Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-07 / 106. szám

1*65. május 7.

5

Pontéi

Országos Falusi Színjátszó Fesztivál Békés megyében

Száz túlkoros tanulóból 85 végzi el az általános iskolát

Nagy Ferenc művelődésügyi osztályvezető tájékoztatója néhány aktuális oktatási problémáról

Az Országos Falusi Színjátszó Fesztivál Békés megyei megrendezése színjátszó mozgalmunk húszéves munkájának, eredményeinek elismerése, emlékezés arra a hagyományra, mely az ország első parasztszmházának létrehozójához, megyénk szülöttéhez, Justh Zsigmondihoz fűződik. A fesztiválra hét csoport érkezik az ország különböző tájairól, a szereplők közül három pedig Békés megyei.

A nagy érdeklődéssel várt kulturális esemény május 7-én, pénteken az érkező csoportok fogadásával kezdődik Békéscsabán, majd 12.30 órakor a Balassi Művelődési Otthon, nagytermében dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb-el- nökihelyettese nyitja meg az eseménysorozatot. Az első nap Jci- emelkedő eseménye lesz még Elek László tanár előadása Justh Zsigmondiról és a parasztezfoházrol, szintén a Balassi Művelődési Otthonban, majd az első nap szereplő színjátszó csoportok Sarkadra és Csorvásra utaznak, ahol egy- időben: este 7 órakor kezdődik meg a program. Csorváson a Mezőberényi Fmsz színjátszói Hazainé Marj ás Magda: Nyiss ajtót, ha kopogtatnak című színművét mutatják be; Sarkadon pedig a Széchenyi jánási művelődési ház irodalmi színpada, a makói járási irodalmi színpad és a Magyar Néphadsereg 5635 számú alakulatának műkedvelői lépnek fel.

Május 8-án, a fesztivál második napján a déli órákban a TIT rendez fogadást békéscsabai klubjában a rész vevő csoportok rendezői és művészeti előadói számára. A bemutatók este 7 óraikor újból Csorváson és Sarkadon lesznék. A csórvási művelődési otthonban ekkor a Császártöltési Fmsz irodalmi színpada, az orosházi Petőfi Művelődési Ház színjátszói és a „Kilián György” Tisztiiskola színjátszói szerepelnek; Sarkadon a nagykállód, á seregélyest és az őriszentpéteri művelődési otthonok műkedvelői lépnek fel. A fesztivál harmadik napján, május 9-én, vasárnap délelőtt az előadások vitáját rendezik meg, majd utána záróünnepélyre kerül sor a Balassi Művelődési Otthonban.

A Művelődésügyi Minisztérium tanügyigazgatási osztályán a közelmúltban összegezték a tankötelezettség 10 évre történt felemelésének eddigi tapasztalatait. Az iskolai statisztikai adatokból kiderült, hogy az általános iskola nyolc osztályát eredményesen elvégzettek aránya országosan az 1953—54-es tanévi 67,5 százalékról 1958—59-ben már 77 százalékra emelkedett.

A 10 éves tankötelezettség Békés megyei tapasztalatairól és más aktuális oktatási problémákról Nagy Ferenctől, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetőjétől kértünk felvilágosítást. Munkatársunk első kérdése a következő volt:

A 10 éves tankötelezettség eddigi tapasztalatai az általános iskolákban; emelkedett-e az iskola nyolc osztályát 16 éves korukig eredményesen elvégzők száma?

— A tankötelezettség tíz esztendőre való felemelését előíró rendelet és annak végrehajtása Békés megyében is jótékonyan érezteti hatását az általános iskola nyolc osztályát 16 éves korig eredményesen elvégző tanulók számának emelkedését illetően — mondotta Nagy Ferenc. — Állításom

statisztikai adatokkal bizonyítom: 1952. szeptember 15-én 7772 tanuló volt az általános iskolák első osztályában. Ebből a létszámból 5087 végezte el az általános iskola nyolcadik osztályát I960 júniusában. Ez az indulólétszám 65,4 százaléka. Az 1957—58-as tanévben az első osztályosok száma 10 017 volt, közülük jelenleg 7631 tanuló nyolcadikos, és jelentéktelen töredéktől eltekintve el is végzik a nyolcadik osztályt. A százalékarány közel 11 százalékkal javul és 76,3-re emelkedik.

— Ügy vélem, érdemes a túlkoros tanulókról is ejteni néhány szót. Az 1952—53-as tanévben a 7772 első osztályos tanulóból 1233 tanuló volt túlkoros, közülük 1960 júniusában 630 végezte el eredményesen a nyolcadik osztályt

15—16 éves korban, azaz a túlkorosok 51,2 százaléka. A 10 éves tankötelezettségről szóló rendelkezés hatása érvényesült később abban is, hogy az 1957—58-as tanévben 1452 első osztályos, de túlkoros gyermek közül 1964 szeptemberében 1235 iratkozott be a nyolcadik osztályba,* az említett létszámnak ezúttal már 85,5 százaléka! A javulás szembetűnő, ha nincs a törvény, e túlkoros tanulók többsége nem végzi él az általános iskolát, tanulmányaik féléves tanuló iskolából való kizárására az utóbbi két esztendőben nem is került sor, arra viszont igen, hogy egyik iskolából másik iskolába áttelepítettünk tanulókat, megfelelő indokok alapján.

Utolsó kérdésünk: A szülők részéről bizonyos hanyagság tapasztalható a tanköteles korú gyermekek bejelentésével kapcsolatban. Mit mondhatunk erről Békés megyében?

— A tanköteles korú gyermekek bejelentését vizsgálva a tapasztalatunk az, hogy á szülők egy része még nem szokta meg gyermekének bejelentését az előírt időben. Noha községi tanácsaink a helyileg szokásos módon (hangos bemondó, közhírré tétel, dobszó, sajtó stb.) igyekeznek a lakosság tudomására hozni a rendeletben meghatározott kötelességüket; iskoláink az iskolaépületek falán jól látható hirdetéseket helyeznek el, az eredmény mégsem kielégítő. Érdemes megjegyezni például, hogy Békéscsabán, a III. számú általános iskolában a mai . napig 59 tanköteles korú gyermeket jelentettek be, a rendeletileg előírt március 15-i határidőig 38-at, utána még 21-et. Mindez a következő tanév előkészületeit zavarja, hátráltatja. Célszerűnek tartanám, ha

Az ínyencfalatok mestere

Gyöngyösön találkoztam először Novodovszki Pállal, a Szarvas és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet fiatal vezető szakácsával.

Beszélgetni azonban nem tudtunk. Többi szövetkezeti és vendéglátóipari szakács kollégájávai együtt ő is ott süngött-forgott a nagy tűzhely körül. Mert nem kisebb tétről volt szó, mint arról, hogy a zsűri értékelése alapján Heves és Békés megye versenyre kelt szakácsai közül melegkonyhai készítményével ki milyen helyezést ér el.

Másodszor az esti órákban egy szűk irodahelyiségben találkoztam vele. Társaival együtt hallgatta az értékelést. Arca nyugodtnak, de naigyon komolynak látszott. Csak szemhéja rebbent meg néha, s árulta el, hogy azért mégsem olyan nyugodt, mint amilyennek látszik. S ez érthető is volt. Hiszen

nem egy olyan szakáccsal állt rajthoz, aki jóval több ideje gyakorolja mestenségét.

És elérkezett a számára annyira jelentős pillanat. „Novodovszki Pál, a Heves-Békés megyei szakácsok melegkonyhai készítményeinek versenyében a második lett,.így mondta Túrós Emil, a zsűri elnöke. S a Szarvas és Vidéke Körzeti Földmű vessző vetkezet fiatal vezető szakácsának arca feWerült, szeme is elárulta, hogy örül.

Novodovszki Pál 1957-ben került a Szarvas és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezethez sza- kácstamulónak. A főzés művészetét az utolsó évben a budatéíényi SZŐVOSZ-isikolán igyekezett elsajátítani, ahol 1960 augusztusában kitűnő eredménnyel tett szakmunkásvizsgát. Közben a SZÖ- VOSZ által rendezett földművesszövetkezeti tanulók versenyén a szakácsok között országos második lett.

Zsebében szakmunkás bizonyítványával, a vizsga után visszatért Szarvasra, az Árpád-étterembe. Azóta is naponként ott áll a nagy tűzhely mellett, az edények birodalmában, a konyha világában.

Nem elégedett meg azonban a szakács szakmunkás bizonyítvánnyal. Többet akart tudni, mint mások, akikkel egyidőben kezdte elsajátítani a főzés művészetét. Ezért egy évvel később — 1961- ben — a f elszolgálói szakmából is szakképesítést szerzett. Majd 1962-ben a szakács szakmában elnyerte a „Szakma Ifjú Mestere” cím arany fokozatát. Az utóbbi két évben a megyénkben megrendezett szakácsversenyeken is bebizonyította, hogy szakmájának nagyszerű mestere. Gyomén nagydíjat, Szarvason első díjat és több más versenyen elismerő Oklevelet kapott. S miköziben tudását a legkülönbözőbb szaktekintélyekből álló zsűrik előtt megcsillogtatta, nem feledkezett meg általános műveltségének emeléséről sem. A munka mellett tanult és jeles

eredménnyel érettségizett Szarvason, a gimnáziumban.

A Szarvas és Vidéke Körzeti Földművesszöveíkezetben szorgoskodó konyhai dolgozók évek óta az Egyetértés szocialista brigád tagjai. Már kétszer nyerték el a megtisztelő Szocialista munkabrigád címet. Novodovszki Pálnak, sok más tennivalója mellett, a brigád vezetésére is jut idejéből. Balkus Imre

beszakadnak.

Második kérdésünk: Mit jelent a gyakorlatban az, hogy a különböző típusú középiskolák első és második osztályába járó tanútokat 16 éves korig az iskolai rendszerű oktatásból nem lehet kizárni, bármely főhatóság alá tartozzék is a tanintézet?

— Az idei tanévtől valóban az a helyzet, hogy a 10 éves tankötelezettség a középiskolába járó tanulókra is vonatkozik olyanformán, hogy az iskolai rendszerű oktatásból nem zárhatók ki. Egyébként a középiskolák első és második osztályába járó 15—16

a városi, községi tanácsok már február végén a célnak megfelelő nyomtatványon hivatalosan is felhívnák a szülők figyelmét a bejelentési kötelezettségre. Az is gyakran előfordul — és erről is hasznos szólni —, hogy a bejelentést megtették ugyan, de a szülő nem tudja, hogy gyermekét a kötelező orvosi vizsgálat eredményétől függően, júniusban, a tanév lezárása után be kell íratnia az iskolába. Reméljük, hogy az idén ezt a kötelességüket nagyon kevesen mulasztják majd el, s ezzel az oktatási intézményeink munkáját segítik. S. E.

' VWWWVWWWWW N

Még alig virradt, amikor nyögve, nyöszörögve felült ágyában Gondos Marci, a helyi termelőszövetkezet állat- gondozója.

— Te asszony — bökte egy kissé barátságtalanul oldalba hites feleségét —, rettentő kutyául érzem magam. Szúr, meg nyilall itt jobbról az oldalam.

Az asszony először csapott egyet a felpúpozott dunyhára, majd mérgesen kifakadt.

— Hát hogyne nyögnél, az este a torban még a pohár is majd lecsúszott a torkodon.

Az ember nem hagyta annyiban.

— Más ez a baj, asz- szony. Érzem én. Tüzel a bőröm. — Azzal odahúzta felesége kezét a gyomra tájékára,

— Igazad van, apjuk — szólt a menyecske. — Mosakodj, öltözz, s legjobb lesz, ha elindulsz az orvoshoz.

Gondos Maid első volt reggel a rendelőben. Az orvos mihamar megállapította: vakbél- gyulladás. Egy papírral a kórház sebészeti osztályára irányította. Ott sem sokat teketóriáztak véle. Fürdés után az ágyba fektették s mindjárt fenni kezdte a borotvát valami kórházi embcsr.

r

— El sem altatnak? — rémült meg Gondos.

— Csak megcsinosít- juk ott, ahol még nem járt a borotva — mondta a fehér köpenyes. A műtőben is ment minden, mint a karikacsapás.

Az operáció határozottan jól sikerült, mert Gondos Marci három nap múlva már saját lábán óvatoskodott ki a folyosóra. Amikor visz- szafelé lépdelt, nagy barátsággal elé állt egy fehér köpenyes ember.

— No lám — kezdte —, még én sem gondoltam, hogy ilyen gyorsan gyógyul. Tudja, hogy mennyire megizzasztott, a műtétje? Csináltam már néhányat, de ritkán akad ilyen nehéz — és megveregette gyengéden az öreg vállát.

Gondos Marcinak eszébe villant az asz- szony figyelmeztetése: aztán nehogy elfeledkezz a doktorról, aid operált!

— Egy pillanat — szólt és belépett a kórterembe. Elővette pénztárcáját, s finoman a fehér köpenyes zsebébe csúsztatott három „piroshasút” ... — De kérem, kérem — szólt az, miközben gyorsan kezet foután

gott a beteggel, s ment útjára. Gondos Marci pedig leült a padra olvasgatni.

— Hát maga mit csinál? így vigyáz az egészségére? Visszahozza az ember a halálból, smost meg csak úgy sétálgat a friss sebbel. Tudja-e, hogy nem sok kellett volna hozzá és elpatkol. Ha nem vagyok az operációnál, nem nagyon olvasgatná most az újságot — veregette meg egy másik fehér köpenyes az öreg vállát. — Na de fő, hogy rendbe jött... Az egészség a legdrágább kincs — tette hozzá.

Gondos Marci tudta a kötelességét. — Hát igen, az egészség megfizethetetlen — mondta és újabb három százassal könnyítette meg pénztárcáját, aztán békésen olvasott tovább.

— Na, bátyám, maga elmondhatja, hogy vas- bpl van a szervezete — tette vállára kezét egy újabb fehér köpenyes. — Ügy el volt hatalmasodva a baj, hogy azt nem mindenki gyűrte volna le. Értem is hazatelefonáltak, hogy azonnal jöjjek be a szabadságról, mert egy ritka eset került a sebészetre. A feleségem névnapját hagytam ott — mondta és indulni készült.

— Köszönöm, nagyon köszönöm, amit értem tett — szólt Gondos és három százas átkerült az újabb jövevény köpenyébe. A meghatottságtól szinte könnyezve tette vissza pénztárcáját zsebébe. Nagyon jólesett neki az önfeláldozó segítségnyújtás.

— Ha így gyógyul, öreg — közeledett sietősen feléje egy magas, őszes sebész — maholnap kiadjuk az ágyát. — Panasz, baj van-e? — kérdezte. — De mi Is lenne — tette hozzá. — Tucatszámra csináljuk az ilyen könnyű műtéteket. Egy vágás, egy varrás és már mehet is a disznótorba — tréfált, majd sietett tovább a csapóajtó felé.

Gondos Marcinak kezében maradt a pénztárca.

— Nővérke, nővérke — intette magához a csinos ápolónőt. — Mondja már meg, ki volt ez az ember, aki most itt járt.

Az ápolónő megcsóválta fejét.

— Nézze meg az ember — korholta. — A főorvos úr operálta magát és még meg sem ismeri... ?

Tóth József