Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-07 / 106. szám
1945. május 7. 4 Péntek Tartsuk be a Munka Törvénykinyv rendelkezéseit! A Szakszervezetek Megyei Tanácsának közgazdaságii munkabizottsága az Orosházi Üveggyárban, a Kmer Nyomdában és a Pusztaszőlősi Állami Gazdaságban megvizsgálta a törvényességi és a munkaügyi viták (fegyelmi és kártérítési ügyeik, egyeztető bizottsági határozatok, áthelyezések, felmondások, munkaszerződések kötésével kapcsolatos kérdésék) intézésének módját. Az alábbiakban a vizsgálat során feltárt hiányosságokról — amelyek 1964-ben történitek — szólunk. Ezek azért adódtak, mert helyt-hedyt nem ismerik eléggé, illetve félreértelmezik a Munka Törvénykönyv egyes rendelkezéseit. Orosházi Üveggyár A gyár igazgatója egy dolgozót munkaidő alatti italozás és verekedés miatt szigorú megrovásban részesített, s mintegy mellék- büntetésként félévi időtartamra 20 százalékkal csökkentette az illető bérét. Ez utóbbi jogszabályellenes, ilyen fegyelmi büntetést a tvr. III. § (1.) bekezdésének a—e pontja nem tartalmaz. Nem lehet egyszerre elrendelni a fegyelmi büntetés valamelyik fokozatát és a fizetéscsökkentést. Ezzel éppen ellenkező hatás érhető el. A dőlTámasz gozó ugyanis a jogos fegyelmi következményeit elviseli, de ugyanakkor a vele szemben elkövetett igazságtalanság (ez esetben a fizetéscsökkentés) munkájának intenzitását csökkentheti. Kner Nyomda A vállalatnál a munkaügyi kérdések intézése nem megnyugtató. Sokszor pénzbírsággal sújtjáik a szabálytalankodókat. Fegyelmi vétségért pénzbüntetést állapítanak meg — helytelenül. Igaz, a ( jogszabály előírja, hogy lelhet a j dolgozót pénzbírság megfizetésére a bajban kötelezni —, de csak ha kárt okozott. Az áthelyezéseknél — ha alacsonyabb munkaikörbe történt — nem foglalják az áthelyezésről szóló határozatba az előző munkakört, s a koraibban kapott bért. Nem utalnak sem arra, hogy alacsonyabb vagy magasabb fizetést kap az illető a jövőben. Pusztaszőlősi r Állami Gazdaság Az időszaki munkásokkal kötött szerződések hiányosak. Nem tüntetik fel pontosan, hogy X. Y. meddig áll munkaviszonyban a gazdaságban, s azt sem. hogy naponta hány órát kell dolgoznia. Nem tartalmazzák a próbaidő kiA községfejlesztési tervekért Az első negyedév végén illő, hogy egy pillanatra visszanézzünk az elmúlt hónapokra; vajon megtettünk-e mindent az elfogadott községfejlesztési tervekért? Nézzük csak a számokat. Ebben az évben az összeállított megyei adatok szerint 7 millió 827 ezer forint társadalmi munkára számítunk. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt évi összegnél kevesebbet terveztünk, de bízva, hogy a lakosság ismét túlteljesíti azt. Így ez az összeg községeinkben, városainkban újabb utak, járdák és vízvezetékhálózatok elkészítését teszi lehetővé. Az eddigi tapasztalatok azt is bizonyítják, hogy ott, ahol a társadalmi munkáért megtették mindent, ott az eredményre vezet. Az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke az 1959. évi 4,54 forintról az elmúlt évben már 26,66 forintra emelkedett. Különösen kiemelkedik a szarvasi járás, ahol az egy főre eső érték meghaladja az 55 forintot. Békéscsabán az egy főre jutó érték 40 forint, Gyulán 37, a gyulai és a mezőkovácsházi jámódon dicséretes a gyulaiak és a szarvasiak igyekezete is, akik tudják, hogy a társadalmi munka nem önmagától születik meg, hanem azt szervezni kell. Az eredmények és a számok önmagukért beszélnek. Bizonyára sok helyen változtatnunk kell még azon a szemléleten, ami ott él az egyes emberekben is: „befizetem a községfejlesztési hozzájárulást, — csinálja meg a tanács”. Igen. A tanácsnak vannak feladatai egy-egy községfejlesztési terv végrehajtásában. De vajon azok az emberek, akik utcájuk kövezését kérik tanácstagi beszámolókon, nem járulhatnának-e hozzá ahhoz, hogy hamarabb elkészüljön? És azt is meg kell mondani őszintén, hogy nem minden esetben használjuk ki még a lehetőségeket sem. S ha mindannyian szembenézünk ezzel a ténnyel, úgy gondolom, változtathatunk a várható eredményeken. Most, a második negyedév elején tartunk. Elkezdődött a munka, a csatorna- és az útépítők már hozzáfogtak, segítsünk nékik. Kár lenne feltenni a kérKetsegbeesetf asszony keresett fel a napokban. Sírva panaszolta, hogy hizlalás! szerződéssel lekötött bikája elpusztult és kért, segítsek neki abban, hogy nehéz helyzetére való tekintettel haladékot tudjon kapni házépítési köl csöne részletének törlesztésére, (A jószág nem volt biztosítva.) Jó dolog gond és baj nélkül élni. Az ember élete ilyenkor kiegyensúlyozott, dolgozhat nyugodtan, tervezgetheti, építgetheti jelenét, jövőjét. Ki-ki szükségletei szerint gondolhat ruha-, televízió- bútor- motorkerékpár- autóvásárlásra. ház építésére. Emberi dolgok ezek és megy is simán minden, ha valami közbe nem jön. Az előrelátó ember azonban mindig számit erre a „valamire” és megtesz minden tőle telhetőt, hogy a lehetőségek szerint elhárítsa tervei megvalósításának útjából azokat az akadályokat, amelyek felboríthatják a legszebb, legjobb elgondolásokat is. Példaként elég megemlíteni, hogy az Állami Biztosító békési fiókja az elmúlt évben 1112 esetben fizetett ki jelentős összegeket áüatel'hullás, tűzkár, viharkár, háztáji jégkár, baleset miatt. Nyugodtan állíthatjuk, hogy az Állami Biztosító támasz a bajban, segítő kéz a rászorultaknak. Természetesen az említettnél sokkal több káreset fordult elő a biztosítási körzet területén, az ezekkel kapcsolatosan felmerült anyagi kárt azonban a kárt szenvedett maga volt kénytelen elviselni, miután nem volt biztosítása. így a bekövetkezett bajból csak megtakarított és másra szánt pénzének felhasználásával vagy — ami még súlyosabb — kölcsönök igénybevételével tudott kilábalni. Akár így, akár úgy, de csak komoly anyagi áldozat árán tudott szabadulni a váratlanul rászakadt gondoktól. Nyilvánvalóan következik mindezekből, hogy az okos és előrelátó ember akkor takarékoskodik igazán, ha nem sajnálja a biztosítási értékhez viszonyítva igen szerény biztosítási összeget és bebiztosítja magát a váratlan és kellemetlen események bekövetkeztére is. Senki sem állíthatja, hogy vele, családjával vagy vagyontárgyaival nem történhet semmi baj. A békési fiók körzetében a szociális szektor felé történt kifizetéseket is alapul véve, az elmúlt évben naponta átlag hét káreset történt, és nyilvánvalóan nem előre „beütemezett” személyeknél. v Számítani kell tehát a bajokra 1« és éppen ezért helyesnek tart juk, hogy az Állami Biztosító békési fiókja Biztosítási Hetek keretében most mindenkinek felhívja a figyelmét a váratlan károsodások elhárítást lehetőségeire. Az Állami Biztosító ma már csaknem minden károsodás esetére térítést tud nyújtani jól szervezett, átgondolt biztosítási formáival. Különösen értékes a dolgozók szempontjából a nemrégen bevezetett csoportos ólet- és balesetbiztosítás, amely például havi húszforintos biztosítási díj mellett nemcsak baleseti, de betegség, halál esetén is 15 ezer forint összeget juttat a hozzátartozóknak. Természetesen rokkantság, vagy múlókony munkaképtelenség esetére is érvényes a csoportos élet- és balesetbiztosítás. Százszázalékos rokkantság esetén például 25 ezer forint összeget fizetnek a megrokkantnak. Kétségtelen, hogy az egészséget ennél nagyobb összeg sem. adhatja vissza, de az egyébként is gondok közé került családon sokat segít és így közvetve a betegnek is viszonylagos belső megnyugvást hoz. Igen jelentős része a csoportos élet- és balesetbiztosításnak az is, hogy a biztosítós a munkaviszonyban nem lévő feleségre és gyermekekre is kiterjed. A békési fiók a „CSÉB” alapján az elmúlt évben hét személy hozzátartozóinak több mint százezer forintot fizetett ki. Hétköznapi, mindennapos dolgokról van szó, de éppen ezért mindenkivel előfordulhatnak. Érdemes ezen elgondolkozni, és nem kell sajnálni egy néhány forintot, amellyel biztosítani tudjuk álmaink nyugodtságát, (x) dr. O. Kovács István Az ország egész területén lévő külső szerelési és építési munkahelyekre LAKATOS, CSŐSZERELŐ, HEGESZTŐ, KŐMŰVES ÉS VILLANYSZERELŐ SZAKMUNKÁSOKAT, ezen szakmák betanított munkásai t és segédmunkásokat felveszünk. Élelmiszeripari Javító- Szerelő és Szolgáltató Váll. 1. sz. Gyáregysége Budapest, IX., Soroksári út 48. 1176 kötést sem. A fegyelmi határozatok tartalma sem mindig törvényes. Tavaly például néhány szakmunkást — fegyelmi büntetésből (!) — segédmunkásként dolgoztatták. Ezt törvényellenesen tették: alacsonyabb munkakörbe helyezni szakmunkást nem lehet. Az üzem területén, másik műhelyben vagy részlegben való alkalmaztatását a törvény lehetővé teszi, de ennek időtartamát fel kell tüntetni a fegyelmi határozatban. (D. S.) Egymillió- kétszázezer forint községfejlesztésre Kondoroson az idén 1 millió 200 ezer forintot fordítanak község- fejlesztésre. Tovább folytatják a fürdő építését, amire az idén az előirányzott összeg félmillió forint. Jövőre már csak a belső munkák maradnak. Jelentősen (183 ezer forint költséggel) fejlesztik a betonjárda-hálózatot, vízlevezetócsatornát építenek, folytatják a fásítást, parkosítást és áthelyezik a zöldségpiacot. A külterületi lakosság ivóvízzel való ellátására két kutat fúrnak. Rendezik, mélyítik a községi tavat, amit csónakázásra is alkalmassá tesznek. Kialakítják és rendbe hozzák a sporttelepet. Őszre elkészül a község általános távlati rendezési terve. A közvilágítás további fejlesztésére is sor kerül. A tanács a tervbe vett feladatok végrehajtásához mintegy 300 ezer forint értékű társadalmi munkára számít. Eddig sok gondot okozott a Szarvasra érkező kirándulók éjszakai elhelyezése. A község nevezetességeivel csak futólag ismerkedhettek meg, mivel elszállásolásukra csak kevés lehetőség adódott. A megyei Idegenforgalmi Hivatásban 30 és 29 forint, míg a legkevesebb a sarkadi járásban, ahol az elmúlt esztendőkben az egy főre eső érték mindössze 8,33 forint. Ez azonban azt is jelenti, hogy a szervezéssel és a szemlélettel is baj lehet ott, ahol kévés az egy főre jutó társadalmi munka. Jó példának érdemes elmondani, hogy Békéscsabán már az elmúlt év őszén készen voltak az 1965. évi tervek utcákra bontva és nemcsak a kerületi tanácstagok, de a népfrontaktívák is tudták, hogy mit kell a következő évben megvalósítaniuk. Ennek eredménye az is, hogy tavasszal már soha nem kell szervezni a külső kerületek lakosságát a földutak rendbe hozására vagy a szennyvízelvezető Jó eredménnyel zárta az első negyedévet a Békéscsabai Szőnyeg- és Takácsáru Háziipari Szövetkezet, több mint egymillió forinttal túlteljesítette a tervét. Biztatók a kilátások a következő időszakban is. A szövetkezet dolgozói az elmúlt évek sok zökkenője után nyugodt légkörben, jó szervezés és irányítás mellett teljesítik azt, amit a népgazdaság ettől a fontos, exportérdekeket képviselő Békés megyei üzemtől elvár. Van azonban valami, ami hátráltatja a termelést, á szövetkezet fejlődését. Tudvalévő, hogy a városrendezési távlati terv alapján az üzem áthelyezésre kerül, de ez az idő még messze van. A jetal segítségére a községi KISZ- bizottság sietett. Az Ifjúsági Ház két termében berendeznek egy ötven férőhelyes turistaszállót. Az első csoport május 6-án érkezik Budapestről, utánuk pedig veszprémiek jönnek. dóst, hogy tudunk-e, Íriszen erre mindenki egyértelműen válaszol. Az elmúlt évben elkészült községíejlesztési beruházások és számok a bizonyítékok arra, hogy megyénk lakossága tesz azért, hogy a fejlődés gyorsabb-legyen és csak rajtunk, tanácstagokon, népfrontaktívá- kon múlik, hogy jó szóval, a lehetőségek pontos felmérésével vegyük igénybe ezt a támogatást. Ha így teszünk, az ez évi tervek épp úgy valóra válhatnak, mint az elmúlt éviek. S ott, ahol tavaly nem sikerült, ma még van idő arra, hogy újabb felméréssel, a feladatok pontosabb kijelölésével működjünk közre a község vagy város tervének valóra váltásáért. lenlegi hely zsúfolt, a munkatermek korszerűtlenek, a szociális körülmények nem megfelelők. A hatóságok szinte naponta kifogást emelnek a egészségtelen viszonyok, a társadalmi tulajdon védelmének hiányosságai miatt Foglalkozott ezzel már a rádió, a televízió is. Mi legyen a megoldás, ha jelenlegi elhelyezésben semmiféle mód nincs arra, hogy a panaszok, kifogások nyomán felszámolásra kerüljenek a hiányosságok? Az üzem évente 27 millió forint értékű árut termel kétkezi munkával. Ennek jelentős része exportra kerül. A világ minden tájára eljutnak a békéscsabai szőnyegszövő gyönyörű, szinte mesébe illő termékei. De milyen körülmények között hozzák létre ezeket az üzem dolgozói? Az illetékeseknek — a városi tanácsnak, a HISZÖV-nek és az OKISZ-nak — nem -kell választ adni a kérdésre, mert eléggé tájékozottak. Ideje lenne azonban, hogy végre megoldást találjanak rá. Égető gond ez már csak azért is, mert 800 dolgozó kenyeréről, megélhetéséről van szó. K. E. Turistaszálló Szarvason árkok tisztáin tartásába. Hasonló <d. i ) Ma már nem megfelelőek a szociális körülmények a békéscsabai szőnyegszövőben