Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-24 / 147. szám

1*65. Június 24. 5 Csütörtök Gondolatok író—olvasó-találkozókról A képviselőcsoport ülése nyomán Minden eddiginél sikereseb­ben zajlott le Békés megyében az idei könyvhét. A tavalyi forgalomnak csaknem kétszere­sét érték el a könyvesboltok és árusítók, ami azt bizonyítja, hogy a könyv lassan nélkülöz­hetetlenné válik falun, tanyán, városon egyaránt. Békéscsabán az V. kerületben több mint száz fiatal gyűlt ösz- sze az író—olvasó-találkozón, s komoly, érett kérdéseikkel nem egy esetben meghökkentették Tímár Máté írót, aki azt val­lotta erről a találkozásról: „ér­demes a fiatalok közé menni, ők a mai élet problémáinak hordozói, ha írói eszközeinkkel segíteni akarunk, meg kell, hogy hallgassuk őket"’. Igen. Őket és a többieket, a ma harminc éveseit, a ma öregjeit, mert bennük találkoz­nak a nemzedékek, a múlt, a jelen és a jövő valahol itt alakul egésszé, amikor a prob­lémákról, a közös gondokról beszélünk a toll mestereivel. Ám az író—olvasó-találkozók — e nagyszerű közös megbe­szélések — körül van némi ne­hézség. Többek között ezzel is foglalkozott a megyei képviselő- csoport ülése, ahol megállapí­tást nyert, hogy ez a mostani szokásban lévő rend nem vált be. Minden író — és valljuk be, nincsenek sokan — rettene­tesen elfoglalt ezekben a na­pokban. Sajnos, még csak vé­letlenül sem jutnak el oda, ahol nagyon várják őket, mert mindenütt egyszerre nyílik a könyvhét, egy héten keresztül várnak minden írót, költőt, s az év többi napjaiban csak el­vétve kerül sor ilyen rendez­vényekre. Felirattal élt a képviselők Békés megyei csoportja a Mű­velődésügyi Minisztériumhoz, amely ésszerű javaslatot tartal­maz: rendezzék meg a szoká­sos módon a könyvheti meg­nyitót, de bocsássák a rendelke- i zésre álló összeget az illető me­gyei művelődésügyi osztályok szabad gazdálkodására, s függ­jön az ő belátásuktól, hogy az őszi vagy téli hónapokban mi­kor alkalmas az író—olvasó­találkozó. Ezzel föltétien célt érnének el, mert elsősorban valóban azzal az íróval találkozhatná­nak az olvasók, akivel szeret­nének, akit kérnek, hiszen jó előre meg lehetne vele beszélni még talán azt is, milyen téma érdekli a község vagy a város lakóit. Másrészt az íróknak is nagyobb segítséget nyújtana munkájukhoz a jól előkészített és jól szervezett találkozó. Módjában lenne napokkal előbb lejönni, ismerkedni, ta­lálkozni „műsoron kívül” is az emberekkel, s így terméke­nyebb lenne a találkozó. Témát adna az írónak, élményt az embereknek. A kezdeményezés Békésből indult ki, talán már el is jutott a minisztérium illetékeseihez, s ha foganatja lenne, őszinte örömére szolgálna a könyv barátainak, a kultúrmunkások nagy táborának. ládám) Helyzetjelentés a csabai iskolások nyári foglalkoztatásáról AZ ELMÚLT ESZTENDŐK TA­PASZTALATAI azt bizonyítják, hogy tanulóifjúságunk jelentős szerepet játszhat népgazdaságunk munkaerőbiztosításában azáltal, hogy vakációjának egy tetszés szerinti részét idényjellegű mun­kák végzésével tölti. A munkaügyi miniszter és a művelődésügyi mi­niszter a Művelődési Közlöny má­jus elsejei számában nyilvános­ságra hozott együttes utasítás­ban a tanulók munkavédelmi egészségügyi, erkölcsi érdekeinek teljes figyelembevételével, az idei nyári ifjúsági munkavállalást szervezett keretbe foglalta. A me­gyei tanács művelődésügyi osztá­lya annak idején az utasításról illetve végrehajtásának módjáról tájékoztatta a városok és járások művelődésügyi osztályait. * A MINAP BÉKÉSCSABAI KÖRÚTRA INDULTUNK, hogy az akció tanév utáni megyeszék­helyi helyzetéről tájékozódjunk. Első állomásunkon, a városi ta­nács művelődésügyi osztályán nem kísért szerencse. A következő állo­másról. a városi munkaerőgazdál­kodási hivataltól is majdnem üres kézzel távoztunk. Közvetve mégis megtudtunk annyit, hogy mind­össze a borosgyám kertészet igé­nyelt 80 diákot, valamint a posta kettőt, a felvonógyár pedig egyet. Társasutazás a Szegedi Szabadtéri Játékokra Az idén különösen a csoportos látogatás jellemző a Szegedi Sza­badtéri Játékokra való jelentkezés során. Különösen sokan akarják látni az angol produkciót, a Bánk bánt és a Tragédiát, kisebb az ér­deklődés a Turandot iránt. Mint Halmágyi László, a sza­badtéri játékok megyei szervezője elmondotta, eddig ötszázan jelent­keztek csoportosan és egyénileg az említett előadások megtekinté­sére. A Mezőhegyes: Állami Gaz­daság több csoportot indít Szeged­re, de sok művészeti csoport is gél fedett szürkemárvány lép­csőkön, maga elé tessékelve a fiút. — Talán még manapság is akadnak, akik lenézik ezt a munkát, mert holmi szolgai te­vékenységre gondolnak, de ezek nem tudják, hogy a vendéglátó- ipar is mesterség, amit tanulni kell. Én például most végzem a főiskolát. Budapestre járok vizs­gázni... Nos, itt az első emeleten vannak az apartmanok, igazán nem hoz bennünket zavarba a legigényesebb vendég sem! — Egy ajtóban megfordította a kulcsot, belépett a kis komfor­tos lakosztályba. A fiú érdeklődéssel tekintett körül, annyira azonban nem ámították el a látottak, amint azt Bumbera várta volna. De mert jó szemmel észrevette, mesterségére s beosztására mennyire hiú a főportás, meg­játszotta a csodálkozó vidéki surmót, olyan erényről tett ez­zel tanúságot, mely egyike az élet könnyebbik útját kikövező erényeknek, noha nem veszé­lyektől mentes tulajdonság. Bumbera hálás volt a fiú bá­mulatáért, megmutatta az apart­manokat, majd a még mindig fényűzően berendezett nagy szo­bákat is. Utánuk a második emeleti szerényebb szobák kö­vetkeztek, s legvégül a szálloda befelé elhajló traktusában a húsz-negyven forintos kis szo­bák. — Nos fiam, hát hogy tetszik? — kérdezte Bumbera, amikor visszatértek a hallba. — Nagyon! Nekem igazán na­gyon tetszik, Bumbera bácsi! — Bumbera úr! Vagy- főpor­tás úr! — javította ki félhango­san, de nyomban el is mosolyo­don. — No, semmi, semmi, csak a rend kedvéért jegyeztem meg! Itt ez a titulusom!... Tehát tet­szik, azt mondod. No, és mit szólnak a szüleid? Mert tegnap­előtt nem túlságosan lelkesed­tek! Pedig mint kedves szom­szédoknak igazán készséggel!... — Anyu biztosan beleegyezik. — Azért, mert ha jól emlék­szem, még nem töltötted be a tizennyolcat! — Nemsokára. — Szóval, szülői beleegyezés kell. Vagyis ők írják alá a szer­ződést, ha megállapodtunk.... Te­hát mint említettem, jelenleg egy londiner fiúra van szüksé­günk. Igazán könnyű munka, neked való, fiam: jönnek a ven­dégek, kisietsz eléjük, behozod a bőröndjüket, felvezeted őket a szobájukba, kezeled a liftet... És nem kell elfeledni: a mi szak­mánkban nagy divat a borravaló — tette hozzá halkan -r-, és eb­ben a szállodában ez nem fillé­reket. jelent. (Folytatjuk) együttesen látogatja majd az elő­adásokat, így Vésztőről és Elekről már jelentkeztek a művelődési ház csoportjai. Július közepéig még van idő a jelentkezésre, s remélhetőleg ad­dig az idő is biztatóbban várja a szabadtéri játékok látogatóit. Tanácskoznak a Pedagógus Szakszervezel járási titkárai Kétnapos tanácskozást tart a Pedagógus Szakszervezet Békés megyei Bizottsága Gyulán június 28—29-én, ahol két fontos napi-, rendet tárgyalnak meg. Elsőnek az iskolareform végrehajtása so­rán a szakszervezetekre hárul! feladatok megoldását és a még fennálló hiányosságokat elemzik a járási titkárok, szakszervezeti bizottsági titkárok és tisztségvi­selők, majd a szakszervezeti bi­zottságok érdekvédelmi munká­jával foglalkoznak részletesen. A tanácskozásra a szakszerve­zet megyei bizottságának gyulai üdülőjében kerül sor. Bizony ez nem sok. Hallottuk azonban, hogy a Békéscsabai Kon­zervgyár nem kevesebb, mint 200 csabai gimnazistával kötött szer­ződést. Oda indultunk hát. A KONZERVGYÁRBAN SEM SIKERÜLT nyomban rátalálni olyan ügyintézőre, aki tájékoztat­ni tudott volna bennünket. A munkaügyi iroda egyik dossziéjá­ban azonban megleltük, amit ke­restünk, amiről tudni akartunk. Eszerint a konzervgyárral eddig, Csaba különböző tanintézeteiből, összesen 302 tanuló kötött szerző­dést idénymunkára. Ahonnan azonban a legtöbb jelentkezőt várták, az 1300-as létszámú Ró­zsa Ferenc Gimnáziumból — mint mondották, többszöri érdeklődé­sük után is — mindössze 80 fiatal szerződött Az üzemben diákok által is vé­gezhető munka tulajdonképpen majd július dereka táján lesz. mi­kor már befutnak a nagyobb pap­rika- és babszállítmányok.1 A ta­nulók egy része üvegmosást és készárucsomagolást végez, többsé­gük pedig az úgynevezett előké­szítő telepen — előreláthatólag a gimnázium udvarán — a zöldáru előkészítését végzi. Foglalkoztatá­suk augusztus végéig tart. A munkaidő egyébként napi hat óra, a kereset pedig a mun­ka minősége szerint 400-tól 600 forintig terjed. ütünk végállomása a RÓZSA FERENC GIMNÁZIUM VOLT. Aziránt érdeklődtünk, hogy miért olvadt kétszázról nyolcvanra a szerződést kötők száma? Nyomban helyesbítettek bennünket mondván, hogy nem 200, hanem 216 diákjuk jelentke­zett már az első tájékoztatáskor. Hogy miért csupán 80 maradt be­lőlük? Ennek egyszerű a ma­gyarázata. A jelentkezők nagy ré­sze — legtöbb esetben szülei út­ján — másutt talált elfoglaltságot nyárra, olyat, mely még megfe­lelőbb, például a munkahely kö­zelebb van otthonukhoz. Sok egyéb célszerűségi ok is közreját­szott még. Nem egy diák — na­gyon helyesen — abban az üzem­ben vállalt nyári munkát, ahol is­kolaidő alatt politechnikai okta­tásban részesült. Sokan mások most, a tanévzárást követő néhány hétig gyakorlati munkán vannak, így például a kertészeti és mező- gazdasági szakosok a Kertészeti és Köztisztasági Vállalatnál, illet­ve termelőszövetkezeteknél, de természetesen fizetéséit. Az úgy­nevezett négy plusz kettesek, a kereskedő- és felvásárló tanulók pedig nem kevesebb, mint egyhó­napos gyakorlaton vesznek részt. Ezenkívül számtalan gimnazista megy építőtáborba Szabadkígyós­ra és Üj bögre. — Ennek a sokféle elhelyezkedési lehetőségnek a í gyelembevételével és sírra is gon dolva, hogy az 1300 gimnazistii egy része vidéki, tehát saját lakó­helyén osztja meg vakációidejét ; pihenés, szórakozás és a műnk" közt, nem csoda, hogy a konzerv­gyárba a kétszázból csupán nyolc van jutott. A CSABAI ÄLTALÄNO? HELYZETKÉP azonban nem ma­gyarázható ilyen egyértelműen. Eddig a közel tízezer tanulóval rendelkező 16 megyeszékhelyi tanintézetből mindössze ötszázan kötöttek nyári munkaszerződés!. Ez bizony nem sok. Mi lehet az oka? Közöny, érdektelenség? A gimnáziumban hallottak ennek éppen az ellenkezőjét igazolják Úgy véljük, nem fogunk mellé az igazságnak, ha azt állítjuk, hogy a szerződéses nyári munkavállr lássál kapcsolatos iskolán kívül előkészítés Csabán lagymatagon történt. Mintha a szervezéseve megbízottak nem lettek volna tel­jes tudatában az akció nevelési é népgazdasági jelentőségének. Ne1“' most foglalkozunk első ízben a de loggal, s attól függetlenül, hog- objektív okokkal vagy mással mn gyarázzák, véleményünk szerir sem a városi művelődésügyi osz­tályon, sem a munkaerőgazdálke dásnál ez a szerződéskötési akci< nem volt igazán szívügy. Persze azért még most sem késő, még le­het változtatni a hozzáálláson és módot, lehetőséget találni ahhoz hogy a menet közben jelentkezni kívánó fiatalok eljuthassanak a szerződéskötésig, illetve a munka­helyekre. Huszár Rezső Fürdőzök figyelmébe! A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat vezetősége felhívja a lakosságot, hogy a téglagyárak és bányagödrök területén engedély nélkül átfárni, tartózkodni és fürödni tilos! Aki ezen figyelmeztetésünket nem tartja be, s ebből kifolyólag bármi néven nevezendő balesetet szenved, vállalatunk semmi­féle felelősséget nem vállal. BÉKÉS MEGYEI TÉGLA- ÉS CSERÉPIPARI VÄLLALAT 281 a: 99 „Tatarozói helyesírás Mezőmegyer nagy eseményre készül, a falu szeme láttára nö­vekszik, szépül az új művelődési otthon, amit előreláthatólag augusztus húszadikán birtokuk­ba is vehetnek. Van azonban mindig valami, ami kis. apró dolog, de a vég­sőkig fel tudja bosszantani az ügybuzgó embert. Mi történ' Megyeren? A művelődési otthon' építő' vállalat elhelyezte a felira tót így: Mezómegyerikultúrház Az igazgató — joggal — kifo­gásolta a helyesírásnak egyálta­lán nem megfelelő szöveget, er re kiírták: Mezőmegyer Kultúrház Újabb kifogás: minek kiírni, hogy Mezőmegyeri vagy Mező­megyer, mint egy MÁV-megálló- helyen. hiszen a falu közepén van, mindenki tudja, hogy ez nem a hattonyai kultúrpalota, Ír­ják ki — kérte az igazgató — a szabálynak megfelelő elnevezést a homlokzat közepére: MŰVELŐ­DÉSI OTTHON. És kész. Nem, a vállalat lebontotta az állványo­kat, s maradt a nem középen el­helyezett, hanyagul felrakott és nem megfelelő: MEZŐMEGYER — KULTÚRHÁZ felirat, a vál­toztatás mindössze egy kötőjel. Új létesítményről van szó, amelyen néhány betű átcsopor­tosításával a szabálynak megfe­lelő feliratot lehetne kialakitani, véleményünk szerint még most és gyorsan, nehogy augusztus 20-án, az avatás napján tűnjön fej a hiba! (á)

Next

/
Thumbnails
Contents