Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-05 / 104. szám
ÄH55. május 5. 3 Szerda Elismerő oklevél A megye 16 szálastakarmány telepe közűi az 1964. évi munkája eredményeként a MÉK szarvasi telepe elismerő oklevelet kapott s ezáltal elnyerte a Kiváló Telep címet. A szállító- brigád pedig szocialista brigád lett. (Fotó: Malmos) Megkezdték a vegyszeres gyomirtást a békéscsabai Lenin Tsz-ben Már érvek óta hagyomány a békéscsabai Lenin Termelőszövetkezetben, hogy alkalmazzák a vegyszeres gyomirtást. Az idén kukoricát is vegyszereztek, a kukorica alá 310 holdon még április elején kiszórták a vegyszeres gyomirtót. A kalászosok gyomirtását is megkezdték, bár az időjárás közbeszólt. Eddig 150 holdon végezték el ezt a munkát. A gabonacsócsároló elleni védekezést 266 holdon elvégezték, s összesen 500 holdra permetezték ki a gyomirtó vegyszert. A nagykamarásnak csatlakoztak a kaszaperiek felh írása hoz Levélben értesítette szerkesztőségünket a nagykamarási Ság- vári Endre Termelőszövetkezet vezetősége, hogy csatlakoztak a kaszaperiek versenyfelhívásához. A Ságvári Endre Termelőszövetkezet is részt vesz a békeműszak- bán és vállalja, hogy 21,5 mázsa kukoricatermést ér el májusi morzsoltban. A cukorrépa átlagtermését 5 mázsával emeli, a többi terményből pedig a tervezettet teljesíti. A magasabb átlagtermést az agrotechnikai módszerek jobb alkalmazásával akarják elérni. anyagi és erkölcsi elmarasztalásban. Az anyagi és szellemi ösztönzőik olyan hálózatára van szükség, amely az embert saját tapasztalatain keresztül győzi meg arról, hogy a szocialista erkölcsi magatartás az egyén érdeke is. Azt is tudnunk kell, hogy nem állíthatunk fel olyan erkölcsi követelményeket, amelyek az életben ma még teljesíthetetlenek. Amikor még létezik a lélekölően nehéz fizikai munka, amikor sok helyen kedvezőtlenek a munka- körülmények, unalmas és monoton a munka, amikor még nem mindenki végezheti azt, amit talán legjobban szeretne, s érzéke van hozzá, bármennyire is igyekszik társadalmunk az ilyen igények kielégítésére, nem követelhetjük mindenkitől, hogy önzetlenül, jó kedvvel, magas szocialista eTkölcsiséggel végezze munkáját. De bármilyen munka alkotójeliegűvé válhat és erkölcsi kielégülést szerezhet, ha a munkát végző ember — az egyéni érdek mellett — felismeri tevékenységének társadalmi hasznosságát és szükségességét. Ez a felismerés az egyén társadalmi fontosságának, s ezen keresztül társadalmi felelősségének tudatát is erősíti^ A hivatástudat, a szakmaszeretet, a munka alkotójellege nemcsak a szellemi tevékenység privilégiuma, ahogy sokan hiszik. Nagymértékben erkölcsi-világnézeti meggyőződés dolga is. A szocialista meggyőződés, világnézet és erkölcs olyan reális és illúziómentes távlatokat ad az ember számára, amelynek kereteiben a munka értelmet nyer és szépségei kitárulnak az ember előtt. Ezzel nem állítjuk azt, hogy mindenki számára minder?» munka megfelelő. Nemcsak az alkalmasság fontos, hanem az is, hogy valaki mennyire vonzódik valamilyen munkához, mennyire érdekli egy meghatározott tevékenységi kör. Ahol nincs meg ez a belső azonosulás a munkával — és ez ma még sokszor hiányzik —, ott nehezebben alakul ki a munkához való szocialista erkölcsi viszony is. Ha már fiatal korban a munka tiszteletére, örömére, a szocialista munkaerkölcsre, közösségi szellemben neveljük az embert, megköranyítjük számára, hogy olyan tevékenységet is megszeressen és kedvvel végezzen, amelyről korábban úgy érezte, nem szívesen csinálná. Ha az ember jobbra törekszik, nagyobb műveltséget, szellemi és akarati erőfeszítést kívánó munkát szeretne a maga számára, ez olyan hajtóerő lehet, amely egyaránt hasznára válik az egyénnek és a társadalomnak, de csak akkor, ha munkáját most is becsülettel végzi, ha jövőbeli törekvései nem szorítják háttérbe jelenlegi kötelességeit. Az utóbbi időben sokat emlegetett téma a mun leaf c gye lem. Koszontjuk a legjobbakat Május elsején tették közzé a termelőszövetkezeti mozgalom 1964. évi termelési versenyének eredményeit. A falu öröme ezen a napon hármas volt. Egyrészt a szakadatlan esőzés után végre kisütött a nap, tavasz lett, másrészt maga az ünnep, s mindkettő jelentőségót csak fokozta az az imponáló eredmény, amelyért megyénk közös gazdaságaiból hatot az ország legjobbjai közé sorolt a Minisztertanács. Köszöntjük a termelőszövetkezeti munkaverseny új helyezettjeit, a vátxiorzásáléval kitüntetett kiváló termelőszövetkezeti gazda* .'ágainkat: a nagy bánhe gyesi Zalka Máté, az orosházi tJj Élet, a kétsopronyi Dózsa, az elismerő oklevelet kapott kiváló termelőszövetkezeti gazdaságok közé került mezőkovácsházi Üj Alkotmány, a kondorost Dolgozók és a kondorosi Lenin Tsz gazdáit. Szövetkezeti gazdáink büszkék arra, hogy a 4500 szánfóegysógnéi nagyobb területen gazdálkodó, országosan elismert 15 közös gazdaság közül kettő Békés megyei. Szívből örülünk azokkal a tsz-ek- kei, amelyek nevét a 3000—4500 szántóegységes kategóriában az évekkel ezelőtt országos elismerés színvonaláig jutott barcsi Vörös Csillag Tsz-szei említik. Örömünk teljességét csak mélyíti az a körülmény, hogy az orosházi Üj Siet Tsz 1961 óta a gyenge és a mérleghiányos közös gazdaságok közül küzdötte fel magát a legjobba» közé. A kondorosi Lenin Tsz is oly sok viszontagság után szintén ott van a legjobbak élvonalában. Ni tette naggyá ezeket a szövetkezeteket? A közösségi munka, a falun kialakult új termelési mód, s ennék szilárdítása, fejlesztése, erősítése a szövetkezeti gazdák és a társadalom javára! Megyénk többi gazdasága is ugyanezt a célt szolgálja, csak jelenleg még más fokon. Lehetséges, hogy ezért kevesebb az elismerés, de évről évre a szövetkezet irányításához nagyobb a hozzáértés, s ennek több eredménye Ez a szocialista erkölcs elemi követelménye. Fegyelem nélkül soha, semmilyen munkát nem lehet végezni. A munka közbeni együttműködés alapfeltétele az irányítás és a végrehajtás összhangja, akár ugyanaz az ember végzi mindkettőt, akár külöm-kü- lön végzik. Mindenkinek kötelessége alávetnie magát a munkafolyamatban érvényesülő belső törvényszerűségeknek, a technológiai előírásokban kifejeződő követelményeknek, és azoknak a követelményeknek is, amelyeket a társadalom támaszt az egyes ember munkájával szemben. Óriási különbség van azonban a „deres fegyelme” és a szocialista munka- fegyelem között. A szocialista erkölcs a belső szükségletből származó önkéntes fegyelmet ismeri el. A szocializmus építésének első időszakában azonban az önkéntes fegyelmet még nagy rétegek nem képesek teljesen magukévá tenni. Ebben szerepet játszanak a múlt hagyományai, a rpgi erkölcs hatása, gazdasági-technikai feiett- ségünk mai színvonala (a „nem szívesen” végzett, nehéz és monoton munka), helyenként az alacsony bérezés, az anyagi ösztönzési rendszer hiányosságai, a munika- és üzemszervezés gyengéi (anyag-, szerszám-, munkaerőhiány vagy esetleg belső munkaerőfelesleg stb.). Ezért az egész társadalom érvan. Évekkel ezelőtt, amikor még az orosházi Új Élet Tsz is a megsegített szövetkezetek listáján szerepelt, 45—50 mérleghiányos vagy éppen a gazdálkodási eredménye miatt gyenge szövetkezete volt a megyének. 1964-ben ennek mindössze egynegyedéről beszélhetünk. A korábbi, több tizmiiliós mérleghiányt szintén felszámolták. Az utóbbi években, amióta a párt javaslatára több szakember vállalt részt a termelőszövetkezetek irányításából, a gazdálkodás eredményei helyenként, meghatványozódtak. Egyre több, korábban gyengén gazdálkodó szövetkezet hallat magáról. A dobozi Pető. fi, a zsadányi Búzakalász és még jó néhány közös gazdaság már kopogtat a megye legjobb szövetkezeti gazdaságainak névsorában az új helyezésért. A megfontoltan célratörő közös gazdaságokban a munkaerő ésszerű foglalkoztatására, a hozamok növeléséra fordítják a legnagyobb figyelmet, hogy mindenekelőtt anyagilag hozzák rendbe a parasztok vállalkozását. A most kitüntetett szövetkezetek vezetői évekkel ezelőtt, az indulásnál, szinte egy nívóról rajtoltak a többivel. Hogy miért lettek a gazdálkodás példád két-három év alatt, az mindenekelőtt a következetes gazdaságfejlesztő munkának köszönhető. A nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz már csaknem egy évtizede növeli gazdálkodásának színvonalát Az orosházi Üj Élet Tsz viszont aránylag rövid idő alatt azért futott be olyan elismeréssel övezett pályát, mert a szövetkezet igazgatósága, elnöke jól szervezi a termelést, s jó az egyetértés a tagsággal. A kondorosi Dolgozók Tsz-t lényegében az országos élelmiszeralap növelésére tett üzemi intézkedései tették eddig a megyében, most pedig az országban is elismertté. A kitüntetett szövetkezeti gazdaságok a szokásosdekében ma még nem nélkülözhetők az adminisztratív fegyelmező eszközök sem, ha azokat helyesen, a szocialista humanizmus és törvényesség szellemében alkalmazzák. Erkölcsi szempontból mégis az a legfontosabb, hogy a szocialista demokrácia kibontakoztatásával a dolgozó ember egyre inkább át- érezze: ő a gazdája ennek az országnak, sorsáért őt is felelősség terheli. A munkáskollektívának kell odahatnda, hogy minden fegyelmezetlenség és lógás elítéltes. sék. A dolgozó ember számára nincs nagyobb tekintély, mint munkatársainak róla alkotott pozitív véleménye. Ennek a pozitív közvéleménynek a kialakítása alapvető kérdés ma nálunk. A szocialista brigádok példája mutatja, hogy ez nem hiú ábránd, hanem egyre inkább élő valóság. A szocialista közösség képes magasabb erkölcsi színvonallá emelni az elmaradottabb gondolkodású em_ bért. Társadalmunk túlnyomó része erkölcsileg elítéli a fegyelmezetlen munkát. Csak sokszor nem elég erőteljesen nyilvánul meg ez az elítélés, nem kap elég széles körű visszhangot a csendesen, de önfeiáidozóan végzett szocialista munka. A tisztesség nem hivalkodik, de mindany- nyiunk gondja, hogy nagyobb nyilvánosságot és megbecsülést kapjon az élet minden területén. Lick József az MSZMP KB munkatársa nál többet adtak az országnál:, ezért illeti őket a köz megbecsüléssel. Szövet kezeli elnökeinknek, agronómusainknak van egy titkon táplált gondolatuk: hogyan kerülhetne az általuk vezetett ga> daság a legjobbak közé? Ner hiúsági kérdés ez, hapem a rr. nemzedékünkhöz tartozó szőve' kezeti vezetők a köréjük tömő rült gazdalársadalomnak együtte összefogásukból nyújtani akarnak valamit, ami évekkel ezelőtt nem volt. de most mód van rá: emberséget, megbecsülést, kinek-kinek munkája szerint jólétet. Az elismerést azonban nem ingyen adják. Keményen, férfiasán kell érte dolgozni, elérni azt a célt. amiért annak idején a nagyüzem i gazdálkodást megszerveztük: a több és a jobb termésért, örvendetes, hogy ezzel a célkitűzéssel szövetkezeti gazdáink egyetérlenek, bíznak, remélnek a máiban, a holnapban. Vajon mi ad erőt a gyulai Vörös Csillag Tsz gazdáinak a tavaszi munkák végzéséhez, amikor ebben az évben a ledolgozol munkaegységre előleget alig kaptak? A bizalom fűti itt is az em bereket, hiszen volt esztend amikor, ha nem is olyan túl jó de elégedettek volta-k a tsz-ba elért eredményekkel. Tudják eze' az em berek: ha kitartó szorgalom mai teszik dolgaikat, akkor a mg: nál majd ismét jobban élhetnek, esetleg országos hírnévre is szer tehetnek! A gazdálkodás kovásza végső soron az emberek — a vezetők és r tagság — szövetkezeten belü; kapcsolatában van. Ez a kapcsok valamilyen ponton és fokon minden tsz-ben találkozik az embeW akaratával, hol kisebb, hol hé - gyobb eredménnyel. Ahol a véze tés a gondot és az örömöt egy aránt megosztja, ott erőteljesebben ível felfelé a termelés. Ha az emberek egyetértenek a kitűzött feladattal, hatványozol! erőbevetéssel dolgoznak, A kitüntetett szövetkezeteket a vezetés és a tagság kendőzetlen kapcsolata röpítette a legjobbak közé. A legjobbak tehát nemcsak a termelés szervezésében mutattak jó példát, hanem az emberségben, a szövetkezeti demokratizmus érvényesítésében, az egyes emberek pedig, a rájuk bízott feladat megvalósításában, az emberi helytállásban. Az elért eredményeknek az egész megye örül. Hogy egy é\ múlva milyen sikert könyvelhet el néhány termelőszövetkezet az országos eredményhirdetés után, az mindenekelőtt ezekben a napokban dől el. A kiváló helyezéseket az országos és a megyei versenyben csak akkor tarthatják meg továbbra is, ha 1965-ben az előző évinél több árut termelnek és adnak a népgazdaságnak, ha az alkotó munkának saját soraikban nagyobb lehetőséget, a szövetkezeti gazdáknak pedig magasabb életnívót biztosítanak, mint korábban. Bupsi Károly Kétmillió forintba kerül a Holt-Körös új iiidja Szarvason, a Budapest—Békéscsaba útvonalon levő Holt-Körös hídja nem felelt meg az egyre növekvő forgalom követelményei* nek, és ezért új hidat létesítenek — kétmillió forint költséggel. Az ideiglenes átjárót rövidesen elkészítik, s az új, 11 méter széles híd építését az ősszel kezdik el. A tervek szerint jövőre adják át rendeltetésének.
