Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-08 / 107. szám

1**. május i. 4 Szombat Sokat segít a nők helyzetén a háziipari munka Megyénk egyik legtöbb bedol­gozót foglalkoztató munkahelye a Szarvasi Háziipari Szövetkezet. A több mint 20 ezer lakosú község­nek nagy segítségére van a sok évtizedes problémának, a nőit fog­lalkoztatottságának megoldásá­ban. A szövetkezet 1032 bedolgozó­nak, túlnyomórészt csökkent mun­kaképességű éilesebb nőnek és férfinak ad munkát, akiknek a kezeiből került ki a neves ipar­művészek áital tervezett, messzi • can — mondják —, hanem biztos megélhetésihez juttatják azok nagy részét, akik egyébként a ta­nács segélyezésére szorulnának, esetleg a szociális otthon gondozá­sára— Ebből a nyilatkozatból már tük­röződik a bedolgozók jelenlegi anyagi helyzete is. Bizony, sok gondtól kíméli meg őket a házi- j ipari szövetkezei. j — Én már 62 éves vagyok — i mondja Varga Paine — és nem is j tudom mi lenne velünk a szövet­földön is híres műrafiából és csu- . héjból készített táskák és kosa- ■ k*8et néWcül Fenem öt éve súlyos rak bő választéka, s ami minden j öeteg, tbc-s, nekem reumám van. bizonnyal ezen a nyáron nagyon !<i éve eltört a jobb kezem, keresett cikk lesz: a tizenegy' fa- jnem bírnám már a nehezebb zonban készülő, igazán pompás, ; munkát. A fiamra nem támasz­finom ízlésű nyári kalapkollekció. Tátrai Ferencné iparművész ter­vezte ezeket a divatos női kalapo­kat, s nemiég a GeHért-szálló- ban tartott bemutatón fekete es­télyi kalapfazonja első díjat nyert. Látogatásunk előtt csupán néhány nappal kezdték el ezeknek a di­vatcikkeknek a készítését, kizáró­kodhatumik, nekik is már két gye­rekük van. Ügy igaz, ahogy mon­dom : a szövetkezet ment meg min­ket a nélkülözéstől. A műit hó­napban táskákat csináltam, 451 forintot kaptam érte, de volt már olyan hónap, amikor ennél is több lett a keresetem. Jó kiegészítés ez a nyugdíjhoz és nem is panasz­lag bedolgozók, összegyűltek vagy ,, „ , _ , ... _ j kodba tünk. Csak rosszabbul ne százan — szép napos idő volt a szövetkezet nagy udvarán, s Tátra iné mutatta be nekik a ké­szítés módjait. — Először nehezen haladt — mondja Varga Pálné, aki 1952 óta bedolgozó tagja a szövetkezetnek. — Aki azonban horgolni tud, az könnyen elsajátította a fogáso­kat ..; Tátrainé elmondta, hogy mennyi láncszemet kei! felhúzni, hányszor kell rá'hajtami stó. Ha­mar megtanultam, s rövidpálcá- val csinálom azóta is. Az első két napon három ilyen újmódi, de még nekem is tetsző kalapot csi­náltam. — Tavaly — mondja Thúry SMitóós főkönyvelő — éppen ipar- ami vésze ink: Tátraimé. Prág Jenő­évé és Pálinkás Margit által ter- jvezett textil divatikreáeiók, csu- íiéj-óllatka és népmeséi figurák, muraira kosarak eredményeként teljesítettük túl az éves tervün­ket. Tízmillió 'helyett 16 millió fo- aintnyi termelési értéket állitot- íumfc elő,- melynek nagy része ex­portra került. Az idén már húsz­milliós tervünk van, s étből hat- aniWiő az export.. Mindennek a realizálása há­romnegyedrészt a bedolgozókon rrvúEk. Munkájukról szépen nyi­latkoznak a község vezetői is, mint ahogy magának a szövetke­zetnek a tevékenységét is dicsérik. — Nemcsak Szarvas hírnevét öregbítik a bel- és külföldi páa­menjen soha... Azért van, ami rosszulesik Var­ga néninek. Ugyanis már 13 éve tagja a szövetkezetnek, s nem te­het arról, hogy nem volt meg minden hónapban a nyugdíjához szükséges havi 220 forint átlag- kereset. Ha kapott munkát, ennél több pénz is volt a borítékjában, ha viszont nem volt rendelés — hiába akart akkor is dolgozni — még 150 forintot sem keresett. Ilyen rajta kívül álló okok miatt aztán nem tudta bemutatni a nyugdíja biztosításához szükséges folyamatos munkaviszonyt, vala­mint a kötelező 220 forintos havi átlagkeresetet. Rendszerünk hu­manizmusát mutatja, hogy ennek ellenére — bár hosszú utánajárás­sal — sikerült elintézni, hogy még­is kaphasson nyugdíjat. A bedolgozókat megbecsülik a szövetkezet vezetői, hisz mint mondottuk — a termelés nagy ré­szét ók vállalják az éves tervből. Ennek bizonyítéka volt, hogy a szövetkezet fennállásának 10. év­fordulóján csaknem százan része­sültek közülük pénzjutalomban. Varga néni 500 forintot kapott. Persze, hogy megtesznek mindent a bedolgozók is, hogy tovább nö­veljék szövetkezetük hírnevét bél­és külföldön egyaránt. v. d. Tovább bővül a mezőgazdasági üzemek gépparkja A szomszédos Csehszlovákiából az idén mimegy százhetven-mil­lió forint értékű mezőgazdasági gépet vásárolunk. A legnagyobb tételt az idén is a hazai termelési gyakorlatban kitűnően bevált Ze- tor-trak torok képviselik. A szál­lítmányok két típussal — 200 Ze- tor 30—11-essel és 1500 Zetor Su­pernal — gyarapítják mezőgazda- sági üzemeink gépparkját. Az el­ső szállítmányok — a Zetor 30— 11-esek telje« számban és mintegy hétszáz Zetor Super — már he is futottak az AGROTRÖSZT tele­peire, ahonnan azonnal továbbí­tották őket a megrendelő üzemek­nek. Az utóbbi éveik egyik legsi­kerültebb mezőgazdasági gépéből, a NUJN—150 típusú rakodó-mar­koló gépből háromszázat vásárol­tunk az idén. A lekötött tételnek körülbelül féle már megérkezett és munkába állt az állami és szö­vetkezeti gazdaságokban. Értékes építőipaii anyagúink, a nád beta­karítását újabb húsz kitűnő, cseh­Tanulság felnőtteknek szlovák gyártmányú nádarató csó­nak vásárlásával korszerűsítjük, illetve gyorsítjuk. Kiisgaxdasági kérdésekről — röviden Az anyaggazdálkodás Az utóbbi hónapokban sok szó esik az anyaggazdálkodásról és a viták előterében a felesleges kész- ietfelhalmozódás okai és megszün­tetésük módja áll. Hasznos többet tudni a korszerű anyaggazdálko­dásról, hogy a vállalati demokrá­cia adta lehetőségekkel élve a dolgozók közössége is segíthesse a gazdaságilag célszerű készletek kialakítását és biztosítását. Mi az anyagkészlet? Egyszerűen meghatározva olyan termékmeny- vyiség, amelyet a jövőbeni fel­használás céljából tárol az üzem. Idesoroljuk a nyers-, az alap­anyag-, a segédanyag-, a tartalék- alkatrész- és a íogyóeszközkészle- teket (szerszámok, munkaruhák stb.). Az anyaggazdálkodás leg­fontosabb feladata tehát e készle­letek gazdaságilag célszerű mérté­kének meghatározása és biztosí­tása. Hangsúlyozni kell a gazdasá­gi célszerűséget, mert a készlet- gazdálkodásban két, egymással el­lentétes hatás jelentkezik. Egy­részt biztosítani kell a termelés zavartalanságát, tehát mindenből elegendő mennyiséget kell tárol­ni, másrészt, mivél a készletek je. lentös vállalati pénzeszközöket kötnek le, csak a szükséges meny. nyiséget kell biztosítani. A kész­letgazdálkodásban népgazdasági szinten jelentkező hibák azt mu­tatják, hogy ezt a két ellentétes hatású követelményt nem sikerült megfelelő összhangba hozni. Az okot elsősorban a beszerzések öt­letszerűségében látjuk, üzemeink jó részében nem alakították ki a megfelelő készletnormákat, ame­lyek pedig a termelés folyamatos­Gépszerelő szakközépiskola Gyulán Robog a kerékpáros a csabai utcán. Bizonyára sietős a dolga, no meg az erős hátszelet is ki­használja. Szinte repül! Egy he­lyen azonban iparvágány keresz­tezi az úttestet. Nagyot zökken a gép és a csomagtartóról egy gon­dosan átkötött nagyobb doboz zu­han az úttestre, csak úgy csat­tan. A spárga szétpattan, a fedél leszakad és könyvek, iratok re- oüÍrnek szerte. A kerékpáros fékez. leszáll, visszabandukol. A mellétté elha­ladó járművek vezetői, s a jár­dán lévő gyalogosok — felnőtt mind — rosszallóan, gúnyosan vagy egyenesen kárörvendő arc­cal tekintenek rá. Ostoba, ügyet­len — gondolják. Jól megjárta, ha-ha-ha! — kacag némelyikük, de csak befelé. Ha nem szégyell­ne, hahotázna is a póruljárton, Segíteni azonban egy sem segít. Ekkor két, amolyan madárfé- szekdézsmáló, csúziizó kinézetű fiú, táskával a hóna alatt, az ut­ca túlsó oldaláról átvág a szín­helyre. Talán, hogy ők is élvez­zék a szerencsétlen kerékpáros kellemetlen helyzetét? Szó sincs róla. Földre téve táskájukat, gyors iramban és nagy-nagy se­gítőkészséggel nekilátnak össze­szedni a doboz szerteszóródott tartalmát. Mire odaérnék, hogy én is segíthessek, már minden rendben. A kerékpáros megha­tottam nyújtja feléjük a kezét, jól megrázzák és mikor köszöne­tét mond, legyintenek; mi van ebben rendkívüli? Hiszen a leg­természetesebb, hogy segítettek — válaszolja tekintetük. Csak nézem a két távozót, amint táskájukkal a hónuk alatt odébbállnak és szégyellem ma­gam az eset minden felnőtt ta­núja helyett. Ám büszkeség is dagaszt; lám, megint csak beiga­zolódott, hogy nem akármilye­nek a mi gyerekeink! —új­Bevált a mezőgazdasági gépész szakma oktatásának új módsze­re a Mü. M. 613-as gyulai dí­zelében. Az 1965—66-os tanév­ben immár harmadszor indíta­nak első osztályt olyan falusi fiatalokból, akiket valamelyik termelőszövetkezet küldött a nyolc általános elvégzése után a mezőgazdasági gépszerelő szakma elsajátítására. A tanulók négy éven át szakközépiskolai oktatás tema­Közületek munkaerőigénye Az 6M 44. zz. Építőipari Villáin azonnal felvesz — budapesti munka­helyekre — ács szakmunkásokat, vas- betouszerelöket, férfi segédmunkáso­kat és kubikosokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Tanácsigazolás és munkaruha szüksé­ges. Jelentkezés: Budapest V., Kos­suth Lajos tér 13—15. földszint. Ul5 Sertésetetőket felvesz az Országos Sertéshizlaló Vállalat 2. telepe Békés­csabán, Csorvási út mellett. Munkás- szállás nincs. 194 Bm. Tanács Építőipari és Tatarozó Vállalata a megye területén lévő mun­kahelyeire (rövid ideig tartó szerződés­sel is) felvesz kőműves szakmunkáso­kat és segédmunkásokat. Érdeklődni lehet a vállalat központjában, Békés­csaba, Kétegyházi út 1921/2. 188 Betonelemgyártási munkálatokra férfi segédmunkásokat azonnali belé­pésre felveszünk. Tanácsi igazolás szükséges. Korszerű munkásszállás és üzemi étkezés van. Jelentkezni lehet az ÉM Szentendrei Betonárugyár mun­kaügyi osztályán, Szentendre, Dózsa György út 34 szám alatt. 34491 Magas- és mélyépítésben jártas mérnököt vagy technikust felvételre keresünk. Kísérleti Halastavak, Szarvas. 19248 Lóhajtó és rakodómunkásokat vesz fel az ÉPFU, Békéscsaba, Szerdahelyi utca. 48014 tikája alapján ismerkednek a mezőgazdasági gépek szerelésé­vel', majd érettségi vizsgát tesz­nek. Érettségi után gyakorlati munkára visszatérnek a terme­lőszövetkezetekbe. A szakkö­zépiskolában érettségizett fia­talok napi munkájuk mellett helyet kapnak az ország valame­lyik felsőfokú technikumának levelező tagozatán. Az 1965—66-os tanévre a Mü. M. gyulai intézetében har­minc fiatalt vettek fel az első osztályba. Így a következő tan­évben már első, másod és har­mad évfolyamon összesen 90 fiatal készül az életre. sága és a gazdaságosság érdeké­ben feltétlenül szükségesek. Az anyagkészletnormákat lé­nyegében a termelés irányítóinak kell meghatározni és ehhez ki­indulási alapot a rendelési idő és a rendelendő mennyiség — a ren­delési pont ad. Olyan készletmeny. nyiség ez, amely a szükséges és a biztonsági készlettel együtt a ren­delési és a szállítási idő között ké­pes kielégíteni a folyamatos ter­melés igényeit. Változatlanul szükség van tehát a biztonsági készletre, de ezt úgy kell megálla­pítani, hogy lehetővé tegye a za­vartalan termelést, ugyanakkor ne okozzon felesleget, a későbbi idő­ben felhasználhatafclan készletet. Körültekintően kell eljárni a ren­deléseknél, hiszen egyes anyagok túlzott mennyisége is oly sokat le. köthet a vállalat pénzeszközeiből, hogy nem ad módot más anyagok, alkatrészek megfelelő mértékű beszerzésére, amelynek ismét csak a munka, a termelés látná kárát. Ezenkívül is akad még sok ténye­ző, amire ügyelni kell. Előfordul­hat műszaki avulás — egyes anya­gok, alkatrészek korszerűtlenné válása. (Számolnunk kell például a műanyagok térhódításával.) Mi. nőségi romlást hozhat a hosszú tárolási idő. Határt szabhat a helyhiány és a raktározási költ­ség stb. A felesleges készletek képződé­sének elkerülésére tanácsos keres­ni a felhalmozódás okait és figye­lemmel lenni ezekre a beszerzé­seknél, a rendeléseknél. A tapasz, tálatok szerint az okok rossz anyaggazdálkodásból, termelési nehézségekből és szállítási hibák­ból adódtak. Felesleges készletek kialakulására vezethet a felületes tervezés, az anyagnorma nélküli gazdálkodás, a hiányos programo­zás, a felkészületlen profilválto­zás stb. A rendszertelen anyagbe­érkezés is több üzemet késztetett arra, hogy túlzott tartalékot biz­tosítsanak, melyeket a későbbi idő­ben nem használhattak fel. Keres­sük az okokat, mert ezek meg­szüntetése teszi csak lehetővé, hogy javuljon az anyagkészlet­gazdálkodás, ne halmozódjanak fel sok pénzeszközt lekötő felesleges készletek, s mégis mindig annyi álljon rendelkezésre, amennyi a termelés zavartalanságát biztosít­ja. Kovács András A gyors közlekedés eszköze DANUVIA | 802

Next

/
Thumbnails
Contents