Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-30 / 126. szám

1965. május 30, 3 Vasárnap Kertészek Méhkeréken A méhkeréki Nieolae Balcescu Termelőszövetkezet 58 holdas ker­tészetében 3700 melegágyi ablak alatt nevelt már kora tavasszal salátát és retket.. A salátát — mintegy 50 ezer fejet — kizárólag exportra szállították. Ez különö­sen jól jövedelmezett, . ugyanis a két termékre 74 ezer forint bevé­telt terveztek, ezzel szemben a leszállítás után 200 ezer forintot kaptak. Jelenleg 2200 melegágyi ablak alatt utóhasznosításként paprikát termelnek, 750 üveg alatt viszont uborkát. Az idén először próbálkoztak meg fólia alatti uborkatermesz­téssel, mely jól bevált. Az ötven garnitúra fólia alatt szépen fejlő­dik az uborka, s már leszedték az első termést, eddig több mint 10 mázsa uborkát adtak át a MÉK- nek. A szövetkezet 20 holdon termel konzervborsót, 12 holdon korai káposztát és 25 holdon szabad­földi uborkát is. Ezenkívül do-1 hányt, ami évek óta jól bevált ebben a termelőszövetkezetben. A palántázást a napokban fejez­ték be. Három géppel ültették a dohány palántákat. Az eddig megmutatkozó ter­méseredmények elérésében a kertészeti brigád tett sokat, ugyanis az előző évekkel szem­ben különösen megnőtt a munka­kedv, mivel a tsz vezetősége pénz­ben fizeti ki az itt dolgozó tago­ltat. A jó kereseti lehetőség jobb munkára is ösztönzi a brigádta­gokat. Képünkön a dohánypalán- tézó munkacsapatokat s az ubor­kaszedőket láthatjuk. (Fotó: Kocziszkj) áru esetenként zavarja az átvétel, a szállítás és a feldolgozás lebo­nyolítását. Helyes volna, ha az átvételi ha­táridő be nem tartása miatt a szer­ződő fél igényt jelenthetne be. Realizálni kellene a szerződé­sekben a különféle súlylevonások címét és mérvét. Továbbá felül­vizsgálni s mindkét fél érdekében módosítani a hízott sertés darabon­kénti 5—6 kilogrammos, a vágó- Tnarha darabonkénti 6—7 százalé­kos súlylevonását, melyet a jelen­legi szerződés biztosít. Magas a súlylevonás a cukorrépa-átvétel esetében is. A szerződésre vonatkozó tör­vényerejű rendelet kimondja, hogy a termeltető a vetőmag, a műtrá­gya és a növényvédőszer-szolgálta- tásért szavatossággal tartozik. A Legfelsőbb Bíróság 115. számú ha­tározata kiegészítette ezt, hogy aki vetőmagot termelési szerződés alapján a termelő rendelkezésére bocsajt, az az átadott mag minő­ségéért és a minőségi hibából ere­dő kárért felelősséggel tartozik. A szerződések ezt az igen fontos kérdést csak általánosságban sza­bályozzák. Tapasztalat, hogy a szerződő felek a kiadott vetőmag minőségét, annak fajtáját ritka esetben szavatolják. Ha ebből ere­dően károsodás van, igényével a szerződő fél legtöbb esetben a jogvesztő határidő után jelentke­zik. Az elmúlt évben pl. jelentős károsodás érte a szövetkezeteket a nem megfelelő babvetömag, a fertőzött paradicsom-* és a paprika­vetőmag miatt. Az eddigi szerződésminták ke­vés lehetőséget adtait arra, hogy egy-egy részkérdésben a szerződés kiegészítőjeként — külön függe­lékben állapodjanak meg. Ehelyett a problémák jelentkezésekor több esetben különféle írásbeli, de a legtöbb esetben szóbeli megálla­podást kötnek. Ezeknek egy része. — mondhatni többsége — ellenke­zik a szerződés feltételeivel, ehe­lyett inkább egyoldalú önös érde­ket helyez előtérbe. Helyes volna rögzíteni, hogy a szerződésből adó­dó bármilyen kapcsolatra csak az eredetiben megkötött szerződés, s az abban kölcsönösen rögzített ki­kötések érvényesek. Hét-nyolc évvel ezelőtt, a tvr. megalkotásakor a szerződéses nö­vénytermelés nagymértékben még szétszórt kis parcellákon volt. Ez­zel szemben jelenleg egy-egy gaz­daság nagy területen termel szer­ződéses növényt. Nyilvánvaló: ez­zel párhuzamban egy-egy szövet­kezet termelésből eredő kockáza­ta is nagyobb. Az időjárásból, fagyveszélytől, különféle vírusfer­tőzésből eredő károsodás a terme­lőt érinti. A kockázat arányosítá­sa szükségessé tenné, hogy a szer­ződéses növénytermelést az általa, nos biztosítás keretéből emeljék ki s ezekre féleségenként megálla­pítva alacsonyabb kategóriájú biz­tosítási díjat szabjanak meg. Nem jelenti ez azt, hogy a nyolc éve megalakított mezőgazdasági szerződéses rendszer nem vált vol­na be. De igen is! Elősegítette a nagy- és háztáji üzemi árutermelés növekedését. Egy példát erre: 1960-ban a békési járásban 8 fő- cikk értékesítésének összforint ér­téke 130 milliót tett ki, 1964-ben — egységesen ugyanazon áron szá­molva — 179 millió forintot — te­hát csaknem 50 millió forinttal növekedett. A további feladat , a szerződéses rendszer tökéletesítésével javítani a szövetkezetek és a felvásárló, feldolgozó vállalatok árukapcsola­tait. A cél: az értékesítési — ezen keresztül a termelési — biztonság megteremtése, a mennyiségi növe­kedés mellett a minőségi követel- rrlények mind jobb betartása. Az utóbbinál jobbá kell tenni az anya­gi érdekeltséget, mert nem mind­egy, hogy milyen minőségű árut adhatunk el a belföldi, de különö­sen a külföldi piacokon. Farkas Sándor békési járási tanács A hivatásról Mindig elgondolkoztat, ha fa­lun vagy városon régi házakon látom a felírást: Épült 1892-ben, építette: Kovács János építőmes­ter. Így és semmi több. De... Ez a sze­rény felírás azt jelenti, hogy Ko­vács János nem szégyellte nevét felírni erre a házra, büszke volt rá és gondolom, öreg korában kézen fogva unokáját, a vasárnap dél­előtti sétán boldogan magyaráz­ta: „Látod, ezt is én építettem.” Talán az is előfordult, hogy a ta­pasztalattal, a múló idővel Ko­vács Jáno6 észrevette: „A szaru­fa nem úgy áll, ahogy kellene”, de ez örömét nem rontotta meg, büszke volt a házra. Ö építette, a ház az ő keze nyomát őrizte. S vajon ki kételkedne az esz­tergályos szakma szeretetében, természetesnek vesszük, hogy dol­gozik, sőt kérjük, hogy ma job­ban dolgozzon, mint tegnap. A kertész keze nyomán szépül a park, az útépítő keze nyomán lesz sima az út, s mindannyiunk gon­dolatával, hitével, napi teltével lesz szebb az ország. És ez a hit ugyanúgy kell, hogy éljen mind­azokban, akiket mi választottunk meg tanácstagnak vagy más tiszt­ségviselőnek. Meg lehet kérdezni nyugodt szívvel, él ez a hit? Tudom, erről nem sok szó esett. Valahogy mindig elkerültük. Csupán arról beszéltünk, hogy egy-egy községben vagy városban jól, vagy kevésbé jól, esetleg rosszul dolgoznak a tanácstagok. Uram bocsa’, mikor vontuk kér­dőre azt a hivatali ügyintézőt vagy tanácstagot, aki nem intézte i valakinek az ügyét, vagy nem képviselte jól választóit. Beszél- tünk-e egyáltalán hivatásszeretet- ről? Az igazsághoz tartozik, hogy megszoktuk: a tanácsnál ügyeket intéznek, négy évre megválasszuk a tanácstagokat és ezzel szinte be is fejeződik. Ugyanígy nem is di­csériünk, mintha félnénk dicsér­ni. Pedig kell a jó szó, az használ és lelkesít. Inkább nem szóltunk azokról sem, akik dolgoztak, ne­hogy esetleg szót ejtsünk azokról is, akik a többiek mögött meghú­zódva nem tettek semmit a kö­zért. A közélet, a tanácstagi tiszt, a tisztségviselés munkát jelent. És a bizalom, amely ehhez fűződik, ott él a Választókban. Már az el­múlt évben írtam arról, nogy egyik községünkben az útépítés ügyét vizsgáltam. Elmesélték, hogy bekötő útjukat a 30-as évek­ben annak köszönhették: az ő sza­vazatukon múlott a képviselő megválasztása ... A mi képviselő­ink nem ígérgethetnek szavazatu­kért bekötő utakat és iskolákat, de négy évre megválasztva ők is azt vállalják, hogy mindent megtesz­nek választóik érdekében. Ez még fokozottabban áll a helyi szervek képviselőire, tanácstagjaira, ta­nácselnökeire. VaVn melyik ta- I nácselnökünk büszke arra, hogy I az ő négy éve alatt ez és ez így í vagy úgy fejlődött? Nem szemé­lyi érdemekről van szó. Nemes.ú Kovács Istvánnak vagy Nagy Ja-* nosnak köszönhető úgysem egy- egy község vagy város fejlődése, de az ő munkája éppúgy hozzá­tartozik, mint a házépítéshez a tetőfedőé, vagy a szobafestőé. Egyszerű igazság, kimondása mégsem könnyű. Valahogy túl­ságosan elfelejtkeztünk arról, hogy az emberek így vagy úgy egyéniségek is és ez meghatároz­hatja akár egy testület munkája is. Ha a tanácselnök igazán szereti községét vagy városát, annak fej­lődéséért hivatali kötelességén túl is tesz. Nem arra gondolok persze, hogy lapátot vesz a kézé-' be és úgy segít utat építeni — bár a társadalmi munkában a szemé­lyes példamutatás sem utolsó do­log —, de olyan emberekkel ve­szi magát körül, olyan kapcsolato­kat épít kj választóival, hogy min­denki támogatja nemes erőfeszíté­sét. S ha ez így van, akkor ő épi> olyan büszkén sétálhat a falu vagy a város utcáján, mint a pél­dában említett építőmester. Annál is inkább beszélnünk kel! a választottak hivatásszeretetéről. mert a tanácstagi munka, a he­lyi hatalomban való részvétel, :: „társadalmasítás” csak úgy kép zelhető el igazán, ha mindenki, aki javaslatot tesz, érzi: ezt fel is használják. A „talonba”, a sze­métkosárba kerülő javaslatok el- kedvetlenedést, közömbösséget szülnek és a legnemesebb szán­dék is hajótörést szenved. Nemrégiben egyik községi ta­nácselnök helyettesével beszél­tem. Panaszkodott. Terveik, min’ mondotta — nehezen valósulnak meg s az emberek sűrűn kérik számon, hogy lassabban fejlődik a község, mint azt ők szeretnék. Sajátos helyzetéből a tanácselnök­helyettes is így látta. Benne is éli az egészséges türelmetlenség s én. aki ritkán járok a községben, lát­tam az épülő új utakat, az épülő vízmüvet — ami őneki napi apró munka volt —, az nekem a köz­ség fejlődését jelentette. Tudom, hogy ezt a példát majd minden községünkben ugyanígy láthatnám. Persze, ez nem vigasz­talhatja meg a tanácselnököket és tanácstagokat sem. De ők, akik az apró munkát végzik, akik szer­vezik a társadalmi munkát, akik naponta beszélnek választóikkal, érezzék, hogy hivatást teljesíte­nek. Mondjuk ki nyíltan: nem elég csak a címet viselni, ez hivatás, egyúttal áldozatvállalás is. S ak: ezt így tekinti, az büszke lehe' a négy esztendőre, amely időszak­ra megválasztották, ha tényleg tett valamit, ha becsülettel ellát­ta feladatát, ha jól szolgálta vá­lasztóit. <D. I.) A BÉKÉSCSABAI LAKATOS ÉS GÉPJAVÍTÓ KTSZ Békéscsaba, Petőfi u. 4. sz. alatt eladásra felkínálja az alábbi motorkerékpár-alkatrészeket: Berva. Panni, Tünde kismotorkerékpárokhoz és robogókhoz, valamint 125-ös Csepel motorkerékpárokhoz „M”, „MT” és „MTH” jelű alkatrészek, 250-es Csepel motorkerékpárokhoz „MB” jelzésű alkatrészek. Érdeklődni a 20—77 telefonon Mag Gusztáv ügyintézőnél, vagy személyes érdeklődés: Békéscsaba, Almos u. 2. sz alatti raktárban. Lelvélbeli megkeresésre postán megküldjük a kívánt alkat­részt. 239

Next

/
Thumbnails
Contents