Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-24 / 147. szám
Itíü. jűnius 24. 4 Csütörtök Erdemes-e törekedni? Békéscsabán, az ÉM Építőipari Vállalat Trefort utcai telepén három betonozó brigád dolgozik. A betonozok nem a szak-, hanem a betanított segédmunkások kategóriájába tartoznak. Órabérüket ennek megfelelően állapították meg. Nagy Miklós a segédüzem párt- titkára, Gyebnár Pál a pártcsoportvezető. Mindketten betonozó munkások. Ügy tájékoztatnak, hogy egyes munkafajtáknál öt, a tényleges termelésnél (amikor betonelemeket gyártanak) pedig — 100 százalékos teljesítmény esetén — hat forint az órabérük. Ha magasabb a teljesítmény, az órabér természetesen ennek megfelelően változik. Azt mondják, ha jobban „ráhúznának”, elérnék a 105 vagy talán még a 110 százalékot is. Akkor több pénzt vihetnének haza. Ez azonban — mivel a norma lazaságára engedne következtetni — egyéni szempontból nem vezetne jóra. Szigorítanák a normát és így aztán már dolgozhatnának nagyobb erőkifejtéssel, hogy a 100 százalékot elérjék, de a keresetük mégiscsak annyi lenne, mint előzőleg volt. Végül felteszik a kérdést: ilyen körülmények között érdemes-e törekedni? Véleményük szerint helyes ' lenne, ha emelnék az órabért. Indokolja ezt az, hogy többen 10— 15 éve dolgoznak ebben a munkakörben és nagy gyakorlattal rendelkeznek. Tudnak önállóan is dolgozni. Ügy érzik, hogy így számukra nincs fejlődési lehetőség. Mit mond erre Such Pál, a vállalat munkaügyi osztályának helyettes vezetője? Ö először is pontosabban. határozza meg a betonozok bérezésére vonatkozóan kialakult gyakorlatot. Egyes munkafajtáknál öt, illetve öt forint nyolcvan filléres órabért kaphatnak, ha pedig betonelemeket készítenek, akkor — mint betanított munkásoknak — hat forint hatvan fillér lehet a legtöbb. Ilyen alapon a személyi besorolásuknál az átlagot hat forintban állapította meg a vállalat, ami azt jelenti, hogy egyeseknek több, másoknak kevesebb lehet az órabérük. Aszerint, hogy kinek milyen a képessége, szorgalma, mennyi a gyakorlata. Ezt a művezető a párt- és szakszervezeti bizalmival, valamint a brigádvezetővel együtt határozza meg, természetesen a megadott határon belül. És hogy a betonozókat nem éri sérelem, arra bizonyíték: áprilisban például 1866 forint volt az átlagkeresetük. Közéjük tartoznak ugyan a műkövesek is, akik szakmunkások, de ők a létszámnak mindössze 15—20 százalékát teszik ki. Azt tudni kell, hogy az 1866 forintban az idénypótlék is benne van. A segédüzemhez tartozó asztalos és lakatosrészleg átlagkeresete az 1700 forintot sem érte el, pedig nagyrészt szakmunkásokból áll. Such Pál a továbbiakban elmondja, hogy a 100 százalékon felüli teljesítmény sem jár a. norma szigorításával, csak abban az esetben, ha azt új eszközök, gépek, technológiai eljárások alkalmazásával érik el. A normát bizonyos viszonyokra vonatkoztatva határozták meg, nem cél az, hogy nagyobb fizikai erőkifejtésre késztessék a betonozókat. Egyébként az a minőség rovására is menne. Ötszázezer forint értékű társadalmi munka Békéscsabán Azt is tudni kell, hogy normakarbantartás nem történik a dolgozók előzetes meghallgatása, véleménye nélkül. Általában nem kívánatos a 100 százalékon felüli teljesítmény, annál inkább lényeges a kifogástalan minőség. Ha beralapmegta- karítás fordul elő, azt — ameny- nyiben a tervüket teljesítik — prémiumként megkapják a dolgozók. Mindezekből arra a megállapításra juthatunk, hogy végeredményben érdemes a betonozóknak törekedniük. A kialakított bérezési forma nem fékezi a termelést. Helyes lenne azonban, ha a dolgozók ismernék a vállalat álláspontját az egyes kérdésekben és annak megfelelően vonnák le a következtetéseket. P. B. " Június 26-án ülést tart a Hazafias Népfront megyei elnöksége Első napirendi pontjában Békés Könyvtár igazgatója lesz. Ugyanmegye könyvtárainak feladatairól valamint a könyvbarátmozgalom tennivalóiról tárgyalnak, melynek előadója Liplák Pál, a Megyei csak ezen az ülésen beszélik meg az agitációs munkát és a népfrontbizottságok feladatait a békemozgalommal kapcsolatban. Tanácskozik a TIT megyei elnöksége A TIT Békés megyei elnöksége június 29-én, kedden 9 órakor tartja Békéscsabán, a TIT Értelmiségi Klubjában idei soron következő rendes ülését. A program első napirendi pontjaként dr. Krupa András, a TIT megyei titkára értékeli az 1964 65. évadi munkát, majd ezt követően ismerteti az 1965 66. évadi tervet. A második napirendi pont Az üzemi ismeretterjesztés az 1964 októberi megyei elnökségi ülés határozatai teljesítése tükrében címmel szerepel. Előadója Vizsnyiczai János. A program keretében az elnökség tagjai részletes tájékoztatást kapnak az előző évadi általános értékelésen túl a társadalomtudományi szakosztályok és a térmé- szettudományos szakosztályok új, jellegzetes vonásairól, módszertani fejlődéséről, úgyszintén a TIT tagjainak a legújabb tudományos eredményeken alapuló szakmai és módszertani továbbképzéséről. Hasonló értelemben szerepelnek az elnökségi ülésen az elvi, tartalmi feladatok, valamint az üzemi ismeretterjesztés továbbfejlesztése, bővítése is. Gergely Mihály: IDEGENEK Regény Az idén Békéscsabán a községfejlesztési alapból jelentős összegeket fordítanak a villanyhálózat bővítésére, az utak és járdák épí- téséx-e. Elsősorban a külkerületek és tanyasorok házait kapcsolják be a villanyhálózatba, melyre ősz- ' »zesen 100 ezer forintot biztosítottak a községfejlesztési alapból. Az utak építésére 900 ezer forint jutott, a járdákéra pedig 700 ezer. A lakosság az utak és járdák építését társadalmi munkával is segíti, összesen mintegy 500 ezer forint értékű az a munka, amit itt végeznék a város lakói. 12. — Hát... hívhatsz . édesanyának, mint Andi. Vagy egyszerűen mamának. Kivette a szekrényből a hímzett palóc asztalkendőt és teríteni kezdett a vacsorához. Reggel későn ébredt a fiú, már senki sem volt otthon, elment iskolába öccse is. Nem tudta, mekkora tapintattal tipegtek, suttogtak körülötte a lakásban, s mennyire szót fogadott Andi is, hogy öt föl ne verjék. Arra gondolt; este fáradtan került ágyba, azért aludt sokáig. Megnézte karóráját, nyolc óra elmúlt. Még heverészett egy ideig, amikor eszébe ötlött, mit is mondott tegnapelőtt este Bumbera. Hogy tízre jár be a szállodába. Akkor még beszélhet vele! A hirtelen támadt ötlet kidobta az ágyból, lezuhanyozott, reggelire bekapott pár falatot, s kilenckor lent volt a toronyház előtt. Bumbera fél tízkor jelent meg a túlságosan alacsonyra méretezett kapuban. Majdnem beverte fejét az ajtó vaskeretébe, közel járt a két méterhez. Mulatságosan eltörpül mellette a felesége, jutott a fiú eszébe. Kisportolt teste volt a negyven körüli főportásnak, bár a sportot rég abbahagyta, járása ruganyos, mozgása fiatalos, csak arcán voH valami mindezzel ellentétes ki- éltség, az enyhén táskás, karikás szem, amely a szemüveg alatt megnőtt, s az ajak végén lefutó két mély redő, mint mellékesen közbevetett tőmondat zárójeles. — Jó reggelt, Bumbera bácsi! — köszöntötte tisztelettel a fiú. . Alászolgálja, fiatalúr! — fogadta enyhe csipkelődéssel Bumbera, de atyai jóindulattal mosolygott rá, majd átkarolta a vállát. — Reggeli séta vagy csak úgy? — Bumbera bécsit vártam. — Engem? Talán máris meggondoltátok? — Igen... Vagyis szeretném bekísérni Bumbera bácsit és szétnézni... Az Arany Csillag Endrö négy szállodája közül a legelőkelőbb volt, a hozzátartozó fehér és magyaros étteremmel, eszpreszszóval s éjjeli mulatóval igazán .reprezentatív szórakoztató helye az iparvárosnak. Bumbera a bennfentesek magabiztosságával besétált az irodába, otthagyta tavaszi felöltőjét; aktatáskáját, s kétsoros sötétkék öltönyben tért vissza a szálloda tetszetősen modernné átalakított halijába. Bement a portások pultja mögé, a kulcstáblák, telefonok, a postai küldeményeket tároló fióképítmény, az öles nyilvántartó könyvek közé. Diszkréten, hogy még az odafülelő fiú sem érthette szavait, értekezett a portással, meghallgatta a telefonkezelőt, s egy egyenruhás fiatalembernek utasításokat adott. Mindezek után bemutatta a fiút munkatársainak, majd egy nagyvonalúan hanyag mozdulattal körbeintett: — Ügy nézz szét, fiam, hogy ez a szálloda Budapestnek is díszére válnék! Ide külföldi vendégek, turnézó művészek, művészcsoportok, pénzes turisták járnak, szobáink a legdrágábbak a városban, mert a leg- elegánsabbak is!... A mi vendégeinkkel érintkezni igazán kellemes, mindig valami új élvezetet jelent nekünk Is, akik pedig már tapasztaltak vagyunk a szakmában... Mert ez is szakma, édes fiatal barátom! — mondta, miközben megindult fölfelé a bordó plüss szőnyegA nagyobb, amely- a kisipari termékek állandó bemutatására szolgál. A lakások alatt pedig a textilfeldolgozó ktsz üzlete, a Körösvidéki Cipész Szövetkezet méretes részlege s a szolgáltató ktsz modern, női és férfifodrász, kozmetikai üzletet helyezik el. ... A jelenlegi épületek bontását a közeljövőben kezdik el. Ebben az évben az építőipari vállalat egymillió forint értékű munkát végez, s ha minden jól halad, úgy 1966. december 31-re elkészül a két új ház. Ez épül A megyeszékhely rendezésének egyik fontos része a Szabadság tér korszerű átépítése. Most a beruházási Bank melletti épületek kerülnek lebontásra, hogy helyükre felépüljön a KISZÜV irodaháza és a konzervgyár 18 lakásos tömbje. A terveket Baohmann Ferenc, a Békés megyei Tanács Tervező Irodájának tervezője készítette el. A terv érdekessége, hogy a 18 lakás alatt és az irodaház alatt is a legkorszerűbb elveknek megfelelően. bemutatótermek és üzletek épülnek. A irodaháza alatt két bemutatóterem lesz.
