Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-30 / 126. szám
1M5. május 30. 5 Vasárnap Elkészült a negye mérnek- és technikus- ellátottságáról szóló tanulmány a továbbképzéssel és a baiskoláÉrettségi után Á Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége megyei Intéző Bizottságának megbízása alapján az ipargazdasági bizottság mintegy évig tartó adatgyűjtés és feldolgozás után elkészítette a megye mérnök- és tech- nikuseHátotteágát elemző tanulmányát Az intéző bizottság legutóbbi ülésén, amelyen felszólalt ár. Szabó Sándor, a megyei párt- biaottség titkára és Rónai János, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület főtitkárhelyettese is, a vita részvevői elismerően nyilatkoztak a tanulmányról. Mint mondották: jó alapot jelent althoz, hogy ennek nyomán kidolgozzák a mérnök- és techmkusszükséglel tel, a műszaki szakemberek szellemi 'kapacitásának jobb kihasználásával, A közelmúltban arról hallottunk, hogy változások következnek be a Magyar—Szovjet Baráti Társaság szervezeti felépítésében, továbbá tevékenységében. Ezzel kapcsolatban néhány kérdést tettünk fel dr. Bankotai Istvánnak, az MSZBT elnökségi tagjának Első kérdésünk: — Milyen szervezeti változásokról van szó és mi tette szükségessé? — Alapvető változásokról nincs saó, téves az a megállapítás, melyről itt-ott már hallottam, hogy megszűnik az MSZBT, s be- ieolvad a Hazafias Népfrontba. Az igazság . az, hogy a dolgozók igénye jelentősen megnövekedett a Szovjetunió megismerése iránt, s ezt a jelenlegi szervezeti formában kielégíteni nem tudjuk. Ezért keressük azokat a lehetőségeket, hogyan tudjuk a baráti munkát továbbfejleszteni. Mivel a népsan döcög tova, mégis olyan megbabonázva mered rá, mintha gyorsvonat robajlana el közvetlenül az arca előtt. Vidékiesen, mint a kútigém, fölemelkedik a sorompó, de ő nem indul. Rádudálnak a mögötte álló kocsik, mire észbe kap, és folytatja útját a város felé. Bent gyalogosan, céltalanul őgyeleg a forgalmas utcákon. Látszik rajta, a jelennel vajmi keveset törődik, haja csapzott, felöltője kigombolva. *** Nyáron egészen másképp festettek ugyanezek az utcák. Sokkal frissebb, tarkább volt minden. Gesztenye helyett fagylaltot vásároltak a járókelők, télikabátok és havas fenyők helyett fürdőruhák, balatoni tájat ábrázoló óriás tabló virult az állami áruház kirakatában. Zsupán akkor jól illett a nyári utca forgatagához, barna volt és vidám, újonnan vásárolt strandcikkek foglalták le minden kezét. Vali jött vele szembe üdén, könnyű ruhában, Homok Lajos oldalán. Az orvos gondtalan derűje nyomban szertefoszlott, mi_ kor meglátta őket. — Csókolom, Sándor bácsi — köszönt a lány tisztelettel, örvendezve, de a hangjában csipetnyi gúny és csipetnyi szégyenkezés érződött. zással kapcsolatos intézkedési tervet. Vagyis kimunkálják azokat a javaslatokat, amelyeket a tanulmánnyal együtt a megye párt- és tanácsvezetői elé terjesztenek. Az ülésen határozatot fogadtak el arról, hogy a megye tudományos szervezeted július végéig szintén napirendre tűzik a tanulmány megvitatását, s összeállítják a szakemberképzés és ellátottság javítására tett javaslataikat. Az ülésen ezután a Magyar Elektrotechnikai Egyesület békéscsabai csoportjának tevékenységét értékelték. Megálllapították, hogy a csoport eredményesen dolgozott, segített a továbbképzésben és rendezvényeivel igyekezett tagjainak front tömegbázisa igen széles körű, a legkézenfekvőbb és célravezetőbb megoldásnak jelenleg az látszott-, hogy a népfronttal szorosan együttműködve szélesítsük tömegkapcsolatainkat. A szervezeti változásban csupán annyi történt, hogy egy épületbe költöztünk, de továbbra is önálló elnökséggel tevékenykedünk. Az össze- költözés előnye, hogy jobban ösz- sze tudjuk hangolni az MSZBT és a népfront tevékenységét, kölcsönösen segítjük egymás munkáját, de továbbra is önálló fő feladatunk a barátsági munka. — Hogyan értékelik az MSZBT eddigi munkáját? — A közelmúltban tárgyalta a megyei párt-végrehajtóbizottság az MSZBT megyei választaná^ nyának elmúlt 5 éves tevékenységét. Örömmel közölhetem, hogy igen pozitív értékelést kaptunk. Külön kiemelte a végrehajtó bi1— Szervusz, szervusztok — köszönt az orvos, de inkább kérdezett a hangsúlyával. Homok Lajos elégtétellel nyugtázta sógora meglepettségét. Mint afféle minden helyzetben gyorsan alkalmazkodó ember, társalgó stílusban kezdett beszélni. — Valikénak már állása van. Ezt nem dicsekvésből, hanem csak a megnyugtatás kedvéért mondom. Jövő héten munkába állhat a vetőmagvizsgáló intézetnél. Utána jön a tanulás. Érettségizni kéül. Igaz, Vali'ka? — Lali bácsi biztat, hogy érettségizzek le — újságolta a lány. Zsupán csak hüledezett. — Helyes, helyes! — Elvégre már elmúlt tizennyolc éves. Akármilyen fiatal, az idő neki sem könyörül — böl- cselkedett Homok. — Ha rajtam múlna, minden fiatalt köteleznék az érettségire, — Ez is helyes — hagyta rá gépiesen Zsupán. De a tekintetén látszott, hogy valamit mégsem tart helyesnek. A sógor észrevette, igyekezett eloszlatni az aggodalmat. — Ne gondolj rosszra. Azt hiszed, egyedül a te kiváltságod az önzetlenség? Valikéért nem kell aggódni! Felnőtt ember. Zsupán hanyagul rászólt. (Folytatjuk) vasolták a híradástechnikai csoport megalakítását, amelynek szükségességét a technika fejlődése immár nap mint nap sürgeti. Körösfalvi Pál, az intéző bizottság titkára a műszaki filmhét előkészületeiről tájékoztatta az ülés részvevőit. Elmondotta, hogy a műszaki filmhetet június második felében rendezik meg. A bemutatandó filmek elsősorban a műszaki fejlesztés témáit ölelik fel. Csepregi Pálnak, az. intéző bizottság elnökének javaslatára Gyulavári Pált, az ipargazdasági bizottság vezetőjét az intéző bizottság álelnökévé, az ipargazdasági bizottság vezetőjéül pedig Porkoláb Károlyt választották meg. <p. p.) zotlság a Magyarországon állomásozó szovjet alakulatokkal való igen jó kapcsolatunkat, továbbá azt, hogy 1958 óta megyénkből több mint 1400 ember szovjet- unióbeli látogatását szerveztük meg. Pozitív értékelést nyert a Szovjet Híradó szerkesztőségével kialakított eredményes jó kapcsolatunk is. A párt végrehajtó bizottságának értékelése további jó munkára serkenti elnökségünket. — Melyek az MSZBT közeli tervei? — Elsődleges feladatunk. a társadalmi elnökségek jobb s eredményesebb foglalkoztatása. Elnökségi terveinkből néhány konkrét feladat: júniusban foglalkozni kívánunk az iskolán kívüli orosz nyelvoktatás helyzetével. Augusztus 25-én elnökségi ülésen vitatjuk meg a Szovjetunióval kapcsolatos. 1965'66-os propaganda- és turisztikai helyzetet és az ezzel járó feladatainkat. Június 7-én a Novosztyi hírügynökség és a Szovjet Híradó szerkesztőjének látogatását szervezzük meg. E látogatás során Orosházán ifjúsági nagygyűlést rendezünk, majd Mezőhegyesen a Szovjet Híradó olvasói találkoznak a lap szerkesztőivel. Június közepén szovjet kereskedelmi küldöttség látogat megyénkbe és a Gépipari Tudományos Egyesülettel közösen ankétot tervezünk, melyen a szovjet elvtársak értékelik a szovjet—magyar gazdasági együttműködés 20 évét. Ezzel egyidejűleg Mezőhegyesen rendezünk nagyszabású, mezőgazdasági gépekkel kapcsolatos szakmai tanácskozást szovjet szakemberek részvételével. Tárgyalásokat folytatunk a Gavrilov művészegyüttes vezetőivel, hogy június végén látogassanak megyénkbe. Ha a Gavrilov- együttessel megegyezésre jutunk, akkor június végén a szabadtéri színpadon több előadás keretében láthatná a kultúraszerető közönség a kiváló művészegyüttest. A július havi programunk kiemelkedőbb eseményei közé sorolhatók a Sarkadon és Zsadány- ban megrendezésre kerülő barátsági estek, továbbá az ugyancsak júliusban sorra kerülő szovjet pe- 'dagógusküldöttség részvétele megyénk orosz nyelvszakos tanárainak továbbképzésén. Ezek most a legfőbb feladatok — fejezte be nyilatkozatát dr. Pankotai István. Háló Ferenc Még néhány nap és lezajlanak az érettségik; kezdődik „az élet”. A most érettségizők nagy reményekkel lépnek az életbe, hiszen a tények mutatják hogy va- lamennyiük részére lehetőség nyílik a boldogulásira. A technikumot és szakközépiskolát végző mintegy 14 ezer fiatal elhelyezkedését. például biztosítottnak kell tekinteni, sőt az ipari és a mezőgazdasági technikumokból kikerülő friss szakemberek száma kevésnek is bizonyul. A gimnáziumot végző fiatalokkal azonban már más a helyzet. Az ő helyzetük sem a lehetőségek hiánya miatt bonyolultabb. Nem, legalábbis a számok azt mutatják. Az idén mintegy 30 ezer fiatal érettségizik a gimnáziumokban. Az első gond, hogy közülük csaknem 19 ezer — tehát több mint 60 százalék — a leány. S tegyük hozzá azonnal, hogy a 19 ezer érettségizett lány sem okozna semmi gondot, hiszen megannyi lehetőség nyílna számukra is elhelyezkedésre, a szakmatanulásra. Többségük azonban fodrász, kozmetikus, kirakatrendező, fényképész, fogtechnikus vagy adminisztratív dolgozó szeretne lenni. Bennük él még ugyanis — különösen a szüléikben —, hogy a szakmunkáspálya általában nem lányoknak való. Az ipari termelésben dolgozók 36,6 százaléka nő, de az ipari szakmunkástanulók között csak 13 százalék a lány. Feltűnő, hogy még a műszeriparban — amely pedig igazán tartogat a lányoknak is kiválóan megfelelő jó néhány helyet — az ipari tanulók közül csupán 12 százalék a lány. Az ipari és a mezőgazdasági szakmunkásképzésen kívül más lehetőségek ugyancsak kínálkoznak a lányok számára. A MÁV és a posta például minden esztendőben indít olyan tanfolyamokat, amelyeken a lányok is részt vehetnek. Aztán ott vannak a különböző szaktanfolyamok, gyors- és gépíró, valamint az egészség- ügyi szakiskolák. És természetesen nem szabad számításon kívül hagyni azokat a helyeket — köztük a „divatos” szakmákat sem —, amelyek, ha külön-külön nem is nyújtanak tömeges elhelyezkedési lehetőségeket, összességükben mégis számottevően hozzájárulnak a lányok álláshoz juttatásához. A gimnáziumokban érettségiző fiúk elhelyezése szinte semmi gondot sem okoz, hiszen minden gyár, vállalat, mezőgazdasági üzem szívesen felveszi őket szakmunkástanulónak. Azzal szintén számolni kell, hogy az egyetemek ós a főiskolák első évfolyamára mintegy 14—15 ezer fiatalt vesznek fel, s köztük — a sok évi átlagot figyelembe véve — körülbelül 9-—10 ezer lesz a frissen érettségizett. Ezenkívül 1—2 ezret a következő tanévre vesznek fel, úgynevezett előfelvé- tellel. Akik nem juthatnak be a felsőfokú oktatási intézményekbe, még mindig elmehetnek szakmunkásnak. Az adatok tehát bizonyítják, mintegy 35 ezer végző diók jövője valóban biztosítva van. Ám. ez nem jelenti, hogy minden esetben teljesülhetnek az egyéni vágyak, elképzelések. Hogyan is teljesülhetne például a hagy „versenyben” az egyetemekre, különösen az orvosi és a tudományegyetemekre jelentkezett gyenge tanulók vágya, amikor minden bizonnyal a jó tanulók közül is többen aspirálnak felvételre, mint ahány hely van. Vagy hogyan sikerülhetne minden arra vágyónak kozmetikus, fodrász, avagy rádió- és televízióműszerész szakmát tanulni? Ilyen esetekben — sajnos, saját kárukon győződhetnek meg az érintett fiatalok, hogy jobban kell számolni tudásukkal, képességeikkel, valamint az ország igényeivel. Egyetlen társadalom sem engedheti meg magénak, hogy csupán az egyéni elképzelések alapján képezzen szakembereket. Természetesen nem a kellően meg nem alapozott vágyak okoznak gondot az ifjúságnak, s szüleiknek. Előfordulhatnak esetek — különösen a kevésbé iparosodott megyékben —, amikor a megfelelő munkaalkalom hiárvzik az érettségizettek számára. Megtörténhet, hogy valaki négy éven át tanulta az 5+1 keretében például a műszerész vagy az esztergályos szakma alapelemeit — sőt szakmai vizsgát is tett — s mégsem tud a környéken esztergályos tanulónak menni. Mi tagadás, ilyen esetekben előfordulhat, hogy szakmát kell változtatni a fiatalnak. De hót remélhetően ilyen eset kevés lesz. Most az a legfőbb feladat — s ez mindenekelőtt a tanácsok munkaügyi osztályainak, valamint a gyárak, vállalatok és a mező- gazdasági üzemek feladata —, hogy a különböző helyek „bedugulósa”, valamint az egyetemi, főiskolai elutasítások miatt el nem helyezkedett érettségizett fiatalokat megfelelő életpályára juttassák. Ezt pedig úgy kell elérniük, hogy a lehetőségekhez mérten a legkisebb megrázkódtatást okozzák nekik. Vegyék figyelembe messzemenően érdeklődésüket, hiszen az egész életük további alakulásáról van szó. Sem nekik, sem a társadalomnak nem mindegy: megtalálják-e helyüket, s kedvvel, odaadással dolgoznak-e a leendő életpályájukon. T. L. Korlátlan mennyiségben átveszik a [.elvi földmiivesszövetkezetek. 225 igényeit kielégíteni. A vitában jaTovább szélesítjük kapcsolatainkat a szovjet néppel Interjú az MSZBT munkájáról
