Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-30 / 126. szám

1M5. május 30. 2 Vasárnap KÖZLEMÉNY Kádár János, Apró Antal és Biszku Béla szovjetunióbeli látogatásáról Kádár János, Apró Antal és Biszku Béla kitüntetése Moszkva A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására május 23—29 között baráti látogatást tett a Szovjet­unióban Kádár János, a Magyai Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Mi­nisztertanács elnöke. Apró Antal, a Politikai Bizottság tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese és Biszfcu Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titká­ra. A moszkvai látogatás során Ká­dár János, Apró Antal és Biszku Béla eszmecserét folytatott L. I. Brezsnyewel, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi. Bizottsá­gának első titkárával, A. N. Koszi- ginnel. az elnökség tagjával, a Mi­nisztertanács elnökével és N. V. Podgonnijjail, az elnökség tagjával, a Központi Bizottság titkárával. A véleménycserén részt vettek magyar részről: Szipka József, a Központi Bizottság tagja, moszk­vai nagykövet és Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes; szovjet részről M. A. Leszecsko és P. F. Lomako, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságá­nak tagjai. A. A. Gromiko, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának tagja, kül­ügyminiszter és L. N. Tolkunov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága külügyi osz­tályának helyettes vezetője. A Magyar Szocialista Munkás­párt és a Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának vezetői kölcsönösen tájékoztatták egymást a szocialis­ta és a kommunista társadalom hazájukban történő építésének menetéről, véleménycserét folytat­tak a magyar—szovjet kapcsola­tok továbbfejlesztéséiről és a je­lenlegi nemzetközi helyzet idősze­rű kérdéseiről. A magyar és a szovjet nép ba­rátsága és szoros együttműködése a két nép létérdekeit < szolgálja, elősegíti a magyar és a szovjet dolgozók történelmi céljainak megvalósítását, a kommunista tár. sadalom felépítését. A felek megelégedéssel állapí­tották meg, hogy 'eredményesen fejlődik a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió testyéri barátsá­ga és együttműködése a politikai, gazdasági és kulturális élet min­den területén. A találkozó során újabb konkrét megállapodások születtek, amelyek az 1966—70. évj Bolíviában összeesküvést leplezlek le La Paz Az AFP szombati jelentése sze­rint Sucreben, Bolívia közigazga­tási fővárosában összeesküvést lepleztek le. A leleplezést Gallar­do munkaügyi és népjóléti minisz­ter megerősítette. A miniszter szerint az összeesküvést Victor Paz Estenssoro, a múlt év novem­berében megbuktatott volt elnök nemzeti forradalmi mozgalom pártjához tartozó elemek szőtték más „szélsőséges” pártokkal szö­vetségben. Estenssoro több hívét, egykori magasrangú tisztviselőket, volt rendőrtiszteket tartóztattak le. A fővárosban nyugalom uralko­dik, de a katonai hatóságok nem csökkentették a biztonsági intéz­kedéseket, amelyeket a bányász­sztrájk kirobbanása óta vezettek be. Bár Bolíviában a bányászok új­ból munkába álltak és látszólag rend van, a politikai válság mé­lyül. A Reuter szerint a kormány tömeges elbocsátásokat tervez az ország exportjának csaknem 90 százalékát biztosító ónbányák- bem. (MTI) új ötéves terv időszakában még tovább bővítik a két ország gazda­sági együttműködését. A Magyar Szocialista Munkás­párt és a Szovjetunió Kommunista Pártjának képviselői nagyra érté­kelik a pártjaik közötti kapcso­latokat. A két testvérpárt széles fronton együttműködik, rendszeres véleménycsere folyik közöttük a kölcsönös érdeklődésre számot tar­tó legfontosabb kérdésekről. A megbeszélések igazoltak a két párt nézeteinek teljes azonosságát a nemzetközi kommunista mozga­lom helyzetének megítélésében. A felek kinyilvánították azon eltö­kéltségüket, hogy a jövőben is kö­vetkezetes harcot folytatnak a szo­cialista közösség országainak tö­mörítéséért, a nemzetközi kom­munista mozgalom, egységének az 1957. és 1960. évi nyilatkozatban ki­fejtett marxista—leninista, prole- tari nternacionalista elvek alapján történő erősítéséért. A Magyar Szocialista Munkás­párt és a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja vezetőinek véleménycse­réje az álláspontok teljes egységét mutatta valamennyi fontos nem­zetközi probléma megítélésében, a népek békéje, függetlensége és barátsága erősítésének kérdései­ben. A Magyar Szocialista Munkás­párt és a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának képviselői határo. zottsan elítélik az Egyesült Álla­moknak a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság elleni imperialis­ta agresszióját, a hazája szabad­ságáért és függetlenségéért igazsá­gos harcot vívó dél-vietnami nép elleni nyílt intervencióját. A felek teljes egészében szolidárisak a vi­etnami nép hősies harcával, a két párt és a két ország a jövőben is kész minden segítséget és támoga­tást megadni a Vitenami Demok­ratikus Köztársaságnak védelmi képessége erősítéséhez. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szov­jetunió Kommunista Pártja kép­viselőinek meggyőződése, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársa­ság, e testvéül szocialista ország megsegítése megköveteli a szocia­lista közösség valamennyi orszá­gának egységét és együttes cselek­vését. A felek határozottan elítélik az imperializmus agresszív cselek­ményeit. a más államok belügyeibe való beavatko­zást, a gyarmatosítás és a neo- kolonializmus minden megnyilvá­nulását. Teljes támogatásukról biztosítják a nemzeti felszabadító mozgalmakat, a gyarmati rendszer maradványainak felszámolásáért harcoló afrikai, ázsiai és latin- amerikai országokat, a független­ségük és szuverenitásuk megerő­sítéséért, a nemzetgazdaságuk és kultúrájuk fejlesztéséért küzdő, a gyarmati igát széttört és jelen­leg függetlenségük és szuvereni­tásuk megerősítéséért, nemzetgaz­daságuk és kultúrájuk fejleszté­séért küzdő országokat. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió a tőkés országok vi­szonylatában a különböző társa­dalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini el­veit követi. Az eszmecseréken hangsúlyozták a két országnak a világbéke megőrzésére, az általá­nos és teljes leszerelés elérésére, a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló egyéb lépések megtételére irányuló eltökéltségét. Az eszmecseréken érintették az európai kérdéseket is. A két fél egységesen vallja, hogy a máso­dik világháború maradványainak teljes felszámolása, a német kér­dés békés rendezése, s ezzel együtt Nyugat-Berlin helyzeté­nek normalizálása döntő mó­don szolgálná az európai béke megszilárdítását. A jelenlegi nemzetközi helyzet értékeléséből, a Varsói Szerződés tagállamai közös politikai vonalá­ból kiindulva a felek szükségesnek látják a szocialista országok vé­delmi képességének további erő­sítését és együttműködésüknek a Varsói Szerződés kereteiben tör­ténő továbbfejlesztését. A Magyar Szocialista Munkás­párt és a Szovjetunió Kommu­nista Pártja vezetőinek eszmecse­réjét a teljes megértés, szívélyes- j ség és őszinte, testvéri barátság jellemezte. (MTI) Moszkva A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának elnöksége az 1941-1945­ös Nagy Honvédő Háborúban ara­tott győzelem 29. évfordulója al­kalmából alapított emlékéremmel tüntette ki az antifasiszta harc­ban való tevékeny részvételükért Kádár Jánost, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkárát, a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt kormány elnökét, Apró Antalt, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagját, a Miniszterta­nács elnökhelyettesét és Biszíku Bélát, a Politikai Bizottság tag­ját, a Központi Bizottság titkárát. Az emlékérmeket Anasztasz Mi. kojan, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke nyújtotta át Kádár Jánosnak, Ap­ró Antalnak és Biszku Bélának. * Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára és Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára május 29-én hazautazott Moszkvából. A gyermeknap alkalmából kis­dobos- és úttörőavatásokat ren­deznek megyénk úttörőcsapatai. Tegnap a békéscsabai Il-es, III-as, VI'I-es és IX-es számú iskolában, valamint megyénk más általános iskoláiban is ünnepélyes csapat­gyűlést tartottak, melyen több száz kisdobost és úttörőt avattak. Ez alkalommal a legjobb munkát i végzett pajtásoknak jutalmakat adtak át, és az Expedíció a jövő­be mozgalom követelményeinek nyos kettősséget teremt, s mint lenni szokott, felelőtlenséget szül. A vállalatok nem mindig tesznek eleget a szerződésben vállalt ter­melési együttműködésnek. Az ez irányban történt mulasztásért ke­vés szövetkezet lépett fel jogilag. Nem megfelelő és nem konkrét a szerződések meghatározása az átvételre vonatkozólag sem. Gya­korlatilag több esetben érvényesül, hogy az átvételi határidő betartá­sa és alakulása függ (zöldség, gyü­mölcs) a napi áraktól, szállítási, feldolgozási, tárolási, hűtőtéri ka­pacitástól, az áru elhelyezésétől, a fogyasztás és a piac felvevőké­pességétől. Előfordul, hogy egyes cikkféleségek átvételének lebonyo­lításában különféle vállalatoknak kooperálni kellene, ez azonban nem történik meg. Az áru emiatt a ter­melőnél marad hosszabb ideig, ami sok esetben a megtermelt áru értékcsökkenését, többletmunka­erő-ráfordítást, az előállítási költ­ség növekedését idézi élő. Ezenkí­vül raktárt, tárolóteret vesz igény­be. A baromfiszerződés az átvételre vonatkozólag negyedéven belüli határidőt szab még. Helyes volna, ha a szerződésben az áru elkészü­lésének elbírálását mindkét fél kérné. Az átvétel határidejét, az átvétel helyét, a lebonyolítás, szál­lítás módját, s azt, hogy kinek az eszközével történik, azért milyen Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja egy nappal előbb elutazott a szovjet fővá­rosból. A vendégek búcsúztatására a kijevi pálya udvaron megjelentek: G. I. Brezsnyev, az SZKP KB el­ső titkára. A. N. Koszigin, az az SZKP KB elnökségének tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, N. V. Podgornij, az SZKP KB elnökségének tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, K. T. Ma­zurov, az SZKP KB elnökségének tagja, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának első elnökhelyettese, M. A. Leszecäko és P. F. Lomako, az SZKP Központi Bizottságának tagjai, a Minisztertanács elnökhe­lyettesei, A. A. Gromiko és B. P. Bescsev, az SZKP Központi Bi­zottságának tagjai, miniszterek, L. N. Tolkunov, az SZKP Köz­ponti Bizottsága külügyi osztályá­nak helyettes vezetője és mások. A búcsúztatásnál jelen volt Szipka József, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, Ma­gyarország moszkvai nagykövete. (MTI) egész évben eleget tett úttörőőr­sök megkapták az Expedíció Vö­rös Csillagát, -amit felvarrnak majd az örsi zászlóra. Az ünnepélyes csapatgyűléseket ma is számos Iskolában tartják meg, s a békéscsabai VI-os szá­mú általános iskola Hunyadi Já­nos Úttörőcsapatának ekkor ad­ják át a KISZ Központi Bizottsá­ga által adományozott vörös se­lyemzászlót. térítés jár, írásban rögzítenék. Egyértelműen és kategorikusan mondaná ki a szer2ődés, hogy ami­kor az árut át lehet venni, akkor a minősítését is el kell végezni és azonnal bizonylatot adni. Utólagos kiküldött szakértői (vagy feldol­gozóhelyi) minősítés csak akkor lehetséges, ha az átvevők a minő­sítésben nem egyeztek meg és ar­ról jegyzőkönyvet vettek fel. Nem egységesek a szerződésmin­ták a minőségi kikötésre vonatko­zólag sem. Előfordul, hogy egy-egy cikkféleség minőségi kikötése el­tér az előző évi követelményektől. Helyes volna a minőségre vonat­kozó mezőgazdasági termények és termékek szabványát egyértelmű­vé tenni, hogy annak szövege, meghatározása közérthetően ke­rüljön bele valamennyi szerződés- kötésbe. Az ettől való eltérés csak mindkét szerződő fél közös meg­egyezése alapján lenne lehetséges. A jobb minőségért felárat, egyéb kedvezmény juttatást szabjon meg a szerződés. Egy-egy szövetkezet szerződési és értékesítési tervét előzetes tár­gyalások alapján a tanácsi szer­vekkel, a közgyűléssel közösen alakítja ki. Előfordul azonban, hogy egyes termeltető és szerződő vállalatok nagyobb területre és mennyiségre szerződnek, mint ami a szövetkezetek üzemtervében sze­repel. Az így jelentkezett többlet. Megjegyzések a szerződéses árutermelés rendszeréhez A mezőgazdasági termelést és értékesítést érintő szerződéseket s az annak érdekében alkotott jog­szabályokat, feltételeket az 1958- ban kiadott 17 sz. tvr szabályozza, fogja össze. A rendelet megjele­nése óta eltelt idő bizonyította, hogy az annak alapján kialakított szerződéses rendszer jó hatással volt a termelés színvonalának emelésére. Elősegítette az ellátást, biztosította az élelmiszeripar nyersanyagát, a mezőgazdasági eredetű exporttervek teljesítését. A szerződéses rendszer megszün­tette az áruértékesítés adminisz­tratív jellegét, alkalmazni tudta a mezőgazdasági termelésre a terv- szerűség eszközeit. Nagy jelentő­ségű a szerződéses rendszer a falu és a város, a szövetkezeti gazda­ság és ipari üzemek kapcsolatának megerősödése szempontjából. Az eredmények ellenére mind-* jobban észlelhető azonban az, hogy a törvényerejű rendelet alapján kialakított különféle szerződéses feltételek nem mindegyike felel meg a mezőgazdasági termelés, az ipari gazdálkodás, a bél- és külke_ reskedelmünkben végbement vál­tozásnak, fejlődésnek. Hat évvel ezelőtt a mezőgazdaságnak csak kis része tartozott Szövetkezeti szektorba. Az élelmiszeripar mennyiségi igénye, a kereskede­lem minőségi kívánalma kisebb volt. Visszalapozva az évenként ki­adott szerződésmintákat, azokban kismérvű változtatás történt, több esetben a termelő kötelezettségei túlhaladják a realitást, a termelte­tő részéről pedig nem jutnak ki­fejezésre a kiadott szerződésmintá­ban a közreműködés olyan lehető­ségei, amelyeket a népgazdaság jelenlegi körülményei biztosítanak. A szerződéses növények termelé­sinek a termeltetők részéről tör­ténő irányítása helyes és szüksé­ges volt a mezőgazdaság átszerve­zése előtt, a szövetkezeti gazdál­kodás kezdeti éveiben. Jelenleg az ebből eredő esetenkénti és helyen­kénti túlzott „gyámkodás” bizo­Kisdobos- és úttörőavatások, ünnepi csapat megyeszerte

Next

/
Thumbnails
Contents