Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-08 / 107. szám

1965. május 8. 5 Szombat A nagf tavaszi békekampáii! Irta: Dezséry László, az Országos Béketanács titkára A magyar békém ozgaiom idei legnagyobb vállalkozásába kezd. Május 9-én, a fasizmus felett aratott győzelem 20. évforduló­ján az ország valamennyi me­gyéjében elkezdődik a békesze­rető magyar emberek nagy se­regszemléje — a „béke, a nem­zeti függetlenség és a leszerelés hónapja”. Ez sorrendben a ne­gyedik nagy tavaszi békekam­pányunk a békés egymás mellett élés és a leszerelés követelésé­re. Ezelőtt négy évvel másfél millió ember fejezte ki tiltako­zását a háború ellen azokon a gyűléseken és összejöveteleken, amelyeket a leszerelési hónap keretében az Országos Béketa­nács felhívására a Hazafias Népfront és valamennyi társa­dalmi tömegszervezetünk együtt rendezett és szervezett. Azóta évről évre növekedő számban bizonyították hazánkban az em­berek: eltökélten harcolnak a békéért. Nem nyugszanak bele, hogy az imperializmus újabb és újabb nemzetközi feszültséget és válságot teremtve, a népek füg­getlensége elleni támadásokkal helyi háborúkat kezdjen, ame­lyek kiterjedhetnek és kivált­hatják a nukleáris világháborút. Tavaly e kampány során már 2 millió 200 ezer ember tett hi­tet békeakaratáról. Az a re­ménységünk, hogy az idén ha­zánk népe még ezt a — nemzetkö­zi békemozgalomban is feltűnő— hatalmas béketüntetést is felül­múlja. Túlzás nélkül állíthatjuk: a magyar békemozgalom eddigi nagy demonstrációi elismerést keltettek világszerte. Növelték az ország hírét, mert alátámasz­tották a Magyar Népköztársa­ság békepolitikáját. Továbbá bátorítást adtak más országok­ban működő békemozgalmak­nak. Azzal a véleménnyel is találkozunk külföldön, hogy a magyar békemozgalmat a Ma­gyar Népköztársaság állhatatos békepolitikája teszi lehetővé, mindenekelőtt azáltal, hogy a mi népünket húsz éve — hazánk felszabadulása óta — a békére nevelik. Erre a hatalmas ma­gyar tömegmegnyilvánulásra hallatlanul nagy szükség van. A békeszerető emberek százmilliód szerte a világon tömegesen kö­vetelik a jelenleg folyó imperia­lista beavatkozások és agresz- sziók beszüntetését. A mai nemzetközi válság az Amerikai Egyesült Államok dél­vietnami beavatkozásából ered. Az Amerikai Egyesült Államok ezt a háborúját ma már leple­zetlenül folytatja a vietnami nép felszabadítása frontja ellen, s egyre inkább kiterjeszti. Kiter­jesztette a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság elleni táma­dásokkal, a Laosz és Kambodzsa ellen elkövetett provokációkkal ugyannyira, hogy a vietnami válság ma már indokínai vál­ságnak tekintendő. A világ békeszerető közvéle­ménye teljességgel tisztában van azzal: válságos és igen fenyege­tő napokat élünk s felfogja an­nak szükségét, hogy a né­pek teljes erővel kiáltsanak megálljt ennek a folyamatnak. Elég erős-e a népek szolidari­tása ahhoz, hogy az amerikai imperialiamust kiűzze Délkelet- Ázsáából? Ez a nemzetközi bé­kemozgalom jelenleg legforróbb kérdése, amelyre nem adhat más választ, minthogy világra­szóló tömegalkcdókat és tünteté­seket szervez az agresszorok megfékezésére. Ha valaki kételkednék, ele­gendők-« a nemzetközi békeerők és a nemzetközi békemozgalom arra, hogy ezt a célt elérjék, úgy gondoljon a második világhábo­rú befejezése óta kirobbant he­lyi háborúkra és válságokra. Eddig mindegyikem úrrá tud­tunk lenni és elkerültük a vi­lágháborút. El kell kerülnünk most is. Még a NATO-országok- ban és az Amerikai Egyesült Ál­lamokban is egyre erősödik azok tábora, alak velünk együtt jól tudják: a vietnami háborút tár­gyalásokkal kell befejezni. Visz- sza kell térni a genfi egyez­ményhez, biztosítani kell Viet­nam békéjét és önrendelkezé­sét. Követeljük továbbra is a különböző társadalmi rendsze­rek békés egymás mellett élé­séi. A tavaszi nagy magyar bé­kekampány abba a világakcióba kapcsolódik, amelynek ezek a követelései és ebben helytáll. Ta­lán minden eddiginél fontosabb pillanatban foglalunk állást a béke és a szabadság mellett. A magyar békemozgalom tud­ja: még akkor sincs harcának végén, ha a vietnami váleág meg­oldódik. A békemozgalom vala­mennyi követelésének teljesül­nie kell. Helsinkiben 1965. jú­lius 10—17 között azért ül ösz- sae a béke-világkongresszus, hogy kijelölje a mozgalom to­vábbi harcának céljait, meg­teremtse győzelmének feltételeit. A tavaszi magyar békekampány egyben a béke- vi 1 ágkon gresZ- szusra való felkészülés is. Azt kérjük a magyar békeszerető millióktól, jelenjenek meg és nyilvánítsák akaratukat. Gazdag májusi program a Fegyveres Erők Klubjában A békéscsabai Fegyveres Erők Klubjában májusra ismét gazdag programot állítottak össze. Folytatják a minden hét­főn és pénteken megtartandó filmvetítéseket, valamint az if­júsági matinékat. Májusban összesen 12 magyar és külföldi filmet vetítenek a klub mozi­termében. A program összeállí­tásánál nemcsak a szórakozás­ra, hanem a továbbképzésre, tájékoztatásokra, tanulásra is gondoltak. így például május 6-án napjaink legfontosabb nemzetközi eseményeiről tar­tottak tájékoztatót. A Fegyveres Erők Klubja programjában szerepel még vi­dám ifjúsági táncest, kiállítás az ifjúság életéről, műsoros délután is. Ezenkívül tovább működnek a különféle tanfo­lyamok és klubok. A húszesztendős naptár A történelemtudományban a korszakfelosztás legtöbbször szá­zadokat ível át, ritka idő, ha csak évtizedeikben kell számolni. Most húsz esztendeje napok jelentették a történelem korszakváltó idejét; a sorsfordító események szó sze­rint is tüzérségi lövedékek gyor­saságával érték a világot. Az európai háború utolsó két Ír etében voltunk; a 2194 háborús nap végét 1945. május 9-vel je­löljük, hiszen a fegyverletételi okmányok szerint 8-án este 23 óra 01 perckor kellett letennie a fegyvert a megvert náci hadsereg, nék. Előtte? Április 25-én találkoztak a szovjet hadsereg egységei az amerikaiakkal az Elbánál, Tor- gau város felrobbantott hídjának roncsain. Ezen a napon kelt fel Torino népe, 27-én az angolok el­foglalják Brémát, 30-án szovjet lo­bogó leng a Reichstag ormán. Egy szovjet haditudósító írja: „A házak falán Göbbels felhívását látjuk, amelyet fehér festékkel, sietve mázoltak fél. A vörösöket megállítjuk Berlin falainál. Rend­ben van, próbálják meg. Mi a cél­pont? — kérdeztem az üteg pa­rancsnokát. Berlin belső vársor- részed, a Spree-hidak, az északi és a stettini pályaudvar — felelte. Karórámra néztem, amikor a tü­zelés megkezdődött. Kilencvenhat nehéz gránát zúdult Berlin közép­ső városrészeire néhány perc le­forgása alatt”. Április 28-án, két nappal öngyil­kossága előtt, Hitler rendelkezik: utóda Dönitz. Két nappal később szovjet csapatok felszabadítják Motravska Ostravát. Május 3: a jugoszláv népielszabadító hadse­Két történelmi fotó — az első: az 1939 március, a náci meg­szállás első percei; a második; a felszabadult város első pilla­natai 1945. május 9-én. Prága két arca. pillanatát. Az első fénykép 1939. március 15-én örökítette meg azt a keserű pillanatot, amikor a nácik első rohamsisakos egysége megér­kezett az elárult ország fővárosá­nak utcádra. A másik kép a sza­badságot hozó szovjet katonákat köszöntő prágaiakról készült. Ez a két felvétel sók-sók szónál többet mond el. Cseh. szlovák hazafiak már a megszállás és a fasiszta Tiso-féle tották a nép ítéletét Hitler prágai hóhérján, Heydrichen vagy Jan Sverma, a Szlovák Nemzeti Fel­kelés egyik irányítója és a névte­len szlovák és cseh harcosok egész sora. Az 5 bátor harcsaik helyén szü­letett meg a szocialista Csehszlo­vákia — éppen húsz évvel ezelőtt. Azokban a napokban az egész vi­lág a fasizmus iszonyatos uralma reg egységei Rijekában, Montgo­mery csapatai Hamburgban, angol hadihajók Rangomban. Május 5: felkelés Prágában. Hajnalban a rendőrfőnök még hangszórón gyülekezési tilalmat rendelt el és megparancsolta, azonnal szűnjék meg a német fel­iratok leszaggatása. De délután és este már barikádok emelked tek a csehszlovák főváros utcáin. Ekkor már ezrek harcoltak a gyűlölt megszállók ellen. Május 6-án a szovjet seregeik felszabadítják Wroclawot, május 8-án elesik Drezda, május 9-én a szovjet hadsereg segítségére siet Prága harcoló népének, az „arany . Prága” is felszabadul. Két fényképet őriznek Csehszlo­vákia múzeumaiban — ezer meg i ezer kópia hirdeti szerte a világon ! a győzelem napján szabaddá lett; csehszlovák főváros népének két állam megalakulásának percétől kezdve küzdöttek. Olyan hősöket vesztett ebben a harcban a cseh­szlovák nép, mint Julius Fucik, a nagyszerű kommunista író, Opál­ka főhadnagy, Gabcik, Kubds és Valcik őrmesterek, akik végrehaj­A TIT nemzetközi szakosztá­lyainak munkájáról, a tavalyi esz­tendő eredményeiről és a követ­kező, 1965—1966-os ismeretter­jesztési évad programjáról tár­gyaltak pénteken délelőtt a Kos­suth Klubban a társulat nemzet­közi választmányának plenáris ülésén. Az elnöki beszámoló sze­rint az elmúlt időszakban ipari és mezőgazdasági dolgozók körében, hivatalokban, intézményekben csaknem ötezer ismeretgyarapító előadást tartottak időszerű nem­és rendszere áldozatai fölötti fáj­dalomból és a harcban kivívott szabadság, a győzelem fölött ér­zett örömbpl szőtt feledhetetlen érzések első szavait mondta ki. Ma is e kettős érzés köszönti a győze­lem napjának évfordulóját. zetközi kérdésekről, a leszerelés­ről, belpolitikai témákról, a szo­cialista és a kapitalista országok politikai életéről, a békés gazda­sági versenyről, a különböző or­szágok munkásmozgalmának, ifjú­sági és nőmozgalmának helyzeté­ről. A széles skálán mozgó téma­körök — hangsúlyozta a beszámoló — állandóan növelik az érdeklő­dők táborát, az 1964-ben rende­zett ankétoknak, tájékoztatóknak több mint 270 000 hallgatója volt. (MTI) Csaknem ötezer előadás az időszerű nemzetközi kérdésekről

Next

/
Thumbnails
Contents