Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-15 / 139. szám
W65. június 15. 4 Kedd Példamutató segítség — Látogatás Szentetornya kuitárvilágában és egy gyakorlókertben — Szentetornya. ez azt Orosházától légvonalban öt-hat, de kacskarin- gós országúton közelítve nyolc kilométerre lévő helység nem önálló község, hanem a járási székhely „külvárosa”, akárcsak a vele egyvonalban fekvő Rákóczi- telep. Mindez rég elrendezett dolog és ez az írás nem, is kíván efelett meditálni. A bevezetésnek csak az volt a célja, hogy még jobban kitűnjék az a kulturális és pedagógiai eredmény, amit Szentetor- nyán el tudtak érni és ami önálló községnek is becsületére válnék. Szerfelett meglepő például a népművelési munka szervezésének eredetisége, ami tulajdonképpen nem Is nevezhető teljesen eredetinek, hiszen hosszú évek óta hangoztatott igazság, hogy egy község vagy város kulturális életének zavartalanságát a párt, az iskolák, a tömegszervezetek kulturális munkájának egybehangolása biztosíthatja igazán. Szente- tornyán ezt maradéktalanul megvalósították. Ebben a faluban nem létezik a népművelési munka egyik fékezője, az egymást keresztező rendezvények, intézkedések, kezdeményezések káosza. Szentetonnyán egészségesen dobog a kulturális élet szíve, a művelődési otthon és mindaz, ami benne eleven. Nincs igazgatója, Sebők Mihály pedagógus szakfelügyelő, sok egyéb elfoglaltsága mellett, megbízásból látja el a vezetést. Az otthon egyik erőssége, hogy a KISZ-nek is otthona. A kiszesek közül kerülnek ki zömmel a színjátszók, a népi táncosok, akik nemcsak helyben szórakoznak és szórakoztatják fellépéseikkel a közönséget, hanem a környékbeli községeket is látogatják. A fiatalság aktivizálásában nagy szerepe van az örökké tevékenykedő KISZ-titkárnak, Szűcs Lászlónak. A kollektíva összeszokottságát bizonyítja, hogy a kul- túrcsoport a nyáron teljes létszámban együtt kíván maradni. Vendégszerepeinek a járásban, utána — augusztusban — pedig jutalomként az ország északi hegyvidékén autóbuszt órán vesznek részt. Valamit el kell árulni, olyasmit, ami nem is titok errefelé: Kunos Gyula párttitkár, Laczkó Lajos kirendeltségvezetö és Gönczi János tsz-elnö'k (Petőfi Tsz) személyében a párt, a tanács és a termelőszövetkezet Szentetornyán eggyé forrt a művelődés ügyével. A tanulást és kulturálódást teljes szívvel segítik, arrui — egyebek közt — azt jelenti, hogy részt vesznek a közös kulturális tervezésben, a felmerülő problémák felett nem siklanak el, hanem a megoldásukra törekednek és ott vannak minden iskolai, kultúrott- honi, tömegszervezeti eseményen, rendezvényen. Van a művelődési otthonnak egy eredeti köre, az „öregek ezermester szakköre”, harminc tagú. A negyven esztendős Andó Mátyás, posta műszaki ellenőr az irányítója. Műhelyt az iskola bocsájtott rendelkezésükre. Együtt tevékenykednek a tanulókkal és ily módon munkájuk, tapasztalatuk nagy segítséget jelent a helybeli politechnikai oktatásban. A.gócs Mihály igazgatóhelyettes (Sebők Mihály szakfelügyelő társaságában) a munkahelyüket nagyon szeretők ambíciójával vezet körbe az iskolában. Benézünk egy fészerajtón. Kitárják. Apró gépkocsi szemez velünk. Jelentős „személyiség” 6! A politechnikai foglalkozás egyik anyaga a motorszerelés. A megyei MHS-től kaptak egy 250 köbcentis motort és gépkocsit barkácsoltak belőle. Télen a motorszerelést gyakorolják rajta, nyáron a közlekedésrendészetet. A jól felelők jutalmul ráülhetnek és vezethetnek. A buzgalmat a KISZ Központi Bizottsága a közelmúltban azzal méltányolta, hogy két 125 köbcentis motort ajándékozott hasonló célra. Ugyanakkor a megyei tanács a kis műhely berendezésére 10 ezer forintot utalt át az iskolának. Egyben itt említjük, hogy az ezermester szakkör jó híre is eljutott Pestre és egy elektromos műszerüzem 40 ezer forint értékű felszerelést küldött. Az embert mindennek hallatára meghatódottság kapja el, szinte kicsit soknak, kissé hihetetlennek tartja, hogy ekkora a törődés a ..nagyok" részéről egy kis falusi oktatási intézménnyel. Annál nagyobb a meglepetésünk, mikor Agócs Mihály igazgatóhelyettes Sebők Mihály kíséretében az iskolaudvar végére vezetve, lermi- tat egy lankás részre: Azonnali belépéssel alkalmazunk kubikosokat, térti segédmunkásokat — jelentkezés esetén felveszünk egész kubikos és férfi segédmunkás brigádokat is. Bérezés teljesítménybérben, szállás, étkezés megfelelő térítés mellett biztosítva. Amennyiben egy járásból vagy egy útirányon lévő helységekből 30 fő jelentkezik, úgy részükre MINDEN- SZABAD SZOMBAT ELŐTTI bérfizetési napon önköltségi térítés mellett munkás autóbuszt biztosítunk. Jelentkezés DUNAÚJVÁROS, Május 1 u. 7. sz. alatt. ÉM 26 sz. ÉPÍTŐIPARI VALLALAT 263 — Tessék! Ez a mi gyakorlókertünk és sportpályánk! A végtelen termőföldek megszokott képébe iktatva parányi civilizáció tűnik szemünkbe. Modern drótkerítéssel és nyárfákkal övezetten pázsitos. meg bevetett részek váltakoznak olyan másfélkét katasztrális holdnyi területen, rajtuk néhány fehérre meszelt házikó, s a kis településre „komoly villanyoszlopokon” fut a vezeték. Közelebbről is megtekintjük a kis „települést” és ámulattal látjuk, hogy a szentetornyai általános iskola egy nagyszerű kincsesei büszkélkedhet! Amiről már annyit ankétoztak művelődési, oktatási berkekben, minden szinten és amit valamennyi általános iskolában meg kellene valósítani, de helyzeti vagy anyagi okokból csupán néhányban létezik, itt komplett egységben, mintapéldányként láthattuk. Íme, a termelőszövetkezet iskola iránti szere- tele és megbecsülése! Adott mintegy két holdnyi területet, melyre aztán a közös igyekezet ezt a kis helyi csodát varázsolta. A telket két sor nyárfa övezi a gyulai erdőgazdaság ajándékaként. A gyermekek ültették el. Hasonlóképpen nekiláttak a 30 ezer forintos kerítés építésének. Ebbe 10 ezer forint értékű munkát fektettek. A politechnikai kertbe a DÁV, ugyancsak önkéntesen, bevezette a villanyt, melynek segítségével egy Mannesmann öntöző- berendezést működtetnek. Van gyakorlókertjük növénytermesztési és kisállattenyésztési (baromfi, nyúl) célokra. Ugyanitt füvesített sportpálya is található a tornaórák megtartására és labdajátékok céljára. A fűmagot az a Petőfi Tsz adta, amely a kis telek ajándékozásával nagy segítséget nyújtott Szentetornyán az általános iskolai oktatás ügyének és példát másoknak. Huszár Rezső Új erőket követel az élet Sok faluban megfigyelhető, hogy a termelőszövetkezeti munkáknak, a tsz vezetésének gondját idős, elfáradt emberek viselik. Jó néhány szövetkezeti pártszervezet is akad, amelynek tagsága zömében idős, sokat dolgozott ve terán. Elismerés és hála illeti ezeket az embereket, hiszen nehéz időkben álltak helyt, sokszor erejükön felül dolgoztak, elszánt akarattal pótolták a fogyatkozó erőket, amelyeket a temérdek munkára fordítottak. Nem riasztotta őket a téli fagy, sem a tikkasztó napsütés. Ügy érezték, rajtuk a világ szeme, s ők — még a legkilátástalanabb helyzetekben is — megpróbáltak jelesre vizsgázni becsületből. Mégis nyugtalanító dolog ez az elöregedés. Ahol ilyen a helyzet, valami nincs rendjén. S ezzel semmiféleképpen nem lehet megalkudni. Igaz, a jelenlegi helyzetet sok helyen megmagyarázza a fiatalok elvándorlása, a rohamosan fejlődő ipar szívó hatása. Aki azonban ismeri a falu mai életét, annak tudnia kell, hogy nem csupán ez a hiba. Sok helyen akadna friss erő, friss szem, csak utána kellene nyúlni, fel kellene karolni. Bizalom kellene, hogy új, tettrekész emberek segítsenek gyorsabban forgatni az idő kerekét. Vagyis szemléleti hibák, torzulások is fékezik mind a párt- szervezetek, mind a tsz-vezclősé- gek felfrissülését, elevenebb hatékonyságát. Akad az országban például nem egy olyan pártszervezet, amelynek tagsága egy-két év múlva — kevés kivétellel — nyugdíjba kerül. Mi lesz azután? A pártmunkát nem lehet ideiglenesen szüneteltetni, mert akkor az új élet fejlődése is szünetelne. S mégis, nem egy ilyen pártszervezetben indokolatlanul nagy nyugalom tapasztalható. A tagság Ejnye! jTz az „Ejnye!” nem is egy, hanem három felkiáltójelet érdemelne. íme a történet: Ir- miczki lllésné hiába várta a Népújságot Békéscsabán, Orosházi út 15 számú lakásán a napokban. Nem kapta meg, mert a lapkihordó Kleits Júlia 13 éves kislánynak adta át aznap a sajtót, hogy helyette ő ossza ki az előfizetőknek. A házban négyen járat ják a megyei pártbizottság lapját. A kislány azonban csak három előfizetőnek tudta átadni. Adjuk át a szót a panaszosnak: — Már a folytatásos regény miatt is nagyon érdekel minden szám. Fél háromkor elmentem Hankóné, az újságos, lakására. A fiát találtam otthon, aki bement, majd ezzel jött vissza: „Édesanyám azt üzeni, hogy alszik, most nem tudja magát fogadni". — Nagy hibát követtem el — folytatja Irmiczkíné —, hogy ennek ellenére bementem a lakásba, de mivel cigarettát láttam parázs- lani, gondoltam, csak nem alhat. — Add oda neki a hatvan fillért... — hallatszott ki a férj hangja. — Nem tudom, miért zavar, holnap megkapja az újságját — így Hankóné. Én ezzel eltávoztam dolgavé- I gezetlen... Másnap megkaptam mind a két újságot — durva szavak kíséretében: „Maga egy jellemtelen ember” — kiáltott rám a lapkihordó és még azt is mondta, hogy én félrelöktem gyermekét az ajtóból, és valósággal behatoltam a lakásába... Mi nem kutatjuk azt ebben az esetben, vajon a részletek pontosan megfelelnek-e a valóságnak. Az ok és okozati összefüggés józan logikája azonban, ebben az esetben, az események időrendjét kénytelen elsőrendűen figyelembe venni: — Az egész hercehurca nem következhetett volna be, ha a lapkihordó egyedül végzi el azt a munkát, amiért egyedül kapja az illetményét, vagyis az már csak okozat volt, hogy Irmiczki Illés- né Hankóné lakására volt kénytelen menni a „folytatásos regényéért”. (fér—ó) elégedetten állapítja meg, hogy jól mennek a dolgok. És nem érzik hiányát a friss erőknek, a segítésnek. Igen, mert. ma még — úgy, ahogy — eldöcög a szekér: meg- nyuglatólag hat, hogy nincsenek nagyobb bajok. De vajon hová lett az ilyen közösségből a felelősségtudat, ha nem gondolnak a holnapra? Mert ma még valóban megbirkózik a bajokkal a régi gárda. Tüzeli őket az öntudat is, annak tudata, hogy éveken át állták a sarat, történelmi sorsfordulók részesei voltak, nagy tetteket hajtottak végre. Csakhogy amikor a harcot kezdték, erejük teljében levő emberek voltak. A tennivalók sem voltak olyan bonyolultak, mint ma. Legfőbb feladat volt: szemtől szembe harcolni az ellenséggel, megalapozni, hűségesen védeni az újat. Csakhogy teltek az évek, ők pedig — miközben a terheket cipelték — elfáradtak, megöregedtek. Ma már nem bír el annyit a régi derékhad, mint hajdanán. S most itt állnak egy, általunk is teremtett, teljesen új világban, amelyben már kevésnek bizonyul a határ és a dűlők jő ismerete, kevés az apáról fiúra szálló tudomány. Az új helyzet közgazdasági ismereteket, fejlett agrotechnikai tudást követel, tanulást és rengeteg bonyolult tennivalót. Vajon meddig bírják, ha létszámban csak fogyatkoznak, s az évek súlya is mindjobban rájuk nehezedik? Az élet követeli az új erőket. Egyetlen pártszervezetben vagy tsz-vezetőségben sem lehet megalkudni az olyan nézetekkel, hogy „elegen vagyunk”, vagy hogy „az új ember, a tapasztalatlan ember csak felhígítja a közösséget.” Kártékony dolog a bizalmatlanság. amely a friss erőket fogadja, jóvátehetetlen bajokat okozhat a kákán is csomót keresés, amely- lyel jelentéktelen semmiségeket kizáró okká nagyítanak, s amely- Iyel sok tehetséges, tekintélyes embert fosztanak meg attól, hogy képességeit kifejthesse. Az olyan ember, aki bizalmatlankodik, valójában tagadja életünk embert formáló erejét, nem hiszi el, hogy az erősödő újjal, a növekvő terméseredményekkel együtt nő, fejlődik az ember is. Akárki persze valóban nem méltó sem a tsz-vezetőségbe, sem arra, hogy párttag legyen. Nem biztos, hogy az önjelöltből jó vezető lesz, és arra sincs garancia, hogy kommunistává fejlődik, aki tagfelvételre jelentkezett: de tétlenül sem lehet várni a jelentkezésre. S arra sem, hogy maga-magától nőjön, érlelődjék valaki szövetkezeti vezető emberré. Ezt a fejlődést, érlelődést segíteni kell. A CSONGRÁD—BÉKÉS MEGYEI VAS- ÉS MŰSZAKI NAGYKERESKEDELMI VALLALAT TELEPE BÉKÉSCSABA, Kazinczy u. 1/a. nyolc általánost végzett fiú tanulót keres felvételre rádió-villamossági műszaki szakra. 90222
