Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-25 / 148. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1965. JÚNIUS 25.. PÉNTEK Ara: 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 148. SZÄM Világ proletárjai, Papírfedezék mögött i A közvélemény általában a bürokrácia „jelzőműszerének” a felesleges hivatali papírfogyasztást, értelmetlen adminisztrálást tekin. ti. Pedig hát a papír, amely köz- momdásszerűen türelmes— igazán nem tehet róla... Az ok és az okozat felcserélése, ha a bürokrácia kétségkívül kellemetlen és költséges, de mégis csupán felületi tünetét magával a bürokrácia lényegével azonosítjuk. Ne adjunk azonban felmentést a szükségtelen irodai papírhalmaznak se, mivel a bürokráciának ez a kísérő jelensége önmagában is sok kárt okoz, s egyébként a pontos diagnózishoz gondosan tanulmányozni kell a tüneteket is. A nyomdák é'/ente mintegy tízezer tonna papírból állítanak elő ügyviteli nyomtatványokat, de a „kereslet” ezt jócskán meghaladja. A különös hiánycikk eredőit kutatva az év elején tartott országos vizsgálat megállapította, hogy például a tsz-eknek évente átlag mintegy 230 féle jelentést kell készíteniük, amelyek 36 ezer adatot tartalmaznak, a nagyobb iparvallalatok pedig olykor 80—90 szervnek tartoznak jelentést, adatot szállítani. Fontos előrelépés, hogy azóta országos érvényű intézkedések születtek a felesleges adatszolgaltatás „kiszűrésére”. Természetesen korántsem a nyomtatványok és kitöltésük költsége a legsúlyosabb következmény. Sqtf.kal inkább az a munkastílus, amely több helyütt ' a „papírfedezék” mögött kialakult! Valójában ez a gazdasági jellegű bürokráciának hatásában legfontosabb kórtünete: a döntéseket elkerülő, a felelősségtől irtózó „papírstílus”! Itt már szoros Jcölcsöm. hatásba fonódik az ok az okozattal: a sok papír, amely egyrészt felszíni tünete a bürokráciának, másrészt táptalaja, sőt leplezője is. Mert aki minden intézkedését, döntését ügyiratok halmazával „támasztja alá”, az valójában megkerüli magát a személyes döntést is; elvégre ő „fedezve van”, a többi pedig — úgymond — nem rá tartozik A túlontúl ismert körvonalak helyett — nézzük inkább a gyakorlati tényeket. Az egyik iparvállalat idei tervéből még az esztendő elején töröltek 43 millió forint értékű termelést. A vállalat anyag- és áruforgalmi osztály vezetője ezt követően cikket írt a gyári újságba, s ebben bejelentette az üzem közvéleményének: a tervből törölt termeléshez szükséges anyagok beszerzése — amint írta — „továbbra is folyamatban van, mivel semmi intézkedést nem kaptunk ennek leállítására, így ez az 1965. évi anyagkészletünk további növekedését fogja eredményezni”. Számára nem a szabályok szelleme, célja a lényeg — az tehát, hogy szükséglet, megrendelés nélkül pazarlás lenne termelni —, hanem a csupasz tény, hogy van-e vagy nincs paragrafus a kár megakadályozására. A hűvösen tárgyilagos közlés — ..semmi intézkedést nem kaptunk” — valójában azt fedi, hogy sok milliónyi érték (s a gyár profiljából következően: devizáért vásárolt importanyag is) eleve kikapcsolódik a népgazdaság vérkeringéséből. Bár azóta életbeléptek országos jogszabályok a felesleges megrendelések lemondásáról, de itt nem ez, hanem az ügy mögött kitapintható jelenség érdemel figyelmet. Miféle szabály, miféle érdekeltség kell a nyilvánvaló népgazdasági kár megakadályozásához? Elvégre a helyi látószög áttekinthető határain belül, mindenkitől megkövetelhető — ha nem is jogszabály, de a lelkiismeret alapján!—, hogy védelmezze a közösség érdekeit, gátat vessen a kárnak, pazarlásnak. Ismeretes, hogy a Központi Bizottság kezdeményezésére szakértő bizottságok dolgoznák irányítási, tervezési rendszerünk tökéletesítésén — de az új módszerekhez is a megvalósítás logikája. az ésszerű gyakorlati alkalmazás szükséges! Az előbbi példa kirívóan egyértelmű, de a bürokratikus — magyarán: a papír mögé bújó — stílus árnyaltabb, finomabb formái is ugyancsak több helyütt fellelhetők. A Központi Statisztikai Hivatal egyik vizsgálata tanulmányozta több mint száz gépipari termék korszerűségét, s kitűnt például, hogy 98 vizsgált gyártmányból 70 jóval nehezebb a hasonló külföldi termékeknél. Ez pedig azt jelenti, hogy a jobbára import eredetű anyagból a kelleténél többet használnak fel, s ez nemcsak költségesebb, de az egész gyártmány korszerűtlenebbé, ala- -csonyabb áron érté kési the tővé válik. Jóllehet, erről évék óta szó van újságcikkekben, intézkedésekben — a gyártó üzem „fedve van” a szemrehányásokkal szemben, hiszen a termék konstrukcióját jóváhagyták, gyártását tervszám írja elő, s ugyanez érvényes a „túlsúlyos” anyagot szállító kohászati üzemre. Sokan őszintén és tettre készen törekednek a bürokrácia gyomlá- lására — irtva a szükségtelen papírbozótot. Ez feltétlenül üdvözlendő, mert sok hasznot ígér mind morálisan, mind pénzben. De célszerű és valóban eredményes csak az lehet, ha személyes, önálló és felelős munkastílus erősítésével kezdjük a sort! Tábori András Szovjet-magyar barátsági est Zsadányban és Sarkadon Péntek délben kedves vendégeket fogad a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Békés megyei elnöksége: a megyébe érkeznek szovjet tisztek és kiváló katonák, hogy részt vegyenek a Sarkadon és Zsadányban előkészített barátsági nagygyűlésen. A vendégek a fogadás után határlátogatásra mennek, majd nagygyűlésen találkoznak a két község lakosságával, s a kedves baráti estet kultúrműsor zárja. MAI SZÁMUNKBÓL: Szudáni útijegyzetek (3—3. oldal) Valóban legdrágább kincsünk a gyermek ? (4- Oldal) A rádió jövő heti műsora («. oldal) Sportesemények, hírek n. oldal) Befejezés előtt a szántóföldi korai káposztaszüret Másodjára kaszálják a lucernát Tetemes jégkár a kondor ősi Dolgozók Tsz-ben Néhány nap múlva befejezik a szántóföldi korai káposzta szüretelését a kondorosi Dolgozók Termelőszövetkezetben Ebben az évben 18 holdon termelték a MÉK- nek káposztát. Eddig 28 vagonnal értékesítettek. Bevételük június 23-ig meghaladta a 377 ezer forintot. A termesztés kiválóan sikerült, amit az is tanúsít, hogy a MÉK csak innen 18 vagon exportminőségű árut kapott. A korai káposzta helyére őszi káposztát palántáznak. Hat holdba már kiültették a növényeket. Ezen a héten — amint azt Misik Lajos főagronómus közölte — hozzálátták a lucerna második kaszálásához. Az 580 hold lucernának csaknem felét a Vámosiféle hideglevegős eljárással kaz- lazzák be. A második kaszálás minőségre és mennyiségre jobb az elsőnél.' Amíg május végén hat-hét mázsa szénát takarítottak be holdanként, most a második kaszálást megelőzően a holdan- kénti 100 kiló magnéziumszulfát műtrágya kiszórásával és a tarlóporozással 10—12 mazsa hozamot érnek el. Néhány nappal ezelőtt jégeső' kapott a szövetkezet. 620 holdon tetemes kár keletkezett. Elverte a kender, a cukorrépa, a hagyma és az őszi árpa egy részét. A termelőszövetkezet vezetősége a jégkár után határszemlét tartott s megállapította, hogy a jégeső csaknem 400 ezer forint körüli bevételi kiesést okoz. E kár tekintélyes részét az Állami Biztosító megtéríti. Jól jön azonban a szövetkezetnek a cukorrépa és a mák együttes termesztéséből szár. mazó terven felüli bevétel is. A mák szépen fejlődik, belőle 750 ezer forint bevételre számítanak, melynek egyharmadát a termesztéssel foglalkozók kapják. Német és csehszlovák könyvtári szakemberek a megyei könyvtárban Tapasztalatcsere-látogatáson vett részt a naplókban a Megyei Könyvtárban a keletnémet könyvtárépítési szakbizottság tíztagú küldöttsége. A Megyei Könyvtár megnyerte tetszésüket, mert itt sikerült elérni • — amj náluk még csak törekvés —, hogy a táj jellegébe beillesztve hozták létre a jellegzetesen megyei objektumot. Külön kiemelték, hogy a látottak arról győzték meg őket: nem sokat számit az épület régisége, ha megfelelt ízléssel és érzékkel modernet, egyben tájszerűt tudnak berendezésében nyújtani. Ugyanekkor Csehszlovákiából, a pozsonyi könyvtárból is voltak vendégek, akik az itt bevezetett fotóeljárásos kölcsönzés tanulmányozására érkeztek, amely módszer iránt azért nagy az érdeklődés, mert a minimálisra csökkenti az adminisztrációt. Színművészek a gyulai várban Képies beszámoló az 5. oldalon. (Fotó: Demény)
