul az elnök. Az agrártudományi egyetemet kezdte el. Hogy mi a szórakozása? Most semmi. És még sokáig semmi, mert mindent meg akar tanulni, ami csak hasznára lehet a közösnek. — Mikor kelt ma fel? Sokáig csend, aztán szokott módján, csendben elmosolyodik: — Virradt... Ádám Éva Osztrák halastavakba „költöznek" az ivadékok Szarvasról Különleges eljárással gyorsították az ikraérést A szarvasi Kísérleti Halastavak területén soha nem volt még annyi kishal, mint ebben az esztendőben. Ez különösen akkor nagy érdem, ha figyelembe vesszük a rendkívül szeszélyes időjárást, a hűvös, esős tavaszt, ami a természetes szaporodást nagyon hátráltatta. A szarvasi tudományos kutatók azonban különleges eljárással gyorsították az ikraérést, mesterséges halkeltetéssel hozták előbbre a kishalak születését, így volt idő a nagy hőség beálltáig jól megerősödniük. A halastavakban a kishalak milliói úszkálnak. A napokban egy hétholdas előnevelő tóból például hárommillió szépen fejlett neJúlius 26-tól augusztus 3-ig legelőgazdálkodási bemutató Szarvason A megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya megkezdte a július 26-tól augusztus 3-ig Szarvasra tervezett legelőgazdálkodási bemutató előkészítését. A bemutatót az ÖRKI-ben tartják. Tekintettel arra, hogy az érdeklődők elszállítására a járási székhelyekről nem tudnak autóbuszt biztosítani, így tehergépkocsin való szállítást szerveztek meg. A bemutatón megyénk valamennyi nagyobb legelővel rendelkező termelőszövetkezete részt vesz. mesponty-ivadékot halászta le. A, kishalak egy részét termelőszövetkezeti halastavak benépesítésére adták, a többit nagyobb életteret biztosító nevelőbe rakták s maguk nevelik tovább. A sok szép halivadékból a hazai értékesítésen kívül bőven jut külföldre is. Az osztrákok például évek óta állandó ivadékvásárlók. Most is megérkeztek a különleges ivadékszállító gépkocsik. Csukából például 40 ezret, süllőivadékból pedig 30 ezret vittek el eddig. Az osztrák hegyvidéken, a természeti szépségekben gazdag tájon — ahol rengeteg külföldi turista horgászik — magyar halakkal népesítik be a horgásztavakat. Az osztrákok cserébe sok szép angolnaivadékot adnak, amely viszont Szai-vason rendkívül gyorsan fejlődik. —Ary—
