Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-30 / 152. szám

1965. június 30, 2 Szerda Az MSZMP Közposifi Bizottsága határozatának világ visszhang ja Az MSZMP Központi Bizottsá­gának üléséről nyilvánosságra ho­zott közleményt valamennyi hír­ügynökség sürgős jelzéssel közölte és kiemelte belőle a személyi vál­tozásokra vonatkozó részt. Bő ter­jedelemben közük a személyt vál­tozások által érintett politikusok pályafutását, ismertetik Kádár Já­nos és Kállai Gyula életrajzát Hans Benedict, az AP bécsi tu­dósítója hangsúlyozza, hogy Ká­dár János a maga elhatározásából vált meg kormányfői tisztségétől, hogy így fokozott figyelmet for­díthasson a pártügyekre. A Reuter hírügynökség pedig bécsi politikai megfigyelők véle­ményét idézi, akik kizárják annak a lehetőségét, hogy a változások­nak politikai jelentőségük van. Valamennyi hírügynökség leié. meli, hogy mind Kádár, mind Kál­lai kora fiatalságuktól, kezdve kommunisták és a második világ­háború idején mindketten részt vettek az antifasiszta földalatti mozgalomban. „Kis csúcsértekezlet“ Kairóban Kairóban „kis csúesértekezlet”- re került sor az EAK'ba érkezeit Ajub Khan pakisztáni elnök, va­lamint a már ott tartózkodó Su­karno indonéz elnök és Csou En- laj kínai miniszterelnök, valamint a házigazda, Nasszer egyiptomi elnök között. A kairói tárgyalásokról érdekes kommentárt közöl az AFP fran­cia hírügynökség. Eszerint Nasz- szer elnököt az a meggondolás ve­zeti, hogy az algíri értekezletet ugyan elnapolták, de azok a kér­dések, amelyekkel a tanácskozás­nak foglalkozni kellett volna, na­gyon is időszerűek. A tárgyalásokon vezető helyen szerepéi a vietnami probléma. Ben Bella értékes szö­vetséges lett volna Nasszer szár­mára az olyan,kérdésekben —fej­tegeti az AFP — mint például a Szovjetunió részvétele az értekez­leten (amelyet — mint ismerete® — Kína ellenez), vagy például az ENSZ támogatása (Kína és Indo­nézia egy új, forradalmi világszer. vezet felállítását pártolja). Az AFP ezzel próbálja magya­rázni, hogy Nasszer más vezető­ket Is megpróbál bevonni a tár­gyalásokba. Sasztri indiai minisz­terelnök azonban Csou En-laj je­lenléte miatt szombaton nem volt hajlandó egy repülőtéri megbeszé­lésnél tovább meghosszabbítani kairói tartózkodását. A szocialista országok sajtója vezető helyen tájékóztat az MSZMP Központi Bizottsága ple­náris ülésén hozott haU ozatárói. A lapok jelentésükben Sóként az MTI. jelentésére támaszkodnak, a szovjet sajtó a TASZSZ budapesti összefoglaló jelentését veszi át/' A francia Figaro budapesti kü- löntudósítója, Sacha . Simon így vélekedik/ „Kétségtelenül arról van szó, hogy Budapesten több súlyt kívánna^ adni a pártnak az­zal, hogy Kádár most minden te­kintélyével a párt felé fordul és ugyanekkor ez a lépés szükséges ösztönzést jelent bizonyos, főleg gazdasági problémák megoldásá­ra”. A Combat leszögezi: „Semmi­lyen irányváltozás nem követke­zik be a magyar rendszer életé­ben”. A lap az új kormányfőt. Kállait úgy tekinti, mint „Kádár Közzétették az új román alkotmány tervezetét A keddi sajtó közli az új román alkotmárty tervezetét, amelynek kidolgozását nemrég fejezte be az erre a célra kiküldött parla­menti bizottság. A tervezet meg­vitatására hétfőn összeült a Ro­mán Munkáspárt Központi Bi­zottsága is, és egyhangúlag egyet, értését fejezte ki azzal. Az 1952. évi alaptörvény helyé­re lépő új alkotmány tervezete rögzíti a román állam új elneve­zését és leszögezi: „A Román Szocialista Köztársaság a városok és falvak dolgozóinak állama, szuverén, független és egységes állam. Területe elidegeníthetetlen és oszthatatlan”. Megállapítja, hogy a hatalom a munkás-paraszt szövetségen alapul, a dolgozók különböző kategóriái — nemzeti­ségi különbségek nélkül — egy­mással szoros szövetségben építik legközvetlenebb munkatársát” és keit férfi a szocialista társadalmi rendet, párhu­hangsúlyozza, hogy a pályafutása „szembeszökő zamosságot mutat”. A Washington Post első oldalon hírügynökségi jelentésekből het­ven soros beszámolót közöl a párt­határozatról. A New York Times a fentieken kívül visszautal Kádár János in­terjújára, amelyet az ,AP hírügy­nökségnek adott. A lap Kádár János és Kállai Gyula fényképét közli. (MTI) Jelentések az algériai helyzetről Algír Bumedien ezredes, az Algériai Forradalmi Tanács elnöke fogad­ta Abdel Megid Faridot, az EAK elnöki irodájának főtitkárát és felkérte, adja át szóbeli üzenetét Nasszer elnöknek. Diplomáciai kö­rök véleménye szerint az üzenet Ben Bella volt elnök sorsára vo­natkozik. Az afro-ázsiai csúcsértekezlet színhelyéül kijelölt épület ellen elkövetett bombamerénylet szer­zőjét letartóztatták — jelenti az AFP algériai forrás alapján —, majd hozzáteszi, hogy az illető egyiptomi. Ismeretes, hogy az elő­ző napokban algériai illetékesek cáfolták, hogy egyiptomi szemé­lyek a merénylet miatt gyanúba keveredtek volna. Algírból az utóbbi két napban tüntetésekről nem érkezett jelen­tés, de hír szerint hétfőn este a főváros algériaiak által lakott ne­gyedében „üstkoncert” volt, az első az ország függetlenné vá­lása óta. Az erkélyeken mintegy ezer személy dobolta az ütemet lábasokon és fazekakon, és hozzá Ben Bellát éltető jelszavakat skandált. A koncertbe belevegyült a szomszédos erkélyekről elhang­zó csitítás. A rendőrség ebbe a tüntetésbe nem avatkozott be. Algériai hivatalos szóvivő beje­lentette, hogy Robert Lambotte- ot, a l’Humanité különtudósító- ját nem tartóztatták le Algírban, csak kihallgatták a rendőrségen, .majd felkérték, hogy hagyja el az ország területét. A szóvivő : hozzátette, hogy ez nem kiutasí- I tás, mert Lambotte-nak megma­rad a joga, hogy később vissza­térhessen Algériába. Az intézke­dést azzal indokolták, hogy a tu­dósító egyik cikkében, minden objektivitást félretéve, gyászos képet festett a jelenlegi algériai helyzetről. Az Algériában különtudósító- ként működő francia újságírók közleményükben élénken tiltakoz­tak a Lambotte ellen hozott in­tézkedés miatt, amelyet a tájékoz­tatás szabadsága korlátozásának minősítenek. Serif Belkaszem algériai műve­lődés- és tájékoztatásügyi minisz­ter, akit Bumedien ezredes közeli munkatársának tartanak, a le Monde különtudósítójának adott interjújában vázolta az Algériai Forradalmi Tanács politikai prog­ramját. A többi között elmondot­ta. hogy a forradalmi tanács vé­get akar vetni „a személyek Al­gériájának” és meg akarja te­remteni „a törvényes Algériát”. Az országnak nem a „sors által küldött” emberekre van szüksé­ge, hanem intézményekre és ezek­nek az intézményeknek a tiszte­letben tartására. Az új vezetők ál­tal megígért kollektív vezetést il­letően Belkaszem a következő magyarázatot adta: „Az intézmé­nyek szabad működése, élükön egy elnökkel és talán egy minisz­terelnökkel, olyan hierarchia, amelyet a parlament és a pártok ellenőriznek”. Az AFP kommen­tárjában elemzi a pártokra való utalást és felteszi a kérdést, va­jon a forradalmi tanács meg akar- ja-e szüntetni az egypárt-rend- szert? Hozzáteszi, ez nyilván ér­dekelni fogja Ferhat Abbaszt, az ideiglenes algériai kormány volt elnökét, aki a több párt engedé­lyezését szabta meg egyik felté­telként ahhoz, hogy együttműköd­jék a forradalmi tanáccsal. megteremtik a kommunizmusra való áttérés feltételeit. Meghatározza a tervezet az ál­lam feladatait, majd leszögezi: „A Román Szocialista Köztársa­ság a barátság és a testvéri együttműködés kapcsolatait tartja fenn és fejleszti a szocialista or­szágokkal, előmozdítja az együtt­működési kapcsolatokat a más társadalmi-politikai berendezésű országokkal, a nemzetközi szerve­zetekben a béke biztosítása és a népek közötti megértés érdekében tevékenykedik.” A tervezet érvényben hagyja Románia eddigi területi felosztá­sát és a 16 tartomány között fel­sorolja a Maros magyar autonom tartományt is. A tervezet 17. cikkelye kimond­ja: „A Román Szocialista Köztár­saság polgárai nemzetiségre, faj­ra, nemre és vallásra való tekintet nélkül egyenlő jogokat élveznek a gazdasági, politikai, jogi, társa­dalmi és kulturális élet minden területén”. Az állam biztosítja polgárainak jog- egyenlőségét — folytatja a cik­kely, majd ezeket mondja: „A tör­vény büntet minden olyan meg­nyilvánulást, amelynek célja e jo­gok korlátozása, bünteti a nacio­nalista, soviniszta propagandát, a faji vagy nemzetiségi gyűlölet szí­tását”. A 22. cikkely pedig ezeket tar­talmazza: „A Román Szocialista Köztár­saságban az együttélő nemzetisé­geknek biztosítják az anyanyelv szabad használatát, valamint könyveket, újságokat, folyóirato­kat, színházakat, minden fokú ok­tatást biztosítanak saját nyelvü­kön. Azokban a járásokban, amelyekben a románon kívül más nemzetiségű lakosság is él, minden szerv és intézmény szóban és írásban is használja az illető nemzetiség nyelvét is, és funkci­onáriusokat neveznek ki e nem­zetiség soraiból, vagy olyan más állampolgárok közül, akik ismerik a helyi lakosság nyelvét és élet­módját.” A tervezet rögzíti az államha­talom legfelső szerveinek feladata­it. Végül intézkednek arról, hogy az állam új elnevezését az állami jelvényeken, valamint a pénzen is be kell vezetni. (MTI) Szovjet—jugoszláv tárgyalások Moszkva Kedden a Kremlben az SZKP és a szovjet kormány vezetői foly­tatták tárgyalásaikat Joszip Broz Titéval. A tárgyalásokon szovjet részről Leonyid Brezsnyev, Anaszfasz Mi- koján, Alekszej Koszigin és má­sok vesznek részt. Mint a TASZSZ későbbi jelen­tése elmondja, a megbeszélések során megvitatták a szovjet—ju­goszláv kapcsolatok további fej­lesztésével és erősítésével kapcso­latos kérdéseket, eszmecserét foly­tattak számos külpolitikai kérdés­ről is. (MTI) Gergely Mihály: IDEGENEK Titkos tárgyalások az Egyesült Államok és a laoszi jobboldali csoportok között A Patet Lao Hangja (a laoszi hazafias erők rádiója) legutóbbi adásában a Laosszal 'kapcsolatos amerikai háborús tervekkel ösz- szefüggésben követelte, hogy az Egyesült Államok haladéktalanul szüntesse meg agresszív cselek­ményeit Laosz ellen. A fentebbi hírforrásra hivatkoz­vezéralakjával, Boun Oum tábor­nokkal folytatandó titkos tár­gyalásokra május 30-án amerikai katonai küldöttség érkezett Sa- vannakhetbe. A tárgyalásoknak az volt a célja, hogy kidolgozzák a fokozottabb amerikai katonai pro­vokációk, elsősorban a hazafias erők ellenőrzése alatt álló laoszi a Vietnami Távirati Iroda kő-1 területek ellen intézendő légitáma- zíkite, hogy a jobboldali csoport I dósok terveit. (MTI) 17. — Feri! Légy szíves! Áthozták Andi kisméretű re- kamiéját, aztán tanszereit, já­tékait is. Géza így maradt egye­dül a kisszobában. Nagyon is tisztán megértette, milyen ok késztette anyját öcs- cse átköltöztetésére. Lehetetlen volt, hogy össze ne kapcsolja a kis eseményt egészségi állapotá­val, a röntgenorvos levelével. Annyi bölcsességre szert tett már, hogy emberileg megértse anyját; félti Andit. De lehet, hogy anyának eszé­be sem jutott, tőle félti? A má­sik fiától! Hát oly súlyosnak tartja az ő állapotát? Az orvos is világosan megirta: semmi ba­ja, csak vigyáznia kell magára. És őt nem félti? Ha féltené, ak­kor tiltakoznia kellett volna az ellen, hogy munkába álljon, vagy nem? Teleengedte meleg vízzel a ká- ciat, megfürdött. Alig múlt nyolc óra, amikor becsöngetett a szom­szédban lakó Bumberához. Megállapodtak, hogy ma együtt mennek be, mert jó az, ín­Regény ha a főportás személyesen tézi el a felvételt. Bumberán látszott, hogy örül a fiú elhatározásának, s a szü­lők beleegyezésének. Behívta, megkínálta egy stampedli kisüs- tön főtt szilvapálinkával, de ő köszönte, nem iszik. — Nagyon helyes, nagyon okos dolog, fiam! — mondta Bumbe- ra. — Magam sem iszom mun­ka előtt és munka közben soha! A szállodában Bumbera per­cek alatt nyélbe ütötte a felvé­telt, bemutatta Gézát az üzem­vezetőnek. A főnök már tudott az új londinerfiúról, érdeklő­dőén végigmérte, de nem kérde­zősködött; tökéletesen megbízott Bumberában. A munkatársak között hamar eligazodott. Négyen voltak szol­gálatban a portán: Bumbera, Kiszeli bácsi, a délelőttös por­tás, Jancsi, az idősebb londiner­fiú, aki harmadik éve dolgozott az Arany Csillagban, időköz­ben elvégezte a közgazdasági technikumot, és szeptembertől egyetemre megy, s ő, aki majd Jancsi helyét betölti, ha a pró­baidő alatt beválik. Attól nem félt, hogy nem fog megfelelni. Már az első nap megszerette munkáját. Érdekes­nek, vonzónak találta, maga a fizikai természetű munka oly csekély, s az sem kimerítő. Örült, amiért Bumbera tájékoz­tató elbeszélése után engedett a kívánságnak, hogy egyelőre ez­zel a nem mindennapi foglala­tossággal jegyezze el magát. Bumbera kedves volt hozzá, minden gesztusával tudtára ad­ta környezetüknek, Géza az ő védence, a többiek ennek megfe­lelően bánjanak vele. Bumbera nem restellte, hogy maga oktassa munkaköre tenni­valóira, hogy hogyan kell hibát­lanul, udvariasan, a vendég ked­vében járva, ugyanakkor még­sem szolgaian viselkedni. Mikor a reggeli gyorsvonatról megérkeztek a vendégek, Bum­bera is kisietett a szálloda elé a két londinerrel, s az egyik taxi­val érkező vendéget maga szol­gálta ki. Elvette bőröndjét, cso­magját, szinte szertartásosan, las­sítva végezte mindezt, hogy Géza megfigyelhesse mozdulatait, sza­vait, hogy tőle sajátítsa el a je­lentéktelennek tetsző kis szol­gálatot is, ámi azonban a válla­lat hírneve szempontjából nem közömbös.

Next

/
Thumbnails
Contents