Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-05 / 104. szám

iöö.j. uni jus 5.

4

Szerda

Ápolóink lesznek

A békéscsabai kórház udVasrtS6-» uak egyik eldugott zugában szerény, L-alakú épület húzódik illeg. Valamikor szolgálati lakás voK. Ma pedig — helyesebbe« HéVf! óta — ápolÓCTÖvérkepaő iskola. Az ember mindjárt nevek után érdeklődik, kik .szervezték, kik gondollak arra. hogy... stb.

— Dr. Sonkoly Kálmán főorvos nejéihez fűződik a több mint hétéves múltra visszatekintő iskola megnyitása, töretlen folytonossása — mondja Mázán Györgyné osztályfőnök, okiatö nővér, míg a napon állunk, s ö ábrákat hy- za«Bl a földié kis ctpöjevel. Le- hangotódik, amikor az osztályáról kerdezem. Na, nem azért, mint-' hogyha olyan rossz tanuló lenne az a 18 végzős nővér ke jelölt, hanem éppen ellenkezőleg, fájlalja a rövidesen sorra kerülő búcsúz- kodást, hiszen a csinos ftetalasz- szony immáron 3 éve vezette osztályfőnökként. a nálánál ahg fiatalabb. szinte egyedüláftoa-n kivétő tamilocsopoi'toi. Az „egyedülálló" szó azért kívánkozik ide, mert a tanulók egy-egy szaktárgyi — elméleti, gyakorlati — vizsgájának eredménye 4,8-as átlagot mutat.

Manutu Györgyné oktató notér aoatóiuiából korrepetál.

koly Kálimén főorvosra. Tulajdonkeppen őrá várunk most, de rmot az osztály fonók mondja, a sok munkája miatt mindig időzavarban van. Nem egy másik munka rovására, hanem a szabad idő rovására. Hiszen, amióta

kapcsolva nő véri teendőket is ellátnak itt a kórházban. Ezért 950 forint fizetést kapnak. Viszont csak egy részük kaphatott bentlakást, kétharmad részük albérletben lakik. A hivatásszeretel. az emberek gyógyítása; egy fájdaláráfA H<4«g •wdutwi felemeléséi «yakOrot.pik a itőáérek.

— Nem úbelarKi egy. s-icwit ez

a ju osztályzaib?. , "

hfcjaíbb ábrái a Miire a(.'itáö-hegyes oraÉk t-í

— Nálunk nein- beSBÓlni

< .mályozási liberalizmusról —

megjalapítoMa az iskolát, állandó oktatója, s hivatalos eb ogla Hangán IwwtS megtíatllgatoja is a né- Im családi gondokkal, elvétve anyagi gondokkal küzdő végzős nővérkéknek.

mat enyhítő injekció, egy anyás simogafás a beteg homlokára, elhivatottá tette ezeket a 20—21 éves „nővérkéket”. Érettségi után újabb háromévi tanulást vállaltaik azért, hogy mint oklevelesek

Kötődési gyakorlat. Előkészület vérátömlesztéshez.

vonja össze szemöldökét —. mert' atc egésaségügyben ae anyagot csak jJÄ »agy nagyon jó! szabad «agpf!

■ Vi*;^«ítet^idík » ár $<m— Anyagi gondjaik is vannak? Újabb ábra:

— Mint mondottam, ezek a tanulók a három évig tartó elméleti, gyakorlati olptatással egybeegyezer 50 forintért megkezdjék egy egész életre szóló hivatásukat.

Szöveg: Ternyák Ferenc Fotó: Kocziszky László

Gnsdastifgi aíapfofgnImák

A l»ei*sili»%ál$é

A beruházások minden esetbon az elhasznált állóalapok pótlását, a meglévőek bővítését vagy újak létesítését jelentik, Mik azojc az állóalapok? Építmények, gépiek, berendezések stb., amelyeknek közös jellemvonásuk, hogy hosszú időn át vannak használatban és a használat során eredeti formájukat többnyire megtartják. A szenet pl, leggyakrabban úgy használjuk el, hogy eltüzeljük. A felhasználás közben átalakul hővagy villamosenergiává. Ez tehát nem tartozik az állóalapok közé. A kazán viszont, amelyben elégettük a szenet csak fokozatosan használódik el és a használat után is ugyanúgy kazán marad, mint korábban.

Vannak termelői állóalapok,

mint pl. üzemi épületek, ipari, mezőgazdasági gépek, berendezések. eszközök stb. A nem termelői állóalapok közé a lakóházak, oktatási, igazgatási, egészségügyi épületek, berendezések, felszerelések stb. tartoznak;

Az állóalapok mindkét fajtájának létesítését vagy bővítését szolgálhatja a beruházás és ennek megfelelően beszélünk termelői, vagy nem termelői beruházásokról. A beruházás folyamatába beletartozik a szóban forgó objektum tervezése, az épület felépítése, a berendezések, és a gépiek felszerelése, üzembe helyezése.

A beruházástól megkülönböztetjük a felújítást, amely szintén az

állóalapokkal kapcsolatos műszaki és gazdasági tevékenység, de nem újak létesítésére, hanem a meglévő, részben már elhasznált alapiok műszaki állapotának időközönkénti helyreállítására irányul. A beruházások egyik legfontosabb időszerű követelménye a koncentrálás. Ez azt jelenti, hogy a felhasználható összegeket ne aprózzuk szét sok beruházásra, hanem a legfőbbekre koncentráljuk. Így elérjük azok gyors befejezését, hogy mielőbb használatba vehessiik őket. Minden évben összeszámolják azokat az összegeket, amelyeket olyan beruházásokra fordítottak, amelyek méa nem készültek el. Káros, ha az ilyen befejezetlen beruházások állománya növekszik, mert azt jelenti, hogy a népgazdaság lassan látja hasznát a befektetett összegeknek.

Úgy kell koncentrálni a beruházásokat, hogy a népgazdaság legfontosabb ágaiban fejlesszük, gyarapitsuk legjobban az állóalapokat. így ott nő a legjobban a termelés, ahol arra a legnagyobb szükség van. A beruházási pioli- tika fontos feladata: biztosítsa a beruházások helyes koncentrálását és mielőbbi kivitelezését, mégpiedig úgy, hogy az új objektumok a megfelelő minőségben és az előre tervezett áron készüljenek el.

B. Gy.

Vizsgáztunk

a dolgozók iskolájában

Vizsgáztwnlc mi, a tanítók és az a 7 férfi meg egy asszony, akik a hosszú sáros télen át hetenként háromszor idegyalogol tok a tanyai iskolába. A korán beboruló téli estéken vaksötét, sáros dűlőkön imbo- lyogva, bizakodva ke. resték az iskola ablakában világító petróleumlámpák fényét. Útmutató, világító- torony volt számukra ez a fény jelképesért és a valóságban is.

Bent a tanteremben mindig meleg volt és félhomály. Te. kinletük nem i’olt mindig figyelő és „csillogó” — e szó oly gyakran és nemegyszer hazugul tolakszik az újságíró tollára, A szemük gyakran volt álmos, szem. héjuk lecsukódott, hiszen napi tíz-tizen- két órai kemény fizikai munka állott hátuk mögött. Hiányzó is akadt, otthon is várta őket a munka a jószág körül. Voltak, akik „lemorzsolódtak” — magyarul, kimaradtak, de végül mégiscsak összeállt a jó kis törzsgárda a hetedik és nyolcadik osztályosokból, a 20- tól a 45 évesekig.

Most pedig itt ülnek az öreg iskola fényes, új padjaiban, abban a teremben, ahol valamikor gyermekkorukban is ültek és ahová apáik is jártak a „rektor úr„ elébe.

Az előző nap írásbeli volt. A dolgozatok ott fekszenek a vizsgabiztos előtt. Legalul szerényen el. bújik a legjobb irodalmi dolgozat. A „Szeptember végén”- ről írta egy hetedikes tanuló, két nagyocska gyermek édesanyja. Az a rengeteg jó könyv, amelyet napi munkája után késő éjszakáig elolvasott, segítette elő ezt az irodalmi stílust, jó helyesírási és választékos beszédet.

Csak az önbizalma kevés. Fél háromkor még az iskola mögött sétált, holott két órakor kezdődött a vizsga. Mint később mondta — miután jelesre levizsgázott — úgy volt, hogy el sem jön. A gyerekei tuszkolták el hazulról.

Megkezdődik a tételek húzása. Legtöbben bal kézzel nyúlnak a keskeny cédulák felé. A babona nem mindig vált be. Akadt „peches” tétel

is. A tanító legszívesebben kiszaladna a teremből vagy súgna, ha lehetne. — Az órákon többet tudott — mentegeti tanítványát, ha szükséges —, de nem sok értelme van.

Az osztályozásnál az egész évi munka a döntő, s végül is ki úgy, ki amúgy, de levizsgázik.

öt óra után már felszabadultan beszélgetnek, cigarettáznak az udvaron az eredményhirdetésig. Felszabadultan énekelnek, tréfálnalc kora estig a rögtönzött banketten, az összetolt íróasztalok körül. Most már ismért felnőttek, akik innen munkájukhoz mennek vissza a tsz-be. A nyolcadikos bizonyítványt csak egy ember használja továbbtanulásra. ő is mezőgazdasági technikumba készül, A többiek, majd. ha a tsz küldi, elmennek szaktanfolyamokra. hogy jobban menjen a munka a földeken, az állatok körül; vagy csak azért tanult, hogy gyermekeinek segítsen a leckéjében, és mert olyan jó „nagyokat inni a tudomány kút- jából”.

Huszár Istvánná