Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-29 / 125. szám
1965. május 29, 4 Szombat lesz rend csatornamű vállalatnál o Balesetvédelmi tapasztalatcserét rendez 1 #fl # 0 0 r * a békési járás Mikor a víz- ás Habár csak 270 fizikai dolgozót foglalkoztat, mégis megyénk egyik legnagyobb kiterjedésű üzeme a víz_ és csatornamű vállalat. Huszonöt község s a városok vízszükségletét biztosítják munkásai és 420 kisebb-nagyobb üzemnek, illetve intézménynek szolgáltatják az ipari vizet Évente 2,3 millió köbméternyi az a vízmennyiség, amelynek rendeltetésszerű fel- használásáról gondoskodniuk kell, s ez magában is szemlélteti a rájuk háruló feladatokat. Ilyen szerteágazó, földrajzilag és technikailag is különböző területű telephelyeken nagyfokú szervezettség, az irányítás összehangoltsága biztosíthatja csak a fegyelmezett, tervszerű munkát. Ha ez nincs meg, akkor először kisebb, aztán mind súlyosabb hiányosságok keletkeznek, amelyek ránehezednek a vállalat vezetőire, dolgozóira és akadályozzák a tervek megvalósítását. Egy vizsgálat „eredménye” A szervezettség, az irányítás la. zasága pedig már évek óta kisebb-nagyobb gondot okozott ennél a vállalatnál, amiért is a megyei tanács vb, ez év elején vizsgálatot rendelt el a fogyatékosságok okainak feltárására. Szükség volt erre, mert a vállalat mindösz- sze 80 százalékra teljesítette múlt évi tervét, s a munkafegyelem nagyon leromlott a vezetés hanyagsága miatt. Előfordult, hogy a vidéki telephelyeken — például Éj kígyóson — dolgaik ellátása helyett kártyáztak vagy a vendéglőben töltötték idejüket egyesek. Ehhez hozzájárult, hogy az éves tervet operatíven nem bontották brigádokra s így időszakonként nem is ellenőrizhették kellőiképpen a dolgok menetét. Nem tudták vizsgálná a létszám- és bérfelhasználás alakulásait, az anyag- szükségletek realitását sem. A vb mindezt megállapította. Az ellenőrzést végző brigád tagjainak például senki sem tudta megmondani, hogy az 1100 tonna cső- szükséglet miből tevődik össze, kimutatásokat más anyagfelhasználás dokumentálására is csak részben tudtak adni. Lehet-e tervszerű ott a munka, ahol a feladatokat csak nagy vonalakban ismerik a szakközépkáderek, műszaki vezetők és dolgozók? Lehel-e ott takarékos gazdálkodás, ahol nem ellenőrzik pontosan az. anyagfelhasználást? Természetesen nem lehet. A hibák forrása Ilyen vállalatnál a minőségi munka követelménye is nagyon alacsony fokú, s ezt szintén megállapította a vizsgálat. A premizálások nem a minőségi munkára ösztönöznek, ezért kifizetésük is. az esetek nagy részénél, enyhén szólva kívánnivalót hag> maga után. Az egyik körzet például 238 százalékra teljesítette a TMK-tervét. Vajon milyen munka állhatott emögötit vagy milyen normák? Semmi esetre sem megfelelőek. Nem véletlen, hogy a vállalatnál a múlt évben 350 ezer forint béralaptúllépést állapított meg a vizsgálat, amely mögött nem állt tényleges tervteljesités. Tévedés lenne azt hinni, hogy mindezekről a fogyatékosságokról halvány sejtelmük sem volt a vállalat vezető beosztású dolgozóinak. Volt. Múlt elvtárs, a főkönyvelő éppen úgy tudott a kisebb- nagyobb szabálytalanságokról, mint Máté András műszaki vezető vagy Priskin Gyula igazgató. A hibák éppen abból eredtek, hogy a vállalat e három vezetője ahelyett, hogy együttes erővel látott volna rendbe tenni a rendetlen ügyeket, egymásra igyekezett hárítani a felelősséget és sok mindenben keresztezte egymás intézkedéseit. Ez az igazság. Elmaradt megbeszélések A műszaki vezető például sokszor nem tudott arról, hogy mdj- lyen intézkedéseket tett az igazgató a vidéki munkahelyeken. Legutóbb arról sem volt tudomása előzetesen, hogy milyen arányban kapnak prémiumot a beosztottjai, éppen ő tudta volna leginkább meghatározni, hogy ki, milyen mértékben élőemel jutalmat, illetve, erre ő tudott volna érdemleges javaslatot tenni az igazgatónak. A főkönyvelő sok esettben azt tapasztalhatta, hogy az igazgató bizonylatok nélkül szállíttat ezt- azt a vállalat egyik telepéről a másikra. A bizonylati fegyelmet nem tartják be a vállalatinál, a gépkocsik gazdálkodásában óriási lazaság van, ami a műit évben is több ezer óra állásidőit „eredményezett”. Előfordult, hogy a főkönyvelő hatásköréhez tartozó munkaerőt úgy vettek fel a vállalathoz, hogy an nak már csak a befejezett tényétől tudott a főkönyvelő. S mindezekhez hozzátartozik. hogy a két vezető sem követelte meg a maga munkaterületén a fegyelmet, mert — állításuk szerint —, ha erről beszéltek, egyszerűen „személyeskedésnek, fúrásnak” minősítették észrevételeiket. De hol is beszélhettek volna mindezekről? Az igazgató hónapok óta nem hívta össze a korábban hasznos csoportvezetői megbeszéléseket, ahol pedig összhangba tudták volna hozni az irányító, munkát. Ennek hiányában kapkodás lett űrrá a vezetésben, gazda nélkül maradtak a munkát elöre- lendítő fontos intézkedések. Ideje rendet tenni! Az orosházi munkahelyen emiatt nem tudnak jeleneg sem dolgozni. Két hete elromlott itt egy gép. amelyhez az alkatrészt a központban készítették el. Ez az alkatrész kedd óta készen is áll, és várja az elszállítást. De „nincs” aki intézkedjen az elszállításáról. Több hasonló példát is fel lehetne sorolni, amikor hanyagságból származó anyaghiány miatt tétlenkedésre kényszerülnek különböző munkahelyek dolgozói. Nyil. vánvaló, hogy ennek nem örülnek és bírálják is a szervezetlenség miatt a vezetőséget.’ A vezetőség pedig ezalatt azon vitatkozik, hogy ki a felelős a hibákért s a közös erőfeszítés helyett egymásra hárítják a felelősséget. Sajnos, meg kell állapítani, hogy a hibák megszüntetéséhez hathatósan eddig az üzemi párt- szervezet sem tudott hozzájárulni, Titkára csak fél év óta dolgozik beosztásában s titkári munkájához nem kapott elég konkrét segítséget a városi pártbizottságtól. Hiba ez is, s egyik oka annak, hogy a vállalatnál már hosszú hónapok óta bizonytalanságban vannak a vezetők, akik ugyan olvashatták a tanács vb- brigádja által észlelt hiányosságokról szóló jegyzőkönyvet, de saját vallomásuk szerint ügy érzik, hogy a megyei tanács még máig sem tett pontot az ügy végére. * * * Értesülésünk szerint már megszülettek a szükséges intézkedések. Legfőbb ideje. Gerencsér Miklós: Tanúk 16. — Az új házakon nincs ilyen. — Fölösleges. — Hát régen miért nem volt az? — Más szokásuk volt az embereknek. Szerették lakásba zárni az asszonyokat, de építettek nekik ilyen páholyablakot, hogy lássanak valamit a világból. — Ennyire féltették a nőket?!. — érdeklődött nevetve a lány. — Talán nem is egészen ok nélkül. Akikoriban nagy ázsiója volt az erénynek. — És most? ... — Kapásból nehéz felelni — nevetett az orvos is. — Manapság is szép az erény, csak más róla a vélemény — mókázott Zsupán, s komoly-tréfásán tette hozzá: — szerencsére a nők javára! — Osztom a véleményed! — hallatszott egy harsány hang és abban a pillanatban egy tenyér csattant Zsupán vállán. Az orvos meghökkent, szinte levegőt is elfelejtett venni. Homok Lajos, a sógor meredt rá széles v Így orral. Agyarainak patA békési járási tanács mező- gazdasági osztálya egyre több gondot fordít a termelőszövetkezetek munkavédelmére. Indokolt is ez, hiszen az 1960. évi 846 munkanap helyett tavaly 1195 munkanap esett ki különböző balesetek miatt. Érdekes, hogy a balesetek 45 százaléka az állattenyésztésben fordult elő s csak mintegy 25 százaléka a géppel dolgozóknál. A j ár ás termelőszövetkezetei ben eddig 210-en tettek balesetvéA KPM Autóközlekedési Vezér- igazgatósága és a MÁV Szegedi Igazgatósága június 1-én 9 órai kezdettel Békéscsabán, a Lencsési úti KISZ-vezetóképző tábor tanácstermében együttes munkaértekezletet tart. Ezen részt vesznek az igazgatóság területén levő négy megyéből az AKÖV vezetői, a tanácsok, a szállítási bizottságok, a nélkül kő ja szemtelenül előtolakodott feszes ajkai közül. Zsupán azonnal hűvösen reagált a meglepő találkozásra. — Miért osztanád? A szorzás jobban illik hozzád. Egyébként hogy kerülsz ide? — Elhozott a Lajhár — közölte változatlan szeretetteméi tóság- gai a sógor és könnyed karlendítéssel mutatott batárszerű, régi típusú Chevroletjére, amely a közelben várakozott és tetőre szerelt csomagtartóján a vásározáshoz szükséges kellékek tornyosultak: lécek, ládák, ponyvába burkolt csomagok. — Vásár volt ebben a romantikus városban. Ide húzott a szívem. — Homok Lajos máris megejtő pillantásokkal bűvölte Valit, miközben Zsupánhoz beszélt. — Meglepően hasonló az ízlésünk. Érdekes, neked is ez a város tetszik. Az orvos félig lehunyta a szemét és Homok Lajos rendetlen nyakkendő-csomóját nézte. — Tedd hozzá, hogy szellemes- kedni akarsz, különben nem jönnék rá. A város, vagyis a kislány hozzám tartozik, ö pedig delmi vizsgát, azonban a járási tanács mezőgazdasági osztálya követelménynek állította, hogy minden termelőszövetkezetben a szakvezetők egyben legyenek a munkavédelemnek is, a tűzvédelemnek is a felelősei. A munkavédelem jobb megszervezése céljából június 8-án a járási tanács mezőgazdasági osztálya balesetvédelmi tapasztalatcserét és bemutatót tart a kétsopronyi Dózsa Tsz-ben. szakszervezetek képviselői, valamint a nagyobb vasútállomások kirendelt személyei. Az értekezlet célja a MÁV és az AKÖV együttműködésének jobb megszervezése, a szállításoknál mutatkozó hibák kiküszöbölése. A beszámolót a MÁV Szegedi Igazgatóság vezetősége tartja. — mondta Valinak — a sógorom. Homok Lajos maszek vásározó. Valamikor szövőmester volt a pamutiparban, de tehetségéhez szűknek bizonyult a gyár. Azóta pulóvereket árul és hamarosan ő lesz az egyetlen milliomos rokonom. *+* Homok Lajos jámbor vigyor- ral fogadta a fricskát, magakel- letően hajlongott Vali felé és próbálta utánozni Zsupán epés csevegését. — Kedves kisasszony, ez lenne az életrajzom, amit az’ irigyeim hasonló távirati stílusban szok- ltak leadni. Csak annyit tennék hozzá, hogy engem nem lehet megsérteni. — Látom — égette tovább az orvos. — Merre mész? A lágy fülű kereskedő vállaihoz tartotta tenyerét, mintha pisztolyt szegeztek volna rá. — Kérlek, Sándor. Eszembe sincs zavarni. Az orvos újra megkérdezte: — Merre mész? — Egy darabig veletek tartanék. Zsupánt annyira ingerelte a sógor tolakodása, hogy minden teketória nélkül, leplezetlenül megszégyenítette. — Nézd, Lalika. Neked rengeteg a pénzed, áldozz már valamit az önérzetre is. Szépen kérlek, sértődj meg. Zavarsz! A BÉKÉSCSABAI LAKATOS ÉS GÉPJAVÍTÓ KTSZ Békéscsaba, Petőfi u. 4. sz. alatt eladásra felkínálja az alábbi motorkerékpár-alkatrészeket: Berva, Panni, Tünde kismotorkerékpárokihoz és robogókhoz, valamint 125-ös Csepel motorkerékpárokhoz „M”, „MT” és „MTH” jelű alkatrészek, 250-es Csepel motorkerékpárokhoz „MB” jelzésű alkatrészek. Érdeklődni a 20—77 telefonon Mag Gusztáv ügyintézőnél, vagy személyes érdeklődés: Békéscsaba, Álmos u. 2. sz alatti raktárban. Lelvélbeli megkeresésre postán megküldjük a kívánt alkatrészt. 239 V. D. Május 25-én. délután 4 óra tájban, Szeghalmon feltűnt, hogy az új iskola melletti bejáratnál négy-öt apró csemete bitorol egy oldalkocsis motorkerékpárt. Ketten-hárman rajta ültek, a többiek pedig élénk csatakiáltásokkal tolták, húzták a motort. Volt ott több motor is, egy már „döglötten” feküd/ a földön. Nem állhattam meg szó nélkül: a gyerekek felé som- fordáltam. Közülük a legéberebb riadót fújt, erre valameny- nyien futni kezdtek — be az iskolába. Egy azonban az ijedtEjnye! séglől bénuMam. ottmaradt. — Hogy hívnak, kisfiam? — Gebei Gyula, negyedik osztályos. — Miért rongáltátok ezt a motort? — Nem én voltam, hanem a Szabó. Hát ezzel a történet be is lenne fejezve, de azért elgondolkodtató, hogy ezek a harmadikos-negyedikes kisgyermekek, holott napközi otthonosak, ilyen veszélyes játékot űzhetnek felügyelet nélkül. Mert vajon, mi történik akkor, hogyha az a másik motor valamelyik gyermek lábára zuhan. Örökké nyomorék maradhat. Nagyon jó lenne, ha a napközis tanár néni a délutáni foglalkozás szünetében is felügyelne a gyermekekre, hiszen a szülők nyugodt lélekkel várják haza gyermeküket. Annak a férfinak a Véleményét nem írhatom ide. aki enyhén szólva „bírálatot mondott” azokról, akik fölborították a motorját. Ez a bírálat közvetve a napközis felügyelő tanárnak is szól... (fér—ó) Közös értekezletet tartanak Békéscsabán a MÁV és az AKÖV vezetői