Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-05 / 104. szám

Szerda IMS. május 5. 2 Péntekest búcsúztatják Szakosíts árpádot Szakasits Árpád hamvasztás előtti búcsúztatása május 7-án 14 órakor lesz a Kerepesi temető munkásmozgalmi panteonjánál. Az elhunyt barátai, elvtársai, és harcostársai 13,30 órától róhat­ják le kegyeletüket az elhunyt ravatalánál. (MTI) Vietnami helyzetkép Saigon Az AP jelentése szerint hétfőn este amerikai vadászgépek újabb légitámadást hajtották végre a VDK területe ellen. A kalózrepü­Kiadták a békéscsabai városközpont rendezésére kiírt tervpályázat díjait A2 Építésügyi Minisztérium­ban kedden került sor a békés­csabai városközpont rendezésé­re kiírt tervpályázat díjainak kiadására. A két legnagyobb, 22 000—22 000 forintos dijat Kaszta Dénes, valamint Osztíe György és Ráth György közös pályamunkája kapta. Két pá­lyatervet 14 ÖÖ0—14 000 forin­tos díjjal jutalmaztak, néhány jó rendezési megoldási tartal­mazó tervet pedig megvásárolt a bíráló bizottság. A pályadíja­kat Uhljár Mihály, a Békéscsa­bai Városi Tanács V. B. elnöke nyújtotta át. (MTI) lök Manóitól 160 kilométernyire délre tehergépkocsikat és vasúti szerelvényeket lőttek. Az UPI arról tájékozód,' hogy a dél-vietnami rendőrség a múlt héten száznál több embert letar­tóztatott. Azzal gyanúsítják Őkét, hogy együttműködtek a partizá­nokkal. Algír Az Alger Ce Soir hétfői száma ismerteti Pham Vgoc Thuannak, Jól sikerült az oktatási év Füzesgyarmaton a Vietnami Kulturális Kapcsola­tok Intézete elnökének nyilatko­zatát, amelyben az észak-vietna­mi személyiség köszönetét mond (Tudósítónktól) Füzesgyarmaton befejeződött az idei pártoktatási évad. Nem tú­lozunk, ha azt állítjuk, hogy si­kerrel. Az igazság kedvéért azon­ban ehhez hozzá kell lenni, hogy különböző körülmények miatt nem minden sikerült úgy, ahogy azt eltervezte a községi oktatási bizottság. De kezdjük az elején, Fő célkitűzésként arra töreked­líiát, s azt több gyakorlati példá­val volna kívánatos bővíteni, hogy a hallgatók jobban megértsék. A következő oktatási évben ugyan­csak beszélni szükséges még a szemináriumokon az anyagi érde­keltség növelésének módszereiről, illetve a jövedelemelosztás prob­lémájáról, amelyek lényeges ösz- j tönző tényezők a termel őszöve t- | kezetekben. az algériai népnek azért, hogy erkölcsi és anyagi segítséget nyújt a dél-vietnami hazafiaknak. (MTI) Thomas Kanza nyilatkozata tek községünkben, hogy olyan lét- I számú és összetételű szemináriu­mokat alakítsanak, amelyek tag­jai képviselnek Füzesgyarmaton valamennyi munkahelyet és szer­vezetet. Célul tűzte azt is az ok­tatási állandó bizottság, hogy a tavalyival szemben az idén több párttagot és nőt vonjanak be a politikai oktatásba. Mindez még is valósult. Sikerült a községben olyan aktivitást kialakítani, amely a korábbi években még nem volt tapasztalható. Az elmaradás is jóval kisebb volt a szemináriu­mokról, mint bármikor ezelőtt. Alig több, mint 10 százaléka „morzsolódott." le, mert 322 fel­nőtt közül csupán 38-an marad­tak ki év közben, akik vagy elköl­töztek, vagy betegek lettek. De eh­hez hozzá kell tenni, hogy 167 új hallgatónk volt (közülük 62-en i nők). Az Időszerű kérdések tanfolya­mát két csoportba osztották, hall­gatói a községi alapszervezet, s a ktsz-ek tagjaiból, valamint a tég­lagyári dolgozókból tevődtek, Sok hasznos javaslattal éltek a hallgatóik mind a szemináriumok anyagához kapcsolódva, mind pe­dig az oktatás további sorsát il­letően. Egy részük azl. kérte, hogy a következő évben is ma rod has­son az Időszerű kérdések sze­mináriumain, mert ilyen módon jobban el tudja sajátítani a marxizmus—-leninizmus ismere­teit. A kéréssel egyetértett a A KISZ-oktatás nem úgy si­került, ahogy kellett volna. Nem tartották meg mindenütt rend­szeresen a foglalkozásokat. Ez jarra figyelmezteti a KISZ mun- jkáját segítő felsőbb szerveket, i hogy a jövőben nagyobb támoga­tást nyújtsanak a fiataloknak, különösen az Aranykalász Tsz KIS2-szerveze lének. Végezetül: azok közül, akik be­fejezték a marxizmus—leniniz- mus II. tanfolyamát, többén al­kalmasak lennének arra, hogy az esti egyetem egyéves előkészítő tanfolyamán részt vegyenek. Ezt azonban akadályozza, hogy nin­csenek annyian, amekkora lét­szám a helyi foglalkozás megindí­tásához szükséges. Az emberi lét első és kiinduló feltétele a munka, ami az embert a természet és önmaga urává te­szi. De mindez nem az elszigeteli Algír Thomas Kanza, a kongói for­radalmi kormány külügyminiszte­re, aki jelenleg Algírban tartóz­kodik. nyilatkozatot adott az al­gériai sajtóügynökségnek. A töb­bi között kijelentette, hogy a kongói forradalmi kormány el­lenőrzése alatt tartja az ország vidéki területeinek több mint a falét, beleértve a falvakat is. „A rendelkezésünkre • álló fegyverek lehetővé teszik, hogy evekig foly­tassuk a háborút" — mondotta. Kanza algíri látogatása során megbeszéléseket folytatott a kon­gói helyzetről Ben Bella elnökkel és az algériai kormány tagjaival (MTI) Az osztóiíjtármdaIma ktian elled. lönüitek a munkál végzők és a munka eredményeinek Élvezői. A dolgozó embernek csak annyi egyén érdeme, hanem a dolgozó jutott a termékekből, amennyit az emberek összességéé. Nincs társa- uralkodó, kizsákmányoló osztá- dalom és nincs egyéni lét az cm- lyoktói szüntelen harcban ki bi­bétek együttműködése, közös ^ csikarni. Aki a munka gyü- munkájti nélkül. Egymást segítve, «»öleseit élvezte, nem dolgozott, munkájuk tapasztalatait és ered- aki pedig dolgozott, csak szűkö­B. L. Munka, erkölcs, szocializmus párt végrehajtó bizottsága. Ezenkívül megtartották a mar- xiamus—ierainizrnus első, vala­mint a második évfolyam foglal­kozásait, s a gazdaságpolitikai tanfolyamét ír. Ez utóbbit a két termelőszövetkezetben hozták létre s 211-en vettek rajta részt. A propagandisták minden fog­lalkozásra lelkiismeretesen fel­készültek. Módszerük jó volt, igyekeztek összekötni az elméleti tételeket a gyakorlattal, a minden­kori gazdasági feladatokkal. Még­is sokan javasolták a hallgatók közül, hogy a jövőben néhány té­mával újszerűbben foglalkozza­nak. Például: a mostani fejlődési szakaszban az osztályharc bonyo­lultabb, mint a felszabadulás el­ső éveiben, s ezt sokun nem ér­tik még. Ezért szemlél (döbben kellene újra foglalkozni ezzel a témával. Hasonlóképpen újra kellene tárgyalni a Szocializmus anyagi és műszaki bázisú című lé­mén veit kicserélve átalakítják a természetet, szüntelenül növelik u társadalom anyagi javait, s ez­zel egy időben fejlesztik a kapcso­lataikat Is egymással. A munkához való viszony ezért nem csupán gazdasági, turném erkölcsi kérdés is. ami kifejezi az egyén és tár­sadalom (kollektíva, osztály) er­kölcsi arculatát, erkölcsi jellemét. A munka — bármilyenről le­gyen is szó — mindig erőfeszítés, fáradozás, küszködés. Annái na­gyobb azonban az öröm és erköl­csi kielégülés érzése a sikeres munka láttán, amikor az ember testet öltve, kézzel ibghaíóan érzé­keli erejét és íelülikerekedését a természeten Ez az emberi alkotó tevékenység belső ellentmondása. A történelmi fejlődés azonban olyan ellentmondást is magával hozott, amely már nem a munka általános jellemzőiből fakad. sen tudott megélni. Nem csoda, hogy ez a társadalmi ellen (mon­dás magát a munkást, a dolgozó embert állította szembe a munká­val. Mindezt erősítette a munka gazdasági, technikai fejlődése. A széles körű társadalmi munka- megosztás erősen csökkentetté, háttérbe szorította az egyes ember tevékenységének alkotó Jellegét. Az egyhangú, monoton, unalomig ismételt mozdulatok, amelyek pl. egy modern gyár szalag-rendszeré mellett szükségesek vagy a nehéz, csak izommunkát követelő, esetleg egészségtelen körülmények között végzett munka önmagában nem elégíti ki az ember cselekvés- és alkotásvágyát, különösen akkor nem, ha még a munka eredménye sem az övé. «, Ennek ellenére a munkásokban már a kapitalizmus idején kiala­kul a munka szeretető és becsü­Az intervenció ellenére is tartják állásaikat a felkelők Dominikában Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Az Amerikai Államok Szerve­zetének Tanácsa hétfőn este anél­kül zárta be ülését, hogy határo­zatot hózott volna az Egyesült Ál­lamok által előterjesztőit javas­latról. Az USA azt követelte, hogy a dominikai akció utólagos igazo­lására más latin-amerikai orszá­gok is küldjenek csapatokat a szi­getre. Az Egyesült Államok hivatalos körei szemmel láthatóan elége­detlenek az AÁSZ tanácsának „lassúságával". A latin-amerikai országok egy része, főleg a kato­nai diktatúrák, lelkes helyesléssel fogadták a „Jöhnson-döktrínát”, amelyet az elnök vasárnap esti televízióbeszédében hirdetett meg, azt, hogy Amerika „nem engedi meg egy második Kuba létrejöt­tét a nyugati féltekén". Az elnök hétfőn szakszervezeti vezetők előtt elmondott meglepetésszerű bestédében megismételte ezeket a kijelentéseit és közölte azt is, hogy egyelőre szó sem lehet az amerikai csapatok kivonásáról. A helyszínről érkező jelentések Szerint a felkelők az intervenció ellenére is tartják állásaikat Santo Dom ingóban és kiterjedt erőkkel rendelkeznek az ország más vidé­kein. Az amerikai parancsnokság azzal a tervvel foglalkozik, hogy a fővárosban nagyszabású katonai akciót indít az ellenállás letöré­sére. A terv végrehajtását azon­ban egyelőré politikai okok miatt felfüggesztették, mivel az — több ezer emberélet elpusztítása miatt — „hátrányos politikai következ­ményekkel járhat", Johnson kedden folytatta ta­nácskozásait a dominikai és a vi­etnami Válságról. Az elnök előbb hat kongresszusi bizottság tagjai­nak adott tájékoztatót, majd a kongresszus két házának demok­rata vezetőivel tárgyalt. A Biztonsági Tanács dominikai vitája New York Az Egyesült Nemzetek Bizton­sági Tanácsa hétfőn, magyar idő szerint 30.20 órakor megkezdte a Szovjetunió panaszának vitáját az Egyesült Államok dominikai ag­ressziójáról, A tanács hozzájárult ahhoz, hogy a vitában Kuba kép­viselője is részt vegyen. Elsőnek Fedorenko szovjet kül­dött szólalt fel és hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nyílt agressziót követett el a Domini­kai Köztársaság ellen Stevenson amerikai küldött he­ves kirohanásokat intézett a Szov­jetunió ellen. Megismételte a ko­rábbi hivatalos amerikai nyilat­kozatokat, amelyek szerint az Egyesült Államok dominikai akci­ójának célja az amerikai állam­-HiLi- ._ J1J .1 ! '■■"LMl..LlMt!tJUIiM»kWi.WJ léte, a szakmai büszkeség érzése, Valamint a hozzáértés nélküli, ha­nyag. felelőtlen, ímtnei-ámmal végzett munka erkölcsi elmarasz­talása. A dolgozó embert min­dig büszkeséggel tölti el, hogy — bármennyire keaerves és nehéz its a munkája, bármilyen szűk rész­műveletre korlátozódik i» — a természet egy kis darabkája felet­ti uralmat biztosít számára. A dolgozó osztályokban — hol ho­mályosabban, hol világosabban — mindig megvolt az a tudat, hogy ők az igazi nemzetfenntartók, a történelem igazi alkotói. Nem vé­letlen tehát, hogy a munka, még­pedig mindenfajta munka tisete- lete és becsülete éppen a dolgozó osztályok tagjaiban ék legerőseb­ben. A szocialista forradalom meg­szüntette a magántulajdon min­denható uralmát, a a szocializmus az ember megítélésének társadal­mi alapjává a végzett munka mi­nőségét és mennyiségét tette, ami egyúttal a dolgozó ember legma­gasabb erkölcsi megbecsülése is. A tisztességes, lelkiismeretes munka társadalmi „rangjának" el­ismerése az első lépés ahhoz, hogy az egyénekben is egyre jobban ki­bontakozzék az ,új, szocialista munkaerkölcs. Ez azonban rend­kívül bonyolult folyamat. Milliók mindennapi szokásait és maga- tartásáutmegváltoztatni csak igen. hosszú jfjö alatt lehet. A mun.ká­polgárok megvédése. Steven-sur) azt állította, hogy „kommunisták csoportja” ellenőrzése alá akarja vonni a Dominikai Köztársaság élén álló katonai junta ellen ki­bontakozó mozgalmat. Fernando Alvarez Tabío kubai küldött vitába szállt az amerikai fődelegátus hamis érvelésével. Hangoztatta, hogy az Egyesült Ál­lamok ezúttal nem szocialista for­radalom leverésére küldi haderőit, hanem olyan mozgalom ellen, amelynek célja egy ország alkot­mányának helyreállítása. Hangoz­tatta, hogy a Biztonsági Tanács­nak egyértelműen el kell ítélnie az amerikaiak intervencióját és követelnie kell az amerikai had­erő kivonását: a Dominikai Köztár­saság területéről. hoz való új. szocialista viszony so­káig a régi, megcsontosodott ne­jetekkel és maradi magatartás­módokkal összefonódva él az em­berekben. Mit követel a szocialista munka­erkölcs minden egyes embertől? Azt, hogy képességeinek. szak­képzettségének megfelelőén, fe­gyelmezetten dolgozzék a társada­lom és a maga javéra, s ennek ér­dekében alkotóerőit és kezdemé­nyező készségét egyre jobban ki­fejlessze. A társadalom, az állami, társadalmi szervek feladata pedig az, hogy a fentiek teljesi léséhez társadalmunk anyagi alapjainak és lehetőségeinek mértékében biz­tosítsák a legkedvezőbb körül­ményeket. Olyan anyaigi és szelle­mi ösztönzőket — ha kell, admi­nisztratív rendszabályokat — dol­gozzanak ki, amelyek az adott kö­rülmények között maximálisan biztosítják a szocializmus erköl­csi követelményeinek betartását, egyén és társadalom érdekeinek összhangját. A jólét növelése állandó társa­dalmi célunk. Ezért a munka anyagi megbecsülése a szocializ­musban erkölcsi követelmény is. Aki többet, jobbat, magasabb szakképzettséggel nyújt a társada­lomnak, azt Illesse nagyobb anya­gi és erkölcsi megbecsülés, s ez­zel szemben ft hanyag, felelőtlen munkát, végzőik, 9 lógósok, « kö- zdsöég utegi ^ár.c-sjtói rés*esilto«ek

Next

/
Thumbnails
Contents