Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-30 / 126. szám
1065. május 38. Vasárnap CSALÁD-OTTHON MAWAWAWNWWVVVSAAVAM WVVVWW TIZE Az új iskola előtt nagyokat zökkennek a teherautók és a csengő hangjára bent csapódnak az ajtók, kiürül a zsibongó, a tanárok fehér köpenyben, hónuk alatt a naplóval indulnak az osztályok felé. Még egy perc és elkezdődik a nap, amely fárasztó, idegőrlő, jó kedvre derítő és bánatot okozó; így halmozva egymásra jelzőt, érzést. Az udvaron már vezényszó harsam a tornaórán, s az el60 kórt futja az osztály. Fehér papírok A békéscsabai vásártéri 10. számé iskolában 38 helyről jöttek össze a tanulók. S akiket legjobban megviselt a változás, azok a nyolcadikosok. A két osztály közül az A-t választjuk s 28 fehér papírt osztunk ki a tanulók között. Az első adatfelvétel simán megy. Huszonegynél munkás, hétnél alkalmazott a családfő, a kereset» átlag 1700 forinttól 7 ezer forintig; egy-egy gyerek havi zsebpénze 10-től 40 forintig. —t Ugye, a kiflipénz is beleszámít? — áll fel az első sódból egy fái. — Bele. A többi kérdés elé nem fűztem semmi magyarázatot. Csák felírták a számot: — A. Mi a protekció? Az előbb még hófehér papírlapok lassan telnek. Sorjáznak a válaszok: „kapcsolat, amellyel” és itt abbamarad a válasz. Egy kis értelmes így válaszol: „hát a protekció azt jelenti, hogy például a konzervgyárban betelt a létszám és mégis felvesznek valakit, ha ■ ott jó barátja vagy rokona van”. Egy másik: „protekcióval vesznek fel például egy rossz magatartási!, rossz tanulót a középiskolába”. És a válaszok mind ezt fejezik ki. Egy tanuló húzta ki csupán a kérdést, ő vagy nem tudja, vagy nem akart válaszolni. Zúgás a válasz, mikor az ötödik kérdés elhangzik: — Mi a véleményed erről az iskoláról? A tanulók 30 százaléka dicséri az épületet, meg van elégedve az osztálytársaival, a tanulókkal és azt a két-három gyereket hibáztatja, aki miatt rossz híre van az osztálynak. így írnak: „Nagyon saép ez az iskola, de a diákok rosszak, tisztelet a kivételnek”. Ebben a válaszban 1 ' anyára önkritika is van. „Akaratom van...” Belejöttek a gyerekek a válaszba s én szívesen teszem fel a kérdéseket és a halk susog ásón méEVE rém le, hogy könnyű vagy nehéz-e válaszolni. — Mi szeretnék lenni és miért? Egyetlen, aki a miértre így válaszolt: „mert akaratom van az autószerelő szakmához”. S azt hiszem a 10. számú iskola nyolcadik A osztályában nemcsak az akarat van meg, hanem a kedv és a lehetőség is ahhoz, hogy a választott pályát elérjék. Ugratom a lányokat — írjátok be bátran azt is, ha valamelyikötök színésznő alkar lenni. Blnevetiik magukat. Az osztály középső részén feláll egy fekete kislány: — Már régóta tanárnő szeretnék lenni. Egyszerűen, s ehhez nem tesz semmit, elhatározta és az osztály egyik legjobb tanulójának szavát ki vonhatná kétségbe? Mindezek után egy diplomáciai kérdés. — Mi az agresszió? Csönd lesz. A gyerekek nézik a térképet, a kis Szűcs Laci pad- szomszédj ának akar súgni valamit, aztán meggondolja magát és amikor összeszedjük a papírokat, ilyen válaszókat olvashatunk: „Dél-Vietnamot fenyegeti ..aztán meg egy válasz, amely legjobban fedi a lényeget: „Ha valamelyik országot orvul megtámadják, mint Dél-Vietnamot”, s még egy: „Valamely idegen állam korlátlan uralma más nemzet fölött”’. — Olvastok újságot? A karok magasba lendülnek és tudják ^mi történik Dominikában, mi történik Vietnamban. Mindannyian nézik a tv-t, moziba járnak, tizennégy évesen már ismerik —- félve írom le — a. világot... A felnőttek világát.., A csodatévő szemüveg Tíz különböző kérdésre adott választ a nyolcadik. Megtudtam, hogy a kedvenc írók névsora így alakul: Verne, József Attila s a ma élő Garai Gábor és a verhetetlen Jókai, de kedvenc Tabi László, és van, aki Zoláért rajong. Filmek közül ebben az évben a Kőszívű ember fiai vitte el a pálmát. Mindenki látta s mindenki erre a filmre szavaz. Romantika... Tehát még itt él közöttünk. Játszom veiül?; egy órát töltöttem az osztályban s az utolsó percek már megengedik ezt. — Ki a legrosszabb közöttetek? — nevetnek s a pad szélén feláll Zelenyánsziki Jancsi. — Önként vállalod? — Mindenki azt mondja úgyis. — De miért? — Túl mozgékony vagyok. 30MÁJUSI VÁSÁR! MOST VÁSÁROLJA MEG KEDVENC LEMEZEIT!-50 százalékos árengedmény! 1569 — Hallottam cigarettáztál is. — Régen volt, abbahagytam. — Ki a legjobb focista? — A kis Szűcs — kiáltják a lányok, a fiúk maguk elé néznék. Hozzájuk fordulok. — Mi az, ti nem szavaztok Lacira? — Hát őrá is szavazhatunk, tényleg ő a legjobb, de tanulónak is. — Ez holtverseny, persze — súgja az igazgató —, mert Szűcs Laci mellett a másik kitűnő tanuló Nagy Ica. — Mi a legnagyobb kívánságotok? — s félig tréfásan teszem hozzá, a tanári asztalon fekvő szemüvegemre mutatva — ezzel csak egy kört írok le s máris teljesül a kívánság. Várok. Nem nyúlik kar magasba. Aztán egy kislány feláll és szinte súgja: — Én a gyermekruházati áruházban úgy szeretnék eladó lenni... — Te is akarsz mondani valamit, Viczián? — szól az igazgató az utolsó padok felé. Egy ids tömzsi fiú feláll. Tiszta gyerekképén valami ábrándozás ömlik el, aztán így szól: — Szeretnék még SataJátíb lenni .... — Még? — döbbenek meg. — Igen .:. hát amit elrontottam, akkor újra kezdhetném és kijavítanám ... — hirtelen leül, lehajtja fejét, aztán a többiek nevetésére ő maga is elmosolyodik. Gyerekek, közel a játékhoz, közei az élethez. Tizennégy évesek. fi őrzi Imre ^pmíiektiafLö n Május utolsó vasárnapján hagyományainkhoz híven őket fcö- szörvtjük. Őket, akiknek kacagásától derűs az otthon, önfeledt játékuk napfényt varázsol. Ez a hagyomány iát, nálunk már 20 éves. S vajon hol vannak a húsz évvel ezelőtti gyerekek? Emlékeznek? Először 1945 májusában kávét, kalácsot vittek a békéscsabai ligetbe az édesanyák és az uzsonna után körbefogódzva játszottak. a gyerekek, felnőttek. E játék előtt néhány hónappal még háború dúlt, emberek haliak meg, de a világ ocsúdott a romok fölött s új hittel kezdett élni az ember. Élni. mindig azt jelentette, hogy család és gyermek. Mi, felnőttek most az ő napjukon, az ö ünnepükön az első gyermeknapokra emlékezünk, s a békére. Kívánjuk, hogy a mai gyermekek békében, játékok között nőj- ienek fel, ne rontsa kedvüket soha semmi! A világ mindeni gyermeke ismerje meg a szépet s adassák meg minden szülőnek, hogy örülhessen gyermeke boldogságának. Egyszer egy méhecske őzt mondta egy másik méhecskének : — Zümi, én nem megyek többé haza, nekem unalmas a mi kaptárunk, vasárnaponként nem lehet sehová menni, nincs egy jó kis játszótér és a hinta is mindig rossz. Elmegyek Zimiékhez, náluk szebb és jobb bizonyosan. ö mondta. — Zimit ismerem: szerel nagyokat mondani. Azt nem hallottad véletlenül, hogy minden ezredik zümmögése igaz? — Irigy vagy, mert téged nem hívott. Azért mondod Zimiröl, hogy hazudós, hogy olyat is mond ami nem igaz, — Nem vagyok irigy Zuzu. Sajnálnám, ha elmennél. Szeretünk téged, tudod ugye? —1 Persze, hogy tudom. De ti olyan szürke kis méhecskék vagytok, nincs bennetek semmi nagyravágyóé. Én világot akarok látni. Ügy bizony ! Zümi és Zuzu — Ha világot akarsz látni, annak semmi akadályul Ne mondd .. .1 Majd elmegyünk együtt, valamennyien! —* Szó sem lehet róla! Én egyedül megyek és azt teszem majd, ami jólesik. Ez az igazi, Zümi, ne is beszélj nekem többet másról. jó, nem beszélek. De ugye, ma este még ’hazajössz? —• Hazamegyek, jól van! Úgyis fáradt vagyok, majd holnap reggel repülök el Zimiékhez. Náluk jobb lesz, Zimi megígérte. * Másnap az egyik méhecske azt mondta a másik méhecskének: Nem gondoltad meg magad, Zuzu? Nem, Zümi. Zimi vár, náluk a hinta sem nyikorog és körforgó is van a játszótéren, meg sárga kavics, nem salakos, mint a miénk. r— És mikor indulsz, Zuzu? ~ Máris, Zümi. Szervitől A többiektől el sem búcsúzol? — Nem érdekelnek a többiek, Zümi. » Harmadnap az egyik méhecske azt mondta a másik méhecskének: ?— Zuzu, Zuzu, mi történt veled? Miért sírsz? — Zimiék hazaküldtek. M Haza? Miért? Mert azt mondták, hogy a vendégségből elég egy nap is, és biztosan dolgom van, ők sem, lustálkodnak. — És Zimi? Ott volt. — Nem fogadott testvérévé? Azt mondtad, vissza sem jössz többé! «= Te vagy az én testvérkém, Zümi! Ejha, hát ez is eszedbe jutott? —i El sem felejtettem,. — Te is' hazudós vagy? Tegnap még azt mondtad. hogy örökre elrepülsz, é—< Azt hittem... — Látod, így járnak a hi- ' székeny méhecskék! — Ne haragudj, Zümi, hiszen visszajöttem. Itthon, a légi jobb, tudom most már. Zimi csak beszélt összevissza. — És te azt gondoltad, náluk munka nélkül is megélsz, örökös vendégségben, a játszótéren hancúrozva? i— Tényleg azt gondoltam; de megbántam már. —* Akkor gyere, repüljünk el együtt, várnak a mezön a vadvirágok! rra Repüljünk, Zümi! — Zuzu, odanézz! Ezren is vagyunk! — És te vagy az én legjobb testvérkém, Zümi. Sass Ervin 1 VWW^VVWV' Móka Matyi, a horgász Matyi szenvedélyes horgász, Szorgalmasan ki-kijárogat a folyóra — pecázni. Egy alkalomn hal helyett — egy rugót fogott! Aztán horpadt, rozsdás alkatrészeket. A vashalom láttán csodi !a<os ötlete támadt. S legközelebb — amint látjátok—, maga barkácsolta kisautóval ment hor gaszni! (Vadász György rajza)
